Pár keresetlen gondolat priuszról és szólásszabadságról

Bayer Zsolt és Orbán Viktor legutóbb azzal találta be a lézerinfón tiltakozókat, hogy azoknak „méteres priuszuk” van, rablásért és emberölésért ültek. Ez az állítás azonban messzebbre mutat a politikai sárdobálásnál: súlyos jogállami kérdéseket vet fel. Dr. Csire Balázs ügyvéd – a Vezérfőszerkesztő kollégája és barátja – vendégcikkében azt elemzi, hogyan válhatott a bűnügyi nyilvántartás politikai fegyverré. A Facebookon megjelent írás bővített változatában végigvesszük: honnan tudhatják ezeket az adatokat, miért tilos cél nélkül „raktárra” gyűjteni a polgárok bűneit, és melyik a nagyobb baj: ha a miniszterelnök hazudik, vagy ha tényleg belelát a rendőrségi aktákba.

Karaktergyilkolás priusszal

Nemrég Bayer Zsolt előadta, hogy Lézer Dzsoni gyöngyösi szeánszán tiltakozók priusza méteres, és rablás, meg emberölés miatt voltak korábban elítélve. Ezt Bayer Zsolt nem tudhatja, tehát nyilván hazudott. Viszont utóbb maga Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan elismételte a priuszra meg a bűncselekményekre vonatkozó tényállítást, és persze lehet, hogy Orbán is simán hazudik (ahogy szokott), de ha netán mégse, akkor azért felmerül itten egy pár tisztázandó kérdés.

Szerzői és személyiségi jogi okokból a Balázs által említett cikkről és szerzőjéről nem teszünk ki képet, azonban a cikket mégiscsak illusztrálni kell valamivel, és random ez jutott eszembe.

Honnan tudja, kik ezek, honnan tud a priuszukról meg a bűncselekményekről, és miért osztja ezt meg másokkal.

Ezek a szóban forgó, választási gyűlésen megjelenő emberek egy része, ha jól értem, bemutatkozott a lázárinfón, bár nevükön túl más személyes adatot nem mondtak magukról. Feltéve, hogy pl. „Orsós János” valóban Orsós János (és nem Lakatos József), ki és honnan tudja, mi az anyja neve, születési ideje és helye, ezek nélkül ugyanis nehéz a bűntettesek nyilvántartásában azonosítást végezni. Az külön kérdés, hogy az azonosítás miként és miért történt. Nem tudok értelmes okot vagy indokot mondani, miért kellene azonosítani egy politikai fórumon random megjelenőket (rendőrök tudtommal nem is voltak jelen, eljárás nem indult).

III/III-as reflexek a digitális korban?

Aztán ki is azonosítja ezen embereket és mi célból? Nem közszereplők (a lázárinfón fellépés nem avatja őket azzá) , egy tömegrendezvényen vesznek részt, mindaddig, amíg békésen gyakorolják alaptörvényes jogaikat (gyülekezési szabadság, véleményszabadság), alapvetően senkinek semmi köze személyes adataikhoz. Nem látom azt a célt, ami a személyi azonosításukat igazolja, “raktárra” meg ugye nem dolgozunk.

(Itt Balázs arra gondol: az adatkezelésnek mindig van célja. A bűnügyi adatkezelésnek pedig csak nagyon kevés célja lehet, és ez a cél mindig konkrét üggyel kell, hogy összefüggjön. Magyarországon tilos az egykori BM III./III. módszere, hogy cél nélkül, “raktárra” gyűjt adatot, aztán ha zsarolni kell, előveszi. Vagy folyamatban levő nyomozásban gyűjt adatot, vagy ha nem, akkor az adat megszerzése után azonnal büntetőügyet kell indítani. Elvileg. A Kúriai gyakorlat az, hogy ha a vádat másképp nem lehet megmenteni, lejárt szavatosságú adatgyűjtés is használható. Bármi használható, ha a vádat meg kell menteni. - Ésik)

A „főhadnagy úr, nézzen már rá a csókára” nem jogalap

De ha még be is azonosítják , milyen indokkal nézik meg őket a bűntettesek nyilvántartásában? Máshogy nem derülhet ki, hogy az illetőnek van-e priusza és mi annak a tartalma.

Szerény büntetőjogi tudásom szerint a bűntettesek nyilvántartásában keresni, onnan adatot lekérni konkrét ügyben végzett eljárási cselekményben lehet, olyan sincs, hogy csak úgy böngészek benne vagy konkrét személyt csak úgy megkeresek benne, mert privát okból érdekel, mi a háttere a csókának.

Az adatlekérést sem végezheti akárki, csak akinek erre konkrét ügyben konkrét eljárási cselekményhez van jogosultsága. A „főhadnagy úr, nézzen már rá erre az Orsós Dzsokijúingra, mi van vele” nem jogszerű utasítás, ha nincs arra elrendelt nyomozásban gyanú, hogy Orsós Dzsokijúing csinált valami Btk-sat.

Emellett a bűntettesek nyilvántartásából lekért adat sem „mindenki babája”, azt (ha nem kötődik saját aktuális ügybeni munkájához) a szomszéd asztalnál ülő másik nyomozó sem ismerheti meg szabadon. Nem egy büntetőügy indult már azért hivatali visszaélésben, mert az ismerős rendőr, ismerős NAV-os csak ránézett egy nyilvántartási adatra (s nem is feltétlenül a priuszra), leginkább azért, mert a jogosultság nélküli vagy jogosultság kereteit túllépő adatlekérés és kiadás bezony hivatali visszaélés.

Bűnügyi adatot kiadni bűncselekmény

Ez elvezet ahhoz is, hogy ki kinek és miért adja ki ezt az adatot? Ezek ugyanis olyan szenzitív, különleges személyes adatok, amelyeket csak célhoz kötötten lehet felhasználni, konkrét eljárás keretei között. Azokat illetéktelen személyeknek kiadni (hozzáférhetővé tenni) sehogy nem tűnik jogszerűnek, pláne nem nagy nyilvánosság előtt (pl. egy nagygyűlésen vagy tévében), vagy különös érdeksérelmet okozva, és nyugodjunk meg: a miniszterelnök önmagában nem az ilyen adat megismerésére jogosult személy, nincs ugyanis mindezzel dolga.

(Ráadásul Lézer Dzsoni és Orbán Viktor kampányrendezvényen nem miniszteri vagy miniszterelnöki minőségükben vesznek részt: ők ott az egyik párt kampányoló politikusai, még ha ezt Magyarországon már mindenki rég el is felejtette -Ésik)

Ha tehát tényleg azt történt, hogy valki valamilyen módon azonosította az egyik megjelentet, ahogy öklét rázza lézer dzsonira, majd lekéri a priuszát, mely priuszt átad egy politikusnak, aki azt nyilvánosságra hozza, bezony bűncselekmények valósulnak meg. Az pedig tény, hogy a Hörrtévé lehozta, hogy Orbán erről beszél, 1-2 embert be is karikáztak, és bár monogrammal, odaírták, hogy milyen bűncselekményekben voltak elítélve.

A priusz nem radír: A véleményszabadság még a büntetett előéletűeknek is jár

És ez végül elvisz ahhoz a kérdéshez, hogy mi is a relevanciája egy közéleti célú gyűlésen résztvevő, alapjogait gyakorló személynél, volt-e már büntetve? Kizárja ez őt a jogai gyakorlásából? Ha pl. el van tiltva a közügyek gyakorlásától, úgy aktuálisan nem választó, nem választható, de ez a szavazói névjegyzék összeállításánál kérdés, véleménye ettől még lehet.

A priusz viszont nem ezzel egyenértékű: a priuszban olyan elítélések is vannak, amik nem járnak közügyektől eltiltással, vagy ha jártak, az már lejárt. Ekkor pedig magánjogi jogviszonyokban, választási gyűlésen senki nem tartozik számot adni előéletéről, pláne nem ország-világnak.

Nyilván ha valami közbizalomhoz kötődő munkakörre jelentkeznének, mondjuk rendőrnek, akkor igen – csak itt szó sincs erről. Arról nem is beszélve, hogy ezek a bűnözői múlttal kapcsolatos állítások rágalmazás vagy becsületsértés megállapítására is alkalmasak lehetnek, mert még igazságuk esetén sincsenek összefüggésben a politikai tevékenység végzésével, sőt, szerintem valóságbizonyításnak sem lenne éppen ezért helye. Mindez persze tűri a vitát.

(Tegyük hozzá, hogy a rendszer úgy működik, hogy ha közbizalomhoz kötődő munkakörre jelentkezik, akkor is ő maga ad hozzájárulást a bűnügyi adatai megismeréséhez. Vagy azzal, hogy lekér egy erkölcsit, vagy ha olyan a munkakör, akkor azzal, hogy aláírja a hozzájárulást az átvilágításhoz. Ha nem tesz ilyet, semmi baj, csak abban a munkakörben nem fog dolgozni. Kényszeríteni nem lehet az ilyen adat kiadására senkit. Talán ebből látszik, miért óriási gond az, ha mások kiadják. - Ésik)

Hazugság, jogtiprás vagy alkalmatlanság?

Ami viszont nem, az az, hogy melyik a nagyobb baj: ha Orbán hazudott, vagy ha nem. Ha hazudott, akkor újabb módon igazolta, hogy egy velejéig becstelen ember. De ha igazat állított, akkor az azért nagyobb baj, mert a fentieket nemcsak sérelemdíjas polgári per keretében kellene vizsgálni, hanem a Központi Nyomozó Főügyészségnek is ki kellene vizsgálni, történt-e hivatali visszaélés, személyes adattal visszaélés, esetleg más.

Van persze még egy lehetőség. Az indulatos véleménynyilvánítást úgy tekintik, mint az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétségét. De akkor nem szabad lázárinfókat szervezni, ahol az emberek véleményt nyilváníthatnak, akkor marad, hogy Viktor mesét celebrál híveinek. Csak akkor pláne ne tegyünk úgy, mintha itt ún. demokrácia lenne, ahol jogod van egyet nem értésed kifejezni. Akkor tapsolj te is, Cathy, utána meg kuss és vissza robotolni. Majd dobunk neked akciós farhátat.

(Végül érdemes egy pillantást vetni a dolog politikai oldalára. Lázár János a szaros vonatvécét pucoló cigányokról szóló, finoman szólva is botrányosra sikeredett kijelentése után a kormányzati kommunikáció láthatóan kármentésbe kezdett. Nem tudom, hogy jutottak arra, hogy ennek a legjobb módja a cigányozással vegyített bűnözőzés. (leánykori nevén: cigánybűnözőzés). Lehet ezt a Mi Hazánk szavazótábora szereti, de ha én cigány lennék, akkor néznék nagyokat, hogy akkor most már nemcsak szarpucoló vagyok, hanem ha meg merek szólalni, akkor kiszerkesztenek az újságba, hogy cigánybűnöző is. Nem sokkal tűnik ez átgondoltabbnak a budikefés körnél… - Ésik)

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.