Kedvenc emberem bármilyen borfesztiválon a 60+ éves borász, aki csüggedten üldögél a standján és nézi, nézi, nézi a borászatokat, amelyeket azok az emberek visznek, akik a 12 alkalmas tanfolyamból 2 alkalmat töltöttek ennek a kényes bogyós izének, ami a de luxe présház és longevity deszntináció mögött nő, a megismerésével.
Én kedvelem ezt az embert, mert két szakmai kérdés (na nem nagyon szakmai, mittudomén, pl. megkérdezem, hogy hány fokos volt a must, élénk gyerekkori élményem nagyapám rétközi, dédapám nyírségi szüretei, ahol a mustból ijedtében kiugrott a fokoló, aztán sütni kezdett a szerencsi napsugár) szóval két szakmai megjegyzés után meginszunk egy pohárral a jobbikból, meg ebből a másikból ami ki sincs írva.
Amúgy egyre ritkábban jön ki, csomószor már a gyerekei vannak kint, akik jobban viselik ezt a hacacárét.
Tekintve, hogy nekem a fentebb említett szocializáció okán nincs bajom a fanyar borokkal, még az ízlésünk is egyezni fog, mert az átlag vásárló magyar homokon meg magyar napsütéses órákkal termelt dél-amerikai bort akar inni, ami hát... frusztráló annak, aki Magyarországon bort termel. Ha jön egy alak, amelyik nem várja a macikávé édességét egy száraz borban örülni szoktak.
Nade elkalandoztam.
Szegény bortermelés minimum technikusi szintű képzettséget kíván, meg jó sok fegyelmet. Meg önfeláldozást, mert a szőlő egy hisztis drama queen, egy nap, amikor nem pont akkor volt permetezve amikor kellett volna, és az egész évjárat megy a levesbe.
Ezt nem tudom, hogy elmondják-e a 12 alkalmas tanfolyamon, de gyanús nekem, hogy nem. Meg hogy ez ilyen hosszútávfutó műfaj, pénz belőle majd tíz év múlva lesz, addig csak viszi. Persze ha van hozzá egy pályázati pénzből felhúzott longevity desztináció az más. Az már akkor jövedelmező, mint egy...fogadó, mert az.
A fogadó meg akkor megy jól, ha a fogadós a teljes életét benne tölti, majd halála után, kiterjesztett longevity jelleggel szellemként van jelen és basztatja az utódokat, hogy dede, minden nap vízkőoldózzuk is a zuhanyzót. Az összeset.
Mondjuk akkor nincs idő rádióinterjúkra.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz
Nagyapám 65 éven át küzdött a szőlővel a szabolcsi homokon. Egy idő után az agronómus veje is beszállt a borászkodásba. Élete vége felé azt mondta az öreg, hogy ennyi idő alatt talán 20 olyan év volt, amikor a saját mércéjével mérve vállalható bort tudott felmutatni. A többire azt mondta, hogy otthon meginni jó, de vendéget már nem kínál vele. De ezek a tanfolyamok pont annyira hitelesek, mint a 3x2 hétvégés masszőr kurzusok.
Nagyapám mindíg azt mondta, hogy a szőlő olyan mint egy gyerek, egy pillanatra sem szabad magára hagyni. És egy élet is kevés ahhoz, hogy valaki megtanuljon igazán jó bort csinálni. Barátom szállodát visz Somogyban. Gyönyörű. De azt sem lehet otthagyni egy percre sem...