Nagy Márton szeretne lenni az új Veres János

Avagy a párnacihák művészete

A kormány megengedné, hogy a magánnyugdíj-megtakarításokat adómentesen lehessen “lakáscélra” (hiteltörlesztésre, felújításra, vásárlásra) fordítani. Ez egy úgynevezett párnaciha-taktika. Rávilágítok a lényegére.

Ahogy azt a Levél az ügyvédtől legutóbbi posztjában is írtam, a magyar adórendszerben túlsúlyos a forgalmi adóztatás. Vagyis kell a fogyasztás ahhoz, hogy az adó bepörögjön a költségvetésbe.

Szegény Nagy Márton fő problémája az, hogy nincs fogyasztás. Ennek két oka van: az embereknek nincs pénze és az embereknek nincs bizalma. A nincs pénz azért talány Nagy Mártonnak, mert úgy gondolja - és jól gondolja - hogy van pénz, csak az emberek nem akarják elkölteni.

Miért nem? Mert bizonytalanok.

Részben azért, mert most vagyunk ott, hogy lassan-lassan a fidesznyik, épülszépülazország agyhalottaknak is elkezd feltűnni, hogy a kastély, a stadion meg a lówelness elvitte a pénzt a vasút, a kórház és a posta elől, és rosszabbul mennek a dolgok, mint négy éve. A magyarok életszínvonalának zuhanása lassult, de az érzékelt életszínvonal továbbra is alacsony.

Mondok egy példát. Pár éve indukciós tűzhelyre váltottam a kerámiáról, ezért néhány új edényre lett szükségem. Nem kellett volna feltétlen négydarabos készletet vennem, de az Aldiban ki volt téve, megnéztem, és megvettem. Lett így egy extra fazekam, na bumm. Viszont a cucc minősége alig maradt el a már meglevő WMF fazéktól.

Jelen cikk szempontjából ez azért érdekes, mert az Aldi úgy gondolta, hogy az akciós sorra kitesz huszonharmincezer forintért egy értékes edénykészletet és a magyarok ebből vásárolni fognak. A lábos az tipikusan olyan dolog, hogy az ember ócska lábosban is főz, és néhány konyha-hobbistát leszámítva akkor költ pénzt lábosra, ha muszáj, vagy ha nagyon meg akarja lepni magát valami prémium dologgal.

Úgy nagyjából két éve már, nincs kitéve az Aldiban ilyen készlet. Az Aldi piackutatói úgy tűnik azt mérik, hogy az emberek nem akarnak láboskészletet venni.

Gazdaságpolitikai össze-vissza beszéd, romló forint

A bizonytalanság egyik oka a kormány látványosan rossz gazdaságpolitikája. Lassan kiütközik, hogy Nagy Márton agymenései nem nagyon rezonálnak az emberek lelkivilágával. A Fidesz legendásan vigyáz arra, hogy ne hülyézze le a választóit. A Fideszt már vagy két ciklus óta a hülyék tartják kormányon. Ehhez képest Nagy Márton fő baja az, hogy az emberek nem értik, hogy bízni kell az ő zseniális gazdaságpolitikájában, ami milyen jó már.

Ja, csak 400 forint az euró, és minden állami megrendelés megállt, emiatt az egész gazdaság lassul. Ezt az is érzi, aki egyébként vérmesen drukkol a Doktor Miniszter Elnök Úrnak a gonoszprüsszel ellenében és nem köti össze fejben, hogy a DMEÚ keresztesháborúja az oka annak, hogy nincs pénz. És belátható időn belül nem is lesz pénz, mivel a DMEÚ csak nem akar valami értelmes megállapodást kötni Gonoszbrüsszelben.

Emellett van politika bizonytalanság is, Magyar Péter személyében.

Ha nincs Orbán Balázs legendás elszólása, akkor egy gőzhengerként haladó anti-magyarpéter kampány harmadik hetében lennénk. Ehelyett az van, hogy kapkodva előadták ezt a péniszfogdosós sztorit, miközben épp mindenki előbb Orbán Balázzsal, majd Orbán Viktorral volt elfoglalva. Épp ezért az exbarátnő újabb nagy szívkiöntése is légüres térbe érkezett. Ráadásul se az előadás, se a tartalom nem alkalmas arra, hogy bárkinek az érdeklődését felkeltse. 728 feliratkozó…

Eközben a Tisza Pártot lőtávolon belül mérik a Fideszhez. Eközben az EU erős emberei nyíltan azt mondják, hogy elég Orbánból. Ettől persze még mindig van hátra másfél év a választásig, és hányszor temettük már Orbánt másfél évvel a választások előtt. Ugyanakkor jelentősen harminc százalék fölé jutó és ott is ragadó ellenfele eddig nem is nagyon volt. Fidesz szempontból fenyegető, hogy ellenzéki oldalon beindul a gravitáció, lelépő vidéki DK-alapszervezetek, a szétporladó kispártok irányából a hatalom felé mozgó politikusok formájában.

Óvatos hedging

Vagyis, ha tipszimikszölnénk, akkor az Orbán-Gyurcsány meccsen a kettesre van egy bő 50-es odds, egy Orbán-Magyar esetében ez mostanában megy le 30-ról olyan 10-15 környékére és még mindig javul. Vagyis még mindig Orbán a toronymagas esélyes, de lassan nem idióta pénzkidobás megjátszani egy Orbán-Magyar kettest.

Vagyis lassan kezd előállni az a helyzet, amelyet a sportfogadásban és a befektetési szakzsargonban hedgingnek hívnak, vagyis a jelenleg nyerő fogadás mellett egy kisebb összeggel elkezdenek fogadni a másik opcióra is.

Mivel a Fidesz körül éhes farkasok köröznek, a BDSRSTNT Group, a Mészáros és Mészáros meg a többi lassan szemet vetnek a benzinkúton árult hotdogok, a gitárhangszedők és háztartási ecet nemzetiesítésére. Ebbe a környezetbe saját tőkét már senki nem visz, főleg nem akar úgy tűnni, mint valami kicsit is jobban menő biznisz, mert holnapután jön a táskás ember. De lehet már holnap.

Eközben van egy egyre inkább esélyesnek tűnő valaki, akit még nem támogatnak (vagy nem elsöprően sokan) de egyre többen gondolják úgy, hogy ha ez a szűknadrágos pasas hatalomra kerül és majd megmozdulnak a dolgok, akkorra nem árt egy kis tőke. Vagyis a tőkéjük egy (nagy) részét nem dobják be a gazdaságba. Szerezzen Viktor pénzt és akkor majd mennek kivitelezni.

Összegezzük:

• a kormány gazdaságpolitikája látványosan tehetetlen

• a nemzetközi környezet miatt Magyarországnak amúgy is rosszul megy, a nagy tőkebeáramlás megtorpant

• Politikai kockázat van, a kormány tagjai egyre többször beszélnek koordinálatlan hülyeségeket, miközben feltűnt az új és éhes trónkövetelő

• romlik a forint az euróhoz képest, lélektani határokat lép át.

Na ezt a helyzetet próbálják most a Gazdasági Semlegesség (tm) nevű bullshitgombolyaggal átbrandingelni.

2006-ban ugyanitt tartottunk

De mit most gondoljuk meg, hogy mikor láttunk utoljára ilyet? Bizony, 2006-ban, amikoris elkezdődött a 2010-es földinduláshoz vezető hosszú haldoklás. Mit csinált akkor a kormány? Belengette a házipénztáradót. Ha valaki nem emlékezne: a cégek házipénztárát 20% adó terhelte volna. Igenám, de aztán azt is bejelentették, hogy ha valaki 2007-ben felveszi osztalékként a házipénztárban levő pénzt, akkor a szokásos (akkor talán 35%) osztalékadó helyett elég csak 10%-ot fizetni.

Akinek volt füle hozzá, meghallotta az üzenetet. Keress egy berezelt kisvállalkozót, akinek ott van pár millió a papíron a házipénztárában, valójában azt a pénzt rég felélte. Vedd meg tőle a cégét, húzd át a házipénztáron a fekete készpénz állományod 10%-on, és a fehér pénzzel azt csinálsz amit akarsz, de leginkább pörgesd meg a gazdaságban.

A különbség az, hogy akkor a pénz párnacihákban volt. Most a szuperállamkötvények révén a lakosságnál levő pénzt már behúzták, és az éhes állam elköltötte a Szuahéli Rapperek Segítése, a Református Kegyhegymászók Bhutáni Expedíciója és hasonló programokra. A mostani utolsó “párnaciha” a nyugdíjmegtakarítás, amelyet ugyanúgy, ahogy anno a Veres-féle PM, most a Nagy Márton-féle NGM adóamnesztiával próbál a csikorogva leálló gazdaságba behúzni.

Nincs új a nap alatt, újra egy húzd-meg-ereszd-meg ciklus végére kerültünk.