Bekameron, avagy fejezetek egy középosztályos üdülő életéből
- Maguk melyik lakásban vannak?
- Ésikék, a negyediken.
- Vendégek?
- Nem, Ésik… vagyok.
- Nem láttam magukat itt eddig.
- Ritkán vagyunk itt.
- Jól látom, hogy az egy debreceni rendszám?
- Igen.
- Debreceniek? (a nővérem helyében itt basztam volna bele a csákányt. Gyanús nekem, hogy nem a nővérem ilyen higgadt, csak nem volt kéznél csákány.)
(kis ugrás az időben, másnap)
- Bicikliznek? (a sógorom és én is tökig MAMIL-nak öltözve, koskormányos kerékpárokon. Doromboló cica módjára berreg a racsni. A sógor is higgadt meg én is, mert nem mondjuk neki, hogy nem bazmeg, mindketten nemzetközi sakknagymesterek vagyunk és a Zamárdiban megrendezendő ultrarapidsakk vébére tartunk, ahol csak a 30 km/h felett bemondott lépések számítanak)
- Igen.
- Lépcsőn hozzák le a biciklit? Nem szoktam látni ezeket a tárolóban. (hát persze, volt lakógyűlés, ahol a Vének Tanácsa megtanácskozta, hogy a kapu mellé kitett három vasrúdhoz kell mindenkinek lakatolni a bicciglit. Majd oda fogjuk lakatolni a versenybringákat, hát persze…)
- Nem. Lifttel.
- Nem lépcsőn? Tele van guminyommal a lépcsőház vala, nyomozom, hogy ki lehetett, de nem akarok itt Maigret felügyelőt játszani!
- Nem mi voltunk.
- Jó (látszik, hogy nem hisz nekünk, rajtunk meg alighanem látszik, hogy szarunk rá, majdnem vége a beszélgetésnek, amikor:)
- Debreceni autó?
- Igen.
- De tegnap egy hölgy volt ezzel az autóval.
- Igen, a feleségem.
- Debreceniek? (ezen a ponton otthagyjuk.)
(lakógyűlés, tavaly)
- Teli van a parkoló, bissssssztossan beállnak! (gyüttmentek, ausländerek, migránsok, diverzánsok és más szignifikánsok)
- Nem állnak be (a közképv. idegei folyékony nitrogénbe mártott, vastag kenderkötélből vannak, kültakarója csak mosolyog a .416 Remington Magnumra) csak ilyenkor nyáron mindenki itt van.
- De múltkor a biccigglissták beálltak! (nem álltak be, hagyjuk is). Be kéne számozni a parkolókat és szám szerint kiosztani, hogy melyik kié!
- Csókolom, oszt amikor novemberben üres a parkoló, akkor is oda kell állni? Vagy ki fogja ellenőrizni télen, emeljük meg a közösköltséget és szereljünk fel kamerákat? (esküszöm durva szarkazmusnak szántam, de ezen a ponton majdnem megvitatták az udvar bekamerázását, de közképv szétcsapott köztük, én kaptam egy csúnyán nézést)
(lakógyűlés, pár éve. Hetven fok árnyékban, mi a lakásban döglünk, csendben pihegve. Lent lakógyűlés, szinte mindenki ott van)
- (nevek felsorolása)
- Ésikék?
- ők sose jönnek, nem élnek közösségi életet.
- (amúgy de, csak nem lakógyűlésen)
random chat, lépcsőházi ajtó
- bezárta az ajtót?
- csókolom, igen, miért tetszik kérdezni?
- mert valaki folyton nyitva hagyja és bemennek az egerek.
- ne mondja, tényleg?
- igen, tele van az udvar egérrel (ez van, ha egy buja, kiirtott nádas helyére épül a ház, teszem hozzá magamban, ha az emberiség eltűnne, három hónapon belül az egészet belaknák az egerek) és nem lehet irtani őket.
- Hát hogy mik vannak! (nem veszi észre…)
- Valami környezetvédelmi baromság. És valaki folyton nyitva hagyja az ajtót!
ugyanott
- biciklizni megy?
- (bicikli, cicanadrág, sisak…)
- csókolom igen.
- hány kilométert?
- nyolcvanat!
- Olyan sokat?
ugyanott
- ne itt szerelje a kerékpárt, összeolajozza a követ
- nem olajozom, csak meglazult a kulacstartó és csak egy csavart húztam meg
- itt nem szabad szerelni, mert összeolajozza a követ
- még egyszer mondom, egy darab csavart húztam meg, már kész vagyok vele.
- itt nem szabad szerelni, összeolajozza a követ. (otthagyom)
Lakógyűlés
- le kell veretni a fecskefészkeket.
- (én félve: a molnárfecske /Delichon urbicum, ezt nem mondom/ védett madár, eszmei értéke ötvenezer forint és veszélyezteti a fészkelőhelyeinek csökkenése.)
- majd megtudná, ha a maga ablaka fölé fészkelnének! (a mi ablakunk az egyetlen, ami fölött van egy fészek, mindenki más leverte vagy leverette)
- csókolom, ott fészkelnek, ősszel le kell mosni a párkányról a fecskeszart, ennyi az egész.
- de összeszarnak mindent, veresse le!
(ezen a ponton nem mondom meg neki, hogy ő mit veressen, ahelyett, hogy mások dolgába belepofázik, de egy igazi úr vagyok és nem teszem)
epilógus
És így tovább. Most azt hiszem, lemegyek, és bemondom, hogy valakik a műanyagos kukába üveget dobálnak, feljövök, és az erkélyről fogom hallgatni az izgatott kárálást. Egy geci vagyok, tudom. De előbb azért bedobok egy üveget a műanyag kukába. Aztán lemegyek és segítek nekik jegyzőkönyvet felvenni a kukaellenőrzésről. Meg írunk kukahasználati szabályzatot. Igazából nem vagyok geci. Hiszen jól fogják magukat érezni. Igen, ezt fogom tenni.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.
Aki valaha is járt lakógyűlésen, az azon csodálkozik, hogy a magyar politika miért ilyen korrekt, előremutató és kiegyensúlyozott.
Hát nekem a legutóbbi lakógyűlési élményem egész jó volt. Az udvaron kis asztalokat állítottak fel, mindenki vitt enni-inni valamit, amit bedobott a közösbe, amolyan nyárindító event volt. Jókat beszélgettünk, pár szó esett a közös dolgokról is, de azok amúgy is haladnak év közben, nem kell gyűlni, hogy elintéződjön valami. Megkérdeztem, hogy nem zavarja-e őket az újszülöttünk, aki éjszakánként azért tud ébresztőt fújni, rálegyintettek, hogy onnan tudják csak, hogy itt lakunk, hogy néha látnak beszállni a liftbe minket. Mondjuk szeretem ha a közösséggel ennyi a viszonyunk, de mit tehetnék, javithatatlan introvertált vagyok. Szóval nem minden lakógyűlés gané.
Ja, Belgiumban élek.