Ez most egy viszonylag rövid, és meglehetősen száraz poszt lesz, de úgy gondoltam érdekes és fontos lehet tisztázni, hogy tulajdonképpen mennyi pénzről is van szó, amikor a Magyarországnak járó EU-támogatásokról (és annak befagyasztott részéről) beszélünk. Íme, lehet bogarászni!
A 2021-27 uniós költségvetési években összesen 2023 milliárd EUR összegű összevont forrás áll az uniós tagországok rendelkezésre az MFF (Multiannual Financial Framework) - ami az EU 7 évre szóló hosszú távú költségvetése - és az NGEU (Next Generation EU) keretében. A Next Generation EU (NGEU) az az eszköz, amely támogatni hivatott a Covid19 világjárvány utáni helyreállítást, valamint az EU-nak a különböző szakpolitikai területek fejlesztésére vonatkozó hosszú távú prioritásait.
Az átfogó pénzügyi csomag a következőket foglalja magában:
1216 milliárd EUR a Multiannual Financial Framework (MFF) alapján (folyó árakon)
807 milliárd EUR a rendkívüli helyreállítási eszköz Reconstruction and Resilience Facility (RRF), a Next Generation EU (NGEU) keretében (folyó árakon)
Ebből Magyarország 2021-2027 között az alábbi uniós bevételekre jogosult, amennyiben teljes egészében teljesíti az úgynevezett kondicionális feltételeket (ez az a híres 27 mérföldkő, amiből 4-et a Bizottság tavaly év végén elfogadottnak nyilvánított - az Európai Parlament nagy felháborodására):
Kifejezetten felzárkózási (MFF - részben a kohéziós alapok) célokra 22,5 milliárd eurót kaphatunk (amiből 10 milliárd EUR-t felszabadítottak, de 12,5 milliárd EUR továbbra is be van fagyasztva).
Az MFF tartalmazza a kohéziós fejlesztési alapok tételeit, amelyből 5,8 milliárd EUR un. „vissza nem fizetendő támogatás” és 3,9 milliárd EUR a hitel.
Agrártámogatásokra, vidékfejlesztésre kb. 9 milliárd eurót várhatunk, amely nincs felfüggesztve.
A Reconstruction and Resilience Facility (RRF)-ből 10,4 milliárd euró jár(na), amely teljes égészében felfüggesztett.
A Next Generation EU egyéb elemeiből 1,5 milliárd euró Magyarországé.
A költségvetés 7 éve alatt tehát összesen 43,4 milliárd euró lenne a magyar uniós bevételi büdzsé, ami évente átlagosan a GNI (bruttó nemzeti jövedelem - hasonló, de nem ugyanaz, mint a GDP) 4%-át jelentené. A magyar tagdíjbefizetést leszámítva az uniós források lehívásának aránya tehát körülbelül a magyar GNI 3%-a lehet évente (ez rengeteg pénz, és nagyon fontos a kormánynak, tekintve, hogy a költségvetési hiány 2023-ban 5% fölött volt). A magyar uniós nettó bevétel tehát kb. 32,5 milliárd euró a 7 év alatt, ami 4,65 mrd. EUR/év támogatást jelent. 2024-ben legalább 1 milliárd EUR fejlesztési támogatás kifizetésére számít a kormány (és ebben nincs benne az évi 1,8 milliárd agrártámogatás, ami ugye nincs felfüggesztve).
A kohéziós támogatások területén Magyarország kapja arányosan a negyedik legmagasabb támogatást a tagországok között, az RRF keretnél a középmezőnyben vagyunk. A kohéziós alapokból történik az un. „operatív programok” (OP) finanszírozása is különböző mértékű magyar költségvetési hozzájárulással. A legfontosabb OP-k a közlekedési, környezetvédelmi, területi és vidékfejlesztési. Az OP összegének 50%-a blokkolva van!
Megjegyzendő, hogy valamennyi uniós átutalást (ahogy minden tagország esetében) a magyar költségvetés megelőlegezi, amíg a pénzek be nem folynak. Ez némileg problémás lehet akkor, ha a magyar állam olyan pénzeket fizet ki előre, amelyek be vannak fagyasztva, de nyilván ez a kormány szuverén döntési jogköre.
A kohéziós politikára fordított felzárkóztatási források teszik ki az összes uniós támogatás 38,9%-át. A közös agrárpolitikai forrásokból a teljes összeg 21,1%-a érkezik az országba.
A támogatási rendszer fentebb leírt négy eszközén keresztül juthatunk a 2021-2027 közötti EU-támogatási összeg 91,5%-ához.
Rajtuk kívül megemlíthetők még 3,3%-os részesedéssel a közvetlen uniós programok, illetve REACT-EU elnevezésű, és a teljes támogatási összeg 2%-át kitevő alap, amely a koronavírus-járvány miatt legnehezebb helyzetbe került régiók számára nyújt anyagi segítséget.
* Ha jól számolom, akkor 2024-ben a magyar költségvetés bevételi oldala ~100 milliárd EUR. Amihez csapódna a posztban számolt 4,65 milliárd EUR(/év) EU-támogatás, ami innen nézve már egyenesen 4,65%
* Emlékszem kb. 1 évvel ezelőtti OV-nagyotmondásra: "nekem a magyar költségvetés bevételi oldalára kell elsősorban fókuszálnom, hogy az befolyjon, míg az uniós pénz ennek csak a töredéke". Ehhez jött 2023 decemberének nagyotmondása, hogy a "magyar gazdaság jól elvan az uniós pénzek nélkül".
* Ehhez képest OV az "önérzetes lator", az elmúlt 2023-as évben, egyfelől lement kutyába az EU-s pénzekért (érthető okokból), másrészt az ügyben addig kavarta a kakaólekvárt, hogy fröccsent belőle még az EU-ra is.
* A számolásban lehet még egy érdekes dimenzió: milyen ütemezésben vesznek el az elérhető EU-pénzek. Például az RRF-nél én úgy emlékszem 2026-ig lehet költekezni és bár Magyarország kérte a határidőhosszabbítást, de erre egyelőre mintha nem lenne nyitottság az EU-ban.
* Egy pillanatra megzavart a 43,4 milliárd EUR összeg a magyar bevételi büdzsére. Ez már úgy összemérhető az ukrán EU-támogatás tervezett 50 milliárd EUR-jával, hogy a nem-EU tag Ukrajna "picit" nagyobb ország, mitöbb jelenleg háborúban áll Oroszországgal. Persze a magyar 43,4 milliárd az 7 évre oszlik el, míg az ukrán 50 milliárd EUR csak 4 évre. Így fajlagosan már jóval reálisabb éves összegek jönnek ki.