Attól tartok, hogy nem ez lett a Múzsa történetének legátgondoltabb/koherensebb/tárgyilagosabb stb. posztja. Megértem, hogy az NZZ remek folyóirat, de talán adjuk meg annak is az esélyt, hogy az újságírók sem feltétlenül rukkolnak elő életük főművével minden lapszámban.
Milyen problémák vannak ezzel a poszttal?
1. A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka
Az ismertetésből kiderült, hogy semmit nem tudunk arról, hogy pontosan kik vettek részt ezen a vacsorán és miről folyt a beszélgetés. Összesen 7 személyt sikerült beazonosítani, de nyilvánvalóan jóval többen voltak és még az is lehetséges, hogy voltak közöttük teljesen más nézeteket vallók is. Ennek hiányában kijelenteni, hogy „Izrael ellenségei” (Israelfeinde) vettek részt ezen a vacsorán, nem igazán helyénvaló, sőt, ha megnézünk minden nyilvánosságra került nevet – ahogy lejjebb bemutatom -, akkor még az is lehetséges, hogy a hőn áhított párbeszédre, sor került eltérő nézetet képviselő kulturális szereplők között.
2. Izrael állam tevékenységének kritizálása nem antiszemitizmus vagy terrorizmus, ahogy a szerző elegánsan sugallja
Sanyit az olvasók informatív posztjai mellett stílusáért is szeretik, de talán van egy határ, amit nem szerencsés átlépni. Az „antcioni…szemiták” biztos nagyon szellemes szókapcsolat, de egyértelműen azt az üzenetet képviseli, hogy aki Izrael gázai hadműveletét kritizálja, az antiszemita, még ha egyébként esetleg zsidó is.
Sajnos a cikkből nem igazán derült ki, hogy milyen borzalmas kijelentéseket tett az a 7 beazonosított résztvevő, ami miatt ez az állítás helytállónak tűnhetne.
Alena Jabarine állítása, miszerint a Nemzetközi Bíróság – nem a Nemzetközi Büntetőbíróság, itt kicsit tévedett a Vzfszk., kb. a komplett magyar sajtóval együtt – vizsgálja a Népirtás elleni egyezmény potenciális megsértését, tényszerű. Az, hogy a Gázában történt események minősülhetnek-e háborús bűncselekménynek, eldöntendő jogi kérdés, mindenesetre a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészsége úgy látja, hogy fennáll ennek alapos gyanúja. (Az elfogatóparancs iránti kérelem jogi megalapozásában többek között olyan hírhedt antiszemita is közreműködött, mint a nemzetközi büntetőjog élő legendája, a holokauszttúlélő Theodor Meron, aki többek között az izraeli külügyminisztériumban is dolgozott, emellett a New York University professzora és a Jugoszláv Nemzetközi Büntetőtörvényszék volt elnöke.) Biztosan szoktak tehát ilyen szövegek elhangzani „palesztin zászlót lengetős tüntetéseken”, de bevallom, hogy én már nemzetközi jogi konferencián is hallottam erről szóló diskurzust.
Szegény Emilia Roigról kiderült, hogy „aktivizmusában antikapitalista, radikális feminista törekvésnek rá, a woke szó kiváló illusztrációja lehetne”. Ez a mondat nem teljesen világos, mindenesetre annyi biztos, hogy rossz ember, mert woke, és ugyancsak kritizálta Izrael gázai hadműveletét.
Michael Barenboimnak láthatóan ugyanez a bűne, Omri Boehmről viszont azt is megtudjuk, hogy a bécsi Holokauszt-múzeum szerint Holokauszt-relativizáló. Azt mondjuk nem tudtuk meg, hogy miért került rá ez a címke, ahogy azt sem, hogy korábban a Shin Bethnél szolgált és mindig ügyel arra, hogy egyaránt elítélje a Hamász terrorakcióit és Izrael hadműveletét is.
3. Legalább egy nem Izrael kritikus kulturális szereplő biztosan jelen volt, csak róla valamiért nem beszélt az NZZ
Kimaradt az ismertté vált résztvevők közül Günter M. Ziegler német matematikus, a Berlini Freie Universitat elnöke, akitől egyetlen Izraelt kritizáló megjegyzést sem találtam, viszont idén júliusban azzal került a német sajtóba, hogy egy palesztinpárti tüntető leöntötte vízzel, emellett meg is fenyegették, mert eltávolíttatott egy Izrael elleni tábort az egyetemről, mivel féltette a zsidó diákok testi épségét.
A gonosz aktivista Baerbock ellen egyébként kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt írt alá 300 német tudós egy levelet, amelyben az eltávolítását követelték, mert azt mondta – teljesen helytállóan -, hogy a gázai polgári épületek elveszthetik védett státuszukat a nemzetközi jog alapján, amennyiben a Hamász katonai célokra használja azokat. Megerősítette emellett, hogy Németország támogatja Izrael önvédelemhez való jogát.
Summa summarum, szerintem ez egy nem túl jól sikerült poszt, ami minimális ténybeli alapra maximális prekoncepciót fűz. Talán annyi tanulságot érdemes belőle leszűrni, hogy még egy NZZ cikk zanzásítása előtt sem árt a kutatómunka…
Nem lehet, hogy igazából egyáltalán nem zavarja Baerbockot egyáltalán a kiszivárgás, és szimplán a saját táborában akarja megerősíteni magát ezzel a szimbolikus barátkozással, ha már a tényleges német külpolitikában ténylegesen nem tesz túlontúl sok dolgot a vókhamaszimádó tábor ízlésének megfelelően?
micsoda szerencse, hogy az orosz-ukrán, azeri-örmény és iztraeli-palesztin népirtás esetén minden esetben az "erősebb" oldalra álló magyar diplomácia ilyen hibát sosem vétene. németország konkrétan a zsidókat is antiszemitának bélyegzi, ha felszólalnak bibi ellen,, ehhez képest egy zártkörű vacsora...
hagyjuk már, ez csak egy újabb lehetőség ésiknek a vókok ekézésére, miközben magyarország azért lehetne sokkal vókabb a mostaninál, hát az ellenzék egyik fő üzenete is kábé az a fidesszel szemben, hogy bese atya/szájer/meg a petike+dzsudzsi páros, hehe. tényleg fontos kiállni itt a túlzott vók ellen
Tisztelt Vzfszk!
Attól tartok, hogy nem ez lett a Múzsa történetének legátgondoltabb/koherensebb/tárgyilagosabb stb. posztja. Megértem, hogy az NZZ remek folyóirat, de talán adjuk meg annak is az esélyt, hogy az újságírók sem feltétlenül rukkolnak elő életük főművével minden lapszámban.
Milyen problémák vannak ezzel a poszttal?
1. A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka
Az ismertetésből kiderült, hogy semmit nem tudunk arról, hogy pontosan kik vettek részt ezen a vacsorán és miről folyt a beszélgetés. Összesen 7 személyt sikerült beazonosítani, de nyilvánvalóan jóval többen voltak és még az is lehetséges, hogy voltak közöttük teljesen más nézeteket vallók is. Ennek hiányában kijelenteni, hogy „Izrael ellenségei” (Israelfeinde) vettek részt ezen a vacsorán, nem igazán helyénvaló, sőt, ha megnézünk minden nyilvánosságra került nevet – ahogy lejjebb bemutatom -, akkor még az is lehetséges, hogy a hőn áhított párbeszédre, sor került eltérő nézetet képviselő kulturális szereplők között.
2. Izrael állam tevékenységének kritizálása nem antiszemitizmus vagy terrorizmus, ahogy a szerző elegánsan sugallja
Sanyit az olvasók informatív posztjai mellett stílusáért is szeretik, de talán van egy határ, amit nem szerencsés átlépni. Az „antcioni…szemiták” biztos nagyon szellemes szókapcsolat, de egyértelműen azt az üzenetet képviseli, hogy aki Izrael gázai hadműveletét kritizálja, az antiszemita, még ha egyébként esetleg zsidó is.
Sajnos a cikkből nem igazán derült ki, hogy milyen borzalmas kijelentéseket tett az a 7 beazonosított résztvevő, ami miatt ez az állítás helytállónak tűnhetne.
Alena Jabarine állítása, miszerint a Nemzetközi Bíróság – nem a Nemzetközi Büntetőbíróság, itt kicsit tévedett a Vzfszk., kb. a komplett magyar sajtóval együtt – vizsgálja a Népirtás elleni egyezmény potenciális megsértését, tényszerű. Az, hogy a Gázában történt események minősülhetnek-e háborús bűncselekménynek, eldöntendő jogi kérdés, mindenesetre a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészsége úgy látja, hogy fennáll ennek alapos gyanúja. (Az elfogatóparancs iránti kérelem jogi megalapozásában többek között olyan hírhedt antiszemita is közreműködött, mint a nemzetközi büntetőjog élő legendája, a holokauszttúlélő Theodor Meron, aki többek között az izraeli külügyminisztériumban is dolgozott, emellett a New York University professzora és a Jugoszláv Nemzetközi Büntetőtörvényszék volt elnöke.) Biztosan szoktak tehát ilyen szövegek elhangzani „palesztin zászlót lengetős tüntetéseken”, de bevallom, hogy én már nemzetközi jogi konferencián is hallottam erről szóló diskurzust.
Szegény Emilia Roigról kiderült, hogy „aktivizmusában antikapitalista, radikális feminista törekvésnek rá, a woke szó kiváló illusztrációja lehetne”. Ez a mondat nem teljesen világos, mindenesetre annyi biztos, hogy rossz ember, mert woke, és ugyancsak kritizálta Izrael gázai hadműveletét.
Michael Barenboimnak láthatóan ugyanez a bűne, Omri Boehmről viszont azt is megtudjuk, hogy a bécsi Holokauszt-múzeum szerint Holokauszt-relativizáló. Azt mondjuk nem tudtuk meg, hogy miért került rá ez a címke, ahogy azt sem, hogy korábban a Shin Bethnél szolgált és mindig ügyel arra, hogy egyaránt elítélje a Hamász terrorakcióit és Izrael hadműveletét is.
3. Legalább egy nem Izrael kritikus kulturális szereplő biztosan jelen volt, csak róla valamiért nem beszélt az NZZ
Kimaradt az ismertté vált résztvevők közül Günter M. Ziegler német matematikus, a Berlini Freie Universitat elnöke, akitől egyetlen Izraelt kritizáló megjegyzést sem találtam, viszont idén júliusban azzal került a német sajtóba, hogy egy palesztinpárti tüntető leöntötte vízzel, emellett meg is fenyegették, mert eltávolíttatott egy Izrael elleni tábort az egyetemről, mivel féltette a zsidó diákok testi épségét.
https://www.juedische-allgemeine.de/politik/fu-praesident-guenter-ziegler-mit-wasser-attackiert/
4. Lehet, hogy Baerbock nem is olyan aktivista?
A gonosz aktivista Baerbock ellen egyébként kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt írt alá 300 német tudós egy levelet, amelyben az eltávolítását követelték, mert azt mondta – teljesen helytállóan -, hogy a gázai polgári épületek elveszthetik védett státuszukat a nemzetközi jog alapján, amennyiben a Hamász katonai célokra használja azokat. Megerősítette emellett, hogy Németország támogatja Izrael önvédelemhez való jogát.
https://www.middleeasteye.net/news/academics-call-german-foreign-minister-retract-gaza-comments
Summa summarum, szerintem ez egy nem túl jól sikerült poszt, ami minimális ténybeli alapra maximális prekoncepciót fűz. Talán annyi tanulságot érdemes belőle leszűrni, hogy még egy NZZ cikk zanzásítása előtt sem árt a kutatómunka…
A komment jobb minőségűnek tűnik mint a poszt, amire reagál. A fene se érti ezt... akkor én most vók... nem, antiszemita... nem buzi-e vagyok?
A svájci német értelmiség a helyi pa'asztokhoz hasonlóan karcos, józan, csendes és emellett vágós humora van.
Nem lehet, hogy igazából egyáltalán nem zavarja Baerbockot egyáltalán a kiszivárgás, és szimplán a saját táborában akarja megerősíteni magát ezzel a szimbolikus barátkozással, ha már a tényleges német külpolitikában ténylegesen nem tesz túlontúl sok dolgot a vókhamaszimádó tábor ízlésének megfelelően?
lenne benne logika
micsoda szerencse, hogy az orosz-ukrán, azeri-örmény és iztraeli-palesztin népirtás esetén minden esetben az "erősebb" oldalra álló magyar diplomácia ilyen hibát sosem vétene. németország konkrétan a zsidókat is antiszemitának bélyegzi, ha felszólalnak bibi ellen,, ehhez képest egy zártkörű vacsora...
hagyjuk már, ez csak egy újabb lehetőség ésiknek a vókok ekézésére, miközben magyarország azért lehetne sokkal vókabb a mostaninál, hát az ellenzék egyik fő üzenete is kábé az a fidesszel szemben, hogy bese atya/szájer/meg a petike+dzsudzsi páros, hehe. tényleg fontos kiállni itt a túlzott vók ellen
Barenboim ugyan nincs jó fizikai állapotban, de két hete a Berlini Filharmonikusokat vezényelte.
Es akkor az orszag es emberiseg legfontosabb kihivasanak a klimavaltozast tarto szavazokent, ezekutan miert is kene a zoldekre valaha szavaznom?
Mert tempo130? Meg gays for palestine?
Mintha iran nem adott volna eleg zsebpenzt ezeknek az aktivastaknak vacsorara, meg azt is az en adombol kellett nekik.
Pfejj. Egyebet nem tudok erre reagalni.
nem gondoltam, hogy a német politika ilyen izgalmas lesz!