A magyar sajtó is követi valamennyire, hogy zajlik az élet a német politikában. A Mehr Licht blog jól összefoglalta az épp aktuális problémát. Röviden arról van szó, hogy Merkel alatt kőkemény fiskális szigor érvényesült, amelyet még az alkotmányukba is beleírtak “Schuldbremse” néven. A “fordítsunk minden német törvényt magyarra” jogalkotási lázban ez amúgy megtörtént a magyar alaptörvénnyel is.
Apró különbségek Németország és Magyarország között:
ott ha hoznak egy törvényt, mindenki elvárja, hogy azt tartsák is be
az Alkotmánybíróság ott egy létező intézmény, nem pedig lojális káderek nappali foglalkoztató intézménye
Ez a két körülmény oda vezetett, hogy Magyarországon ideiglenesen nem kell betartani az adósságplafont, ha jól emlékszem a “Vettünk virslit és kenyeret, de elfelejtettük hogy nincs otthon mustár” vészhelyzet miatt. Vagy az is lehet, hogy a “Gyereknek két hete kellett volna leveleket lepréselni környezetismeret órára, de nem csinálta, úgyhogy most kibaszott platánleveleket vasalgatok” vészhelyzet miatt. A fene se emlékszik, hogy most épp milyen okból szarhat le mindent a Kormány, miközben Kövér parlamentest játszik.
A németeknél be kell tartani a törvényt, ezért a Covid után ott is jöttek a vészhelyzetek. Szintén apró különbség a két ország között, hogy míg nálunk harácsolnak, addig ott pénzt osztanak vészhelyzetben.
Botladozó német koalíció
Ez okozott némi politikai súrlódást. Ehhez ismerkedjünk meg az Ampelkoalition fogalmával. Ez közlekedésilámpa-koalíciót jelent.
A piros az az SPD, a szocdem párt, amely vagy elöregedett, olyan alakokkal, akik már akkor szocdemek voltak, amikor Namíbia még német gyarmat volt. Vagy ami még rosszabb, karrierista ifjúszocikkal. Ezek ékes példája Kevin Kühnert, a párt főtitkára, aki pár éve még az ifjúsági tagozatban ostorozta a német ipart.
A Zöld… a Zöldpárt. A zöldpártnak a kormányban a normálisabb (ún. “realo”) szárnya szerepel, nem a méregzöldek. De sajnos ezek is épp elég hülyék. Emlékezetes volt a zöldek egyik első intézkedése a hozzájuk került külügyminisztériumban: vega lett a menza. A magam részéről a túlzott húsfogyasztást és az ipari állattenyésztést óriási problémának tartom. Örülök, hogy a németek erre alkottak egy nagyon jó szót: Billigfleisch. Az égvilágon semmi bajom nincs azzal, ha valaki nem eszik húst. Nade amikor Németország képviselői olyan bulikra járnak Katarba gázért kuncsorogni, hogy még a repülőn fel kell venni a latex búslakodót és a szopóálarcot, lehet hogy volt ennél fontosabb feladata is a német külpolitikának, amely azóta is nagyjából az orbáni oktatáspolitika szintjén teljesít.
Végül a sárga az FDP, a rátarti német polgárok pártja, akik épp feljöttek újra bejutási küszöb fölé, amikor szembejött a lehetőség, hogy rögtön lehet miniszternek lenni. Mindenki tudta, hogy szívás lesz, főleg, hogy Christian Lindner a pénzügyminiszteri posztot kapta meg a külügy helyett. Ezzel az a gond, hogy a rátarti német polgárok szeretik az adósságplafont. És Lindner, ha népszerű akar lenni, akkor a fiskális szigort hirdeti, miközben a két másik párt pedig költene szociális kiadásokra, környezetvédelmi beruházásokra.
Fiskális szigor*
A fiskális szigor* persze megvolt, a kiscsillag helyén pedig euró százmilliárdok vészhelyzeti alapokban. Na ennek a trükközésnek vetett véget a német alkotmánybíróság, amikor nem engedte az alapok évekre elhúzott, ütemezett elköltését, hanem azt mondta, hogy akkor kell elkölteni amikor vészhelyzet van. Minden más szembe menne a Merkel-érában elfogadott adósságplafonnal.
A kérdés az, hogy jó-e az adósságplafon intézménye?
A válasz az, hogy az adósságplafon, mint minden gazdaságpolitikai eszköz, kétélű. Nagyon jó akkor, amikor a német állam pénzügyi stabilitásáról van szó. Ellenben valószínűleg nem való az alaptörvénybe, mert vannak időszakok, amikor egy államnak költeni kell. Merkel nem az a politikus volt aki költött (kivéve, amikor de, és adott pár milliárd eurót a zsaroló Erdogannak).
Ellenben Németországnak most több olyan dolga is lenne, amelyre ezermilliárdos nagyságrendben kell költeni. Az egyik ilyen például az elektromos hálózatának átalakítása olyan távvezetékekkel amelyek segítik elosztani az északi szélerőrművek lökésszerűen jelentkező terhelését. Erre jól jönne egy kis plusz költés és persze az, hogy ne legyen a Dél-Südbahnhofeni Eszperantista Gyöngytúktenyésztők Önsegélyező- és Dalár Egyletének is egyetértési joga abban, hogy Észak-Ostbahnhofenben lehet-e villanyoszlopot felállítani.
De, a német alkotmánybíróságban nem politikusok és nem gazdasági szakemberek ülnek, hanem alkotmánybírók. Azok meg kénytelenek azt mondani, hogy gyerekek, ez van írva az alaptörvnyünkbe, ezt fogjuk betartani. Innen nézve tényleg fura.
Ennek megfelelően a Jelzőlámpa-koalíció mély válságba jutott.
Merz hangja erősödik
Ezért aztán az ellenzék (ott van) vezetője, Friedrich Merz bejelentette a CDU új alapprogramját. Ott nem minden nap írnak ilyet, 1978, 1994, 2007 után ez a negyedik. Ez egyelőre tervezet, elfogadva majd januárban lesz. A CDU-ban megy a birkózás a merkelisták és a radikálisabb, konfrontatívabb politikát akaró merzisták között.
Az új program sok dologban üt meg szokatlan és kemény hangnemet, és fordul el a Merkel-érában megfogalmazott programtól.
Például az iszlámmal kapcsolatban. Christian Wulff (CDU-s) államelnök egyszer úgy fogalmazott, hogy az iszlám hozzátartozik Németországhoz. Ez Merkelnél már úgy szerepelt, hogy az iszlám IS hozzátartozik. Ez most oda jutott, hogy a “muszlimok, akik elfogadják értékeinket” tartoznak hozzá. Ezután pedig nyíltan kimondja, hogy a politikai iszlám viszont nemkívánatos. Ez így rendben van, csak ez szakítás egy 16 éves kurzussal.
A migrációpolitika kapcsán Orbán örülhet, mert 1) külső határok védelme 2) biztonságos, EU-n kívüli harmadik országban intézendő kérelmek szerepelnek a programban. Más kérdés, hogy amikor a németek elkezdenek külső határvédelmet szervezni, akkor a magyar csirkeháló az 1600 pedellussal nagyon körbe lesz ám röhögve.
Energia: nagyon becsomagolva, nagyon körülírva, de az szerepel, hogy kellenek újra atomerőművek. Nyilván 4- és 5. generációs erőművekről van szó, meg fúzióról, de nincs merev elutasítás. Na ja, a lengyelek pár napja írtak alá megállapodást amerikai és kanadai cégekkel SMR (kis- és közepes reaktor) erőművek építéséről.
Tehát Merz ezerrel próbálja magát felépíteni, mivel jelenleg nem látszik, hogy a Scholz-kormány hogy tud kimászni a slamasztikából. Ideje mondjuk van rá, hiszen pont félidőben vannak két választás között. De azért ne lepődjünk meg, ha a regionális lebőgések után az EP választáson is cudarul meg lesz büntetve a kormánykoalíció.
"Ezután pedig nyíltan kimondja, hogy a politikai iszlám viszont nemkívánatos."
Tudom, hogy álmodozó idealista vagyok, de egy olyan társadalomban/országban szeretnék élni, ahol a politikai VALLÁSOSSÁG nemkívánatos. A politikai kereszténység, iszlám, zsidóság, buddhizmus, satöbbi, vagyis az összes, politikai szerepvállalást produkáló egyház/vallás legyen nemkívánatos.
Az egyházak duruzsoljanak a templomaikban, tartsák el magukat a híveik adományaiból (oké, egye fene, valami aprót kapjanak a normálisabbak az állami költségvetésből is), fohászkodjanak, gyújtsanak gyertyát, egyenek csak azt, amit az istenük megenged nekik, szóval nagyvonalú is tudok lenni, de az állam üzemeltetésébe és a politikába NE SZÓLJANAK BELE. És ami ugyanennyire lényeges: ne várják el (pláne ne követeljék) a többiektől, hogy bármiben is úgy viselkedjenek, ahogy az ő hitük ezt előírja nekik.
Uff, beszéltem.
Továbbá: "A migrációpolitika kapcsán Orbán örülhet"
Nem fog örülni, mert neki a szembenállás a lényeg, a szabadságharc az EU ellen. Ha az EU-ban az általa propagált migrációs politika lesz a haladási irány, akkor az ő vitorlájából kifogják a szelet.