Mit várok el Magyar Pétertől 4. rész: Konstruktív együttműködést az EU-val

Művelt, egyetemet végzett magyarok körében is rengetegszer találkozok azzal a vélekedéssel, hogy az EU minket valamiféle különvéleményünk, netán miniszterelnökünk nagy dolgokat előre meglátó és szókimondó magatartása miatt büntet. Hiszen máshol is van korrupció, máshol is csináltat filmet a nemzet költőjéről sok pénzért valami tehetségtelen alak. Na ne mondja már nekem senki, hogy a szlovákok, románok, bolgárok jobbak minálunk.

Az ilyen mondatok mutatják meg, hogy mennyire semmi fogalma sincs az átlag magyarnak az EU-ról, és hogy még az értelmiségünk is alig haladja meg a kocsmapolitizálás szintjét, ha az EU-ról van szó. Arról a szervezetről beszélünk, amelynek olyan szabályokat kell kitalálnia, amelyeket be lehet tartani Portugáliában és Észtországban, Írországban és Bulgáriában, Helsinkiben és Palermóban. Az egész szervezet lényege a különutasság. Mi nem különutasok vagyunk, hanem szabotőrök, és ezt büntetik, tetteink súlyához képest nagyon enyhén.

Az EU-val kapcsolatban annyi kritika hangzik el, hogy elfelejtjük, hogy valójában mekkora sikertörténetről van szó. Nem szeretek minden bokorban orosz propagandát sejteni, de ha van valami amire nagyon ráfeküdtek az oroszok az elmúlt 20-25 évben, az az európai projekt sározása.

Miért olyan nagy dolog az EU?

1957-ben írták alá a Római Szerződéseket, amelyek a mai EU elődeit megalapították. A tagállamok azóta nem háborúztak egymással és egész Európában szinte teljes béke honol azóta. Ez idő alatt Nyugat-Európa óriási fejlődésen ment keresztül. Dacára a gyarmatok elvesztésének, az összes nyugat-európai országban óriásit ugrott az életszínvonal az alapítás óta eltelt szűk hetven évben.

Kialakult az egységes belső piac, amely a jólétben élő Nyugat-Európát hatalmi tényezővé tette anélkül, hogy bárhova hadsereget kellett volna küldenie. A négy szabadság (személyek, szolgáltatások, tőke és áruk szabad áramlása) évtizedek alatt a gyermekbetegségeit kinőve, Európából a világ egyik vezető gazdasági hatalmát hozta létre.

Az élet persze nem ilyen rózsaszín, hiszen a bővítés sikerülhetett volna jobban is. De ahhoz képest, hogy a kommunizmus évtizedei alatt gazdaságilag és morálisan is sérült országokat vett fel az EU, igenis jól sikerült. Az EU-s útlevelünk, személyink, az EU területén mindenütt ugyanannyiért működő telefonunk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása miatt működő Wise, Revolut stb. számláink, mind-mind azért vannak, mert az EU kidolgozott egy végtelenül körülményes, ám mindig működő módszert, a végtelenségig megtárgyalt kompromisszumok rendszerét.

Na igen, az EU-t sokan használják politikustemetőnek, így a Fidesz is.

Ez vonat mindenkit megvár

Az EU döntései és jogszabályai mindig hosszú vajúdás eredményei és általában a felét se érik el azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket különböző szakmai szereplők kívánatosnak tartanának.

Ez azért van, mert mindenkinek, a legkisebb tagállamnak is, szabályozott keretek között megvan a lehetősége, hogy engedményeket, haladékokat kapjon. Az EU ugyanis tisztában van vele, hogy a tagállami politikustól elvárják otthon a választói, hogy azzal szálljon le a brüsszeli gépről, hogy “kemény csatában, de megvédtük hazánk érdekeit”.

A döntéshozatal során számtalan szakmai (különböző bizottságokban zajló) és politikai (a Tanács különböző szintű kormányközi találkozóin és az EP-ben zajló) egyeztetési forduló van. Eközben rengeteg kisstílű, mondhatni pitiáner alku is születik. Hiba lenne azt gondolni, hogy Orbán Viktor Európa egyetlen pitiáner zsarolója. Az EU jogalkotási folyamata nagyon pragmatikusan áll a pitiáner zsaroláshoz, külön fórumokat hoz létre, ahol a pitiáner zsarolók elmondhatják, hogy mit kérnek egy aláírásért cserébe.

Van hol belenyúlni… Gebert Kunst and Thomas van Rijn. 2011. EU Institutions and decision-making process, In: EU Policy for agriculture, food and rural areas, ed. A. Oskam, G. Meester and H. Silvis, 68 Wageningen Academic Publishers, 2nd ed.

Gondosan koreografált zsarolás

Sokszor ezt nem egyedül kérik, hanem más pitiáner zsarolókkal alkalmi érdekszövetségeket kötve. Az EU-nak vannak viszonylag állandó érdekszövetségei (latin/mediterrán tömb, germán tömb, közép-európai tömb, északi tömb) akiknek az érdekei nagyjából egy irányba mutatnak. Ha valamiben sikertelen az EU keleti bővítése, az talán az, hogy az oroszok (és igen, úgy gondolom, hogy ebben óriási szerepe van az oroszoknak, és a zsebükben levő olyan politikusoknak, mint Fico vagy Orbán) sikerrel akadályozták meg egy keleti tömb kialakulását az EU-n belül.

Persze ez nemcsak az oroszok műve. Például Lengyelország érdekei szerint sokszor inkább “germán”, a balti államok pedig történelmük nagy részét az északi (vagy a német) érdekszféra részeként töltötték, így kevéssé tudnak együttműködni pl. a formálisan ugyan közép-európai, de igen nagy részben inkább a PIGS (Portugal, Italy, Greece, Spain) országokkal egyező érdekű Horvátországgal.

Ezt a történelmileg meghatározott tömbösödést szövi át aztán számtalan egyéb érdekvonal. Kis- és nagy országok, inkább ipari vagy inkább agrár országok, nyílt tengeri (blue water) kikötővel bíró és nem bíró országok, és így tovább. Vannak pillanatnyi érdekek is az egyik ország át akar erőltetni valamit a szélerőművekkel kapcsolatban, ezért összeáll a napelemben érdekelt országokkal, majd ha így is kevés minden, akkor a jövő heti sertésekkel vagy dízelmotorokkal kapcsolatos szavazáson esedékes szavazatát eladja az eheti szavazáson leadandó szavazatért cserébe.

Ez a látszólag vég nélküli köpönyegforgatás az egész EU-politikát lelassítja, ugyanakkor egy végtelenül gyakorlatias, és ha úgy tetszik elvtelen csencseléssé változtatja. Viszont ez azt is magával hozza, hogy senki se tud egyedül, erőből eredményeket elérni. A legnagyobbaknak, Németországnak, Franciaországnak is állandóan érdekszövetségeket kell szervezniük, és ezzel egyszerűen elvész a politikai érdek arra, hogy valaki domináns szerepre törekedjen.

A brüsszeli tárgyalások motorja a különböző kultúrák párbeszéde

Ha viszont elindult a vonat, már nincs leszállás

Ez az egész csak úgy tud működni, hogy amikor az alkufolyamat lezárul, az egyszer már elfogadott szabályt mindenki betartja. Ezért van az, hogy ha egyszer eljutott az EU odáig, hogy valamiről irányelv (tartalma szerint kötelező jogszabály) vagy rendelet (betű szerint kötelező jogszabály) van, akkor kőkemény büntetéssel kell szembenéznie annak, aki nem tartja be őket.

Magyarország ellen azért van annyi eljárás, mert ezeket az egyszerű, mindenki által elfogadott működési szabályokat nem tartja be. Más országokban is van korrupció, más országokban is hozzámegy a csinos műsorvezető a miniszterelnök haverjához. Csak azok az országok legalább formálisan eleget tesznek bizonyos minimális követelményekhez.

Például az Arachne csalásellenes eszközt (kb. egy kötelező adatbázis) használják, és nem papolnak öt évet, hogy a magyar Dick-Soft Kft. által kifejlesztett világbajnok rendszert alkalmazzák helyette, és menjen a Bizottság az anyjába. Mert hogy Magyarország kb. ezt csinálta évekig. Először szóltak szépen, hogy gyerekek, nem kéne. Aztán szóltak hivatalosan hogy nem kéne. Aztán megfenyegettek, hogy dádá lesz. Aztán kiküldták a dádá előtti utolsó hivatalos felszólítást, hogy dádá lesz. Aztán dádá lett. Amikor már dádá volt, végül nagy nehezen 2022 legvégén kijött a rendelet, hogy na jó, akkor használni fogjuk.

Mindez tehát eltartott bő három évig. Az EU - tudom hogy nem hangzik jól - hogy van három éved az összes kellemetlen iratot ledarálni, az összes térdig érő kilátóról és a tengeriföld közepén álló lombkoronasétányról, árvaházra adott pénzből épített kuplerájról legyártani a megfelelő papírokat, és a végén kikönyörögni, hogy oké bevezetjük, de csak a 2020 utániakra kelljen használni. Ezek a dolgok az EU működésének napi ügymenetéhez tartoznak.

Ezen az EU közép- és hosszútávon változtatni akar, a döntéshozatali eljárásokat egyszerűsíteni és gyorsítani akarja, részben miattunk.

Ugyanis az eddig leírt pitiáner politikai taktikák Orbán (és Kaczynski) színrelépéséig csak (na jó…legtöbbször) érdekérvényesítési célt szolgáltak, és nem az EU szabotálását. Orbán abban hozott újat, hogy random szimbolikus nyilatkozatokat (pl. Lukasenkával kapcsolatos fejcsóválás) vétóz meg, olyan dolgok miatt, amelyekben az EU-nak nem nagyon van már mozgástere, mert lezárt ügyek. Mindezt ráadásul (Ficóval együtt) úgy, hogy közben látványosan orosz érdekeknek igyekszik megfelelni.

Nálunk azt érti mindenki félre, hogy más országok a színfalak mögött pl. beszélnek, sőt még üzletelnek is Lukasenkával. Persze, hogy üzletelnek. Csak ezzel nem sodorják veszélybe az EU politikai egységét. Simán mondhat olyat a lengyel kormány, hogy gyerekek, a mi MG szektorunk befektetett ott milliárd eurós nagyságrendben, tönkremennek a konzervgyáraink, ha nem veszünk át ott megtermelt dolgokat. Okosan fogjuk csinálni, a papírok rendben lesznek, illetve garantáljuk, hogy ezen a vonalon nem lesz fegyver csempészve. Természetesen az elítélő nyilatkozatot megszavazzuk, és nem fekszünk keresztbe annak a javaslatnak, amit Görögország erőltet egy másik témában.

Mi meg, anélkül, hogy Magyarországnak ehhez bármilyen gazdasági vagy politikai érdeke fűződne, megvétózunk egy össz-európai fellépést. Miért? Because fuck you, that’s why.

Ezen a ponton pedig az EU eszköztelen, hiszen a magyar kormánytól nem azt várják, hogy tisztességes legyen. Csupán azt várják el, hogy tartson be bizonyos minimáli szabályokat és az EU pénzből csak annyit lopjon el, amennyit az összes többi kelet-európai országban is ellopnak. Nem olyan nagy kérés…

Mit várok el Magyar Péter kormányától (ha lesz neki olyan)?

Pont ennyit. Kezdjék el újra betartani a minimálisan elvárt szabályokat, és kezdjenek el újra résztvenni a pitiáner zsarolások keringőjében. Ezeknek a szabályoknak a betartása önmagában jár bizonyos antikorrupciós hatásokkal, mivel nem lehet a minimális szabályokra sem ügyelve lopni.

Kezdjünk el újra részt venni regionális együttműködésekben, kezdjünk el pénzt betenni közös projektekbe. Alakítsuk úgy a szabályokat, hogy a káposzta is megmaradjon és a kecske is jóllakjon.

Senki sem várja Magyarországtól, hogy megszaggatott ruhákkal, fejére hamut szórva, jajgatva menjen oda, hogy jaj-jaj, kegyelem-kegyelem tessék nekünk megtért bűnösöknek megbocsátani.

Brüsszelben sem hülyék ülnek, pontosan tudják, hogy 15 évnyi masszív EU ellenes retorika után az Orbán utáni magyar miniszterelnök, akár Magyar Péter lesz az, akár más, fehér zászlót lengetve menjen oda. A magyar elvárja a miniszterelnöktől, hogy tökösen, ütközésekbe is belemenve védje a magyar érdekeket. Nade mégis mit gondolunk, mit vár a francia választó a francia elnöktől? Ugyanezt.

Erre ott meg is van minden lehetőség, ha Magyar Péter (vagy ha más, akkor az) úgy jöhet haza, hogy ő akkor ezt most kemény tárgyalásokon leütközte, az EU engedett jogos igényeinknek, hurrá. Ezt itthon így el lehet adni, de a fontos itt is a kis lépések politikája. Az EU nem a tagjai tartós büntetésére van kitalálva. Lehet hogy bizonyos pénzek elúsztak, de a “Magyarország” feliratú széket sehonnan nem vitték ki.

Csak rajtunk múlik, hogy hány helyen tudunk újra leülni arra a székre. Az persze majd időbe telik, míg újra megbíznak bennünk a pitiáner zsarolások napi keringőjében, de itt nem “blame game” van, a magyar szavazat használható, nincs neki “múltja” meg “hírneve” csak súlya. Amelyet el lehet, és el is kell kezdeni újra konstruktívan használni.

Szükség is van rá, mert az EU-ra, különösen Trump eddig megismert, és ezután várható külpolitikai lépései nagyon felértékelik az EU egységes fellépését, és ez hatalmas alkupotenciált nyit meg. Jóval több és jobb pénzt annál, mint amennyit Putyin valaha Orbánnak adott. Egyetlen kérdés van: a magyar miniszterelnök az országért vagy magáért akar politizálni.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz