Hogyan fog Donald Trump kormányt alakítani?

Donald Trump kormányalakítását sokan és sok irányból elemzik, én itt most az összes jelölt elemzésébe nem megyek bele. Ha az ember a Trumpot nem szerető sajtót olvassa, akkor megtudhatja, hogy ez a veszélyes ámokfutók kormánya lesz. A valóság ettől azért árnyaltabb.

Vannak meredek jelöltek, és ahogy az előző Trump-kormányban is, vannak outsiderek (golfpálya-tulajdonos, pankráció-producer) de a puffogás azért nagyrészt annak is szól, hogy a jelöltek egy része nem a “Beltway” világ tagja, hanem outsider. Mások meg nem azok.

A Washingtont körbevevő 495-ös szövetségi (Interstate) autópálya, a “Beltway”. A szürke szögletes alakzat a tagállami fennhatóság alól kivont District of Columbia területe, ami azért jött létre, hogy a Kongresszus és a Fehér Ház ne álljon semmilyen tagállam hatalma alatt. Az amerikai politikában a “pesti” megfelelője a Beltway-n belüli. Itt van az összes think tank, ahol az épp nem kormányon levő párt értelmiségi elitje “áttelel”.

Nézzük inkább meg azt, hogy milyen folyamaton kell keresztülmennie Donald Trumpnak és leendő kormányának!

Amerikában a “Kongresszus” mandátuma két évre szól. Minden páros év novemberében a komplett alsóházat és a szenátus egyharmadát újraválasztják. Minden páratlan év január 3-án összeül az új kongresszus. Ha ez egy elnökválasztó év volt, akkor az elektorok szavazatait összesítve a szenátus megállapítja, hogy ki nyerte az elnökválasztást. A 2021. január 6-i események egy ilyen ülést igyekeztek megakadályozni.

Ezután az új elnök bemutatja kormányát a szenátusnak, akik kérdezhetnek a jelöltektől és egyenként megszavazzák őket. Ez az egyik “fék és ellensúly” a rendszerben, mert később a kormány egy csomó olyan dolgot tehet, amelyet a törvényhozás nem akadályozhat meg. Ezért a kormány tagjait a Szenátus egyenként meghallgatja és elfogadta.

Nyilvánvaló, hogy ezért nem mindegy, hogy van-e többsége Szenátusban az elnöknek. A januárban összeülő kongresszusban 53 republikánus képviselő van, így elvileg nincs gond.

A legtöbb jelölttel nem is nagyon lesz, akkor se, ha sokak szemét szúrják egyesek. Pete Hegseth például egy csapattisztből lett tévés műsorvezető, akinek nincs tábornoki tapasztalata, de át fogják nyomni, mert megvan az elképzelés, hogy ameddig Hegseth a vók métely ellen küzd, kik fogják ténylegesen vezetni a több mint hárommilió embert mozgató hadügyet.

Problémás jelöltek

Három nagyon problémás jelöltet jelentett be Trump.

A tapasztalt ügyvéd és politikus, ellenben vénségére oltásellenes és mindenellenes kirohanásokba forduló, ráadásul a Demokrata Pártból indul Robert F. Kennedy Jr-t az egészségügyminiszteri posztra. Vele az a “gond” hogy a republikánus szenátorok egy része nem bocsátja meg neki honnan jött. A meredek kijelentései is érdekesek, de az elfogadása szempontjából a legkényesebb az, hogy támogatja az abortuszt, akár állami pénzből is. Ez jó pár ultrakonzervatív szenátornál no-go.

A szintén a demokrata pártból induló, a 2020-as előválasztási kampányban még simán Trumpot lebűnözőző Tulsi Gabbardot az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója posztjára. Ő két kampánnyal ezelőtt még habzó szájjal szidta Trumpot, ráadásul nagyon sokszor visszhangozta az orosz propagandát. Ő a republikánusok régivágású ágának nem fog tetszeni. A nemzetbiztonsági tanácsadó felügyeli a titkosszolgálatot, itt ők alighanem olyasvalakit látnának szívesen, akinek több évtizednyi republikánus múltja és kifogástalan pedigréje van.

Végül a képviselőházat két éve káoszba taszító, csúnya szexbotránytól fenyegetett Matt Gaetz-t igazságügyminiszternek. Ezt azóta már vissza is vonták. Gaetz volt az, aki még alsóházi képviselőként (Trump parancsára) megbuktatta Kevin McCarthy alsóházi speakert, ezzel hónapokig tartó káoszt előidézve. Egyébként a nyálas-gerinctelen politikai kalandor mintapéldánya. Pár napja hivatalosan a jelölés miatt mondott le mandátumáról, valójában inkább azért, hogy ne hozzák nyilvánosságra azt a jelentést, amelyet egy kongresszusi vizsgálóbizottság készített arról, hogy 18 év alatti lányokat szerzett meg (pénzért) szexuális célokra. Ő egy mindenkinek vállalhatatlan alak.

Azt az elemzők hosszan találgatták, hogy miért kellett pont ez a három ember Trumpnak. Van olyan vélemény is, hogy tudja, hogy ezek az emberek bukni fognak a szenátus előtt, viszont megígérte nekik az indulást, nem tudjuk. Egy másik vélemény szerint ez a három név a csali, akiken vidáman elkattog mindenki, és a felszínen kevésbé problémás de radikális politikai fordulatot tervező egyéb emberek meg átmennek.

Akárhogyis, nagyon hosszú és keserves vitára van kilátás, még úgy is, hogy a kongresszusi többséget Mitch McConnell után vezető John Thune szenátor sűrű és fegyelmezetten betartott ülésezési menetrendet ígért.

Donald Trump (jogi csapata) ezért vetette fel az ún. “recess appointment” lehetőségét.

Ehhez azt kell tudni, hogy a kongresszus minden évben januártól decemberig vagy a következő januárig tart “sessiont” vagyis ülésszakot, és augusztusban egy hosszabb távolléti “recess” időszakot. Az ülésezést azonban egyszerű többséggel bármikor felfüggesztheti, az ilyen időszak neve “recess”.

Az amerikai alkotmány a tíz napnál hosszabb recess időszakokban megengedi az elnöknek, hogy amikor recess van, akkor szenátusi jóváhagyás nélkül kis kinevezhessen olyan tisztségviselőket, akiket amúgy a szenátusnak jóvá kéne hagynia. Elnökök szokták ezt arra használni, hogy “átnyomjanak” embereket. A korábbi elnökök 100-200 különböző tisztségviselőt neveztek így ki egy-egy ciklusban, de a kormánytagok ilyen kinevezése újdonság lenne.

Fontos korlát, hogy a recess idején kinevezett tisztségviselők megbizatása ideiglenes,

a következő session végéig (esetünkben tehát 2027. januárig) tart. Még nem tudni hogy lesz-e ilyen, mindenestre nagyon veszélyes precedenst teremtene. Egyrészt a demokraták simán lehet hogy visszanyerik az időközi választáson a szenátusi többséget, és akkor a lejáró mandátumú Tulsi Gabbard és RFK soha nem lesz meghosszabbítva.

Másrészt pedig ha van ilyen precedens, azt a demokraták nyilván maguk is használni fogják. (Tegnap vagy tegnapelőtt kihasználva, hogy JD Vance épp kormányt alakítani van oda, egy republikánus szenátor beteg volt, egy másik meg a reptéren ragadt, két saját tartózkodó szenátor mellett is átnyomtak még gyorsan pár bírói kinezevést…)

Ekkor meg nem lesz más választás, mint menni a Supreme Court elé

Az érvelés nyilván az lesz, hogy ez visszaélés az alkotmány adta lehetőségekkel. A recess szabályokat azért találták ki, mert akkor még lovon jártak, nem volt Washingtonban két nagy repülőtér, így aztán egyáltalán nem volt magától értetődő hogy minden szenátor könnyen oda tud menni.

Ez tehát kivételes dolog. Érdekesség még, hogy a kivételes rezsim tíz napnál hosszabb recess idején lép életbe, ezért ha a Szenátus többségét nem az a párt adja, amelyik az elnököt, akkor a nyári recess idején is 8-9 naponta bemegy egy szenátor, megnyitja az ülést, megállapítja, hogy a többiek nincsenek ott, határozatot hoz újra arról, hogy recess van, zárja a jegyzőkönyvet és hazamegy, így az elnök nem tud kinevezgetni.

A John Thune szenátor egyelőre nem mondott véglegeset arról, hogy lesz-e a megalakulás után azonnal recess, de egyre inkább úgy tűnik hogy nem. Trump eddigi megnyilvánulásai alapján lehet hogy beleáll egy shitshow-ba, de az is lehet hogy megalkuszik a szenátus különböző érdekcsoportjaival.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz