Ezt a témát az eheti HVG podcastben fel fogjuk dolgozni, de gondoltam, hogy amolyan kedvcsinálóként meg is írom.
A héten szépen belesimult a hírekbe, hogy egy két éve indult nyomozás eredeményeként a Pénzügyminisztérium és a Palkovicsminisztérium magas rangú tisztségviselőit (helyettes államtitkár is van köztük) meg egy szekérderéknyi pályázatírót, pályázót vádoltak meg, a legsimább kenőpénzes korrupcióval.
Vannak itt is pikáns hangfelvételek (Tóni és Barbi, egyelőre legalábbis, nem került elő) de a közvélemény nem zúdult fel. Miért nem?
A korrupció minden szinten jelen van
Magyarországon a korrupció minden fajtája jelen van, és ezek rendszerré állnak össze.
A rendszer legtetején a state capture korrupció van. Egy autópályaépíést vagy vasútfelújítást eleve úgy írnak ki, hogy személyre szabják, és ha kell a vonatkozó jogszabályokat is átírják. Formális szempontok alapján ez foghatatlan korrupció.
Eggyel alatta van a kijáró-ügyintéző korrupció. A Schadl-Völnerek világa. Ebbe tartozik a héten kibukott ügy is. Minden minisztériumban két-három ilyen kisebb-nagyobb bűnszervezet működik. Az esetek nagy részében a főnök vagy a kisfőnök tudtával és beleegyezésével, és természetesen a neki fizetett jutalékkal együtt. Ezeket általában hagyják működni, ameddig nem kezdenek teljesen elpofátlanodni, utána pedig statuálnak.
Még eggyel lejjebb van a szűkös erőforrás feletti kapu-korrupció. Fizetni kell, hogy a kedves mama hamarabb legyen megműtve, a kocsi időben le legyen vizsgáztatva.
Vidéken pedig ez kiegészül a szpáhi-korrupcióval, ahol a helyi Fidesz-alvezér szedheti a pénzt mindenkitől.
A korrupció mindennapi valóság
A mindenütt jelen levő korrupció miatt mindenki természetesnek veszi, hogy az ő életében is jelen van a korrupció. Ez teszi nagyon veszélyessé a korrupcióval és elszámoltatással kampányolást.
Például ha valaki azt mondja, hogy felgöngyölíti az összes, építőipari és infrastruktúra beruházási korrupciót, akkor az ország komplett vállalkozói rétege fog ránézni, hogy “te normális vagy”? Ebben a rendszerben nincs “tisztességes” meg “tisztességtelen” vállalkozó, legalábbis azon az alapon nem, hogy beszáll-e a visszaosztásba vagy nem. Ha nem száll be, nincs meló.
Ez pedig nem újdonság, nagyon régen változatlan a táncrend. Az a változó, hogy mennyire várják el a lelkes politikai egyetértést. A szocik ilyen szempontból technokraták voltak, ha valaki fizetett, kapott melót és kész. A Fidesznél elvárás, hogy az ember ne szeresse a migiránosokat és a gendereket meg a brüsszelt, és fehér Boss ingre vett Hilfiger pufimellényben menjen el néha sörfesztiválozni és ott sziauramozni.
De ugyanúgy nagyot nézne mindenki, ha beszüntetnék a műtétlistán előrébb vásárlódást, a körzetes helyett a jobb oviba/iskolába bevásárlódást.
Ezért aztán tévút a “vállalkozókat” meg az “ügyészeket” riogatni, különösen vidéken. Egy ötvenezres városban a “vállalkozók” ugyanaz a két tucat ember a rendszerváltás óta, legfeljebb van ahol a fiú vagy a vej viszi már a boltot. Az ügyészség meg ugyanaz a 3-4 ügyész, akinek nemhogy nem adott Polt semmire parancsot, életében nem is találkozott vele. Ezzel egy dolgot lehet ott elérni: hogy azt gondolják az emberről, hogy “na ez se tudja miről beszél”.
Az elszámoltatás legendája
Az elmúlt választás megelőző “elszámoltatás” kampány (amelynek magam is részese voltam) tévedés volt, méghozzá nagy tévedés. Abból az elit gőgből indult ki, hogy mi majd tudjuk, hogy mi a baja az állampolgárnak (például, hogy a korrupció fáj neki) és azt is, hogy pontosan hogyan fáj neki a korrupció.
Hiszen hát mi lenne természetesebb, hogy a korrupció az úgy fáj Józsi bácsinak Egyházastoportyánban, ahogy azt valami korrupciókutató thinktank leírja.
Tehát azt is kell csinálni, hogy Józsi bácsit megkínáljuk olyan kifejezésekkel, mint a “közepes fejlettség csapdája” meg “state capture” és hasonlók. Miközben egy 80 éves Józsi bácsi 1944-ben született, bele a Horthy/nyilas rendszerbe, az 56-ot követő megtorlások idején volt tini, a kádári konszolidáció alatt alapított családot a kilencvenes években volt a karrierje (ha volt neki olyan) csúcsán, és az érett Gyurcsány-rendszerben ment nyugdíjba. Az egész életét a korrupció és a közepes fejlettség csapdájában vergődő országban élte le.
Azt gondolni, hogy a választópolgárt valamiféle absztrakt “korrupció” zavarja, hiba. Hiszen amint konkrét manifesztációját keressük az absztrakt fogalomnak, kiderül, hogy a választó saját maga is naponta követ el korrupciós bűncselekményeket. Ha pedig egy bármennyire is önálló vállalkozása van, nem is tud létezni enélkül.
Mi érdekli akkor a választót?
Remélem egyszer a magyar politikai elit eljut odáig, hogy ezt nem megmondja, hanem megkérdezi. Én legfeljebb tippeket tudok mondani, hogy 2008-ban sem az volt a gond, hogy akkor most Hunvald vagy Hagyó ellopott egy fél kerületnyi ingatlant vagy sem. Hanem az, hogy az országnak rosszul ment és senki se látott kiutat, a kormányról pedig kiderült hogy tehetetlen.
Az emberek nemcsak azért szavazták meg az első kétharmadot, mert Orbán emberek börtönbe zárását ígérte. Hanem mert jobb országot ígért, lehetőségeket, rendet, átláthatóságot.
Abban is elég biztos vagyok, hogy az emberek nagy része nem hiszi azt, hogy a korrupció varázsütésre el fog tűnni.
Önmagában tehát a korrupcióval kampányolás szerintem tévút. Évek óta, minden létező variációban megpróbálkoztak már vele, sikertelenül. Kampányolni azzal kell, ami a választót érdekli, és a választó bele van fásulva abba, hogy a századik döbrögi vagy éppen államtitkár ügye derül ki. Utálom a szót, de itt is bejön a narratíva, a kontextus. Egy kampányban bármilyen téma annyit ér, amennyire beleilleszkedik a politikus kampányába és amennyire érdekli a választókat.
Egyes ügyek akkor érnek el hatást, ha bejön valami plusz. Valaki csúnyán beszél és mémesedik egy mondata, van valami különösen szánalomra méltó sértett, valami szexuális elem, bármi ami felkapja. De a legjobb botrány kihordási ideje is legfeljebb pár hét. Ez alatt meg kell találni a szimbólumot, ami tovább vihető. Mára például szinten lényegtelen, hogy 2006-ban bárkinek kilőtték-e a szemét, szimbólum lett “Gyurcsány szemkilövetéséből”. Be kell építeni a “legendába” és össze kell kötni az ellenfél nevével.
A válasz a címben feltett kérdésre tehát az, hogy önmagában nem lehet, be kell jól építeni a kampányba, akkor lehet.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára
Ez egy korai fázisban levő projekt, heti egy-két, Magyarországot angolul magyarázni igyekvő poszttal. Erre is 8 dollár az előfizetés, és itt hamarosan jön a paywall. A magyar múzsa és az angol elkülönül, most dolgozom a megoldáson, hogy aki az egyikre előfizet, annak legyen hozzáférése a másikhoz, de nem biztos, hogy sikerül. Ha érdekel az angol, akkor inkább arra fizess elő, a magyar Q&A sessiont, ha lesz, meg tudjuk beszélni.
A korrupcióellenesség a "belpesti elit" legnagyobb hülyesége, és tökéletesen bizonyítja, hogy ezeknek az embereknek foglamuk sincs, miről szól Magyarország. Ma, Magyarországon a pincér abból él meg, hogy 4x lefőzi ugyanazt a kávét, a kilós Lavazza-t meg eladja az ismerősöknek. A konyhán dolgozó abból él meg, hogy havonta pár hátizsák konzervet és élelmiszert haza tud vinni, és a nap végén két szatyor főtt ételt. Az irodai dolgozó a papírt, tollat viszi haza, és ingyen nyomtat az irodában. A traktorok, buszvezető gázolajjal csencsel. A kamionos leesett dolgokkal. És így tovább.
Nem azért, mert ehhez van kedvük, hanem mert a fizetésből nem lehet megélni. Na, egy ilyen országban azzal kampányolni, hogy majd megszüntetjük a korrupciót, akkora mellélövés, hogy erre nem is találok szavakat. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az autók jelentős része nem menne át a műszakin, mert roncs és a többi okosság. Ezeket mind egybe lehet venni a korrupcióellenességgel. Mert amikor valaki ezzel kampányol, akkro az egyszeri ember nem arra gondol, hogy majd elkapják a korrupt politikusokat, hanem majd jön egy okos bürokrata, aki majd "rendet tesz", és akkor nem lehet füstölő autóval átmenni a vizsgán, nem lehet hazahozni a megmaradt rántott húst, és nem lesz havonta pár kanniszer gázolaj csencselni. Ezt pedig senki sem fogja megszavazni. Főleg azért nem, mert eddig Magyarországon akárki is akart rendet tenni, az mindig arról szól, hogy a kisember rábaszott, a politikusok meg az illegalitásban élők jól jártak.
Nem tudom kihagyni Hofi zseniális (és időtálló) meglátását:
A korrupció az, amiből mi kimaradunk.
Ez tökéletesen kifejezi a magyarok hozzáállását a témához és egyfajta választ is ad a poszt címében szereplő kérdésre: lehet, de csak nagyon körültekintően érdemes belevágni.