Anyázás
Az egyik guilty pleasure-öm a Budapesti Autósok youtube csatorna napi hergelővideójának a megnézése. Ha valaki nem ismerné, ide is teszem rögtön a napi videót. A lényeg az, hogy elterjedtek nálunk ezek a visszapillantóra vagy mögé rögzíthető kis kamerák, amelyekkel fel lehet venni a forgalmat. A Bp. Autósok pedig közzéteszi azokat a beküldött snitteket, ahol valami szaftos és pofátlan szabálytalanság vagy épp fogalmatlan idiótaság látható.
Mint az ilyen tartalmak általában, ez is leginkább a kommentszekció miatt érdekes.
Mindez arról jutott eszembe, hogy a ma felveendő HVG podcastben az egyik olvasói kérdés, amire válaszolni fogunk az lesz, hogy vajon Magyar Péter vagy bármelyik másik politikus mennyire felel azért amit a hívei az interneten vagy a valóságban művelnek.
A fenti videó kommentszekciójában ugyanis törpe kisebbséget alkotnak azok a kommentelők, akik szerint a klasszikus “dynomen” helyzetet látjuk, a macisajt mögül érkező Suzukisnak, és a besoroló sávba kisoroló furgonosnak is fokozott óvatossággal kellett volna közelednie. Úgy tűnik az ő apjuk nem mondta el nekik, amit az enyém mondott, miszerint “Fiam, és azzal mit érsz, ha ráírják a sírodra, hogy “Neki volt igaza”
A kommentek többsége azzal foglalkozik, hogy valakinek itt bizony a kurva anyját.
A kurva anyját a fehér furgonosnak. Rohan az összes, azt hiszik, hogy nem vonatkozik rájuk a KRESZ, furakodnak, száguldoznak, ilyenek a maifiatalok, állandóanmindég csak szaknak meg faknak meg hangoskodnak.
A kurva anyját a Suzukisnak. Alapmodell, mi? 43 lóerő, kalap, két elfehéredő kézzel kapaszkodunk a kormányba, ugye? A fasznak mész rá a pályára, ha nem tudsz vezetni, te köcsögparaszt.
És ami a legfőbb, egymásnak is a kurva anyját, hát nem látod a videót te szar?
Vagyis a jó öreg frusztráció.
A magyarok egy elég jelentős része azért “internetezik” hogy valakit elküldjön az anyjába. Meg azért vezet, azért jár meccsre, azért megy lakógyűlni. A magyar politikai kampányok már jó ideje arról szólnak, hogy mindenki keresi a maga dühöngővideóját, amelynek segítségével az ő nevében fognak valakit elküldeni az anyjába.
Ha jól megnézzük a mostani háború/brüsszel/gender kampány is arról szól, hogy bizony mindenkinek a kurva anyját, nem utálja az ukránokat, a brüsszeleket és a gendereket. Vagyis kb. bárkit.
Az ilyen terveszerű aggressziókeltés pedig oda-vissza felkorbácsolja az agressziót. Egyszercsak a nagyon európai, nagyon kulturált, nagyon értelmiségi is azon kapja magát, hogy dacára annak, hogy egy helyben ül, 170 a pulzusa, dilatáltak a pupillái, jön ki a fülén az adrenalin, és valakit épp elküld az anyjába.
Az egész ország ilyen, és akár akarja valaki használni ezt az indulatot, akár nem, tapasztalatból mondom, hogy ahol 5-6 ember elkezd közéletről beszélni, legalább egy biztos lesz, aki azt fogja mondani, hogy basszunk oda, menjünk, verjük őket pofon, lámpavas, defenesztráció, lusztráció, kötelező kasztráció.
Ezt csitítani se nagyon lehet. Legfeljebb próbálni terelni, hogy ne állandóan lámpavasazni akarjanak, hanem meg lehet próbálni ezt az energiát csatornázni. Azzal, ha valaki szól, hogy gyerekek ne lámpavasazzatok már, azzal csak azt éri el, hogy még jobban fognak hőbörögni.
Elindítottam nemrég a Tudománybirizgáló podcastot, ahol most épp a growth mindset lesz a téma. Ennek ellentéte a fixed mindset. Leegyszerűsítve az előbbi egy fejlődésorientált nézőpontot jelent (változhatok, jobb, ügyesebb lehetek stb.), az utóbbi pedig rögzíti, hogy ilyen vagyok, ezzel próbálok túlélni, belőle valamit kihozni. Sok kérdés van a témában, pl az, hogy mennyiben van szó egyéni és mennyiben szociokulturális jelenségről (nálunk szerintem kifejezetten erős tényező az utóbbi). Előkerül egy helyen, hogy mi a szitu pl. a social media kommentszekciókkal. A fixed mindset jellegzetessége az, hogy mivel én az vagyok, ami, és annyi, amennyi, csak úgy tudom magamat felértékelni, ha megvédem a hibáimat és ha leidiótázom a többieket . A másik jellegzetessége, hogy ha ott akarod a fixált embert megváltoztatni, ahol épp a legjobban védi magát, ott már el is vesztetteted vele a kapcsolatot (ezért semmi értelme a kommentháborúknak). Ha a kormányzati kommunikációt nézem, befelé és kifelé is csak ez maradt mostanra. Nem tudja (erőforrásigényes) és nem is akarja megváltoztatni, mert gyors politikai siker ebből van inkább. Hosszabb távon persze toxikus társadalmi környezetet teremt, amiben végül mindenki szarul érzi magát, és minden leszünk, csak épp nem innovatív nemzet.
Itt most kinek a kurva anyját ?:D