Lepontozott igazságszolgáltatás, lepattanó kiadatás

Tegnapi hír, hogy egy albán antifa “aktivistát” bizonyos Rexhino “Gino” Abazajt Franciaország az ottani bíróság döntése alapján nem ad ki Magyarországnak, mivel itt nem jó az igazságszolgáltatás. Csire már tegnap felhívott ezzel, beszélgettünk is róla, de ami ezután történt, az megmuttja, hogy nem a deepfake és hasonlók az AI fő veszélye, hanem az, hogy egyre jobban veszi a diktálást, ezér immár Csire is írhat hosszú cikkeket.

Így aztán fogta a World Justive Project jelentését Magyarország igazságszolgáltatásáról és leírta, hogy szerinte miért nem adtak ki egy 12 egy tucat bűnözőt (tehát nem macedón miniszterelnököt vagy lengyel minisztert) Magyarországnak. Én meg most ezt kicsit szerkesztve (a 12 órás vágatlan verzió Csirw facebook oldalán megtekinthető) közreadom, mivel nagyrészt egyetértek vele.

Kedves mindenki, mai hír hogy a franciák nem adtak ki valami antifa aktivistát Magyarországra mondván, hogy Magyarországon az alapvető jogai csorbát szenvednének. Ezen bizonyosan mindenki meglepődött. Vagy nem? Vajon miért gondolják azt a hős franciák (egalité, liberté) hogy Magyarországon a jogállam egy kalap kutyakaki ?

A rossz hír az, hogy ez nem vélemény, hanem tény.

Nézzük meg például mit gondol rólunk a World Justice Project nevű brigád , amely bizonyos mérőszámok alapján próbálja azt bemutatni hogy az egyes országok (és itt a nagyon fejlett nyugati országoktól a banánköztársaságokon át a fejleten afrikai országokig mindenféle ország van) hogyan teljesítenek jogi szempontból.

Tehát egyszer volt hol nem volt, 2006 környékén megalapították a World Justice Project nevű független, önmagukat multidiszciplinárisnak leíró szervezetet, amely a jogállamiság világméretű előmozdítása érdekében adatokat , ismereteket gyűjtően próbálna a jogtudatosságra hatni, cselekvésekre ösztönözni, magyarul ez egy NGO. (lánczos tomi itt most átmegy berszerkerbe), nem tudom hogy ki finanszírozza, nem is érdekes.

Csire Balázs kedvenc magyar politológusa

Ez a szervezet a hatékony jogállamiság érdekében, annak a tudatossága, terjesztése érdekében tevékenykedik, mert úgy gondolják, hogy a jogállamság mint eszme és megvalósulás csökkenti a korrupciót, küzd a szegénység meg a betegségek ellen, megvédi az embereket a mindenféle igazságtalanságoktól.

Ehhez viszont elszámoltatható kormányzás és alapvető jogok tiszteletben tartása szükséges, és bár hagyományosan a jogállamiságot az ügyvédek és a bírák meg nyilván az ügyészek és más joggyakorlók feladata megteremteni, de mivel a ezek mindannyiunkat érintenek, világméretű survey kutatásba (lámáns csatorna, békönszalonna) kezdtek.

Eredményeiket egy 0,00 -1.00 skálán jelenítik meg, ahol a 0-hoz konvergáló érték a rossz, az 1-hez a jó, tehát pl 0,34 nagyon rossz, a 0,87 nagyon jó, és ezt különféle fő- és alkategórákban, meg összesítve is mérik országonként, amiből csinálnak egy globális meg egy régiós (esetünkben össz-európai) rangsort.

A WJP jogállamisági indexe azt méri, hogy a kormányzatot milyen mértékben köti a jog.

Ez magában foglalja azokat az alkotmányos és intézményi eszközöket, amelyekkel a kormány, valamint tisztviselőinek és alkalmazottainak hatalmát korlátozzák és jogi alapon elszámoltathatóvá teszik. Az index magában foglalja a kormány hatalmának nem kormányzati ellenőrzését is, mint például a szabad és független sajtó (most keresztbe tettem az ujjam, vö Népszabóság).

Ezen táblázat szerint Magyarországon nulla és az egyes között 0,36-os index szám jött, ki ami a 2015-ös 0,49-től romlott le fokozatosan és konstans módon a jelenlegire, ami a globális átlag 0,54-hez és a regionális átlag 0,73-hoz képest borzasztó alacsony. A regionális helyünk ebben a tekintetben 31-ből a 31., globálisan 142-ből a 122. Tehát ha azt kérdezzük, hogy a kormányzatot mennyire kötik saját jogszabályai, úgy tűnik hogy semennyire. Amúgy valóban, érzésre ez pont így van.

A WJP jogállamisági index a korrupció mértékét is méri a kormányzatban.

A tényező a korrupció három formáját veszi figyelembe: a vesztegetést, a köz- vagy magánérdekek általi helytelen befolyást, valamint a közpénzek vagy más források hűtlen kezelését (aka elprivátolás, elmatolcsyzás, elalapítványozás, etc).

A korrupció e három formáját a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, a hadsereg, a rendőrség és a törvényhozás tisztviselői tekintetében vizsgálják. Ezen fejezet ( korrupció vagy annak a hiánya) szerint magyarország itt a skálán 0,49-et szerett. Ez a mérőszám a 2015-től 2024 évig terjedő időben konstans módon 0,5 körül volt , a korrupciós index egy picit most romlott , de érdemben nem változott. Ami nagyon érdekes, hogy a regionális mezőnyben Magyarország 31-ből a 30., egyedül Bulgária van mögöttünk korrupciós index tekintetében. Tehát vannak nálunk korruptabb országok, de a környéken senki se korruptabb csak Bulgária . De majd egyszer őket is lehagyjuk.

A WJP jogállamisági index másik lába a kormányzat „nyitottságát” méri,

amelyet az határoz meg, hogy a kormányzat milyen mértékben osztja meg az információkat, milyen eszközökkel teszi lehetővé az emberek számára a kormányzat elszámoltatását, és milyen mértékben támogatja az állampolgárok részvételét a közpolitikai tanácskozásokban (itt lánczos tomi már habot hörög).

Ez a tényező azt méri, hogy az jogszabályok és a törvényes jogokra vonatkozó információk (vö titkos kormányhatározatok...) nyilvánosságra kerülnek-e, és értékeli a kormány által közzétett információk minőségét. E harmadik chapterben sikerült a lokális 31-ből a 31. pozícióra jutnunk, a 2015-től 2024-re a 0,54-es a globális átlag körüli értékről sikerült 0,45 pontig lemenni, ami még egyszer mondom egy konstans folyamatos és 2019-től gyakorlatilag egyszinten stagnáló szarakodás. Szar volt, és az is maradt, de kemény.

A jogállamisági index szerint, az olyan pozitív jogi normákon (írott jogszabályokon) alapuló jogrendszer, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogban rögzített alapvető emberi jogokat, legfeljebb „jog által irányított” rendszer, és nem jogállam. Mivel számos más index is foglalkozik az emberi jogokkal, és mivel az index számára lehetetlen lenne a jogok teljes körének tiszteletben tartását értékelni, ez a tényező az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szilárdan rögzített és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokhoz legszorosabban kapcsolódó jogok viszonylag szerény körére összpontosít.

Ebben a vonatkozásban Magyarország itt is 31-ből a 31-re fut be, regionálisan a 2015-ös viszonylag magas, 0,65-ös , a világátlagot elérő vagy inkább meghaladó pontról sikerült 0,54-re leküzdje magát - ami a pride tüntetés betiltásának szándéka és az összes szarakodás miatt amit az elmúlt években történt, azt hiszem nem meglepő .

A jogállamisági index azt is méri hogy egy társadalom mennyire biztosítja a személyek és a tulajdon biztonságát,

ami minden jogállami társamdalom egyik meghatározó szempontja, és az állam alapvető funkciója , egyben a jogállamiság által előmozdítani kívánt jogok és szabadságok megvalósulásának elő feltétele is.

Ilyen szempontból magyarország kifejezetten jól teljesít a regionális 31/13 -re lő ki és a globális átlag 0,72-től messze felfele eltérve 0,90-ot szerez, tehát már a skandináv államokhoz mérhető indexpontot ér el, ami számomra egyébként meglepő szám - valószínűleg itt nem tudták azt figyelembe venni hogy az állam vagy az államközeli aktorok, oligarchák és a hozzájuk kötődő államhatalmi hátterű aktorok leginkább joglkotói körök nem direkt erőszakkal vesznek elbizonyos vagyontárgyakat emberektől hanem például jogalkotással.

Mindenesetre ez itt meglepő volt számomra jó tudni hogy Magyarországi ilyen jól áll bizonyos kérdésekben, legalábbis papíron , a közrend , közbiztonság (az átlagpolgár biztonságérzete) rendben van, nem kell attól tartani hogy lázadó törzsek váltságdíjért elrabolnak a Nyugati és a Jászai között a 4-6-oson, és ez tényleg így van. Na jó, az Avason nem.

A jogálomi index azt is méri, hogy a jogszabályokat milyen mértékben hajtják végre és érvényesítik igazságosan és hatékonyan.

A jogi és közigazgatási szabályozások strukturálják a kormányzaton belüli és kívüli viselkedést. Ez a tényező nem azt értékeli, hogy a kormányzat mely tevékenységeket kívánja szabályozni, és azt sem, hogy egy adott tevékenység szabályozása mennyire megfelelő.

Inkább azt vizsgálja, hogy a szabályozást hogyan hajtják végre és érvényesítik, mennyire effektív a joggyakorlat. Ilyen szempontból magyarország regionálisan 31-ből a 31. helyen van, a globális átlag 0,54 pontjához képest 0,45-öt szerez ami nagyjából a kétharmada a regionális 0,72-es átlagnak, és itt is megállapítható hogy a 2015-16-os 0,52-től, ami a globális átlagnak nagyjából megfelelt szintén sikerült jelentőset rontani és ez a romlás folyamatos volt - és azt hiszem hogy innen még (már?) csak lejjebb van út .

Az index azt is méri, hogy az átlagemberek békésen és hatékonyan tudják-e megoldani jogvitáikat a polgári igazságszolgáltatási rendszeren keresztül.

A polgári igazságszolgáltatási rendszerek hozzáférhetőek és megfizethetőek-e, valamint mentesek-e a diszkriminációtól, a korrupciótól és a kormányzat „nem megfelelő” befolyásától.

Azt vizsgálja, hogy a bírósági eljárások indokolatlan késedelem nélkül zajlanak-e, a döntéseket hatékonyan hajtják-e végre. Emellett az alternatív vitarendezési mechanizmusok hozzáférhetőségét, pártatlanságát és hatékonyságát is méri.

Ebben a körben Magyarország regionálisan a 31-ből a 31., ismét tökutolsó versenyző, a 10 évvel ezelőtti 0,54-es, globális átlaggal abszolút megegyező pontszámát sikerült letornáznia 0,45-0,46-ra, meredeken zuhanó grafikont láthatunk itt 2020 előtti 1-2 évben, egyébként a a globális átlag 0,69 ,tehát itt is megállapítható hogy Magyarország volt a régió sereghajtója és sikerült még a globális átlag alá is benézni , varga judit , trócsányi, thank you thank you.

Egyébként a polgári bíróságok vonatkozásában egész érdekes rész-megállapítások vannak ; például hogy az embereknek a bírósági eljáráshoz való hozzáférése egyébként Magyarországon nem rossz (naná, nincs géppuskafészek a bíróság bejáratánál, bár épeszű ember nem akar oda menni, így felesleges is volna - Ésik), nincsen túlzottan elmaradva a régiós átlagtól, ezzel szemben a diszkriminációs indexe az valami borzasztóan szar : hátulról a tizedik GLOBÁLISAN.

Azt elismeri a jelentés, hogy például korrupciótól mentes a magyar civil igazságszolgáltatás , és gyakorló ügyvédként én is azt gondolom hogy az a fajta korrupció, hogy megvesztegetjük a bírót, az tényleg nem jelenik meg Magyarországon.

De például az hogy a kormányzat meg nem engedett módon befolyásolja-e a polgári bíróságokat (igen vagy nem) ott végtelenül alacsony, 0,3-es pontszámot ,a régiós átlagnak kevesebb mint a felét sikerült elérni.

Magyarul rendszerszintű a korrupció, de vesztegetés az nincs. (Meg gondolom azért előbb-utóbb nemzetközi szinten is szemet szúr, hogy mondjuk devizahiteles ügyekben évekig úgy csinál a Kúria, mintha az EU-jog egy pöttyös fedelű lányregény lenne, nem pedig közvetlenül alkalmazandó jogszabály, vagy hogy amikor egy magyar bíró egy kényes ügyben az EUB-hez fordul akkor vagy “kiszorítják” a bíróságról vagy a Be-ben felejtett honfoglaláskori jogintézményt használva próbálják megfegyelmezni… - Ésik)

Nagyon lassan, nagyon rosszul

A bíráskodás időbeni késedelme szintén nagyon alacsony , 0,35-ös pont számot hozott ,a határozatok ki kényszerítése ( végrehajtása) szintén borzasztóan alacsony 0,4-es pontot kapott. Hazánk nincs az első százban a bolygón ezzel. (na ja, ismerek olyan, egyébként decens, abszolút kulturált ügyvéd kollégát, aki egy bizonyos végrehajtó nevét, szóban és írásban is csak a “kurva anyád” fordulattal együtt hajlandó használni…és minden ügyvédnek van ilyenje - Ésik)

A magyarországi alternatív vitarendezésekkel viszont egész jól állunk , bár még mindig jelentősen a régiós átlag alatt. Magyarul ezekből a számokból az jön ki, hogy tök jó ez a magyar bírósági rendszer olyan szempontból, hogy kizárólag a kormányzat tud beavatkozni , az átlagemberek nem tudják befolyásolni jogellenes módon a bíráskodást, de lassú , nem hajtják végre a határozatokat - és hát

szoktam is mondani ügyészeknek , hogy aki szerint az önbíráskodás súlyos bűncselekmény, próbáljon Magyarországon polgári pert indítani, aztán inkább mégis önbíráskodna.

99 pont az ügyészségnek, 1 pont az igazságszolgáltatásnak

Az index az ország büntető igazságszolgáltatási rendszerét is értékeli, natürlich. A hatékony büntető igazságszolgáltatási rendszer a jogállamiság kulcseleme, mivel ez az ősrégi „utlima ratio” mechanizmus a legkomolyabb sérelmek orvoslására , a társadalom és egyén ellen elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szembeni eljárásra.

A büntető igazságszolgáltatás végrehajtásának értékelése során figyelembe kell venni a teljes rendszert, beleértve a rendőrséget, az ügyvédeket, az ügyészeket, a bírákat és a büntetés-végrehajtást is. Ebből a szempontból Magyarország regionálisan 31-ből a harmincadik tehát nem tök utolsó - eggyel Bulgária van mögöttünk. A regionális átlag ebben pontszámban 0,67 , ám magyarország csak 0,46-ot lőtt. A bő 10 évvel ezelőtti 0,56-0,55-ös számot igen mélyen alulmúlja. A regionális átlag egyébként 0,67, ismét csak jelentősen magasabb, tehát megállapíthatjuk hogy hazánk ebből a szempontból is egy büdös fingszagú hely.

Összefoglalva megállapítható hogy Magyarország mindezeket a szempontokat összegezve regionálisan 31-ből a 31. helyen áll, globálisan pedig 142-ből a 73. helyen.

Olyan országok előznek meg bennünket mint Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Ruanda, Botswana, Moldova, Mongólia, Nepál, bazmeg mindenki. Malawi bazmeg, ott még nemrég embert ettek.

Az is megállapítható, hogy a az összesített pontszám a 2015-ös 0,58-as, a világ átlagot akkor még egy picit meghaladó pontszámból lement 0,51-re ami viszont a globális 0,55-öt némileg alulhaladja és a regionális 0,73-at jelentősen alulmúlja.

Délkelet-Keleteurópa

Természetesen ebben a globális indexben olyan erős versenyzőktől maradtunk le, mint a világelső Dánia, ahol 0,9-es a kompozit index vagy norvégia ahol 0,89 , illetve a bronzérem a finnekhez kerül 0,87-tel , de a svédek 0,86-tal vagy a németek 0,83-al és az első nem európai új-zéland a 0,83-as számával nem tud szégyent vallani. De hasonló számokat hoz Luxemburg, Hollandia, Írország , Észtország (!) 0,82-vel hasít (Nem tudom az ottani oroszokat kérdezték-e Ésik), de ide tartozik például Ausztria is (akit folyamatosan utol akarunk érni) a 0,79-es indexével . A sógorok a 13-ak a globális (!) átlagban.

Megjegyzem Ausztria bár gobálisan a 13. ebben az indexben, regionálisan már "csak" a tizenegyedik, merthogy Ausztrália, Új-zéland és talán Kanada kivételével gyakorlatilag a legtöbb top20-as ország (talán még Japán meg meg Dél-Korea és a szingapúriának vannak az élmezőnyben) Európában található - hát ezért ha azt mondom hogy mi itt fehérnek fehérek vagyunk de már rohadtul nem európaiak , igazat szólok.

Vannak érdekes megállapítások a büntető bíráskodással kapcsolatban is. Érdekes például, hogy a nyomozati-rendőrségi szaknak az effektivitása magyarországon egyáltalában nem tűnik rossznak, a globális átlag és a régiós átlag között nagyjából félúton vagyunk. Én azt gondolom hogy ez picit olyan hogy ugye egy hazugsági az egy, 2 az kettő, három pedig már statisztikai és a statisztikahamisításban a KSH jól áll, de mondjuk úgy hogy soha rosszabbat.

Ezt a mérőszámot hozza nagyjából az időszerűségre is ez a kérdőív vagy bár én azt gondolom hogy itt egy picikét optimistább a megállapítás mint a valóság , mert én azt gondolom, hogy

Magyarországon a büntető igazságszolgáltatás rohadtul nem időszerű és nem is túl effektív,

kivéve hogyha egy junkie vagy és megfognak az utcasarkon 2 gramm fűvel mert akkor igazság lesz szolgáltatva meg leszel b*****a keresztben. A gazdasági bűncselekményeket meg nem érti a nyomozó (vannak meredek sztorijaim. ((Nekem is. Meg minden ügyvédnek. -Ésik)).

Érdekes mérőszám, hogy mennyire hatékony a büntetésvégrehajtási rendszer a további bűnelkövetés megelőzése (nevelés, rehab) vonatkozásában. Itt a globális átlaghoz közelít hazánk, megint csak nagyon lemaradva a regionális átlagtól. Én azt gondolom, hogy a magyar büntetésvégrehajtási rendszer annyi, hogy bezárják oda az embereket akik szívnak ott egy-két-öt-nyolc-sok évet , a rehabilitáció , a nevelés az nem nagyon működik.

Lejt a pálya…

De nem ez a durva, hanem (egy medve) az hogy az eredmények szerint a büntetőbírósági rendszer pártatlansága (!) vonatkozásában magyarországnak sikerült egy 0,26-os (all time low) pontszámot szerezni , ami majdnem a fele (!) a globális átlagnak és kevesebb mint a fele a régiós átlagnak: magyarország a 142 vizsgát országból a 120.-ik, szerintem ennél rosszabb mérőszámot nem sikerült találni az egész kurta vizsgálatban . Talán ennek része az is hogy az ügyészi váderedményesség 97-98 százalék, ami indokolatlanul magas és valóban fölveti azt a kérdést hogy ennyire jó az ügyészség (nem) vagy a bírák vádelvű megközelítés okán ennyire nem mernek felmenteni (igen).

A 789 ponton vágott, de nem manipulált hangfelvétel országa

Ami a nagyon megdöbbentő, hogy dacára annak hogy a vizsgát megállapítja (egy 0,64-es pontot lőve ami jelentősen meghaladja a globális átlagot és nagyjából félúton van a régiós átlaghoz képest) hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszerben nincsen korrupció, és nekem meggyőződésem hogy valóban az a fajta korrupció nincsen, hogy az ügyvéd meg vesztegeti a bírót, megvesztegeti az ügyészt.

Ezzel szemben kevesebb mint fele ekkora: 0,31-es, a globális átlag kétharmadát alig elérő és a régiós átlaghoz képest fele mérőszámot produkáló az a mérőszám, hogy a büntetőeljárásai rendszer mentes-e az „improper government influence”-től, tehát a meg nem engedett vagy jogellenes kormányzati beavatkozástól . Még egyszer: ebben kurva szarul állunk.

Az az igazság, hogy ahol Simonka Györgyöt , Boldog istvánt , Völner Pált nem tartóztatják le, hanem szavazgathatnak a Parlamentben, amíg 100 milliós bűszervezetes korrupciós vádakkal gyanúsítják őket , ahol megkéri az országgyűlés vezetése (!) a tárgyaló bírót (!) hogy ugyan, napolja már az egyik tárgyalást mert a talán a Boldog vádlottnak egy nagyon fontos parlamenti végszavazáson kell megjelennie (majd a bíró nemsoká a Kúriára kerül 42-43 évesen) ott tulajdonképpen mi a tarka ferde (ló)bizonyost csodálkozunk.

La famiglia. La cosa nostra.

Végezetül a büntetőjárási kérdésekben egyetlen dolog, aminek nagyon örülök: a due process, tehát hogy a fair eljárás szabályainak betartása , tehát a terhelt jogainak biztosítása vonatkozásában Magyarország a globális átlag fölött van. Igaz hogy még így is a regionális átlag alatt jelentősen, magyarország 0,57-et lő, a régiós átlag 0,75-éhez képest, de ezt gyakorló védőként is el tudom mondani hogy a terheltek jogai formálisan általában nagyon szépen be vannak tartva, tehát magyarország a formális terhelti jogok naccerű biztosítása mellett jut el a 97-98 százalékos váreredményességhez, vagyis magyarul selyempapapírba csomagoljuk mielőtt agyonütnénk – well done, gut gemacht.

Na, ezért nem adták ki a a csóringer albán “aktivistát” ebbe a KK-európai pöcegödörbe.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz