A Múzsa a lájkbajnokság toplistájába került!
És mivel hálálja meg az olvasóknak? Hosszú és Unalmas puffogással a magyar politikáról
Tegnap szóltak az olvasók, hogy benne vagyunk a tévében, pontosabban említve vagyunk a Telex lájkbajnokságában. Mitöbb, az elérésért nem fizető szereplők közül én nem nagyon láttam nálunk jobbat.
Ha valaki esetleg nem tudná mi ez: a Telexnél a veterán tech-, geek-, és internet-szakújságíró Hanula Zsolt elemzi, hogy a közéleti szereplők milyen “eredményeket” érnek el a Facebookon. Ehhez a Crowdtangle nevű eszközt használja. Ez egy számos szempontból nagyon érdekes dolog.
Öveket becsatolni, Hosszú és Unalmas következik.
NE a kommentelőknek politizálj
Nagyon sokszor van bennem állatias vágy arra, hogy bizonyos magyar ellenzéki politikusokat egy dohos alagsori zárkába helyezzek el, egy folyamatosan pislákolva égő negyvenes izzó alá és egy csöpögő csap mellé. Itt egy végtelenített lejátszó azt suttogná nekik, hogy “nem a kommentelőknek politizálunk”. Egy olyan 60-90 nap után talán le lehetne hozni az Orbán Viktor leváltásán ügyködőket arról, hogy beképzelt megmondóembereknek (mint pl. én) vagy mansplainingelő kommentelőknek akarjanak tetszeni, netán olyanoknak, akiknek semmi sem elég kommunista, kapitalista, feminista vagy zöld.
A politikai kommunikáció sikerének az a mérője, hogy hányan tudnak rólunk, hányan gondolják azt, hogy egy esős novemberi vasárnap reggelen, basszamegmindenmindegy alapon lesétálnának és szavaznának ránk. Meg persze hányan tudnak minket valamiféle politikai üzenettel azonosítani.
Ennek az alapja pedig a mérés, nem pedig az, hogy én vagy Ceglédi, vagy Puzsér vagy Gulyás Márton mit gondol valakiről.
Persze a Hanula-féle, Crowdtangle böngészésére alapuló, és érdekes bulvárcikkek megírását célzó módszer nem ideális a tényleges “reach” megmérésére. De valószínűleg ez is több, mint amivel derék ellenzéki pártjaink nagy része dolgozik. Már ez is olyan ismeretanyag, amit összenézve azzal, hogy mit is mondtunk azon a héten, amikor három helyet hátracsúsztunk, egész érdekes dolgokat lehet megtanulni a “magyar néplélekről”.
Orbán a magyar néplélek értője?
Arról a magyar néplélekről, amelynek ugyebár Orbán a misztikus értője, aki valahogy mindig rárezonál a nép érdeklődésére, és amit Ő mond, az mindig nagyot megy a médiában. Vegyünk most ki két tényezőt, az ellenzék kényszeres reaktív kommunikációját és a NER-média végtelen forrásait. Nézzük meg inkább azt, hogy tudja valahogy eltalálni mindig a hangulatot Orbán!
A múlt héten egyik kedves olvasónk elküldte nekünk, hogy mit kérdezett tőle egy közvélemény-kutató cég, egy szűk félórás telefonos beszélgetésben. Ha csak ezer emberrel félórát kell beszélgetni, az egy autó ára. Viszont ha én megtudom, mit kérdeznek Orbánék, akkor remélem ez a magyar politikai szférában senkinek sem okoz különösebb nehézséget. Ha nagyon naiv lennék, még azt is gondolnám, hogy egy magára valamit is adó pártnál beépített emberek tucatjai jelentik ezeket a kutatásokat.
Olvasónk szerint Orbánék a héten épp ezeket kérdezik:
“Lokálisan nézik a közbiztonság érzett állapotát, az utak állapotát, a közlekedés állapotát. Kérdezik a helyi egészségügy állapotát és hozzáférhetőségét, színvonalát. Tesztelik a hívószavakat: biztonság, infláció, háború, klímaváltozás, pénzügyi kilátások a családban, félelem az AI-től.
Aztán kérdezik a közoktatás és a felsőoktatás vélelmezett állapotát.
Kérdezik a szokásos szavazói hajlandóságot, és OV megítélését.
Pontosan kérdezik a lakóhelyet, jövedelmi szintet, egészségi állapotot, a Covid esetleges hatását, az ukrán háború hatását.
Kérdezik a jövedelmi szint várt változását.
Kérdezik a vallásosságot, a hagyományok őrzésének mértékét.
hívószavakat mérnek:
-élet védelme
-drog liberalizáció
-migránsoktól védelem
-globalizáció
-nemzet
Feltűnően sok kérdésben szerepelt a klíma.”
Vagyis jól látszik, hogy valaki teljesen jól sajtófigyelőzi az ellenzéki sajtó/influenszer kommunikációt. Több mint valószínű, hogy nekik is van Crowdtangle előfizetésük és lemérik, hogy az ellenzék mivel generál elérést. Azt pontosan tudják, hogy a kommentek megbízhatatlanul jelzik a tömeg véleményét, a reach és a reakció az, amit igazán mérni kell. A legnagyobbat ütő dolgokat pedig ellenőrzik a saját buborékjukban, hogy behatolt-e. Emellett pedig keresik azokat a témákat, ahonnan ők indítják a reachet.
Orbán elé pedig odatesznek egy 7-8 elemből álló listát, mint vezetői összefoglalót. Orbán meg, mint negyven évnyi rutinnal bíró közszereplő, pontosan tudja, hogy mi illik ebből az ő személyiségéhez, mit fog ő vinni és mit adnak ki az alacsonyabb rangúaknak.
Tessék, ennyi a csoda, ez a hatalmas érzék a magyar néplélekhez. Orbán állítólag kiváló ultis, de ebben a játszmában azért nyer mindig, mert látja a többiek lapjait.
Viszont ez nem lemásolhatatlan szuperképesség
Nyilván ennek a tökéletes, színes grafikonokat produkáló tip-top változata nagyon drága. De kicsit ilyen Word-OpenOffice jelleggel nagyon jó eredményt lehet összehozni alternatív módszerekkel.
Ha egy párt mondjuk mozgalmi jelleggel is működik, lehet sajtófigyelőztetni aktivistákkal is, akik akár naphosszat ráérve netezgető nyugdíjasok is lehetnek. Csak meg kell csinálni a megfelelő táblázatokat és gyűjteni bele a hívószavakat, megjelenéseket.
Már néhány hónap alatt pontosan ki lehet tapasztalni a módszert.
Honnan indulnak az új hívószavak, milyen eseményekhez kapcsolódóan erősödnek fel vagy tűnnek el. Simán le lehet modellezni, hogy mi lesz a jövő pénteki parasztreggeliben. Észre lehet venni, hogy mi az a téma, amelyet kínosan kerülnek, agyonhallgatnak.
Ezeket a hívószavakat lehet ellenőrizni nyilvánosan elérhető adatbázisokban, kell hozzá három-négy embertől napi 2-3 óra munka, hogy bedolgozza.
Orbánék közvéleménykutatásait “le lehet hallgatni” megfelelő mennyiségű önkéntessel.
Nem nagy feladat megérteni mit csinál a Fidesz. Elég nagy, de teljesíthető feladat ugyanazt megcsinálni, mínusz milliárdok ellocsolása rossz minőségű elérésre. Csak kurvára sokkal könnyebb sóhajtozni, hogy hát igen, bizony, bizony Sanyikám, a médiabirodalom ellen semmi esélyünk nincsen.
Munka nélkül nem megy
Nagyon érdekes a Telex-cikk táblázata a megosztásokról. Itt arról van szó, hogy kinek hány posztját osztották meg. Átlagosan 7% a reakciókból a megosztás (a többi lájk vagy más reakció), 10% eredmény már jó, 15% felett “nagyot megy”, 20-25% környékén pedig már a virális eredmények jönnek.
Az eredményekből az látszik, hogy a 15% feletti régióban kizárólag olyanok vannak, akik nyomják, nyomják nyomják a tartalmat. Itt érünk el a Diétás Magyar Múzsához is. Mi ugye nem fizetünk a Facebooknak az elérésért, vagyis mi azért tudunk 142.000 interakciót produkálni, milliós elérés mellett mert rendszeresen tartalmat közlünk. Megy a heti 4-6 cikk, és a kommentált linkmegosztás, mindez immár hét éve.
Ha ezt itt-ott megtologatnánk egy kevés pénzzel, netán egy senki által le nem nyomozható adattal visszaélés keretében betolnánk a facebooknak a Patreon- és Substack-előfizetőink névsorát, hogy oda súlyozzon, akkor ez egy még magasabb szám lenne. Másodpercnyi kétség nem fér ahhoz, hogy a Kubatov-listát használják erre. Szerintem bizonyos más pártoknál is simán megy ez. Más kérdés, hogy a NAIH melyik pártnál akarja ezt észrevenni és melyiknél nem.
De a munkát, azt nem lehet megúszni.
A rendszeres minőségi posztolás nélkül a social média jelenlét nem működik. A Hadházy Ákos által beletett nagy munka ott jön ki, hogy több mint kétszer annyi megosztása van, mint az utána következő Mesterházynak vagy Márki-Zaynak. Hadházy egy single issue guy, ő csak a fideszes döbrögik lopásait nyomja. De azt felépítette.
A lájkbajnokság árulkodik arról, hogy milyen kevés politikusnak van felépített brandje
Egy választási sikerre pályázó politikusnak kell hogy legyen issue-related brandje (környezetvédelem, családtámogatás, nőjogok, mobilitás, kisebbségek, klíma) és kell hogy legyen skill-related brandje (cselekvőképes, határozott, okos, felelős családapa, érző lelkű nő stb.)
Egy párt online kommunikációja elképzelhetetlen anélkül, hogy minden, választási sikerben gondolkodó politikusa hatékonyan kommunikáljon az online térben. Kell, hogy legyen heti 2-3 “issue” és 2-3 “skill” poszt. Ez utóbbiakból lehetőleg minél több nyilvános közszereplés, esetleg “looking at things” műfaj.
Emellett pedig pártszinten koordinálni kell a “közügy” posztokat, ahol a központi politikai üzenetekről foglal állást. Ez heti 6-9 megjelenés a közösségi felületeken. Ha ez megy stabilan három-négy évig, akkor lehet majd azt mondani, hogy van neki valamiféle lábnyoma az interneten.
Közben ezeket folyamatosan vissza kell mérni és a megfelelő célzással meg kell tolni. Igazából nem nagy művészet, csak nagyon sok meló. A Hanula-cikkben szereplő számokat egy-három év alatt el lehet érni, tetszőleges kezdő politikussal.
És akkor a Múzsáról
Hájjal vagyunk kenegetve:
“A Diétás Magyar Múzsa, amit nagyon nagy rosszindulattal se lehet propagandának nevezni, ezért nem szerepel a listán – mert amúgy az augusztusi 142 ezer lájkjával ott lenne. Az mindenesetre biztató, hogy épeszű politikai-közéleti tartalommal is lehet ekkora elérést generálni a propaganda, a dezinformáció és a gyűlöletlájkok ipari méretű vadászása mellett.”
Valóban a propagandisták listájára, odaférnénk a hetedik helyre, a Vadhajtások és Juszt László közé. Végtelenül és elmondhatatlanul hálásak vagyunk Hanula Zsoltnak, hogy nem kerültünk közéjük :)
Ez egyben viszont jelzi azt is, hogy mekkora kockázatot vállalunk a Substack-kel. Az elérés, a pörgés a “fácsén” van. Miért váltunk mégis? A válasz implicite ott van a Hanula-idézetben. A Facebook már régen csúszik abba az irányba, hogy hecckontent (de legalábbis a húsz másodperc vagy az alatti figyelmet igénylő kontent) terjesztésére optimalizált felület legyen. Azok a hosszú, néha táblázattal, képpel, grafikonnal megtámogatott cikkek, amelyeket mi (főleg én) szeretünk írni, egyre kevésbé valók oda. Ezért osztjuk meg a figyelmünket, pörgetjük a megosztásokat az erre való felületen és írjuk meg a Hosszú és Unalmas dolgainkat ott, ahol a felület erre van kitalálva.
Mindez persze nem megy, ha nincs…(dobpergés) olvasó. Ezért aztán az augusztusi 142.000 lájkot nektek köszönjük kedves olvasók. Rohadt fárasztó néha ezt csinálni, de heroinista módjára vagyunk ráfüggve a pozitív visszajelzésre, és 142.000 ilyen visszajelzés olyasmi, ami hetekre ellát munícióval. Köszönöm, köszönjük az egész Múzsa-family nevében!
Ami engem illet, lassan leszakadok a Facebookról, de naponta benézek a Múzsa ottani oldalára, hogy lájkokat nyomjak. És erre biztatok minden, hozzám hasonló FB-árulót!
Én nagyon örülök, hogy nem kell Facebookon lógnom ahhoz, hogy olvassalak titeket. Így is napi 53-55 perc elmegy ott. :/