Teherán bombázása el fogja vinni a fókuszt, de van itt egy sajnálatosan érdekes adat.
Ez itt az ukrán vezérkar napi hivatalos közleménye az orosz veszteségekről.
Természetesen ezt megfelelő kritikával kell kezelni, rengeteg elemző foglalkozik azzal, hogy objektív adatokkal - geolokalizálható képekkel és videókkal, erdőzüzeket figyelő műholdak nyilvános hőkamera adataival, a föld mágneses terének anomáliáit figyelő szenzorok nyilvános adataival és más hasonlókkal - vesse őket össze. Érdemes visszamenőleg is ellenőrizni, összevetni az orosz hivatalos és nemhivatalos közlésekkel, más szavakkal ez itt nem a beton, ez itt a zsák cement. De megfelelő módszerekkel sok dologra használható.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha 25-35%-ot levonunk ezekből a számokból, akkor nagyjából eljutunk a valós veszteségekig. Fontos, hogy “veszteség” alatt nem csak halottak és végképp használhatatlanná vált gépek értendők, hanem a sebesültek, és a javítandó sérült gépek is. De nem is a konkrét számok miatt érdekesek ezek a közlemények, hanem a trendek miatt. Ez az egyik olyan adatsor, ami hosszú ideje minden nap van, így lehet trendeket rajzolni belőle, viszonylag egyszerű módszerekkel lehet az adatokat "tisztítani". Így hiába propagandaeszköz, végülis használható indikátor.
A legvéresebb napok
Ez az indikátor azt mutatja, hogy az egész háború három legvéresebb - értve ezalatt, hogy a csatatéren legtöbb áldozatot szedő - napja az elmúlt egy hétben van. A "majd az oroszok egyszer izomból megindulnak" az nem jövőbeli bizonytalan dolog, hanem az most van.
Kihasználják a fellángolt közel-keleti konfliktust, a finisbe forduló amerikai kampányt és mindent egy lapra feltéve támadnak. Az elmúlt bő egy évben elért sikereiket követően van egy nagyjából a térképen ujjal végigkövethető ukrán arcvonal, amelyet ha áttörnek, újabb, nagyjából Szolnok-Nyíregyháza méretű városok földbe ágyúzása kezdhető meg, és nagyjából a teljes donyecki és luganszki tartomány orosz kézre kerülhet. Az iráni és észak-koreai lőszer és a koreai katona erre kell.
Ez a "csendes offenzíva" hetek óta folyik, a legutóbbi nagy skalp Vuhledar városa volt. Vuhledar alatt az oroszok számtalanszor támadtak, és jó pár alkalommal jöttek olyan képek, hogy tucatnyi tank és más páncélos füstölgött egy-egy sikertelen kísérlet után. Az oroszok valószínűleg többszázas nagyságrendben vesztettek ott technikát és sokezres nagyságrendben embert. Aki bővebben akar Vuhledar ostromáról olvasni, kövesse Takács Márk substackjét, ahol katonai elemzői módszerekkel (tehát nem a Somkuti-Resperger-Demkó féle majomkodással) elemzi a szerző a történteket.
Vuhledar azonban elesett, és most újabb Salgótarjánok és Kazincbarcikák szétlövése következik. Az erre kialakított orosz módszer lényegében második világháborús abban az értelemben, hogy a veszteség nem számít, egyszerűen lekoptatják a szemben álló, jobban kiképzett, jobban felszerelt, jobban motivált ukrán csapatokat. Ebben a rendszerben kulcsfontosságú annak eldöntése, hogy az ukránok meddig tartanak egy-egy várost.
A szankciók most még csak az eszkaláció gátjai, de középtávon már a háború gátjai is
Orosz részről itt kb. vége az eszkalációnak, mert bármi máshoz olyan mozgósításra lenne szükség, ami még Putyin rémuralma mellett is hullámokat vetne Oroszországban. A szankciók egyre inkább fájnak, nem annyira az utca emberének. Pontosabban nekik is, csak ők megszokták már rég, hogy a nyomor miatt pofázásnak semmi értelme.
A Rosztek, állami védelmi ipari konglomerátum hosszabb ideje panaszkodik, hogy a szankciók és a felpörgetett hazai megrendelések miatt nem tudja teljesíteni az export megrendeléseket. Jelen állás szerint például a húdeszuper Szu-57 vadászgépből, talán tucatnyit tudnak jövőre gyártani. Az ipari termelés bizonyos részeit katonai parancsra megszervezték, de más ágazatok szenvednek. A rubel inflációja egyre nehezebben tartható kordában, a kamatok a világválság idején voltak utoljára ilyen magasak.
Nem meglepő tehát, hogy a héten tartott nagy BRICS találkozó egyik központi témája a szankciókat megkerülő, a dollár-alapú elszámolásokon kívül, digitális fizetőeszközökön kívül zajló fizetési rendszer kialakítása lett volna. Ez nemcsak orosz érdek, hanem vastagon kínai érdek is, de számtalan más országnak is jól jönne.
A dolognak azonban számtalan akadálya van.
Az egyik a meglevő rendszer, amelynek ikonikus intézménye a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszámolások Bankja, a “nemzeti bankok bankja” (BIS). A mostani nemzetközi pénzügyi rendszerrel vannak gondok, többek között elég drága, de van egy óriási előnye is: kiszámítható. Vagyis a dollár az mindig dollár, még a Fed sem tud akkorát belenyúlni az árfolyamába, hogy tartósan és egyedül meghatározza azt.
Vagyis a dollár mindig kifejezi az áru értékét, ellentétben pl. a yüannal, amelynek árfolyamát még mindig a kínai állam határozza meg. A BIS, mint minden rendes vérkapitalista intézmény, nem válogat, nagyon nagy hülyeséget kell ahhoz csinálni, hogy valaki az általa bonyolított nemzetközi körforgásból kiessen. Putyin pontosan ilyen hülyeséget csinált.
A másik fő akadály, hogy az oroszok a dollár-alapú nemzetközi kereskedelem helyett képzelik el az új rendszert. Mindenki másnak ez csak a távoli álmai között szerepel. Még Kína is egyfajta új multipoláris világrend formájában képzeli el a nem-dollár alapú világpénzügyeket.
Végül van bőven politikai akadály is, ehhez elég végigszaladni a tagokon:
Brazília: Lula elnök ugyan szeret harcos baloldali lenni és mindenféle USA-ellenes dolgokkal kacérkodni, de a brazil gazdaság mélyen integrált a nyugati világba. Az Embraer repülőgépek polgári és katonai (mi is most vettünk kettőt) vonalon is a világ élvonalában vannak, de vannak fegyvereik, mezőgazdasági termékeik is, amelyeket dollárért tudnak eladni. Egy alternatív fizetési rendszer természetesen érdekli őket, de nem annyira, hogy százmilliárd dolláros veszteségeket szendvedjenek, ha beleszaladnak valami szankcióba. Lula elnök egy sajnálatos kisebb baleset miatt nem vett részt. Elesett otthon szegény, és beverte a fejét, és hát ha az orvos azt mondja, hogy nincs utazás, akkor nincs utazás…
Oroszország: nekik az egész azért kell, mert nem férnek hozzá máshoz, és a drogdílerek uzsorás árfolyamán kereskednek bárkivel és bármivel, a finom parfümtől a rakátát irányító chipekig. Tegnapra kéne, ráadásul úgy, hogy ők irányítják, miközben az eredeti BRIC alapítók között mára nekik a legkisebb a gazdasági súlyuk.
India: India eleve nagyon bizalmatlan bármivel kapcsolatban, ami azzal jár, hogy Kínával kell együtt dolgozni. Ők éppen know-how-t és pénzt kapnak azért, hogy Kína ellensúlya legyenek Ázsiában. Lehet haverkodni és technikát kapni Japántól, Dél-Koreától, Tajvantól, lehet megszabadulni az orosz haditechnikától, amivel számtalanszor befürödtek, nekik az oroszok pár nyersanyag és néhány olyan technológia miatt érdekesek, amelyet a Nyugat nem ad át nekik (pl. atomtengeralattjáró) de ezen kívül ők is csak a kereskedelmi mix egy részének tekintik az orosz partnert. Nagy politikai ugrások? Ugyan.
Kína: a Nagy Középső Birodalom mindig egy érdeket néz: a Nagy Középső Birodalomét, ezt mindenki tudja róluk, kivéve Orbán Viktort és Szijjártó Pétert. Biztosak lehetünk benne, hogy egy alternatív világpénzügyi rendszert is úgy képzelnek el, hogy Micimackónak 101%-os befolyása van fölötte. Szabályok? Független döntőbíróságok? Minek az?
Irán: az ajatollák vallási fanatikusok, nem hülyék. Pontosan tudják, hogy Izraellel kicsit túl nagyot haraptak. Azt is tudják, hogy egy nagyon törékeny kompromisszum az, hogy az izraeli légierő nem bombázott még porrá olyan dolgokat, amelyeket évtizedig tart visszaépíteni. Ha valamit megtanultak az elmúlt évben, azt hogy nem mondunk all-int mert mindig lehet valaki, aki megadja a tétet. Egy dollártagadó nemzetközi pénzügyi rendszer pedig pont ezt jelentené. Még az előző all-inből se másztak ki, és éppen azon gondokoznak, hogy lehetne valahogy nem válaszolni a tegnap éjjeli támadásra, vagy csak olyan kicsit, hogy visszatérjenek a sima ökölrázáshoz és anyázáshoz.
Egyiptom: Egyiptom szeretne egy olyan játékos lenni, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország, vagyis aki egyszerre tud nyugati és keleti partnerekkel is szóba állni. Izrael megtámadásából már jó ideje udvariasan kimaradnak (meglehet emlékeznek olyan nevekre, mint Ariel Saron, Avram Yoffe és a többi…) és vesznek kínai haditechnikát, amerikai és európai haditechnikát…Putyinnal meg úgy vannak, hogy persze Vologya tárgyaljunk, de miért szeressünk mi téged?
Etiópia: óriási világgazdasági player…
Egyesült Arab Emírségek: a dollár óriási barátai, ráadásul Irán ellen fegyverkeznek, mióta léteznek…
Csatlakozási kérelmet nyújtott be: Algéria, Belarusz, Bolívia, Indonézia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnám. Gondolom mindenki érzi a földinduálsszerű gazdasági erőt…
Na ezeknek kellett volna bármiben egyetérteni, úgyhogy a most zárul BRICS meeting zárónyilatkozatában elkötelezték magukat a jövőbeli jó kapcsolatra törekvések mellett, konkrétumként pedig egyetértettek abban, hogy a horgasfaszú rétividramajmokat fokozottan védeni kell, mielőtt végleg eltűnnének, óriási rést ütve ezzel bolygónk biodiverzitásán.
Az oroszoknak tehát az atomháborút leszámítva ez a mostani offenzíva az utolsó ütőkártyája, ezt viszont rendkívül nehéz überelni, mert ember még van, ócskavas még van, idő még van. Ezért várják annyira az amerikai elnökválasztást, és ezért dobnak be féknyúzokat, meg kb mindent.
Közben pedig forog, forog a húsdaráló.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.
Malajzia és Indonézia a Malaka-szoros miatt nagyon nem mindegy, a kettőből legalább az egyiket minél távolabb kellene tartani a kínaiaktól... Továbbá Irán állítólag 100 méter mélyen építi azt a cuccot, amit nagyon nem akar lebombázva látni, azt meg nehéz ügy csak a levegőből tönkretenni...
Kis érdekesség: a Bild nevű német pletykalapban jelent meg, hogy India megvétózta Törökország BRICS-csatlakozását. Utóbb ezt cáfolták az érintettek, még a Bild-nek interjút adó török diplomata is, lévén hogy még nem is volt erről szavazás. Viszont a hírt elég sok nemzetközi médium is átvette. Terjed a dezinformáció ezerrel... mindegyik oldalon.
https://newschecker.in/fact-check/india-rejected-turkeys-brics-membership-bid-heres-the-truth-behind-viral-claim/
Viszont 13 ország kapott most BRICS partneri státuszt, Törökországot beleértve, de ez még nem jelent teljes jogú tagságot.