Jön a pofon

De előtte megbeszélték a részleteket

Összeültek csütörtök reggel a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország nagykövete, tudósít a Szabad Európa. Az esemény apropója az, hogy Orbán Pekingben druzsbázott egyet Putyinnal. A magyar közvélemény szokott módon inkább azzal volt elfoglalva, hogy találgatta, hogy melyik gyógyszer mellékhatása, hogy Orbánnak nyakkendő-igazgatásba fojtott kompulzív rángásai vannak. A nemzetközi közvélemény a “katonai művelet” szón kapta fel magát. Nem kicsit.

De miért kell emiatt nagyköveteknek találkozni?

A nagyvállalati létbe belefáradt emberek egyik kedvenc mémje az "ezt a meetinget le lehetett volna tudni egy sima mailben" vagy hasonló feliratú póló.

Ezt a nagyköveti meetinget is kiválóan helyettesíthette volna egy "Nem hiszed el bazmeg" tárgyú email, amelyet a nagykövetek küldtek volna körbe egymásnak.

Csakhogy ennek a meetingnek nem annyira a tárgya volt az érdekes. Hanem ez egy utolsó figyelmeztetés. Az USA összehívta a szövetségeseket, demonstratíve Svédországot is. Ezzel egyrészt kinyilvánította, hogy a magyar vétótól függetlenül Svédországot a szervezet teljes jogú tagjának tekinti.

Másrészt pedig ez volt az a meeting, ahol zárt körben elmondták, hogy ha Orbán továbbra is fullba nyomja a kretént, mi fog történni. Ez volt az a pillanat, amikor ránéztek a német, a francia nagykövetre és megkérdezték, hogy akkor van-e kifogás. Mert ha van, akkor most szóljanak. Beszéljük meg, mert utána az USA ezt a NATO-t fenyegető ügyként fogja kezelni. Aki pedig keresztbefekszik az USA-nak, azt a NATO-nak keresztbe fekvő országnak.

Jegyezzük meg: mindig így működik

A szövetségi rendszereknek, legyen szó a NATO-ról vagy az EU-ról, pontosan ez a lényege. Zárt körben, bizalmasan, amikor garantáltan nem megy ki infó, mindenki elmondhatja, hogy mi a baja. Természetesen itt is játszik az “erősebb kutya” elve, de amennyire lehet, keresik a mindenkinek jó megoldást.

A mindenkinek jó megoldás nem mindig tud létrejönni, például az amerikai belpolitika elég gyakran gátja ennek. De az alapvető működés az, hogy a picike Észtország vagy épp Portugália is nyugodtan elmondhatja, ha valami nem tetszik neki, és igyekeznek valamit kitalálni, hogy legalább a felszínen elfogadható legyen mindenkinek a megoldás.

Ezt persze nem politúros asztal mellett ülve, másfél óra alatt szokták kitalálni, egy-egy ilyen meetinget hosszas munka előz meg. Valóban, a végeredmény akár egy körímél is lehetne, amikor a resolution_draft_5_v29_final_final_final.docx fájlra már mindenkitől annyi jön vissza, hogy OK.

Az ilyen meetingnek viszont pont az az üzenete, hogy ezen már mindenki túl van. Ami innen következik, az hivatalos NATO álláspont, senki nem fog neki keresztbefeküdni. Ha a németek X politikust nem akarnak szankciós listán látni, köszönjük, felírtuk, nem lesz ott.

Ami marad, azt mindenki pókerarccal fogja végignézni.

Ez már a második alkalom lesz, amikor benézzük ezt a folyamatot.

Az első a jogállamisági kérdések körüli hacacáré volt. Akkor, 5-6 évvel ezelőtt, ugyanilyen megbeszélések zajlottak, mindenki belerajzolhatta a saját nünükéjét. Magyarország is belerajzolhatta volna, ám fullba nyomta a kretént.

Az eredmény? Évek óta nem látjuk a nekünk járó pénzt. Most terjednek pletykák, hogy valamennyi majd jönni fog, de hiszem ha látom. Valamennyi biztos fog, de addig is az uzsorásoktól felvett pénzből finanszírozzuk a költségvetést. Nagy győzelem lesz, amikor az EU mégis ad, hát persze. Azokat a százmilliárdokat, amelyeket adósságszolgálatra fogunk emiatt költeni, azt nem adja ide senki.

Most is ki lehetett volna alakítani az óvatos viszonyt Putyinnal. De nekünk megint fullba kell nyomni a kretént. Csak azt felejtjük el, hogy 1) az USA nem az EU, itt nem kell három portugálnak öt litvánnal és négy olasszal egyetérteni hogy valami történjen. 2) Amerikában kampány van, amelynek az egyik súlypontja a külpol lesz. Biden tegnap Izraelben volt. A republikánus Ted Cruz szenátor tegnap Sean Hannity műsorában a Foxon szidott mindenkit, aki nem támogatja Izraelt és a Hamasz “eltörlésére” szólított fel.

Nagyon könnyen eljöhet az a pont, amikor kiosztanak egy pofont annak, aki nem áll be a sorba. Előtte szóltak mindenkinek, lehet hogy német kérésre levették a bokszert a pofon előtt. De hogy ez a meeting utolsó figyelmeztetés volt, az egészen biztos.