Áldás és egyházszakadás?
Panamajack ma megosztotta a 444 hírét arról, hogy Ferenc pápa megengedte a katolikus papoknak, hogy azonos nemű párokat áldjanak meg. Ahogy Panamajack is írta, egy ilyen döntést nagyon széles körű egyeztetések, politizálások előznek meg.
A magyar sajtóban kisebb visszhangja volt, de ez a hír nagyjából egyszerre jön azzal, hogy az angol anglikán egyház (Church of England) is megáldja már az azonos nemű párokat. A párhuzamok miatt hasznos felidézni, hogy ott mi volt a folyamat.
Katolikusok: az egyetlen világegyház
A katolikus egyház az egyetlen a világon, ahol az egyházfőnek az egész világra kiterjedő spritiuális és világi hatalma is van az egyház fölött. Történelemből tanuljuk, hogyan szorult vissza az egyház világi hatalma. Azonban hit és erkölcs dolgában az elv a mai napig az, hogy a pápa tévedhetetlen. Ez nem azt jelenti, hogy meg tudja mondani a lottószámokat, hanem azt, hogy amit hitről és erkölcsről az egyház főpásztoraként kinyilatkoztat, azt az egyház minden tagja elfogadja igaznak.
Tehát ha a pápa azt mondja, hogy meg lehet áldani a meleg párokat, akkor az esztergomi érsek, vagy a pókaszepetki plébános nem mondhatja azt, hogy a pápa téved és nem lehet megáldani meleg párokat.
Ha a katolikus egyház - mint a régi szép időkben - pusztán európai belügy lenne, a pápa - mint a régi szép időkben - meg tudná szervezni, hogy valamelyik katolikus uralkodó sereggel menjen seggbe rúgni a tévedhetetlenségét kétségbe vonó papokat.
A katolikus egyház viszont már nem európai belügy, hanem világegyház, amely a legkülönbözőbb társadalmi, kulturális, spirituális környezetekben működik. Amellett, hogy a szentek tisztelete útján felszippantja és beépíti az összes pogány kultuszt, igyekszik megőrizni a korai zsinatokon kialakított alapdogmákat. Csak ez is nehéz, mert van, ahol a katolikus egyház versenytársa a szabadosabb alter-keresztény mozgalom és a vallástalanság, más helyeken meg az iszlám valamelyik szigorúbb változata.
Az összes többi egyháznak viszont megvan az az előnye, hogy nem világegyházak és nincs világ-hierarchiájuk, mint a katolikus egyháznak.
Anglikán Egyház: hierarchiából kommunió
Az anglikán egyház egykor a katolikushoz hasonlóan hierarchikus volt, de már jó ideje különálló egyházak szervezete-szövetsége. Eleinte olyasmi volt, mint a keleti autokefál egyházak modellje, ahol a dogmatikai alapok és a liturgia közös, a szervezet elkülönül. Az elmúlt évtizedekben azonban ez is megváltozott.
Az anglikán helyett már “episzkopális” nevet használó egyházak beszélnek egymással, és tízévente Lambeth-ben (amely mára London egyik kerülete) konferenciát tartanak. Ezek a konferenciák, ellentétben a katolikus zsinatokkal, nem hoznak kötelező érvényű döntéseket. Ez a szerencse, ugyanis már egy ideje azzal kellett szembenézni, hogy az amerikiai episzkopális egyházak nem osztják a Church of England konzervativizmusát, legalábbis nem mindannyian.
Példáual az amerikai, kanadai és még pár episzkopális egyház már rég (20-30 éve) engedi a melegek pappá szentelését. Ezt nem mindenki nézte jó szemmel, ezért a Lambeth Conference mellett lett egy Global Anglican Futures Conference, melyet követően megalakult az Anglican Church of North America, az Episcopal Church konzervatívabb tagjaiból.
Vagyis egyházszakadás történt.
A Church of England most tehát olyasmit lépett meg a melegházasságok megáldásával, amelyet rajta kívül már szinte az összes nagy anglikán (episzkopális) egyház már rég megtett.
Nem nagyon várhattak tovább, ugyanis Angliában az egyház szerepe ceremoniálissá vált, és alig járnak az emberek templomba. Azoknak a negyedeknek az anglikán templomai, ahol angolok helyett bevándorlók élnek, gyakran valami egyéb funkciót töltenek be, mivel a gyülekezet rég megszűnt. Mindezt fröcsögő b»*zással és minden iránti gyűölködéssel, ami modernebb a háromezer évvel ezelőtti Közel-Keletnél, nem lehet megfordítani.
Lépni kellett.
A kihívások hasonlók a katolikus egyházban is, azzal, hogy a katolikus egyház sok országban el tudja érni azt, hogy a szentfazékságot az állam sok pénzzel támogassa. Például Magyarországon. De ettől még itt se járnak az emberek templomba, és az egyház (meg az összes többi, fejlődésképtelen konzervatív egyház) azzal kénytelen szembe nézni, hogy egy idő után kiürülnek a templomai.
Ferenc pápa viszont ezzel a lépéssel egyházszakadást kockáztat. Nemcsak a mi ultrakonzervatív idiótáink fognak ellene lázadni, hanem komplett kontinensek, ahol a tévériporter megkérdi a tévében a riportalanyt, hogy “why are you gay”. Ugandában, ahol a legendás interjú készült, a lakosság 39%-a katolikus, 32%-a anglikán, legalábbis hivatalosan.
Amikor a vatikáni konzervatív erők azt mondják, hogy nem szabad ezt engedni, akkor tehát a katolikus egyház világegyház státusát is féltik, mert mi lesz akkor, ha lesz egy német vagy francia katolikus egyház, amely nem fog szembemenni a saját társadalmával meg a potenciális hívei és papjai 10%-val. Meg lesz egy afrikai vagy dél-amerikai katolikus egyház, ahol továbbra is maradnak az ókori hiedelmek.
Nagy küzdelem ez. Nyilván a felvilágosult ember nézőpontjából azt gondolom, hogy Ferenc pápa jó döntést hozott, azonban a saját egyháza szempontjából lehet, hogy végzeteset. Meglátjuk, hogy elindul-e a katolikus egyház is oda, hogy a pápa csak beszélgetni hívja össze a zsinatra a tagegyházakat, akik amúgy azt csinálnak amit jónak látnak. Vagy lehet hogy már rég ez van, csak ezt most megerősítették. A következő pápaválasztás már csak ezért is érdekes lesz.
Mondjuk a megáldás nem azonos a melegházasság megszentelésével, ráadásul - ha jól értem - a pap diszkréciójára bízzák, hogy megadja-e az áldást, ez nem valószínű, hogy egyházszakadáshoz vezethetne. "Valami" azt súgja nekem, hogy az afrikai kontinens döntő részén egyszerűen nem fognak élni a papok ezzel a lehetőséggel.
Egyet kell értenem @heizer kommentjével: A cikk egyházszakadásra vonatkozó felvetése valóban jogos és valós, de a 444-től szemlézett hír értelmezése téves.
A Katolikus Egyház feje fölött ugyanis valóban Demoklész kardjaként függ egy újabb egyházszakadás, mégpedig első sorban, de nem egyedül a melegekhez való hozzáállás kérdésében. Bár itt rögtön meg is kell jegyezni, hogy egyházszakadás alatt itt a Német Katolikus Egyház elszakadását érdemes érteni a világegyház többi részétől – már országokban tudtommal nem merült fel az elszakadás árnyéka sem. Ráadásul szerintem azt is tévesen sugallja a cikk, hogy Ferenc pápa a "felvilágosult", tehát a melegházasságot elfogadó térfélen maradna: Ha lesz is egyházszakadás (kimondva), Ferenc pápa szerintem biztos, hogy a többségi "térfélen" marad, ami nem fogja elfogadni a homoszexuális kapcsolatokat. Azért merem "többségi térfélnek" nevezni, mert a katolikusok többsége már Európán kívül él (ott szerintem messze nem úgy gondolkodnak a melegekről és transzneműekről, mint nálunk), és emiatt az európaiak szava a egyházi kérdésekben folyamatosan halványul.
A cikkben még ehhez hozzájön a "pápai tévedhetetlenséggel" kapcsolatos félreértés. A mostani és egyébként az összes eddigi kijelentésből ugyanis, amit Ferenc pápa eddig mondott, írt, vagy jóváhagyott, azok közül egyikre sem vonatkozik a pápai tévedhetetlenség. Ahhoz ugyanis az szükséges, hogy "ex cathedra" jelentse ki (megvannak ennek a formulái, de a lényeg igazából az, hogy erre a jogára hivatkozva tegye a kijelentést). Ezzel ő eddig nem élt, és az elmúlt 200 év során (mióta kimondták a pápai tévedhetetlenség tételét), összesen pár alkalommal éltek ezzel pápák, zömében erősen teoretikus kérdésekben (pl áteredő bűn nékül született-e Mária). A lényeg tehát: a pókaszepetki plébános tehát igazából mondhatja azt, hogy szerinte a pápa téved ebben a kérdésben.
Azt várni tehát szerintem naívitás, hogy akár évtizedes távlatban lesznek olyan katolikus templomok Németországon kívül bárhol Európában, ahol házassági-szertartásszerű formában vagy akár csak simán templomon belül megáldanának meleg párokat. Suttyomban lehet, hogy fogják csinálni, vagy akár most csinálják, de ezek egy idő után beavatkozást váltanak ki az illetékes püspök részéről vagy magasabb szintről. Lehet hülyeségnek tartani, de én belülről tényleg úgy látom, hogy komolyan veszik a Katolikus Egyházban a hitbeli egységet, és az ez ellen tett sorozatos kihágásoknak például papság alól való felmentés szokott a következménye lenni.