Én nem tudom, hogy egyáltalán volt-e már olyan alkalom, a legendás 6-3-at gondolom ilyennek, amikor két-háromszázezer magyar ember egyszerre érezte magát könnyednek, felszabadultnak, boldognak. Pár éve az akkori foci-EB kapcsán volt hasonló, de az nem érintett ennyi embert. Most pedig kettő- vagy akár talán háromszázezer ember volt kinn egy meleg, de azér nem látványosan és elvislehetetlenül meleg (tehát a melegséggel kapcsolatos magyar társadalmi elvárást megjelenítő…) napon, hogy együtt vonuljon minden meleggel, anélkül, hogy különösebben tudta volna, hogy miért vonul ott.
Számtalan megfejtés van, hogy miért volt ez az egész, mindenkinek van rá egyéni megfejtése is. Eddig és ne tovább, ne bántsák szegény melegeket, ha őket bántják, minket is fognak, demokrácia, hasonlók. Lehet beszélni politikamentességről, a kormány melegebb éghajlatra küldésének örök slágeréről…
De leginkább valami megmagyarázhatatlan vonzásról, korszellemről, történelmi pillanatról kell. És mindjárt rá is fogok térni a politikai implikációkra, de minden ilyennél fontosabb, hogy aki szombaton ott volt, jól érezte magát. Sok százezer magyar egyszerre. Áradt a “good vibes”.
Kiengedő befeszülés
Az összes magyar politikai tüntetést jellemző elfojtott szorongás, félelem, befeszülés, kétség, mind-mind távol volt. Helyettük lazaság, nyugalom, mosolyok, önkéntelenül itt-ott spontán a zenére ugrálni kezdő emberek. A kedvencem az a videó, ahol a Kutyapárt kamionja elkezdi nyomni a Nélküled mulatós verzióját a Spártai Fiúk ellentütetésénél. Az egyik rendőrön jól látszik, hogy másodpercek választották el attól, hogy elröhögje, de győzött az egyenruha méltósága és a fegyelem, nem röhögte el.
Ugyanezen a videón, tíz másodperccel később meg egy kedves idősebb hölgy, nincs mit szépíteni: vájbol a zenére. Egy olyan magyar “nyugger”, akiről normál körülmények között azt szokás feltételezni, hogy precízen könyököl be a léped és a bordakosár közé, ha úgy látja hogy elé fogsz kerülni a mozgólépcsőn. Legalábbis ez a sztereotípia. De nem a Pride-on.
A NER egyik jelmondata: “Nehogy jól érezzék magukat” Ez tört meg, annyira látványosan és felszabadítóan, hogy arra nincsenek szavak.
És ez a legfontosabb. A NER egyik jelmondata: “Nehogy jól érezzék magukat”. Bármi, legyen az egy hülye jogszabályi megfogalmazásból egy ügyesen megfogalmazott nyomtatvánnyal csinált működő megoldás (ilyen volt a nemrég lecserélt ingatlan-nyilvántartási törvény “függőben tartásos” eljárása) egy véletlenül jókor, jófelé közlekedő vasúti járat, spontán kialakult szabadstrand vagy kutyafuttató, bármi, ahol emberek összejöttek, kitalálták hogy lesz az ő életük egy kis szelete jobb, és megcsinálták, azt el kell törölni.
És ez még csak nem is politika, ez mélyre nyúló, zsigeri ösztön. Mindig kelljen egy tetves nyomtatványt kitölteni, jelentést megírni, három éven át koptatott laptopot visszaadni. Nehogy egyetlen pillanatra is jól érezzék magukat. Mindig legyen valami, ami miatt valakinek a kurva anyját sziszegve kelljen szidni.
A Pride-ra menés mögött is volt valami ilyesmi. De aztán varázslat történt. Pedig nem volt jó a szervezés (nem is lehetett, hisz az utolsó pillanatban derült ki egy csomó minden, és ahhoz képest viszont nagyon-nagyon jó volt a szervezés) sok volt a bizonytalanság, az egy helyben toporgás…és ennek ellenére egyszercsak kiáradt a varázslat és sok százezer magyar ember elkezdte magát jól érezni.
Hatalmas buli volt
Aki ott volt, az még évekig úgy fogja emlegetni a 2025-ös Budapest Pride-ot, hogy mennyire jó buli volt. Mindenki laza volt, mindenki mosolygott. A nyugdíjas nénik, a DK-s teherautó, a görög isten testű, egy szál pride zászlóba és kozmikus napgépbe öltözött srác, az asszony utasítására szebbik rövidujjú ingüket felvett későközépkorú Máris szomszédok és szépen megcsinált hajú nejeik, mindenki. A kutya nem morgott az ellentüntetőkre, rájuk is mosolygott mindenki.
Mint amikor a covid lockdown idején kitisztult a város levegője és kiderült, hogy el lehet látni Vácig, ha egymillió autó nem veri fel a port. Kb. így derült ki most, hogy ha tényleg mindenki mosolyog, akkor olyan terhek kerülnek le az emberekről, mint amikor az ilyen kóborkutya-megmentő videókban levágják szegény állatról a ráfilcesedett, rühes-tetves gyapjat.
Az ilyen megafonok, meg lentulaik, meg kopaszok, meg még a jóégtudja kicsodák beszélnek mindenfélét a prideról. Hogy mesterterv meg minden ilyesmi. Hagyjuk. Nem érdekes. Ők ugyanis vagy nem tudják, vagy ha tudják, mélységesen irigylik. Ez volt az a nap, amikor negyedmilliónyi magyar, egy egész délután felhőtlenül jól érezte magát.
Szeretek úgy gondolni magamra, mint aki könnyen és jól ír, de őszintén szólva küzdök ennek az élménynek a szavakba öntésével. Az élő videó (és itt szeretnék elnézést kérni Tímeától, nekem kb. akkor esett le, hogy te nem valamelyik haver rokona vagy rokon haverja vagy, hanem egy olvasó, aki jött velünk egész nap, iszonyúan szégyellem magam, hogy nem beszéltünk legalább pár szót) alatt is talán még látszott, hogy mindenki ilyen posztorgazmikus jelleggel heherészett.
Varázslat volt, na. A jövő évi Pridera azért fogok kimenni, mert ennek a mai napnak az emlékét meg kell ünnepelni, és azt hiszem tartozunk annyival a magyar LMBTQI+ közösségnek, hogy ezt a felszabadító, revelációszerű, felhőtlen, hibátlan bulit évről-évre megköszönjük nekik.
Nagy levegő, politikai implikációk.
Fidesz: nehéz ennyire rábaszni,
de ezt azt hiszem sokan megírták már. Amikor egy törvénybe foglalt tiltás, a fenyegető üzengetés begyújt egy régóta gyűlő gyúelegyet. Csak ez egy forradalmibb dologban robbant, mintha pár százezer magyar gyújtogatott volna: pár százezer magyar jól érezte magát.
A Fidesz megcsinálta azt a valószerűtlen mutatványt, hogy kikapott a képzelt ellenségtől.
Mert a Fidesz tizenöt éve képzelt ellenségekkel küzd. A migráncsok, sorosok, gonoszprüsszelek és társaik a Rogán-művekben születnek meg, és közös jellemzőjük, hogy nem léteznek. Soros György egy a sok adakozó amerikai milliárdos közül, a migráncsok nem ide akarnak jönni, hanem a gazdag Nyugat-Európába, a Gonosz Prüsszel mindenkinek vesz mozdonyt, aki nem hugyozza le a szőnyeget a tanácsteremben a szovjet himnuszt üvöltve. Ezeket a képzelt ellenségeket győzi le a hős Orbán Viktor, a nemzeti konzultációval. Legutóbb az ukránokat, akik harminc éven át látták el Kelet-Magyarországot “kedvezményes” cigivel, vodkával és gázolajjal, de most elkezdtük őket utálni.
Az idei képzelt ellenség a melegek lettek volna, lett hozzájuk alkotmánymódosítás csinálva, Pride-betiltás, minden. Ugyanúgy, ahogy a többi képzelt ellenség, a melegek se akarnak ártani se a magyar kormánynak, se a magyar embereknek. Magasra hát a zászlót, hajrá a gaz melegek, a Magyar Gyermekek aljas elbuzítói ellen!
A felhívást követte: 30 ember a Szabadság-hídon, két ellentüntető a Városháza parknál és féltucatnyi a Gellért szobor alatt a kanyarban. Összesen nincs negyven. A felhívást pofánröhögte: a modern magyar történelem legnagyobb utcai megmozdulása. A képzelt ellenség odament a kifogástalan boksz-alapállásban bőszen “árnyékoló” Orbán Viktorhoz, csukóból gyöngéden elterelte azt a húdejó jobbegyenest, megsimogatta a buksiját, nyomott egy barackot a fejére, majd a mulatós Nélküledre lazán vájbolt tovább a Gellért tér irányába.
Azt mondtam a Pride előtt, hogy Orbán az erő elől mindig meghátrál. Most is ezt tette, de ez több ennél: megszégyenülve hátrált meg. Remélem a jó érzés mellett minden, érdekét érvényesíteni igyekvő csoport végre meglátja az igazságot: Sokan kell kimenni és jó zenét kell nyomni. Mintha a Gyűrűk Urát olvasnánk. Az öröm, a boldogság messzire riasztja.
Erdogan Sztambulban letartóztat és vízágyúz ha Pride van. Orbánról kiderült, hogy erre bizony neki nincsen hatalma. És ami még rosszabb nekik: egyre többen vonják kétségbe, hogy másra van-e…
Demokratikus Koalíció:
Egy csomót mentem a kocsijuktól nem messze, egész jó lakossági tuctuc muzsika szólt róla. A híveik a facebook kommentekben magyarpétereznek, szerintem a DK ebből különösebb hasznot nem fog hajtani, de nem is ez a lényeg. Kint voltak, és ők is jól érezték magukat. Nem hiszem hogy ez fog nekik bármilyen áttörést hozni, de tök jó, hogy kint voltak.
Kutyák:
Ez nekik hazai pálya volt, és a mulatós Nélküled a Spártaiaknak az egy félpályáról elengedett hárompontos volt, csont nélkül.
Momentum:
Kint voltak, mutatták magukat, nem oszt nem szoroz, de benne maradtak a köztudatban.
Mi Hazánk/64 vármegye:
Róka koma rábaszott a sompolygásra. Megoldották, hogy az Erzsébet hídról elkészüljenek a NER történetének (a NER-re nézve) legkellemetlenebb fotói, aztán a rendőrök nem engedték le őket a Szabadság-hídról, így kénytelenek voltak végignézni azt a “buzitüntetést” amelyet oly hevesen meg akartak akadályozni. Nem tudom lehet-e ennél jobban beégni.
Tisza:
Van amikor az ember a kockáztatásra fázik rá, meg van amikor az óvatosságra. Ellentétben a facebookos DK-nénikommandóval, én nem gondolom úgy hogy annyira rajtavesztettek volna ezzel.
Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy Magyar Péter jelenléte hozott volna neki bármi pluszt. Figyeljük meg, hogy ez a rendezvény annyira politikamentes volt, hogy csak utóbb, már a legendagyártás fázisában próbálnak belőle politikai hasznot hajtani. Így hogy sikerült, Karácsony Gergely már nagy anti-Orbán tiltakozásról beszél. Így, hogy sikerült, már nyilván lehet azt mondani, hogy Magyar Péternek is ott kellett volna lenni. De ezzel Magyar szavazókat nem vesztett, vagy ha igen, legfeljebb Budapesten. Vidéken ez kb. közömbös volt szerintem.
Az biztos, hogy ki kell ezt használni, pl. a budapesti közgyűlési patthelyzet feloldására. Bukni nem buktak ezzel de tuti nem nyertek. A Tisza tüntetés-rendezői helyében arra figyelnék oda, hogy valahogy ebből a good vibes-ból tanulni kéne, mert ez mostantól az etalon. De a Tisza tüntetéseire “felutazó vidékiek” (elnézést a kifejezésért) körében nem biztos, hogy a boldogan ugráló középkorú holland leszbikus pár képe annyira jól sül el. Még mindig két Magyarország van, és a most erről író véleményvezérek még mindig Budapest-Magyarországot akarják a vidék-Magyarországra erőltetni.
A Tiszának a Pride egy jó “reality check” volt, de még jobb a frissen kijött közvélemény kutatás, a kettő együtt azt üzeni: vége az újdonság varázsának, ahogy Kardék írták: itt az ideje szintet lépni és politikát csinálni.
Karácsony Gergely:
Engem szoktak Karácsony-fanboysággal vádolni, pedig csak azt mondom róla: a pasas ügyes politikus. Igen, ez néha bizonyos fokú köpönyegforgatással is jár, de nagyon nagyot hibázik az, aki Karácsony politikai ütemérzékét, vagy határozottságát, meg a közvetlenül választott vezető politikai legitimációját lebecsüli. A Rákosdubaj után néhány hónappal megint nekifutásból taknyán tenyerelte a Fideszt.
A magyar edzők slágermondata az “elkerülhető egyéni hibákból kaptunk gólt”. Az “egyéni hiba” az szokott lenni, hogy egy magyar játékosra valahogy jutott négy holland, olyan alakzatban felállva, hogy se elpasszolni nem tudta a labdát, se elfutni vele, és jött az “egyéni hiba”.
Mondhatnám, hogy a gyülekezési jog körüli joghézag is olyan volt, hogy ezt biztos valami fogalmazó nézte el. De nem, a Rákosdubaj, most ez a gyülekezési jogos történet is egyszerűen rossz jogi munkán csúszott el. Ahogy a fociban se az aktuális aranylábú hibája hogy lassabb és nem érti a helyezkedést, itt sem a fogalmazó hibája ez. Mindkét esetben a rendszeré, amelyben dolgozik.
Karácsony meg röhögve, a jó politikai ütemérzékkel lépett oda, a többit meg Orbánék meg már csak három lépés lemaradásban loholva tudták követni.
Innentől kezdve a Tiszának a Fővárosi Közgyűlésben azért eggyel tiszteletteljesebb hangot kell megütni vele szemben, mert ez azért figyelmeztetés volt, hogy ha Karácsonynak támad egy olyan hülye ötlete, hogy egy “Szövetségben Budapestért” logóval felkarolja Jámbort, a jobb Momentumosokat, DK-sokat, akkor azért alá tud fűteni Pesten a Tiszának. Jelenleg nem érdeke ilyet csinálni, de Magyar Péterék remélem a Fidesz példájából megtanulták, hogy ne fakjanak a gájjal, vert ő már szét pártot, amikor politikai érdekei azt diktálták. Igaz, azt belülről…
Végül, de nem utolsó sorban a rendőrség:
Szép volt fiúk! A magyar rendőrség némi toporgást követően nagyon jól kezelte a hídfoglalókat, pont a megfelelő erővel védte be az ellentüntetőket, és nem zavarta felesleges keménykedéssel a magát jól érző tömeget. Ezt így kell csinálni, köszönet illeti az összes rendőrt aki kint volt, tette a dolgát, ellátta szolgálatát.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz
Kedves heizer és Turi, pont ez a befeszült faszfej kaffogás nem volt a Pride-on amit itt előadtatok. Ha így folytatjátok, itt sem lesz. Písz, láv, good vibes.
Ez egy elég józan értékelés, külön pirospont a dolgát végező rendőrség toposzának kiemeléséért. (Őket valamiért nem emlegetik sehol máshol, amerre jártam szombat óta az interneteken.)