Most akkor tényleg átírhatja az amerikai Alkotmányt Trump?
Avagy hány százalék eséllyel megy át egy alkotmánymódosítás Amerikában?
Pár napja kiváló kollégám, dr. Kratochwill György kérdezte meg, hogy lehoznék-e egy áttekintést az amerikai alkotmány megváltoztatásáról. Gyuri alapos ember, ért is hozzá, ezért nagy örömmel mondtam igent. A cikket megírta, szerintem ilyen alaposan és olvasmányosan ez másutt nem érhető el, olvassátok el, jó lesz!
“Példátlan demokratikus felhatalmazás?”
Ugyan még nincs teljes egészében hivatalos eredménye az amerikai választásoknak, az már biztos, hogy Trump második elnöksége úgy indul, hogy a Kongresszus mindkét házában többsége lesz. Ebből aztán arra is gondolhatnánk, semmi jogi akadálya annak, hogy minden ígéretét megvalósítsa.
Azonban több olyan kijelentése, témája volt, amihez módosítani kellene az Egyesült Államok Alkotmányát, ez pedig jogállami keretek között nem olyan egyszerű. Trump egyik ilyen fő ígérete, hogy megszünteti az Amerika területén születéssel szerezhető állampolgárság intézményét.
Azonban ezt a szabályt az amerikai Alkotmány 14. kiegészítése emelte be, tehát az Alkotmányt kellene hozzá módosítani. Ráadásul ez a kiegészítés szabadította fel a rabszolgákat, tehát ennek a rendelkezésnek történelmileg is hihetetlen fontossága van.
Szintén voltak utalások, hogy szeretné megszüntetni az elnökök két ciklusos korlátját. Ilyen módosítási javaslatok, diskurzusok már többször voltak mindkét párt részéről, mégsem lett belőle semmi. Szintén olyan alapérték, amit nem biztos, hogy módosítanának.
Szeretném részletesen bemutatni az Alkotmány módosításának teljes folyamatát, kezdve a kezdeményezés elindításától egészen a végső elfogadásig, illetve azokat a lépéseket, amelyeket ebben a folyamatban követni kell. Emellett kitérek néhány olyan javaslatra is, amelyeket különböző okok miatt – legyenek azok politikai, jogi vagy technikai természetűek – végül nem fogadtak el.
Hogyan lehet az amerikai alkotmányt módosítani?
Az amerikai Alkotmány V. cikke kimondja, hogy amennyiben a Kongresszus két háza szükségesnek tartja, akkor javasolhat kiegészítést kétharmados többséggel meghozott szavazatával. Az ilyen javaslatokat a két ház illetékes bizottsága vizsgálja meg először, és nekik is el kell fogadniuk ahhoz, hogy napirendre kerüljön a kérdés. Igen sok kezdeményezés például a bizottságokban akadt el, tehát nem is merülhetett fel, hogy a Kongresszus két háza megfelelő többséggel szavazná-e meg.
A másik lehetséges eljárás, hogy a tagállami törvényhozó testületek kétharmada dönt, ekkor alkotmányozó tanácskozás hívható össze. Mindkét esetben a tényleges elfogadáshoz (ratifikáláshoz) a tagállamok háromnegyedének kell megszavaznia a kiegészítést. Mivel eddig még sosem került sor a második lehetőségre, ezért nézzük az első módszert.
A Republikánusoknak egyszerű többsége van, ez a Szenátusra fokozottan igaz, ahol a többség pár szavazattal van meg. A kétharmadtól ez tehát igen messze van, és szinte 0% az esélye annak, hogy a Demokraták vagy a függetlenek közül ennyien meggyőzhetőek legyenek ilyen kiemelt fontosságú témákban, hogy Trump javaslatait támogassák. Ezzel ugyanis politikai öngyilkosságot követnének el. A Kongresszus döntését az Elnöknek nem kell jóváhagynia, aláírnia.
Továbbá a Kongresszus általi elfogadás még nem lenne elegendő, még mindig ott van a tagállamok háromnegyedének a döntése. Ezt a döntést meghozhatja a jogalkotó szervük vagy pedig egy külön erre a célra összehívott gyűlés. A Kongresszus határozza meg, hogy melyik módszer szerint történjen az elfogadás. Mindkét esetben "ésszerű„ időn belül kell, hogy megtörténjenek a szavazások az egyes államokban. Az, hogy mi számít ésszerűnek, az adott esettől függ.
Ebből is látszik, hogy jogszerű keretek között nem lesz egyszerű az Alkotmány módosítása, főleg nem alapvető témákban.
Az USA eddigi történetében több, mint 11.000 kezdeményezés született az amerikai Alkotmány kiegészítésére, de ebből csak 27-et fogadtak el. Ez kb. 0,25%
Lássunk néhány kezdeményezést
1. A Blaine-javaslat
Ez a kezdeményezés megtiltotta volna, hogy közvetlen kormányzati forrásokat kapjanak az egyházi kötődésű oktatási intézmények. Az indok az volt, hogy az állam és az egyház szétválasztása érdekében az állami iskolákban ne történjen vallásos oktatás, hanem ezt a családok végezzék, vagy pedig egyházi magániskolákban. Az ötletről először Grant elnök beszélt nyilvánosan, majd James G. Blaine republikánus képviselő nyújtotta be a javaslatot. A Képviselőház elfogadta azt, de a Szenátuson 4 szavazat híján nem ment át.
Ugyan nem módosult az Alkotmány, de az államok jelentős része bevezetett hasonló szabályozást, mely rendelkezéseket azóta is számos kritika érte, illetve bíróságok is felülvizsgálták. Például mi van akkor, ha valaki állami támogatást kap gyermeke oktatásának fedezésére, hiszen ilyenkor lehet-e egyházi, vallásos iskolát választani. Sérül-e a vallásszabadság, vagy az egyenlő bánásmód? Ahogy a döntéseket is látjuk, nem egyértelmű a kérdés.
2. A Miller-javaslat
1893-ban Lucas Miller képviselő javaslata az Amerika Egyesült Államok nevét változtatta volna meg a Világ (vagy a Föld) Egyesült Államára. A kezdeményezés mögött az az ambiciózus cél állt, hogy előbb-utóbb úgyis minden ország az amerikai birodalom része lesz. Érdekesség, hogy nem csak ezt tartalmazta a javaslata (bár ez a legismertebb eleme), hanem azt is, hogy szűnjön meg a hadsereg és a haditengerészet, továbbá működjön az állam elektronikusan.

Miller javaslatát nem szavazták meg, őt pedig nem választották újra.
3. A Párbajtilalom-módosítás
William Stephen Morgan javaslata arra irányult, hogy azok, akik párbajoznak, vagy ilyen kihívást intéznek, fogadnak, illetve egyéb módon közreműködnek abban, azok nem vállalhatnak semmilyen állami tisztséget. E kezdeményezés indoka az volt, hogy nem egy kongresszusi képviselő párbajozott egymással, gyakran halálos sebet ejtve. A javaslat nem ment át.
4. A Ludlow-javaslat
Napjainkban is komoly aktualitása van ennek az 1938-as kezdeményezésnek. A célja az volt, hogy minden esetben népszavazás döntsön arról, hogy a Kongresszus küldjön, vagy ne küldjön hadüzenetet.
Kivétel lett volna az az eset, amikor megtámadták Amerikát. Ludlow úgy vélte, hogy - az I. világháborús tapasztalatokra is tekintettel – az eddig bevett rendszer (a Kongresszus dönthet erről) túlságosan eltávolodott az átlagemberek igényeitől. A közvélemény igen jelentős része támogatta a javaslatot, ugyanis a populista, békepárti és elszigetelődési politika hívei is remek eszköznek tartották azt.
Roosevelt elnök kezdetben próbált nem véleményt nyilvánítani az ügyben, azonban azt kellett látnia, hogy az amerikai közvélemény egyre békepártibb, ezért miután az Igazságügyi Bizottságból (ahol 1935 óta állt a javaslat) a Képviselőház elé került a kezdeményezés, Roosevelt kijelentette, hogy nem ért egyet a módosítással. A kormányzat ellenállásának is köszönhetően a javaslat megbukott a Képviselőházban.
5. Az Elektori rendszer átalakítása
Bár idén (ahogy négy éve is) az az elnökjelölt lesz elnök, aki egyben a több szavazatot is kapta országosan, az elektori rendszer ezt gyakran torzítja, és emiatt szinte állandó vita tárgyát képezi, hogy van-e még rá szükség. Röviden az elektori rendszerről: Amerikában az elnököt nem közvetlenül a nép választja, hanem az Elektori Testület, melybe lakosságszám arányosan delegálnak elektorokat az egyes államok. Ezek az elektorok az adott állam eredményei alapján szavaznak. A legtöbb tagállamban „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát ha az egyik elnökjelölt akár egy szavazattal is többet nyer, akkor rá szavaz az összes elektor az adott államból.
A legközelebb ahhoz, hogy új választási rendszer szerint szavazzanak az elnök személyéről, 1969/1970-ben jutott az Egyesült Államok. A Bayh-Celler javaslat lecserélte volna az elektorokat, és egy egyszerű kétfordulós rendszert vezetett volna be. Az a közösen induló pár lett volna az elnök és alelnök, aki legalább 40%-ot kapott. Ha nem lett volna ilyen, akkor került volna sor egy második fordulóra, ahova a két legtöbb szavazatot szerző pár jutott volna be.


A javaslatot támogatta Nixon elnök, és azt az államok jelentős többsége is elfogadta volna (30 állam igen, 6 állam nem nyilatkozott, szintén 6 inkább ellenezte és 8 teljesen ellene volt). A Képviselőház megszavazta a módosítást, azonban a Szenátusban az ellenzők az időhúzás eszközéhez folyamodtak, hogy megakasszák a folyamatot. Ugyan Nixont kérték, hogy győzze meg a javaslatot nem támogató republikánus Szenátorokat, de ezt már nem tette meg. A javaslatot végül levették a napirendről, hogy más ügyekkel tudjon foglalkozni a Szenátus, így a kezdeményezés végül nem került megszavazásra.
A Minden Szavazat Számít-javaslat 2005-ben szintén közvetlen szavazást vezetett volna be. Az nyer, aki a szavazatok többségét kapja. Egyes esetekben (pl. a jelölt halála) a Kongresszus dönthet, hogy mit célszerű tenni, például elhalasztani a választást. A kezdeményezés a bizottságból se jutott tovább.
2016-ban Barbara Boxer demokrata Szenátor a Bayh-Celler-javaslathoz hasonló kezdeményezést dolgozott ki, ám nem szerepelt benne a 40%-os küszöb, hanem egyszerűen a legtöbb szavazatot kapó páros lett volna elnök és alelnök.
6. Az Arnold-javaslat
Sokak számára rossz hír lehetett, hogy sikertelenül próbálták módosítani az Alkotmányt, hogy olyan személy is lehessen elnök vagy alelnök, aki nem Amerikában született, hanem honosították. Ez a javaslat többek szerint kifejezetten Arnold Schwarzeneggerre lett szabva, aki a kezdeményezéskor Kalifornia kormányzója volt, de más ismertebb politikusok számára is előnyös lett volna. A módosítás a bizottsági szinten bukott meg.
Az elnök és a kétharamad sem elég
Ahogy láttuk, sok olyan javaslat is megbukott, ahol még az elnök is támogatta azt. Volt olyan is, amivel a közvélemény is egyetértett, mert jogos indokok szóltak mellette. De voltak furcsának tűnők is.
Azonban legyen bármilyen is egy javaslat, az nagyon-nagy valószínűséggel elbukik majd valahol a folyamatban. Ha megnézzük a kiegészítéseket, azok legnagyobb része egy társadalmi változásokra reagáló, az ország és a jogállamiság előrehaladását szolgáló javaslat, ami jobbá teszi az állampolgárok életét, és nem egy politikai program megvalósítása.
Jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy Trump ilyen javaslatokban gondolkodik, az eddigi felvetései legalábbis nem ezt mutatják. Ezek alapján nem gondolom, hogy módosítani tudja az Alkotmányt, és javaslata(i) nem a kiegészítéseket, hanem a nem sikeres javaslatok listáját fogják bővíteni.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz
A fenti az elmélet. A gyakorlat az, hogy a Legfelsőbb Bíróság írja az Alkotmányt, lásd pl. abortusz-tiltás vagy szegregáció (elnézést a jogászoktól a túlzott leegyszerűsítés miatt). Illetve a kettes számú probléma: mi történik, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyják az Alkotmányt? Pl. az Alkotmány szerint csak a Kongresszus jóváhagyásával lehet háborúba menni, de semmiféle szavazás nem volt pl. Grenada vagy Panama megszállásáról...
Tegyük fel, hogy Trump hoz valami alkotmányellenes intézkedést. Alsóbb bíró azt mondja, hogy alkotmányellenes, a kormány fellebbez, megy "másodfokra", onnan a Legfelsőbb Bíróság elé - akik meg kimondják, hogy nem alkotmányellenes. Máris módosították az Alkotmányt a fenti eljáráson megkerülésével...
A reálisabb alternatíva az, hogy kimondatják az alkotmánybírósággal, hogy nem is úgy kell érteni, ahogy (pl. a "subject to the jurisdiction thereof" nem vonatkozik illegális bevándorlókra).