Én nem érzem magamat sem fasiszta seggfejnek, sem woke seggfejnek, pláne nem orosz trollnak, és Donald Trump sem a szívem csücske, de nagyon szeretném ha a popkultúra az ideológiai csatározások helyett a szórakoztatásra helyezné a hangsúlyt függetlenül attól, hogy milyen nemű, vagy színű a főszereplő. Nem szeretem azt, hogy nem lehet a futószalagon ömlő középszerű alkotások felé kritikát megfogalmazni anélkül, hogy ne kerüljenek elő a különböző jelzők. Ha létezne a "modern közönség", akiknek ezek a filmek, sorozatok és játékok készülnek, az látszana a számokon, bevételeken, eladásokon. Akkor kevésbé táncolna az Ubisoft a csőd szélén, illetve a Disney sem fújna riadót a bukdácsoló Star Wars projektjei miatt. Lehet nem jó politika kollektívan nácizni azokat a rajongókat (úgy, hogy kretének mindenhol vannak), akik évekig, vagy évtizedekig eltartották ezt az ipart. Persze az is kreténség, hogy a színészeket zaklatják az anti-woke harcosok twitteren. Nem tudom, hogyan tudunk visszatérni innen.
Amikor Denzel Washington eljátszotta, kb 30 évvel ezelőtt, Don Pedro aragóniai herceget a Kenneth Branagh-fél Sok hűhó semmiért filmben, akkor is ilyen hiszti lett belőle?
Alapvetően egyetértek a szerzővel, de azért volna kifogásom.
"A Joker ugyanis - rátapintva a korszellemre - akaratlanul belenyúlt egy olyan darázsfészekbe, ami mostanra az egész szórakoztatóipart hiszterizálta.
Ez pedig az úgynevezett “incelek” világa, ami néhány elkeseredett, szexhiányos szerencsétlen online közösségéből mára valós (jellemzően szélsőjobboldali) politikai erővé nőtte ki magát..."
Nem az incelek világa hisztérizálta a szórakoztatóipart, hanem éppenséggel a woke. Nem az incelek voltak azok akik más korok más erkölcse szerinti kultúrális teljesítményeket raknak tiltólistára, hanem a wokeisták.
Az incelek azt kritizálták, hogy miért lett ilyen a wokenak köszönhetően a kultúrális mainstream. Mert akkor már ilyen volt:
"Mindezt egyidőben azzal, hogy a másik oldalon a “woke” kultúra túllépett a tolerancia és a kisebbségek igazságos reprezentációjának megkövetelésén (amit alapvetően mindenki helyesel), és egyre inkább a művészi minőség és a szólásszabadság rovására erölteti a szájbarágós politikai mondanivalót olyan szórakoztatóipari termékekben is, ahol ennek nem feltétlenül lenne helye."
Ez nem egyidőben volt, hanem először - már 2019 előtt - elszabadult a woke, és már bőven megtörtént az, amiről a szerző a fenti bekezdésben ír.
"ma már gyakorlatilag NINCS olyan ismert film, könyv vagy videojáték-franchise, ami ne kavarna valamilyen kultúrharcos botrányt.Kezdve JK Rowling és a transzneműek háborújától,"
Ma már tényleg nincs olyan, csak a JK Rowling eset tök más. Amikor az utolsó értelmezhető Rowling regény megjelent, a HP7, szó nem volt még semmiféle wokeról, incelekről, meg transzneműekről. Rowlingot a transzlobbi nem az ALKOTÁSA miatt vette elő - amibe józan ésszel elég nehéz belekötni - hanem a VÉLEMÉNYE miatt. Igen nagy különbség! Rowling művei akkor kerültek a transzlobbinál indexre - a tartalmaiktól teljesen függetlenül - amikor kiderült, hogy az egyébként feminista és melegpárti írónőnek a véleménye a transzikkal kapcsolatban bizony nem húzható rá az addigi sémára. (Felismerte, - és el is merte mondani, mert azt hitte, bőven lesz aki megvédi - ami egyébként józan ésszel gyakorlatilag bárki számára belátható: a transzlobbi a feminizmus eredményeit fogja megsemmisíteni.)
Ennek fényében értékeljük, hogy az incel a műveket rühelli azok mondanivalója miatt, a woke meg a szerzőt, annak véleménye miatt. Vajon melyik a "liberálisabb"?
"vagyis amikor eredetileg fehér vagy ázsiai karakterekből feketét csinálnak, vagy fordítva"
Melyik bátor alkotó volt az, aki mostanában a fekete karakterből fehéret csinált?
És akkor a végső kritikám: a szerző úgy tesz, mint ha a két dolog egy kaliberű lenne. Pedig az incelek kábé pisztollyal lőnek egy repülőgéphordozóra.
Az incelek azok amik: szerencsétlen, nőhöz nem jutott, karrierjükben semmit el nem érő lúzerek. Ennek megfelelően a szavazati jogukon meg a twitteres hangerejükön kívül milyük is van? Ja, semmilyük, mert akkor már nem incelek lennének. Hogy ezt a politika becsatornázza, az baj? Nem az a politika lényege, hogy észrevegyük az embereknek mire van igényük?
És mi a woke - nem ma, de már tíz éve legalább: a politikai döntéshozataltól kezdve a kultúrán át a legnagyobb vállaltok vezetőségében irgalmatlan nagy befolyással rendelkező mozgalom! Hívei nem csak a személyes szavazatuk és twitterfiókjuk felett diszponálnak, hanem elképesztő politikai és kultúrális (sőt, az egyetemeket elnézve tudományos) hatalom, és irgalmatlan dollármilliárdok felett.
Mindent elmond erről, hogy amikor egy film véletlenül az incelek között népszerű lett, dollártízmilliókat nem kímélve direkt megcsinálják az antagonsitáját, még akkor is, ha termékként egy szar.
Ezért elég erős csúsztatásnak érzem, hogy ha úgy teszünk, mint ha a mérleg egyensúlyban lenne, van a woke meg az incel, egyik kutya, másik eb.
Általánosságban kicsit az incel woke szembenállásról: az incelekről mindenki azt gondolja, hogy szerencsétlen pszichésen annyira nyomorék, hogy nőgyűlöletbe menekül a saját személyes sikertelensége, láthatalansága és mások általi lenézése elől. Őket ezért mindenki hülyének tartja és utálja.
Pedig nincs nagy különbség a woke által felkarolt elnyomottak és közöttük. Csak ezt nem komilfó kimondani, mert azok nem tehetnek róla. De azért ezerrel bizonyítjuk, hogy teljesen normálisok - azok is, akiknek teljesen egyértelműen nagyon komoly pszichés és szociális defektusaik vannak. Pl gyűlölnek valakiket nem- vagy vélemény miatt, akik állítólag bűnösek a szerencsétlenségükben.
Így aztán védelmet nyer az is akit inkább kezelni kellene, vagy aki kimeríti a rasszizmus és a szélsőségesség minden ismérvét.
Bezzeg az incelekről senki nem vizsgál semmit (persze az amcsik már biztos tanulmányozzák ezerrel), pl, hogy mennyire tehetnek arról, hogy ott tartanak, ahol, és hogy illene e őket támogatni, segíteni vagy elismerni, hogy jogosan gyűlölnek e másokat. Érdekes ez.
Nem gondolkodtam ilyeneken filmnézés közben, talán ezért tetszett. Az biztos, hogy nem egy közönségfilm. Ez a film Arthur Fleckről szól, aki nem lett Joker.
Én nem érzem magamat sem fasiszta seggfejnek, sem woke seggfejnek, pláne nem orosz trollnak, és Donald Trump sem a szívem csücske, de nagyon szeretném ha a popkultúra az ideológiai csatározások helyett a szórakoztatásra helyezné a hangsúlyt függetlenül attól, hogy milyen nemű, vagy színű a főszereplő. Nem szeretem azt, hogy nem lehet a futószalagon ömlő középszerű alkotások felé kritikát megfogalmazni anélkül, hogy ne kerüljenek elő a különböző jelzők. Ha létezne a "modern közönség", akiknek ezek a filmek, sorozatok és játékok készülnek, az látszana a számokon, bevételeken, eladásokon. Akkor kevésbé táncolna az Ubisoft a csőd szélén, illetve a Disney sem fújna riadót a bukdácsoló Star Wars projektjei miatt. Lehet nem jó politika kollektívan nácizni azokat a rajongókat (úgy, hogy kretének mindenhol vannak), akik évekig, vagy évtizedekig eltartották ezt az ipart. Persze az is kreténség, hogy a színészeket zaklatják az anti-woke harcosok twitteren. Nem tudom, hogyan tudunk visszatérni innen.
Nem tehet róla az ember, de szeret gyűlölni. - Anonym Oximooron mondás
Amikor Denzel Washington eljátszotta, kb 30 évvel ezelőtt, Don Pedro aragóniai herceget a Kenneth Branagh-fél Sok hűhó semmiért filmben, akkor is ilyen hiszti lett belőle?
Az első rész borzalmas volt, a másodikat meg se néztem, probléma megoldva :)
Alapvetően egyetértek a szerzővel, de azért volna kifogásom.
"A Joker ugyanis - rátapintva a korszellemre - akaratlanul belenyúlt egy olyan darázsfészekbe, ami mostanra az egész szórakoztatóipart hiszterizálta.
Ez pedig az úgynevezett “incelek” világa, ami néhány elkeseredett, szexhiányos szerencsétlen online közösségéből mára valós (jellemzően szélsőjobboldali) politikai erővé nőtte ki magát..."
Nem az incelek világa hisztérizálta a szórakoztatóipart, hanem éppenséggel a woke. Nem az incelek voltak azok akik más korok más erkölcse szerinti kultúrális teljesítményeket raknak tiltólistára, hanem a wokeisták.
Az incelek azt kritizálták, hogy miért lett ilyen a wokenak köszönhetően a kultúrális mainstream. Mert akkor már ilyen volt:
"Mindezt egyidőben azzal, hogy a másik oldalon a “woke” kultúra túllépett a tolerancia és a kisebbségek igazságos reprezentációjának megkövetelésén (amit alapvetően mindenki helyesel), és egyre inkább a művészi minőség és a szólásszabadság rovására erölteti a szájbarágós politikai mondanivalót olyan szórakoztatóipari termékekben is, ahol ennek nem feltétlenül lenne helye."
Ez nem egyidőben volt, hanem először - már 2019 előtt - elszabadult a woke, és már bőven megtörtént az, amiről a szerző a fenti bekezdésben ír.
"ma már gyakorlatilag NINCS olyan ismert film, könyv vagy videojáték-franchise, ami ne kavarna valamilyen kultúrharcos botrányt.Kezdve JK Rowling és a transzneműek háborújától,"
Ma már tényleg nincs olyan, csak a JK Rowling eset tök más. Amikor az utolsó értelmezhető Rowling regény megjelent, a HP7, szó nem volt még semmiféle wokeról, incelekről, meg transzneműekről. Rowlingot a transzlobbi nem az ALKOTÁSA miatt vette elő - amibe józan ésszel elég nehéz belekötni - hanem a VÉLEMÉNYE miatt. Igen nagy különbség! Rowling művei akkor kerültek a transzlobbinál indexre - a tartalmaiktól teljesen függetlenül - amikor kiderült, hogy az egyébként feminista és melegpárti írónőnek a véleménye a transzikkal kapcsolatban bizony nem húzható rá az addigi sémára. (Felismerte, - és el is merte mondani, mert azt hitte, bőven lesz aki megvédi - ami egyébként józan ésszel gyakorlatilag bárki számára belátható: a transzlobbi a feminizmus eredményeit fogja megsemmisíteni.)
Ennek fényében értékeljük, hogy az incel a műveket rühelli azok mondanivalója miatt, a woke meg a szerzőt, annak véleménye miatt. Vajon melyik a "liberálisabb"?
"vagyis amikor eredetileg fehér vagy ázsiai karakterekből feketét csinálnak, vagy fordítva"
Melyik bátor alkotó volt az, aki mostanában a fekete karakterből fehéret csinált?
És akkor a végső kritikám: a szerző úgy tesz, mint ha a két dolog egy kaliberű lenne. Pedig az incelek kábé pisztollyal lőnek egy repülőgéphordozóra.
Az incelek azok amik: szerencsétlen, nőhöz nem jutott, karrierjükben semmit el nem érő lúzerek. Ennek megfelelően a szavazati jogukon meg a twitteres hangerejükön kívül milyük is van? Ja, semmilyük, mert akkor már nem incelek lennének. Hogy ezt a politika becsatornázza, az baj? Nem az a politika lényege, hogy észrevegyük az embereknek mire van igényük?
És mi a woke - nem ma, de már tíz éve legalább: a politikai döntéshozataltól kezdve a kultúrán át a legnagyobb vállaltok vezetőségében irgalmatlan nagy befolyással rendelkező mozgalom! Hívei nem csak a személyes szavazatuk és twitterfiókjuk felett diszponálnak, hanem elképesztő politikai és kultúrális (sőt, az egyetemeket elnézve tudományos) hatalom, és irgalmatlan dollármilliárdok felett.
Mindent elmond erről, hogy amikor egy film véletlenül az incelek között népszerű lett, dollártízmilliókat nem kímélve direkt megcsinálják az antagonsitáját, még akkor is, ha termékként egy szar.
Ezért elég erős csúsztatásnak érzem, hogy ha úgy teszünk, mint ha a mérleg egyensúlyban lenne, van a woke meg az incel, egyik kutya, másik eb.
Általánosságban kicsit az incel woke szembenállásról: az incelekről mindenki azt gondolja, hogy szerencsétlen pszichésen annyira nyomorék, hogy nőgyűlöletbe menekül a saját személyes sikertelensége, láthatalansága és mások általi lenézése elől. Őket ezért mindenki hülyének tartja és utálja.
Pedig nincs nagy különbség a woke által felkarolt elnyomottak és közöttük. Csak ezt nem komilfó kimondani, mert azok nem tehetnek róla. De azért ezerrel bizonyítjuk, hogy teljesen normálisok - azok is, akiknek teljesen egyértelműen nagyon komoly pszichés és szociális defektusaik vannak. Pl gyűlölnek valakiket nem- vagy vélemény miatt, akik állítólag bűnösek a szerencsétlenségükben.
Így aztán védelmet nyer az is akit inkább kezelni kellene, vagy aki kimeríti a rasszizmus és a szélsőségesség minden ismérvét.
Bezzeg az incelekről senki nem vizsgál semmit (persze az amcsik már biztos tanulmányozzák ezerrel), pl, hogy mennyire tehetnek arról, hogy ott tartanak, ahol, és hogy illene e őket támogatni, segíteni vagy elismerni, hogy jogosan gyűlölnek e másokat. Érdekes ez.
Nem gondolkodtam ilyeneken filmnézés közben, talán ezért tetszett. Az biztos, hogy nem egy közönségfilm. Ez a film Arthur Fleckről szól, aki nem lett Joker.