Az igazságszolgáltatás összeomlott, de működik!
A cikk szerzője dr. Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd
Az egészségügy, az oktatás és a MÁV romokban hever ez rég köztudomású. Széles körben ismertek az államigazgatás gondjai. Az viszont talán kevésbé tudott, hogy ugyanez a helyzet ma már az igazságszolgáltatás minden ágában is.
A rendőrség kapcsán viszonylag ismert, hogy óriási problémákkal küzd a szervezet, kevés a rendőr, rosszak a munkakörülmények és alacsony a fizetés. A rendőr ismerőseim mind ezekre panaszkodnak, éppen a leszerelésüket tervezik-szervezik, vagy pedig leszereltek, mióta legutóbb beszéltünk.
A büntetés-végrehajtásban talán még ennél is rosszabb a helyzet.
Az egyik, munkásszállóból átalakított, tehát sokszintes fővárosi intézetben a korábbi szintenkénti egy felügyelő helyett ma már nem ritka, hogy három szintre jut egy ember. Így előfordul, hogy nem jutnak ki a napi egyórás sétájukra a fogvatarottak, az ügyvédeknek akár egy órát is ott kell szobrozniuk a folyosón, mire kihozzák a zárkából az ügyfelüket beszélőre, arra pedig esély sincs, hogy időben észlelni lehessen egy esetlegesen a zárkában elkövetett erőszakos cselekményt.
Ahogy a rendőrségtől, úgy a BV-től is egyre többen szerelnek le a rossz munkakörülmények, a túl kevés pénz és a túl sok munka miatt, ezért a maradóknak még több lesz a munkája és még többen akarnak leszerelni közülük. Ördögi kör ez. Szintén ennek a jelenségnek képezi a részét, hogy az állam szélnek ereszti az embercsempészeket. Így próbál ugyanis megszabadulni nehezen kezelhető (és itt nem az agresszióról, hanem a magyar nyelvtudás hiányáról és esetenként a hazaitól erősen eltérő szocializációról van szó elsősorban) fogvatartottaktól.
Munkás nélkül nincs munka
A jelek szerint ez az állapot pedig mára elérte a bíróságokat is. Október végi hír, hogy bírók kérték az adminisztratív feladatokat végző igazságügyi alkalmazottak bérének emelését. Az adminisztratív alkalmazottak feladata a jegyzőkönyvezés, a különféle végzések, idézések, értesítések, átiratok, miegyebek kiküldése, a bírók munkájának segítése.
Olyasmik ők a bíróságok munkájában, mint az ápolónők, vagy a laboránsok az egészségügyben: fontos, és a rendes működéshez nélkülözhetetlen a munkájuk, nélkülük a bírók sem tudnak hatékonyan dolgozni, ha ugyanis adminisztratív feladatok viszik el a munkaidejük jelentős részét, akkor nem tudnak a szakmai munkára koncentrálni, nem lesz idejük rendesen átolvasni az iratokat, nem fognak tudni azokon annyit gondolkodni, amennyit a megalapozott döntéshez kellene, és így tovább.
Ez tehát egy kétségbeesett segélykiáltás a bírók részéről. A jelen helyzetben már az is eredmény lenne, ha nem csökkenne tovább a bírósági adminisztratív dolgozók létszáma, ehhez azonban arra van szükség, hogy legalább versenyképes fizetést kapjanak, ha már a munkakörülményeken nem is tudna a vezetés változtatni.
Mozdulatlan ügyek
Nemrég láttam egy részt a Kék Fényből (itt, 9:35-től), amiben paródiába illő eseményeket mutattak be bírósági előkészítő ülésről. Az első probléma az volt, hogy képtelen volt a bíróság megfelelően felkészülni a tárgyalásra, a vádlottak, tolmácsok, bv-s kísérők nem tudtak rendesen helyet foglalni a tárgyalóban addig, míg azt át nem rendezték, de így is lehetetlenül messze voltak a vádlottak és a tolmácsok a bírótól. Utána az derült ki, hogy bár a bíróság egyesítette a két ügyet, erről az ügyészséget nem értesítette, továbbá az egyik vádirat fordítása nem készült el, de korábban ez nem tűnt fel senkinek. (A vádiratot a törvény szerint annak fordításával együtt kell benyújtani a bíróságra, de ezt a szabályt az ügyészségek rendre megszegik, ennek szankciója nincs. (Ez van ha ügyészekre bízzuk a büntetőeljárási törvény megírását… - Ésik)
Az előkészítő ülést a törvény szerint a vádirat bíróságra érkezését követő 3 hónapon belülre kell kitűzni, ami a gyakorlatban vagy megvalósul, vagy nem, mindenesetre általában legalább egy-két hónap el szokott telni a vádirat bíróságra érkezése és az előkészítő ülés között. Hogy ebben az ügyben mennyi idő telt el, azt nem tudom, de akármennyi is volt, nem bizonyult elegendőnek az egyik vádirat lefordításához.) Emiatt az ezzel a vádirattal érintett három személy ügyét el se lehetett kezdeni.
Az ilyen esetek ma már mindennaposak a bíróságokon. Nekem személy szerint csak az elmúlt szűk egy évben volt olyan ügyem, amit 3 alkalommal halasztottak el, még mielőtt a legelső tárgyalásra sor kerülhetett volna, alkalmanként 2-3 hónappal, az egyik tárgyalást pl. azért, mert senki nem kapott arról idézést. Van olyan ügyem, amiben tavaly a januárban benyújtott keresetlevél alapján novemberre tűztek tárgyalást, majd kiderült, hogy nem jó nap került az idézésbe, ezért az idézéshez képest másnapra kaptam meg az újabb idézést, hónapokkal később pedig arról kaptam értesítést, hogy februárra halasztotta a bíróság a tárgyalást, mert változás van az eljáró tanácsban. Két másik ügyemben szintén azért nem tudtunk tárgyalni, mert nem kaptam idézést, a tárgyalásokról is úgy szereztem tudomást, hogy a bíró hívott telefonon azzal, hogy hol vagyok, oda tudok-e menni gyorsan (nem tudtam). A bírók, akikkel beszélgetek, mind arról panaszkodnak, hogy nincs elég leíró, aki van, annak pedig annyi a dolga, hogy ilyen banális hibákat vétenek rendszeresen. (Mindezt úgy, hogy a bíróságok az új Be. és az új Pp. elfogadása után, bizonyos ügyfajtákból fele annyit sem tárgyalnak mint régen. A Markó utcai nagy bírósági épületben a páternosztert déltájban kikapcsolják, mert nincs annyi ember az épületben, hogy kelljen. – Ésik)
Tiktok failed to load.Enable 3rd party cookies or use another browser
Utánpótlást lepkehálóval
Új fejlemény, hogy bírósági fogalmazóból és titkárból is alig van már, alighanem azért, mert egyre kevesebben tartják vonzónak a bírói pályát. (A fogalmazók és a titkárok munkája is nagyon fontos, ők kapják ugyanis azokat az adminisztratív jellegű feladatokat, amikhez jogi diplomára van szükség, nagyon sokat besegítenek a bírók munkájába és belőlük lesznek a jövő bírói.) És amennyire hallom és látom, az ügyészségeken is ugyanez a helyzet.
Ha pl. panasszal élek egy rendőrségi határozat ellen, nagyon sokszor előfordul, hogy az ügyészség kétmondatos indokolással ellátva utasítja azt el, sokszor futnak ki az ügyészek a határidőikből, és így tovább. A rendőrség pedig szinte minden esetben alapból elutasítással kezdi a feljelentésekkel végzett munkát, mert ha fontos az ügy a feljelentőnek, akkor úgyis megpanaszolja, az ügyészség pedig a panaszt elbíráló határozatában leírja nekik, hogy mit végezzenek el az ügyben. Addig se kell ezzel a problémával foglalkozni.
Ezek a jelenségek nem a bírók, ügyészek, rendőrök és nem az adminisztratív dolgozók hibájából fordulnak elő általában, hanem azért, mert az államnak a jelek szerint nem fontos, hogy az igazságszolgáltatás megfelelően működjön. Ha ugyanis fontos lenne, nem kellene a bíróknak a kvázi beosztottjaik béremeléséért könyörögniük és nem kellene olyan közleményt kiadnia a Magyar Bírói Egyesületnek, amiben a bírók inflációkövető fizetésemelését kérik.
Következmények nélkül szétesik a társadalom
Miért fontos, hogy az igazságszolgáltatás megfelelően működjön? Erről már sok szó esett itt a Múzsán, legutóbb pl. a Vezérfőszerkesztő az OBT-választásról szóló posztjában. Azért, mert mindannyiunk közös érdeke, hogy minél hatékonyabb legyen a bűnüldözés, hogy az eljárások ne húzódjanak el a szükségesnél tovább, hogy az ügygazdák (rendőrök, ügyészek, bírók) kellő időt és energiát tudjanak az ügyeikre fordítani és ennek megfelelően tudjanak eljárni (nem csak a büntetőügyekben, de az összes többiben is).
A börtönökben pedig ne mindenki számára méltatlan körülmények uralkodjanak, az őrök és egyéb dolgozók ne gyűlöljék a munkájukat és a fogvatartottakat és utóbbiak is lehetőleg jobb emberként távozzanak, mint ahogy bevonultak.
(Az emberek el szokták felejteni, hogy a börtön legfontosabb jellemzője, hogy az összes rab kb. 10%-át kitevő életfogytosok és „nagyidős” kvázi-életfogytosok kivételével a többi rabot egy idő után kiengedi. Akármi éri a börtönben, jó vagy rossz, az rajtunk, a börtönben nem levőkön fog lecsapódni. Ez nem azt jelenti, hogy ki kell nyalni a rabok seggét a BV-ben. Hanem azt, hogy ott jó színvonalú szakmai munkának kell folyni, amelynek része a szigor mellett egy csomó pszichológiai és oktatási munka is, néha olyan eszközökkel, amelyeket nem szoktunk a BV-hez kapcsolni. Pl. színház, meseírás, ilyenek. Ezek sok, munkásőrökön szocializálódott embernek ilyen libsi hülyeségnek tűnnek. Pedig megfelelően alkalmazva segítik a börtön fő célját, ami az, hogy az emberek ne kerüljenek oda vissza. – Ésik)
Mindezek talán legfőbb garanciája az, hogy a munkakörülmények megfelelőek legyenek és a dolgozók anyagilag is meg legyenek becsülve. És ez minden nagyobb állami alrendszerre igaz, az oktatásra és az egészségügyre ugyanúgy, mint a tömegközlekedésre és az igazságszolgáltatásra. Az, hogy az igazságszolgáltatás is lassan a működőképessége határán evickél, míg stadionokra, focira, magántőkealapokra, propagandára, iraki és mexikói templomokra és ki tudja, mi mindenre számolatlanul van pénz, világosan megmutatja, merre mutat a kormányzati érdek, és ez nem a polgárai jóléte.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára
Ez egy korai fázisban levő projekt, heti egy-két, Magyarországot angolul magyarázni igyekvő poszttal. Erre is 8 dollár az előfizetés, és itt hamarosan jön a paywall. A magyar múzsa és az angol elkülönül, most dolgozom a megoldáson, hogy aki az egyikre előfizet, annak legyen hozzáférése a másikhoz, de nem biztos, hogy sikerül. Ha érdekel az angol, akkor inkább arra fizess elő, a magyar Q&A sessiont, ha lesz, meg tudjuk beszélni.
Hàt, én nem is értem ezt.
Abban az orszàgban, ahol olyan kivàlo jogàszok vannak, mint példàul Dr Deutsch Tamàs, akinek a vizsgài annyira jol sikerültek, hogy nem csak a tévé, a ràdio, de még maga Hiofi Géza is beszàmolt rola, ott hogyan fordulhat ez elö?
Azért egy-két esetet olvasva felmerül bennem, hogy megfelelő automatizálással nem lehetne-e elkerülni az olyan malőröket, hogy a bíró meghirdeti a tárgyalást, csak nem küldi el az idézést. Programozóéknál (is) rengeteg folyamat-követő program van, ami pl. automatikusan küldi az értesítést, ha változás történt az esetben...