Purhabból nem lehet felhőkarcolót építeni

csak texasi lakóparkot

A Vakmajom Facebook oldal kitett egy posztot, hogy New Yorkban szeppukura készülnek a választók, mert az új polgármester várhatóan egy szocialista lesz, aki korlátozásokkal (árstop, lakbérstop) akar úrrá lenni New York lakásproblémáin. Vakmajom a tőle megszokott piacfetisizmussal az építési korlátozások lazítása mellett érvel, felhozván a Texas állambeli Austin példáját, hogy lám, ott lazítottak az építési szabályokon, megnőtt a kínálat, és a piac tette a dolgát, és most olcsó ott lakni.

Noha én magam is a szabadpiaci kapitalizmus lelkes híve vagyok, a helyzet azért messze nem olyan egyszerű, mint ahogy Vakmajom leírja, úgyhogy egy kis okoskodás következik, főleg, mivel egyébként is akartam írni a leendő polgiról.

Teljesen különböző nagyvárosok

Az egyszerűség kedvéért kezdjünk egy kis térképnézegetéssel:

Ez itt Texas lényeges része, San Antonio, Austin, Dallas és Houston. A maradék falvakból áll, amelyek annyira elszigeteltek a világtól, hogy bizonyos részeken frankón ma is németül beszélnek az emberek, másutt pedig az utolsó jelentős esemény az volt, hogy valami kalandor telket vásárolt és kuplerájt alapított a közeli vasútépítésen dolgozó munkásoknak és a vasútállomás felé marhákat terelő cowboyoknak. Ma 4700-an lakják a falut, akik mind a cowboyok és a kurvák leszármazottai, mindenkinek van otthon 17 pisztolya 29 különféle puskája, és amúgy az egy órányira levő kicsit nagyobb város kukoricafeldolgozójába járnak be dolgozni.

A texasi nagyvárosok meg fellendülőben vannak, mivel a drága nyugati-parti lakhatás és a Covid miatt elterjedő home office azt okozta, hogy szétspricceltek az emberek, és a kellően városias, ugyanakkor olcsó Texas (meg Új-Mexico, Colorado) pont jók lettek. A keleti parton is találkoztam olyan emberrel, aki egy hónapban 2-3 alkalommal van DC-ben ,de egyébként az Appalache-hegység déli végén, valahol Tennessee államban vett házat, ahol reggelenként valamelyik kifejező nevű amerikai énekesmadárral fogyasztja a lattét a tornácon. (az angolszászok imádják a zöld szárnyú furán berregő hangú madarat zöldszárnyú berregőmadárnak hívni, mi meg itt szívunk azzal, hogy sordély meg kenderike. Igaz, hogy ilyen alapon a magyar madarak nagy része a barnásszürke csipogó névre kellene hallgasson. Mindegy.)

A fő különbség New York és a texasi városok között az, hogy New York a hegyek és a tenger közé, egy régi kikötő területére van beszorítva. Még New York kiterjedt metró- és gyorsvasút hálózatával együtt is, már egy belvárosinak számító brooklyni környékről is 45 perc zötyögés Manhattan széle. New York nemcsak a világ egyik legnagyobb városa, hanem minden kétséget kizáróan a világ legnagyobb belvárosa. Manhattan csúcsától indulva fel Bronx és Manhattan széléig végig belvárosias környék, belvárosi dolgokkal. A brooklyni oldal ugyanez pepitában.

Ezzel szemben a texasi városok elterülnek, az egész arra van berendezkedve hogy az emberek laknak valahol, aztán kocsival elmennek valahova. Boltba, fodrászhoz, dolgozni, itt van közel. Ja, 30 kilométerre, negyedóra kocsival, nincs messze. A gyereknek, mikor 16 éves lesz, vesznek a Craigslistről egy 18 éves Toyotát, amely az elmúlt 17 évet garázsban állva töltötte, mert az öreg Jerry (Gerhard) Fenstermacher a lumbágója miatt már nem tudott vezetni, de amíg élt, nem engedte eladni. Anyu egy Chevy Suburbant (gúnyneve: the Texas limousine) hajt, apu egy kamionmotoros pickupot.

Ehhez képest a gaz cucilisták pár (15) éve New Yorkban dugódíjat vezettek be, amit az Uber is simán hozzádob a számládhoz, és ettől - szürpríz - megszűnt a dugó, a Kojak-filmek álló-dudáló sárgataxi-tengere helyett New Yorkban nem rosszabb autóval közlekedni, mint Budapesten. Meg van kiváló közbringa-hálózat, íbájkokkal. Fertő, én mondom, fertő, Szodoma és Gomorra.

Különböznek a lakáspiacok is

További nem elhanyagolható különbség, hogy Texasban lazán lehet építeni a nagy telekre a farostlemezből, gipszkartonból és purhabból álló kiváló könnyűszerkezetes házat, ott lenn már ritka a tornádó, amely ezeket olyan látványosan szokta darabokra kapni.

Ehhez képest New Yorkban keresni kell egy olyan helyet, ahol van valami régi lepukkant ipartelep, ahova lehet építeni, mert a beépíthető részeket az olajválsággal bezárólag régi beépítették. Ezután jön az, hogy ne menjen arra közmű, metró akármi, hanem mellette menjen, és akkor el lehet kezdeni az építkezést. Betonnal és téglával, mert a telekárak miatt megtérülés akkor van, ha felhúzol legalább 15 emeletet.

Igenám, de az ilyen házakra az átlag amerikai azt mondja, hogy hja kérem ez egy housing projekt, tehát egy folyosón fogok lakni egy naphosszat tradicionális fokhagymás birkabelet főző ázsiai famíliával, a Los Leszurosz e Kifosztosz el salvadori-börtönklán épp szabadlábon levő tagjaival, egy fehér de három fekete apától három félvér gyerekkel létező single mom-mal, hát köszönöm, ez nekem nem kell.

Vagy megmarketingelik, hogy ez kérem a Seeview Roof Gardens Suites ház, és sok pénzt kérnek érte, viszont így meg kontrasztos lesz kicsit, hogy két saroknyira még a fent említettek laknak…

Abban Vakmajomnak van igaza, hogy egy ennyire kényes helyzetben levő lakáspiacot árszabályozással varázsütésre nem lehet rendbe rakni, viszont szerintem TTT (túlzó, tendenciózus és téves) Austinnal párhuzamba állítani, ahol fogják oszt felparcelláznak még 300 hektár prérit és már épülhet is a Deerwood Gardens vagy a Birdsong Forest lakópark. Mindenki ás egy gödröt a septic tanknek, a villanyt és az ivóvizet odavezetik, minden más meg kocsival félóra. Na jó, lehet háromnegyed óra, de azért olcsóbb.

Nade ki ez a veszélyes komcsi polgármester? Nézzük mit mond róla Trump elnök:

Zohran Mamdani, mint a neve is mutatja, indiai származású, muszlim vallású politikus, akinek felmenői a brit gyarmati adminisztráció által Afrika-szerte letelepített indiaiak voltak. A brit birodalomnak szokása volt azokat a gyarmati pozíciókat, amelyeket a fehéreknek méltóságon alulinak, a feketéknek túl jónak tartottak, indiaiakkal feltölteni, így aztán az egykori afrikai gyarmatok tele vannak hinduval. Na innen származik a mi Mamdanink is, az apja eredetileg gudzsarati, síita muszlim családból jön.

By Dmitry Shein - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=168609238

De nem holmi feketemosogatót kell elképzelni, apja-anyja Harvardon végzett értelmiségi, az apja a Columbián tanít (azt hiszem ezen a ponton érthetővé válik, hogy Trump miért pont ezt a két egyetemet pécézte ki). Mamdani egy drága new england-i magánegyetemen végzett, ahol Palesztinát támogató csoportot alapított.

Tehát baloldali, muszlim, pro-palesztin, bevándorló hátterű, nem fehér…ez kb. minden ami ellen a trumpizmus létrejött. Mivel New Yorkban szinte bizonyosan a demokrata jelölt nyeri a polgármesterválasztást, Mamdaniból jó eséllyel polgármester lesz.

Polarizáció párton belül és kívül

Ez jól mutatja az amerikai politika polarizálódását. De milyen ez a polarizáció? Vakmajom posztja, Trump tweetje (truthja…) megmutat még egy érdekes dolgot. Mutatok még egy térképet:

Ez itt a 2022-es texasi kormányzóválasztás eredményeinek a térképe, szokásos módon a piros republikánus, a kék demokrata. Texast 2014-óta, lassan csökkenő, de még mindig jelentős előnnyel nyerve Greg Abott, keményvonalas republikánus kormányzó vezeti.

A fentebb tárgyalt egyenlő szárú háromszög gyönyörűen látszik ezen a képen is, vagyis Texas nagyvárosaiban a demokraták vannak többségben.

Tehát nem arról van szó, hogy Texasban a helyi republikánus, neo-libertariánus ámokfutók liberalizálják a piacot, nagyon nem. Ezt ott a helyi Demokrata Párt csinálja, ugyanaz a párt, amelyiknek a new yorki polgármesterjelöltje meg árszabályozni akar. És bizony ugyanekkora különbségek vannak a texasi meg mondjuk a philadelphiai republikánusok között is.

Azonban a kétpártrendszer és az előválasztási rendszer miatt a demokratákat a keleti-parti progresszívek, a republikánusokat meg a keményfejű vidékiek uralják, mindkét párt mérsékelt szárnya meg néz, hogy most mi legyen.

Az egészet az egyensúlyozza ki, hogy a Szenátusba és a Képviselőházba azért be tudnak kerülni mérsékeltebb jelöltek is, de ettől még a pártokon belüli polarizáció az igazi probléma és nem a pártokon kívüli, ahogy sokan mondják.

Na idáig lehet eljutni a térképnézegetéssel. Borzasztó. Megyek dolgozni.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.