Ajánló: Csillagnézés Tenerifén
Ez itt a (nem fizetett) reklám helye. Aki épp Tenerifén jár, mindenképpen keresse meg a fészbukon a Csillagnézés Tenerifén oldalt. Nekem viccből ajánlotta Sánta Szabolcs barátom, én meg komolyan vettem és írtam egy emailt, hogy helló, van-e még a héten valami. Félóra múlva jött a válasz, hogy helló, van. Csütörtök este, Narices del Teide parkoló, hozzál meleg ruhát. Így is lett, és hatalmas élmény volt.
A Teide a sziget nagy hegye, ahol napközben kiválóan lehet kanári pityert (Anthus berthelotii) szpottolni (nem olyan nagyon nehéz, jönnek felcsipegetni a turistáktól lehulló morzsákat) meg érdekes lávaárakat szemlélni, ahol a sírkő minőségű bazalttól kezdve a kézzel morzsolható horzsakőig mindenféle vulkanikus kőzet van.
Maga a hegy úgy néz ki, hogy egy egykori összeomlott vulkán (a Las Canadas) helyén maradt egy nagy kaldera és ebből emelkednek ki a fiatalabb csúcsok. A felhők nagyjából a kráter pereméig érnek, és ritkán buknak át rajta. Kivéve persze, ha Mr. Hidegfront megérkezik csillagászni.
A Narices del Teide parkoló azért van ott ahol, mert innen rálátni a hegy oldalában viszonylag frissen (pár száz éve) kialakult "orrlyukakra" (narices) ahonnan a kénköves istencsapása kiáradt.
Most a turisták áradnak ki, de este is, ugyanis a kétezer méter magasan, a ritka, száraz levegőben kevés fényszennyezés mellett nézthető ég miatt a Teide a világ egyik legjobb csillagászó helyszíne.
Van tehát rengeteg csillagászós “szafari”. Ezek nagyrészt az amatőr műszerek felső-közép kategóriájába tartozó Schmidt-Cassegrain rendszerű 8-10 hüvelykes távcsöveket állítanak fel, majd megnéznek pár bolygót, nyílt halmazt, az Orion-ködöt és hasonlókat. Ez is nagyon jó program. Főleg, hogy mellettünk épp egy angol csoport volt, ahol bazári kikiabálás közepette magyarázott egy ürge, jókat röhögtünk.
A mi csillagnézésünk teljesen más volt. Farkasréti György előszöris egy 508 mm tükörátmérőjű, 2000 mm fókusztávolságú Dobson távcsővel nyomja. Ennek a fénygyűjtő képessége és a vele elérhető felbontás sokszorosa a fentebb említett, egyébként szintén nagyszerű Schmidt távcsöveknek. (nem tudom pontosan milyen modell volt, ideteszek egy nagyon hasonlót szemléltetésnek: https://tavcso.hu/termek/SWD508py )
Ez a műszer megfelelő légköri viszonyok közepette már olyan dolgokat tár elénk, amelyet a kisebb, hordozható távcsövek nem. Ehhez azonban szükség van szakavatott segítségre.
Ezt a szakavatott segítséget maradéktalanul megkaptuk. A magyarázat elég részletes volt ahhoz, hogy a teljesen amatőrök is megértsék az égbolt mechanikájának alapjait, a bolygók, csillagok, halmazok, galaxisok alapfogalmait és élvezzék a látványt. Az olyan, rutinosabb kocaészlelők mint én se unták el magukat. Igaz, én vittem magammal a madárszpottolós kis Olympus binokuláromat :)
Ráadásul a nagy műszer egyben egy asztrofotós felszerelés is, amelyhez György csatlakoztatott egy tabletet, így a vizuálisan észlelt objektumokról készült fotó. Ez pedig nagyon fontos és érdekes dolog.
Hogy készül az asztrofotó?
A sajtóban látható csillagászati képek ugyanis kiválóan elvezetnek egy-egy óriási csalódáshoz, ha az ember csak úgy távcsövezgetni kezd. Ezek ugyanis úgy készülnek, hogy az emberi szem színlátásánál jóval érzékenyebb receptorokra dolgozik a kamera. A távcsövet egy ún. óragép forgatja az égbolton látszólag elmozduló (valójában a föld forog) objektum után. Így akár több perces expozíciók érhetőek el, az emberi szem által befogadni képes fény sok ezerszeresét egy képre gyűjtve. De ezzel nincs vége.
Az asztrofotózáshoz mára olyan szoftver is kapcsolódik, amely az azonos beállítás mellett, azonos objektumról készült képeket egymásra teszi és egy megfelelő algoritmus segítségével minden pixelhez a legjobbat választja ki, vagy éppen többet egymás fölé helyez. A végeredmény a gyönyörű asztrofotó arról az objektumról, amely a távcső okulárjában nekünk csak egy kis kékesen derengő folt.
Ezért volt kiváló bemutató látni azt, ahogy készül az asztrofotó, és összehasonlítani azzal amit valóban láttunk. Különsen látványos volt a dolog az Orion-köd és az Örvény-galaxis esetében. Az Orion-ködöt én is rendszeresen szoktam nézegetni a kis “erkélytávcsövemmel” (egy MC rendszerű 102 mm átmérőjű távcső, AZ4 mechanikán) de itt közel fotóminőségben láttam. Viszont az örvényt épp csak hogy meg lehetett figyelni, miközben a fotó már szépen kiadta.
Közben végig-végig jöttek az alapos magyarázatok csillagkeletkezésről, ütköző galaxisokról, amíg a tablet képernyőjén expozíciók egymásutánjából kirajzolódtak a képek. Majd egy kapcsolót átbillentve már az okulárban láthattuk ugyanazt.
Persze Mr. Hidefront (én) is dolgozott, ez az a ritka este volt, amikor a felhők átbuktak a kaldera peremén, az angolok le is vonultak. Minket szerencsére György rábeszélt arra hogy várjunk félórát a kocsiban (legalább átmelegszünk, ugyanis 4 fok volt) mert valóban a felhők elmentek és kezdődhetett újra az észlelés.
A Tenerifével kapcsolatos alapélményem, hogy ez nem egy nagyon gyerekbarát sziget. Minden látványosság meredek emelkedőkön mászkálást jelent, ráadásul inkább felnőttek számára érdekes. Kevés a gyerekek számára is érdekes látványosság.
Ha viszont az ember felnőtt programokért érkezik, akkor nagyon érdemes beiktatni ezt a magyar nyelven tartott, nagyon magas színvonalú csillagnézős programot. Nagyon jó felszereléssel, de ami a fő, szívvel-lélekkel csinálják. Kb. amúgy úgy, ahogy egy sima, két-háromszázezres felszereléssel az ország összes középiskolájában kéne, de ezt most hagyjuk. Végezetül a világűr és a hazai blogoszféra egy-egy üstököse:
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára
Ez egy korai fázisban levő projekt, heti egy-két, Magyarországot angolul magyarázni igyekvő poszttal. Erre is 8 dollár az előfizetés, és itt hamarosan jön a paywall. A magyar múzsa és az angol elkülönül, most dolgozom a megoldáson, hogy aki az egyikre előfizet, annak legyen hozzáférése a másikhoz, de nem biztos, hogy sikerül. Ha érdekel az angol, akkor inkább arra fizess elő, a magyar Q&A sessiont, ha lesz, meg tudjuk beszélni.
A Facebook nekem állandóan feldobál egy Széchenyi-hegyi csillagvizsgálós programot, nem tudom, hogy az mennyire lehet jó...