Az megdoktorításról

Amikor én pályakezdő jogász voltam 18 évvel ezelőtt, akkor az összes komoly vagy magát annak gondoló ügyvédi iroda álláshirdetése úgy kezdődött, hogy az ELTE-n vagy esetleg Szegeden szerzett jogi diplomát vártak el. Úgy voltak vele, hogy a többi jogi kar szóra sem érdemes. Pedig amúgy például a miskolci jogi karnak volt egy olyan időszaka, amikor kifejezetten magas színvonalú képzés folyt ott. Volt ott egy nagyrészt ambiciózus fiatalokból álló oktatói gárda, akik kibújhattak a pesti főprofesszorok árnyékából, illetve temérdek atipikus hallgató, akik nem az “elitgimnáziumból jöttem 6.0-s átlaggal és tudom az utrechti béke aláíróinak a nevét visszafelé szótagolva” kategóriában versenyeztek.

Ennek ellenére akkoriban az ELTE jogi diploma jogi diploma volt, a többi jogi diploma meg valami más. Azóta ez változott, ahogy döntéshozó korba értek a kisebb presztízsű jogi karokon végzett emberek, illetve az ELTE jogi képzéséről szép lassan kiderült, hogy pont ugyanannyira semmi köze bármilyen magyarországi gyakorlati jogi élethez, mint a többi jogi kar képzésének, korábbi hírnevüket nagyrészt a magas bejutási küszöbnek köszönhették.

Ilyen percepciókkal telis-tele van társadalmunk, SOTE vs DOTE orvosdiplomák, gödöllői vs debreceni agrármérnökök, pesti vs veszprémi vegyészmérnökök és így tovább.

Aztán még kényesebb kérdés, hogy ki vehet egyáltalán részt az ilyen presztízscsatákban. Vannak egyetemi és főiskolai karok, amelyek egyszerűen alacsonyabb presztízsűek annál, hogy egyáltalán szóba jöjjenek ilyenkor.

Miből áll a doktori iskola presztízse?

Ezek után nem meglepő, hogy a doktori képzésekkel is pont ugyanez a helyzet, azonban itt további dimenziók jönnek képbe. Tegyük fel a kérdést: miért lesz valaki doktor?

A tankönyvi válasz:

• van valamilyen tudományos kutatási területe, amelyen valami újat és jót kutatott ki, az eredményeit megfelelően nagy presztízsű tudományos lapokban publikálta, a szakterületének ténylegesen “doktora”.

Vannak azonban további, praktikus válaszok

• “bent akar maradni” az egyetemen, a maga szakterületét jól tudja, talán valamicske eredményt fel is tud ott mutatni, de semmiképpen sem tartozik a tudományos élvonalhoz. A felsőoktatás napszámosa lesz, aki docensként előadások és szemináriumok tucatjait fogja megtartani.

• a helyi elit tagja, sokszor döntéshozó pozícióban, aki egyébként alkalmas is arra, hogy valamiféle utánpótlás-nevelő tevékenységben részt vegyen, a szakmát - az elméletet is beleértve - tudja elég magas szinten, és “megdoktorodna” hogy aztán a helyi egyetem-főiskola óraadójaként (címzetes docens, mestertanár, ilyesmi) magasabb presztízse legyen, mint annak, aki nem doktor.

• a pártvonalon felnyalódott képződmény, aki nagyon doktor akar lenni, full alkalmatlan rá, de doktor lesz belőle.

Megpróbáltam elmagyarázni az éájnak a “bukfencdoktor” fogalmát.

Egy doktori iskola presztízsét nagyjából az határozza meg, hogy az első kettő (tényleges tudós/bentmaradó egyetemi utánpótlás) hogy aránylik a másik két kategóriához.

Mindenki csinálja, csak nem mindegy mennyit

Ne legyenek illúzióink, szinte az összes doktori iskola szokott legalább a harmadik fajtából is doktori címeket osztani, amikor nem jön össze a Q1-Q2 folyóiratos közlés, csak valamilyen jelentősen alacsonyabb presztízsű helyen, de mindenki szemet huny, mert valójában mindenkinek jó lesz, ha a jelölt “megdoktorodik”. Az illető nem hülye, hasznos tagja lesz a magyar felsőoktatás köreinek, a doktori iskolának meg van kit felhívni, ha holnap éjjel kijön a javaslat, hogy összevonják őket a csirkenyakazóval és a dízelmotor-főműhellyel.

A negyedik kategória az már érdekesebb, mert a harmadikat simán meg lehet tudománypolitikai célokkal magyarázni, a negyedik nettó prostitúció. Meg kellett csinálni, mert… és itt általában olyan indokolás következik, amire a válasz az, hogy nem, nem kellett megcsinálni, be is lehet zárni és bevallani, hogy egy útszéli megdoktorító hely vagyunk.

Van pár ismert doktori iskola, amely közismerten szinte csak a negyedik kategóriával foglalkozik. Ez a kategória ugyanis stigmatizálja a doktori iskolát, hiszen ki a fene akar ugyanolyan doktorit magának, amilyet a pártvonalon odatolt analfabéta senkinek adtak?

A doktorandusz élete csupa játék és mese! (játék kérdésünk: melyik ezek közül Orbán Balázs?) Egyébként ez volt a prompt: A group of PhD students in graduation gowns and hats are seated around a large boardroom table, engaged in a lively discussion. The room is dimly lit, with a warm, amber glow emanating from the crystal glasses of the pin-up girls who are serving expensive whisky to the group. The chairman, an obese man wearing a shiny suit, is seated at the head of the table, his face illuminated by the soft light of a nearby lamp. The overall mood is one of intellectual curiosity and sophistication. But there are soccer balls on the table.

Nade mit gondolunk Orbán Balázs doktorijáról?

A Múzsán belül elágazó vélemények vannak, Noirpova az első kategóriával vet össze mindenkit, én ennél megengedőbb lennék. Ha látnám Orbán Balázs doktoriját.

Ha ez egy nyilvánosan elérhető doktori lenne, akkor láthatnánk, hogy Orbán Balázs, aki elvileg jó régóta az MCC egyik oktatója, az oktatói tevékenysége során megismerkedett a területe szakirodalmával, adott esetben konzultált az MCC-ben megforduló külföldi szaktekintélyekkel, és összerakott egy olyan dolgozatot, amiből az jön ki, hogy ő tiptop képben van a szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás összefüggéseivel.

Persze már tartalmi alapon is büdös a dolog, hiszen Orbán Balázs annak az Orbán Viktornak a stratégiai főigazgatója, akinek az összes fideszes képviselő felesketése előtt ad egy biankó lemondó nyilatkozatot, és kb a vécére nem mehet ki frakcióvezetői engedély nélkül, vagyis a magyar országgyűlés képviselői kétharmadának nincs szabad mandátuma. Erős kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy erre az apróságra Orbán Balázs doktori értekezése rámutatna, innentől kezdve viszont a “Mit csinálnék a randin Scarlett Johansonnal” kategóriában versenyez.

De vannak itt formai aggályok is.

Az Oktatói Hálózat megérdeklődte a doktori iskola vezetőjénél, hogy miért nincs fenn a neten Orbán Balázs doktorija. A választ változtatás és rövidítés nélkül ideteszem:

Tisztelt Cím! 

Az Oktatói Hálózat kérdéseire válaszolva az alábbiakról tájékoztatom:

Doktori iskolánkba Orbán Balázst 2009-ben vettük fel, aki 2012-ben abszolutóriumot szerzett.

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény irányadó rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény nem utasíthatja el annak a jelentkezését a doktori fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát.  Az eljárásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek alapján bármilyen összeférhetetlenség megállapítható lenne. A bíráló bizottságban részt vevő kollégáink munkájuk során kizárólag szakmai szempontokat érvényesíthetnek.

A doktori eljárásra irányadó kormányrendelet szerint azon doktoranduszok doktori eljárását, akik doktoranduszi jogviszonyukat a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítették a 2016-ban érvényes szabályok szerint kell lefolytatni.

Az ELTE Doktori Szabályzata szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026. augusztus 31-ig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását. Orbán Balázsnak a doktori védésre, vagy határidő hosszabbításra nem kellett engedélyt kérnie, 2026. augusztus 31-ig minden 2016. előtt abszolutóriumot szerzett hallgató jogosult az eljárás megindítására. Az öt éven túli eljárások nem példa nélküliek, húsznál is több azon doktorjelöltek száma, akik így védték meg disszertációjukat.

Orbán Balázs 2009-ben nyert felvételt doktori iskolánkba "A képviselők jogállása (parlamenti jog)" témában, amelynek része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát.

A disszertáció nyilvánosságára is a 2016 előtti szabályok vonatkoznak. Az Egyetemi Doktori Szabályzat alapján a disszertáció a védést követően digitálisan elérhető az ELTE Intézményi Tudástárban, kivéve, ha szabadalmi, vagy oltalmi eljárás van folyamatban a mű tárgyát illetően, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják, illetve, ha érvényes kiadói szerződése van a szerzőnek a mű megjelentetésére. Ez utóbbi esetben az akkori szabályok szerint egy év múlva kerül nyilvánosságra szöveg, ha nem került kiadásra a mű. A szóban forgó jelölt az eljárásban kiadói szándéknyilatkozatot csatolt, ezért a nyilvánosságra hozatalra moratórium vonatkozik. A jelölt dönthet a nyilvánosságra hozatalról, erre azonban szerzői jogi okokból még nem volt példa. Ha ugyanis a szöveg nyilvános, akkor a kiadók aligha vállalják a kiadást.

A mű hivatkozási rendszerét a kutatóhelyi vita és az opponensek értékelik.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A jelöltre vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezések a következők:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. tv. (Nftv.) 2016. augusztus 31-ig hatályos szövegében ez áll: 

„53. § (3) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést.”

A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet  26. § (6) rendelkezése szerint:

„Az a doktorandusz, doktorjelölt, aki a doktorandusz, doktorjelölti jogviszonyát a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítette a) az Nftv. és e rendelet 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint szerezhet doktori fokozatot.”

Az ELTE hatályos doktori szabályzata szerint:

EDSZ 97.§ (1) „Az, aki a jelen Szabályzat hatályba lépése előtt szerzett doktori képzésben abszolutóriumot, a jelen Szabályzat hatályba lépésétől számított 10 éven belül a doktori tanulmányaira való beiratkozáskor irányadó jogszabályok és szabályzatok rendelkezései szerint kezdeményezheti a doktori eljárás megindítását és a doktorjelölti jogviszony létesítését.”

Az EDSZ 96. § (1) bekezdése szerint a szabályzat 2016. szeptember 1-jén lépett hatályba, így a tízéves határidő 2026. augusztus 31-én jár le.

Üdvözlettel: 

Nagy Marianna

Prof. Dr. Nagy Marianna

tanszékvezető egyetemi tanár

Lefordítom:

A doktori címet leghamarabb kb. 3 év alatt lehet megszerezni, egy 4-5 éves doktori folyamat szokásosnak tekinthető. Az első két kategóriában versenyző doktorandusz publikál, konferenciázik, ösztöndíjakat igyekszik megcsípni magának. Jellemzően ezt abban az életkorban teszi, amikor az emberek családot szoktak alapítani, így egy gyerek érkezése is egy évvel eltolhatja a védést.

Talán nem fog rám megsértődni a hazai tudományos közösség, ha azt írom, hogy általában aki a képzés megkezdésétől számított 6. évben még nem véd az vagy nem akarja eléggé, vagy valami komoly gondba került, vagy…a negyedik kategóriában versenyző presztízsdoktor akar lenni. Még egyszer, ezek az általánosságok, kérlet ne írjátok meg, hogy “én nyolc évig nyomtam most pedig a montpellier-i nagypresztízsű hörcsögpocak intézet docense vagyok”.

Na, Orbán Balázs 15 éve nyomja, vagy ahogy egy szellemes kommentelő fogalmazott: belesodródott egy doktori folyamatba és értelmetlen védés helyett meg kellene adnia magát.

15 év alatt nemhogy Q1 (vagyis az adott területen a független hivatkozások alapján a legjobb 25%-hoz tartozó) tudományos lapnál nem publikált. A “publikációiból” kitűnik, hogy a témájához lazán kapcsolódó cikket utoljára 2011-ben publikált, a mostani disszertációjának témájában egy cikk jelent meg, és amint arra Rácz András is rámutatott, annak is az első szerzője az az Árpási Botond, aki a fájl-adatok alapján Orbán Balázs tézisfüzetét is írhatta.

Az összes többi hivatkozás különböző magyar és amerikai lapokban megjelent véleménycikk, illetve egy-két könyvrészlet, de ezek vagy ünnepi kötetek vagy az MCC/Mandiner világban megjelent dolgok.

Ekkor éppen veszettül kutatott és publikált

Vagyis minden jel arra mutat, hogy valamikor Orbán Balázs tényleg akart PhD lenni (2009-ben 23 éves volt, friss diplomás, sokan “maradnak benn” doktori képzésen), ám ez utána szép csendben háttérbe szorult. Érdemi kutatói, oktatói tevékenységet nem végzett, helyette politikus lett. Aztán valószínű szóltak neki, hogy 2026-ig védeni kell, hamarosan kampány lesz, nem lesz idő ilyesmire, beadta védésre a dolgozatát.

Az ELTE Állami- és Jogtudományi Doktori Iskola meg vett egy nagy levegőt és úgy döntött, hogy vagy nincs neki annyi presztízse hogy egy ilyen bukfencdoktor megdoktorodjon, vagy nincs mit tenni, be kell ezt most vállalni.

Bevállalták, és mint a fenti levél is mutatja, még azt is bevállalják, hogy hülyét csináljanak magukból az ország tudományos közvéleménye előtt. Mert mindenki tudja, hogy ez tudományos prostitúció. Ha nem annyira veretes senkiházit doktoritanának meg mint Orbán Balázs, lehet feltűnés nélkül le is zajlana az egész.

Így azonban nem fog. Egyébként innen is csókoltatom minden kedves ismerősöm, akinek ELTE-s doktorija van. Milyen érzés egy kupiban lenni Orbán Balázzsal?

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz