Nagy már rögtön az elején valótlant állít: az energiaválság nem az orosz invázió következménye, hanem előzménye volt – az oroszok már az előző évben elkezdték a manipulációt a gázzal, amire kilőttek az árak; viszont nálunk a választás miatt úgy kellett csinálni, mintha minden rendben lenne, és csak 2022 nyarán igazítottak a rezsicsökkentésen. Legjobb emlékeim szerint.
Azért ne feledjük el, hogy a 2022 januári és a 2022 augusztusi csúcs között volt egy újabb nagyságrendi ugrás az árakban, ami rögtön azután következett be, hogy az EU mégis - ígéretével ellentétben - el kezdte szankcionálni a ruszki energiát.
Tehát az energiaválság az előzménye és a következménye IS a háborúnak. Hogy tartósan itt maradt velünk, az már egyértelműen a következménye: a háborúnak is, és az elbaszott szankcióknak is.
Ehhez képest egy évvel a háború után a gáz ára a háború előtti szint ALÁ csökkent, miután egyrészt a tél érdeklődés hiányában elmaradt, másrészt kiépültek azok az aternatív beszerzési források, amelyekkel kiváltották a ruszki gázt. Szóval nie ma energiaválság, csak nálunk, mert zsenijeink a legmagasabb árakon vásátoltak be, meg ugyebár a nert is finanszírozni kell valahol.
Ez is csúsztatás, A tőzsdei ár egy dolog, a végfelhasználói meg egy másik.
Németorzágban energiaválság is van, részben a háború, részben a saját kreténségük miatt, igazad van. Valamiért a BASF, egy igazi echte fritz cég, elköltözik. Biztos ennek is sok összetevője van, de szerintem az egyik legfontosabb, hogy az energia és az alapanyag ár pöttyet megugrott.
Nálunk egyébként nincs energiaválság már, csak mondom. Kontinensszerte sincs összességében, csak ugye, ahogy a szerző is írja, meg lehetne vizsgálni az elmaradt hasznot is. Hogy hány tízezermilliárdot bukott a kontinens euróban, összességében, amit sokkal okosabban is el lehetett volna költeni.
Mondjuk nem annyira ismert infó morzsa, hogy az orosz felek kitiltása az európai tőzsdékről, elég komoly letörést eredményezett az energiaárakban.
Vagyis nem az elhibázott szankciók okozták a magas árakat, hanem az orosz kereskedők, akik mesterségesen elkezdték feltolni az árakat (tőzsdepiaci szabályokat nem betartva) és tényleges szállítások azokon az árakon nem valósultak meg. Amint a szabályok be nem tartása miatt ki lettek tiltva, rögtön nem kereskedett senki olyan magas áron.
Mondjuk eléggé közismert, hogy a német gyártókapacitások rendesen épülnek lefelé, elsősorban a magas energiaárak miatt - legutóbb például a BASF jelentette be, hogy megszünteti a németországi üzemeit.
De természetesen ez semmilyen összefüggésben nincs a háborúval, az elcseszett szankciókkal, meg semmi ilyesmivel, minden király, minden jó.... hál'Istennek, hogy kitiltották végre a ruszki kereskedőket...
5 éves skálán nézve elég szépen látszik, hogy 2022. szept elején esett egy elhanyagolható 150 eurót a gáz tőzsdei ára, jelenleg meg alacsonyabb mint a háború előtt.
A német ipari lassulás nem 1 tényezős, a covid utáni túlpörgés, kína, eu30-30, stb sok olyan tényező ami befolyásol egy ilyen döntést.
"Igenám, de a tartalékokat ha mégis beleönti mondjuk építkezésbe a magyar, mi lesz abból? Két dolog? Építőanyag-infláció, lassulás, és mivel az árak felfele mennek, a pénz meg félkész házakban van…visszaeső fogyasztás."
Ez a folyamat már elindult, a lakossági személyi kölcsönök felfutása jelentős részben lakásfelújításra megy és pörögnek a lakáshitelek:
Fontos kiegészítés: ha jól működő jogrend, oktatás, normális gazdaságszerkezet stb stb. lenne a megtakarítás történhetne jól működő magyar vállalatokba is (akár saját KKVba) és azok hatékonyságot növelnek, piacokat szereznek (-> nem kell annyira árat emelni a túlélés miatt) ill. beruháznak (-> GDP) , munkaerőt képeznek. Mindezek miatt nagyobb hozzáadottérték ->, nagyobb GDP növekedés
Ebből nyilván nem lesz semmi itthon, mivel a NER szétcseszettt mindent és mindennek az alapját : a bizalmat - van vállalkozói bizalom is, nemcsak fogyasztói bizalom. Vagyis volt.
Ja meg EU-s pénzek sincsenek hogy a KKV kis saját tőkéjét + hitelt kiegészítsék amikor beruház
>voluntarista politika. Mindenbe bele akarnak nyúlni, ösztönözni itt, elvenni ott.
Ez lehetne jó, ha jól csinálnák. Egy ciprusi közgazdász írta, hogy a nagy gazdaságpolitikai elméletek a nagy országoknak valók. Egy kicsi és nyitott gazdaságban:
- ha szocdem Keynes módjára osztogatással növelik keresletet, az nem a termelést húzza, hanem az importot
- ha neolib adócsökkentős módra növelik a kínálatot, a befektetést, az a pénz külföldön fektetődik be
kis országban egy dolgot lehet tenni, megnézni, hogy mit tud az ország exportálni és azt belenyúlkálva ösztönözni. akkor lesz munka meg pénz, abból meg mindenki azt importál, amit akar. Ciprus esetében a hajóépítést és turizmust kell felcsavarni.
>Itt egy újabb problémába ütközünk, a lakosság bizalmába
Itt azért tudni kell, hogy a fidesz-szavazók többsége nem rajongó, hanem a legkisebb rossz elvét követi és nagy bizalma nincsen. Az alapvető hozzállása, hogy minden politikus disznó.
amúgy szerintem nem nagyon állna helyre a gazdaság, lévén a legnagyobb tőkés vállalkozók nagy része az állam csecsén él, az állami beruházásokra épül... magánberuházó nagytőkés meg nem nagyon van...
Gumicsont vagy nem, de szep latlelet: kb szazadrendu problema a halodo orszag meg a terdrol epp hasraeso gazdasag miatt, megis kb 10:1 aranyban tulreprezentalt jelenleg.
Tényleg hosszú és kár is elolvasni, mert az államkapitalizmus fogalomkörében ragad a cikk. Ha az állam kizárólag a klasszikus feladatait látja el, és nem telepszik rá a gazdaságra, akkor az tud működni állami gazdaságpolitika nélkül is, ami nem tévesztendő össze a költségvetéspolitikával, lásd Olaszország a permanens kormányválságok idején.
Ennek az elején kellene lennie, és akkor vége is a lényegi mondanivalónak. A NER amúgy több, mint az állam túlhatalma, ez speciálisan mimagyari, erre ment rá az ország. Southpark: ezt ki nem látta előre?
Ezt a rendszert a nagy országokra találták ki, mert belföldi a befektetés is, a fogyasztás is, és megtalálja az egyensúlyt. Kis országnál simán megtörténhet, hogy a megtakarítás külföldön lesz befektetve, a fogyasztás import, azt csak nézünk, hogy dik nincs munkahely. Ne felejtsük el, hogy ezen elmélet feltalálóit úgy hívták, hogy Brit Birodalom meg Egyesült Államok. Import volt ott is, de sok saját termelés is, és a tőkét nem vitték ki, mert érdemes volt ott befektetni, voltak lehetőségek.
"de így hogy tizenöt éve ők irányítják a magyar gazdaságpolitikát, szegénységi bizonyítvány mindent a külső körülményekre kenni."
Noha sok ostobasága van a Fidesznek, azért ne tegyünk már úgy, mint ha bárki is felkészült lett volna gazdaságilag egy olyan válságra, amit a háború (és az elcseszett szankciók) okoztak. Azt állítani, hogy ha valaki tizenöt éve kormányon van, akkor nem foghat semmit külső körülményekre egy ordas nagy csúsztatás.
"A választ elcseszett gazdaságpolitikának hívják. A “fogyasztási puzzle” egyik oka, hogy a magyarok nem bíznak a magyar gazdaságpolitikában."
Ez megint csak csúsztatás. A magyar nem azért takarít meg mint a bolond, mert nem bízik a magyar gazdaságpolitikában, hanem mert az elmúlt négy évben volt két olyan világválság amit senki (de tényleg senki) nem látott előre, ÉS - szintén ne feledkezzünk el róla - a magyar gazdaág és a magyar átlagember sok tekintetben kevésbé érzett meg, mint számos európai állam (igen pl a bezzegrománia és a bezzegcsehország népei is jobban megszenvedték mint mi, a mediterrán országokról nem is beszélve). A magyarok megtakarítanak egyébként nagyon helyesen - ha jól emlékszem a 2008-as világválság azért is ütött nálunk akkorát, mert nem csak az állam ált szarul, hanem a lakosság is. És az a válság volumenében kisebb volt, mint ez a mostani kettő, ezt is tessék figyelembe venni.
Persze igen, attól még a Fidesz csinálhatta volna sokkal de sokkal jobban is, de láttunk már ettől rosszabbat is. Itthon is, máshol is. A baj az, ahogy a szerző is írta, hogy az állam bácsi folyó kiadásaiba fektetik a pénzüket - mert egy jól működő gazdaságban a nagy piaci megtakarítási hajlandóság komoly beruházási többletet tudna indukálni, ami így visszajönne a gazdaságba. - De a megtakarítás elsődleges oka szerintem nem az, hogy ne bízna az ember a magyar gazdaságpolitikában- ha így lenne, akkor a megtakarítások nem az államkötvényekbe mentek volna. Az emberek azért takarítanak meg, mert bizonytalan a jövő - és ennek elsődleges oka, kevéssé a magyar gazdaságpolitika, hanem a háború és az EU.
Nonono! Komoly csúsztatások vannak itt, kérem szépen. A háború és a - szerinted - elcseszett (akkor mégis mit kellett volna tenni?) szankciók nálunk okoztak válságot, máshol legfeljebb lassulást, esetleg 1-2 negyedévnyi recessziót. Agyarországon azért van (és lesz) válság, mert, na jó, nem írom le még egyszer. Le lett írva pontosan. Amire egyértelműen nem lehetett felkészülni, az a covid volt, de igazából arra is ugyanez igaz: aki előtte nem kúrta el, az nem szívott hosszabb távon sem.
Nem csúsztattam semmit, amint látod elismerem, hogy a Fidesz sok mindent elcseszett, és nem jó az, ahogy van. Azt is, hogy a cikk jó.
A 2020-2023 közötti időszakban (2019=100%) Magyarország GDP növekedés megelőz tizennégy EU-s országot, valamint az EU-s átlagot. A térségünkben is van akit megelőzünk, van akitől nagyon elmaradunk. Tehát a kép legalább is számomra vegyes, a minden szar, mindent elbasztunk, mindmeghalunk narratívát nem vagyok hajlandó magamévá tenni.
Hogy a szankciók helyett mit kellett volna tenni: nem szankcionálni azt, aminek nincs értelme, például az energiát. Ehhez csak le kellett volna szállni a fellengzős erkölcsi piedesztálról, és annyi. Ez egyébként az ukránok érdeke is lett volna: nem tudsz úgy segíteni, ha te is sebesülve fetrengsz a földön.
Igen, nálunk nagyobb válságot okozott a háború, de miért? Mert sokkal nagyobb az energetikai kitettségünk, és sokkal kevesebb az alternatív megoldásunk. Ez is részben a Fidesz hibája is, de ezt sem lehet egyértelműen ráhúzni.
Az állításaim nem csúsztatások. Mert nem lehet azt mondani, hogy ha valaki sok éve kormányoz akkor nincsenek külső körülmények, mert vannak. Ez csúsztatás, és a szerző ezt tette.
Azt sem lehet állítani, hogy a lakosság bizalmatlan az állam gazdaságpolitikájával szemben, mert akkor a megtakarításait nem államkötvénybe vitte volna, hanem párnacihába. Itt is a szerző csúsztat.
Emlékszem rá, mindenki kritizálta a magyar átlagembert, hogy mekkora barom, hogy hitelre veszi a plazmatévét.
Na azóta megjött az emberek esze, hogy tartalékolni kell, most ez se jó?
Oké, hogy kell kereslet, de amúgy is import a ruha meg a kütyü, kb. csak az élelmiszer nem, és hát arra csak költenek. Most hogy a ruhakisker szomorú, hogy kevesebb Made In China gatya fogy, szerintem ez nem lényeges része a gazdaságnak.
De nem csak az EU és a háború: a világon legtöbb jegybank a 2008as válság utána meg a COVID hatására kb. helikopterről baszta a pénzt a nép közé: https://tradingeconomics.com/united-states/interest-rate és erről kezdenek leszokni, mert infláció. Ez a világgazdaság szűkülését eredményezi. Rettenet egyébként, ez az egész "startup" időszak erről szólt, hogy lehet bármilyen baromságot kitalálni termék gyanánt, ha szoftveres termék, boldogan jön a befektető a 0%-on kölcsönzött pénzével.
"de így hogy tizenöt éve ők irányítják a magyar gazdaságpolitikát, szegénységi bizonyítvány mindent a külső körülményekre kenni."
Nem is fognak, elég hangsúlyos az interjúban, hogy a magyar fogyasztás megborulása az egyik oka a kisebb növekedésnek.
Kijelentés azt sugalmazza, hogy aki 15 éve irányít az ne kifelé mutogasson, hanem magába keresse a problémát. Holott egy háború a szomszédban elég súlyos külső ok, ami bőven keresztül húzhat minden számítást.
Ahogy a Gyurcsány-kormánynak felróható volt, hogy a 2008-as válság letolt gatyával érte az országot, annál inkább felróható a mostani hatalomnak, hogy egy bő évtizedes masszív konjunktúra, egy Marshall-segély nagyságrendű pénzeső és ⅔-os teljhatalom után ekkora szarban vagyunk
A gyurcsány kormányt is 10 éves masszív világgazdasági konjunktúra után érte az első válság (bár ők csak hat éve kormányoztak, tény), amely egy az egyben el is vitte őket, és legatyásította az országot.
Az Orbán kormányt kevesebb mint tíz éves masszív világgazdasági konjunktúra (ss persze az EU-s támogatások után) után érte két akkora válság, amely egyenként is megfelel a 2008-asnak. Ezek bár megviselték, de nem károsították érdemben az ország gazdaságát és a lakosságot olyan szinten, mint a 2008-as.
És még mindig nem vagyunk fele akkora szarban sem, mint 2008-ban voltunk - a cikk állításával ellentétben. A költségvetés szarban van, de minden más hozzávetőlegesen oké. (Igen, lehetne jobb is, és sok minden a Fidesz miatt nem az.) Van növekedés (szerény), magas a lakossági megtakarítás, magas foglalkoztatottság.
2008-ban a költségvetés szarban volt (konkrétan fizetőképtelenek voltunk, most messze nem vagyunk még ott), és minden más amit felsoroltam szar mutatókat produkált. Tehát most két válság után annyi bajunk van, hogy szar a költségvetés (ez egyértelműen a Fidesz hibája). Akkor egy válság után rottyon voltunk - nem csak a költségvetés, hanem a gazdaság és a nép is.
Ja és ugye négy éve nem jön EU-s pénz. (Szintén részben a kormány hibája, de nem teljes egészében!) Ezt is vegyük figyelembe, amikor azt mondjuk, hogy ahhoz képest még a szomszédokkal is tartjuk a lépést (bár ha így marad, nem sokáig).
A "kedvenc" reszem az ex-jegybankartol a Kuklopsz MNB-s megjegyzes. Emberunk nézegeti az MNB tv.1-3§-t es a jelek szerint nem tetszik neki. Es mivel a jegybanknal sorcsere lesz, Martin eropozicioban van, hogy a szent tehen "monetaris es fiskalis politika szigorú szétválasztása" -elvnek nekimenjen. (Vakaroznak mindig az olyan dolgoktol, hogy "elv".)
Nagy már rögtön az elején valótlant állít: az energiaválság nem az orosz invázió következménye, hanem előzménye volt – az oroszok már az előző évben elkezdték a manipulációt a gázzal, amire kilőttek az árak; viszont nálunk a választás miatt úgy kellett csinálni, mintha minden rendben lenne, és csak 2022 nyarán igazítottak a rezsicsökkentésen. Legjobb emlékeim szerint.
Azért ne feledjük el, hogy a 2022 januári és a 2022 augusztusi csúcs között volt egy újabb nagyságrendi ugrás az árakban, ami rögtön azután következett be, hogy az EU mégis - ígéretével ellentétben - el kezdte szankcionálni a ruszki energiát.
Tehát az energiaválság az előzménye és a következménye IS a háborúnak. Hogy tartósan itt maradt velünk, az már egyértelműen a következménye: a háborúnak is, és az elbaszott szankcióknak is.
Ehhez képest egy évvel a háború után a gáz ára a háború előtti szint ALÁ csökkent, miután egyrészt a tél érdeklődés hiányában elmaradt, másrészt kiépültek azok az aternatív beszerzési források, amelyekkel kiváltották a ruszki gázt. Szóval nie ma energiaválság, csak nálunk, mert zsenijeink a legmagasabb árakon vásátoltak be, meg ugyebár a nert is finanszírozni kell valahol.
A németek saját jogukon kretének, ismét.
Ez is csúsztatás, A tőzsdei ár egy dolog, a végfelhasználói meg egy másik.
Németorzágban energiaválság is van, részben a háború, részben a saját kreténségük miatt, igazad van. Valamiért a BASF, egy igazi echte fritz cég, elköltözik. Biztos ennek is sok összetevője van, de szerintem az egyik legfontosabb, hogy az energia és az alapanyag ár pöttyet megugrott.
Nálunk egyébként nincs energiaválság már, csak mondom. Kontinensszerte sincs összességében, csak ugye, ahogy a szerző is írja, meg lehetne vizsgálni az elmaradt hasznot is. Hogy hány tízezermilliárdot bukott a kontinens euróban, összességében, amit sokkal okosabban is el lehetett volna költeni.
Mondjuk nem annyira ismert infó morzsa, hogy az orosz felek kitiltása az európai tőzsdékről, elég komoly letörést eredményezett az energiaárakban.
Vagyis nem az elhibázott szankciók okozták a magas árakat, hanem az orosz kereskedők, akik mesterségesen elkezdték feltolni az árakat (tőzsdepiaci szabályokat nem betartva) és tényleges szállítások azokon az árakon nem valósultak meg. Amint a szabályok be nem tartása miatt ki lettek tiltva, rögtön nem kereskedett senki olyan magas áron.
Mondjuk eléggé közismert, hogy a német gyártókapacitások rendesen épülnek lefelé, elsősorban a magas energiaárak miatt - legutóbb például a BASF jelentette be, hogy megszünteti a németországi üzemeit.
De természetesen ez semmilyen összefüggésben nincs a háborúval, az elcseszett szankciókkal, meg semmi ilyesmivel, minden király, minden jó.... hál'Istennek, hogy kitiltották végre a ruszki kereskedőket...
https://tradingeconomics.com/commodity/eu-natural-gas
5 éves skálán nézve elég szépen látszik, hogy 2022. szept elején esett egy elhanyagolható 150 eurót a gáz tőzsdei ára, jelenleg meg alacsonyabb mint a háború előtt.
A német ipari lassulás nem 1 tényezős, a covid utáni túlpörgés, kína, eu30-30, stb sok olyan tényező ami befolyásol egy ilyen döntést.
Irta valaki, hogy minden jó?
Linkeltem kommentben:
https://kard.substack.com/p/fogyasztas-helyett-megtakaritas
Illetve egy kis kiegészítés ehhez a részhez:
"Igenám, de a tartalékokat ha mégis beleönti mondjuk építkezésbe a magyar, mi lesz abból? Két dolog? Építőanyag-infláció, lassulás, és mivel az árak felfele mennek, a pénz meg félkész házakban van…visszaeső fogyasztás."
Ez a folyamat már elindult, a lakossági személyi kölcsönök felfutása jelentős részben lakásfelújításra megy és pörögnek a lakáshitelek:
https://www.portfolio.hu/bank/20240731/orulet-ami-a-lakossagi-hiteleknel-folyik-mar-dagadnak-a-bankszamlak-is-701647
Fontos kiegészítés: ha jól működő jogrend, oktatás, normális gazdaságszerkezet stb stb. lenne a megtakarítás történhetne jól működő magyar vállalatokba is (akár saját KKVba) és azok hatékonyságot növelnek, piacokat szereznek (-> nem kell annyira árat emelni a túlélés miatt) ill. beruháznak (-> GDP) , munkaerőt képeznek. Mindezek miatt nagyobb hozzáadottérték ->, nagyobb GDP növekedés
Ebből nyilván nem lesz semmi itthon, mivel a NER szétcseszettt mindent és mindennek az alapját : a bizalmat - van vállalkozói bizalom is, nemcsak fogyasztói bizalom. Vagyis volt.
Ja meg EU-s pénzek sincsenek hogy a KKV kis saját tőkéjét + hitelt kiegészítsék amikor beruház
>voluntarista politika. Mindenbe bele akarnak nyúlni, ösztönözni itt, elvenni ott.
Ez lehetne jó, ha jól csinálnák. Egy ciprusi közgazdász írta, hogy a nagy gazdaságpolitikai elméletek a nagy országoknak valók. Egy kicsi és nyitott gazdaságban:
- ha szocdem Keynes módjára osztogatással növelik keresletet, az nem a termelést húzza, hanem az importot
- ha neolib adócsökkentős módra növelik a kínálatot, a befektetést, az a pénz külföldön fektetődik be
kis országban egy dolgot lehet tenni, megnézni, hogy mit tud az ország exportálni és azt belenyúlkálva ösztönözni. akkor lesz munka meg pénz, abból meg mindenki azt importál, amit akar. Ciprus esetében a hajóépítést és turizmust kell felcsavarni.
>Itt egy újabb problémába ütközünk, a lakosság bizalmába
Itt azért tudni kell, hogy a fidesz-szavazók többsége nem rajongó, hanem a legkisebb rossz elvét követi és nagy bizalma nincsen. Az alapvető hozzállása, hogy minden politikus disznó.
amúgy szerintem nem nagyon állna helyre a gazdaság, lévén a legnagyobb tőkés vállalkozók nagy része az állam csecsén él, az állami beruházásokra épül... magánberuházó nagytőkés meg nem nagyon van...
hmm, akkor a kotont lehet gumicsontként értelmezni? (elnézést)
Gumicsont vagy nem, de szep latlelet: kb szazadrendu problema a halodo orszag meg a terdrol epp hasraeso gazdasag miatt, megis kb 10:1 aranyban tulreprezentalt jelenleg.
Tényleg hosszú és kár is elolvasni, mert az államkapitalizmus fogalomkörében ragad a cikk. Ha az állam kizárólag a klasszikus feladatait látja el, és nem telepszik rá a gazdaságra, akkor az tud működni állami gazdaságpolitika nélkül is, ami nem tévesztendő össze a költségvetéspolitikával, lásd Olaszország a permanens kormányválságok idején.
Pedig ott van a végén, hogy ha hátrébb lépne az állam és békén hagyná a gazdaságot, talán még helyre is állna.
Ennek az elején kellene lennie, és akkor vége is a lényegi mondanivalónak. A NER amúgy több, mint az állam túlhatalma, ez speciálisan mimagyari, erre ment rá az ország. Southpark: ezt ki nem látta előre?
Ezt a rendszert a nagy országokra találták ki, mert belföldi a befektetés is, a fogyasztás is, és megtalálja az egyensúlyt. Kis országnál simán megtörténhet, hogy a megtakarítás külföldön lesz befektetve, a fogyasztás import, azt csak nézünk, hogy dik nincs munkahely. Ne felejtsük el, hogy ezen elmélet feltalálóit úgy hívták, hogy Brit Birodalom meg Egyesült Államok. Import volt ott is, de sok saját termelés is, és a tőkét nem vitték ki, mert érdemes volt ott befektetni, voltak lehetőségek.
"de így hogy tizenöt éve ők irányítják a magyar gazdaságpolitikát, szegénységi bizonyítvány mindent a külső körülményekre kenni."
Noha sok ostobasága van a Fidesznek, azért ne tegyünk már úgy, mint ha bárki is felkészült lett volna gazdaságilag egy olyan válságra, amit a háború (és az elcseszett szankciók) okoztak. Azt állítani, hogy ha valaki tizenöt éve kormányon van, akkor nem foghat semmit külső körülményekre egy ordas nagy csúsztatás.
"A választ elcseszett gazdaságpolitikának hívják. A “fogyasztási puzzle” egyik oka, hogy a magyarok nem bíznak a magyar gazdaságpolitikában."
Ez megint csak csúsztatás. A magyar nem azért takarít meg mint a bolond, mert nem bízik a magyar gazdaságpolitikában, hanem mert az elmúlt négy évben volt két olyan világválság amit senki (de tényleg senki) nem látott előre, ÉS - szintén ne feledkezzünk el róla - a magyar gazdaág és a magyar átlagember sok tekintetben kevésbé érzett meg, mint számos európai állam (igen pl a bezzegrománia és a bezzegcsehország népei is jobban megszenvedték mint mi, a mediterrán országokról nem is beszélve). A magyarok megtakarítanak egyébként nagyon helyesen - ha jól emlékszem a 2008-as világválság azért is ütött nálunk akkorát, mert nem csak az állam ált szarul, hanem a lakosság is. És az a válság volumenében kisebb volt, mint ez a mostani kettő, ezt is tessék figyelembe venni.
Persze igen, attól még a Fidesz csinálhatta volna sokkal de sokkal jobban is, de láttunk már ettől rosszabbat is. Itthon is, máshol is. A baj az, ahogy a szerző is írta, hogy az állam bácsi folyó kiadásaiba fektetik a pénzüket - mert egy jól működő gazdaságban a nagy piaci megtakarítási hajlandóság komoly beruházási többletet tudna indukálni, ami így visszajönne a gazdaságba. - De a megtakarítás elsődleges oka szerintem nem az, hogy ne bízna az ember a magyar gazdaságpolitikában- ha így lenne, akkor a megtakarítások nem az államkötvényekbe mentek volna. Az emberek azért takarítanak meg, mert bizonytalan a jövő - és ennek elsődleges oka, kevéssé a magyar gazdaságpolitika, hanem a háború és az EU.
Ezeket leszámítva jó cikk.
Nonono! Komoly csúsztatások vannak itt, kérem szépen. A háború és a - szerinted - elcseszett (akkor mégis mit kellett volna tenni?) szankciók nálunk okoztak válságot, máshol legfeljebb lassulást, esetleg 1-2 negyedévnyi recessziót. Agyarországon azért van (és lesz) válság, mert, na jó, nem írom le még egyszer. Le lett írva pontosan. Amire egyértelműen nem lehetett felkészülni, az a covid volt, de igazából arra is ugyanez igaz: aki előtte nem kúrta el, az nem szívott hosszabb távon sem.
A szlovák kettőt nézed.
Nem csúsztattam semmit, amint látod elismerem, hogy a Fidesz sok mindent elcseszett, és nem jó az, ahogy van. Azt is, hogy a cikk jó.
A 2020-2023 közötti időszakban (2019=100%) Magyarország GDP növekedés megelőz tizennégy EU-s országot, valamint az EU-s átlagot. A térségünkben is van akit megelőzünk, van akitől nagyon elmaradunk. Tehát a kép legalább is számomra vegyes, a minden szar, mindent elbasztunk, mindmeghalunk narratívát nem vagyok hajlandó magamévá tenni.
Hogy a szankciók helyett mit kellett volna tenni: nem szankcionálni azt, aminek nincs értelme, például az energiát. Ehhez csak le kellett volna szállni a fellengzős erkölcsi piedesztálról, és annyi. Ez egyébként az ukránok érdeke is lett volna: nem tudsz úgy segíteni, ha te is sebesülve fetrengsz a földön.
Igen, nálunk nagyobb válságot okozott a háború, de miért? Mert sokkal nagyobb az energetikai kitettségünk, és sokkal kevesebb az alternatív megoldásunk. Ez is részben a Fidesz hibája is, de ezt sem lehet egyértelműen ráhúzni.
Az állításaim nem csúsztatások. Mert nem lehet azt mondani, hogy ha valaki sok éve kormányoz akkor nincsenek külső körülmények, mert vannak. Ez csúsztatás, és a szerző ezt tette.
Azt sem lehet állítani, hogy a lakosság bizalmatlan az állam gazdaságpolitikájával szemben, mert akkor a megtakarításait nem államkötvénybe vitte volna, hanem párnacihába. Itt is a szerző csúsztat.
de akkor hogy jön ki az, hogy pl. Horvátországban boldogan fizetek euroval harmadannyit, mint itthon. meg megtankoltam 100 Ft/literrel olcsóbban.
Érdekes, én meg pont azt látom, hogy Horvátország árelőnye masszívan eltűnt, úgy a turizmusban, mint a boltokban.
Emlékszem rá, mindenki kritizálta a magyar átlagembert, hogy mekkora barom, hogy hitelre veszi a plazmatévét.
Na azóta megjött az emberek esze, hogy tartalékolni kell, most ez se jó?
Oké, hogy kell kereslet, de amúgy is import a ruha meg a kütyü, kb. csak az élelmiszer nem, és hát arra csak költenek. Most hogy a ruhakisker szomorú, hogy kevesebb Made In China gatya fogy, szerintem ez nem lényeges része a gazdaságnak.
De nem csak az EU és a háború: a világon legtöbb jegybank a 2008as válság utána meg a COVID hatására kb. helikopterről baszta a pénzt a nép közé: https://tradingeconomics.com/united-states/interest-rate és erről kezdenek leszokni, mert infláció. Ez a világgazdaság szűkülését eredményezi. Rettenet egyébként, ez az egész "startup" időszak erről szólt, hogy lehet bármilyen baromságot kitalálni termék gyanánt, ha szoftveres termék, boldogan jön a befektető a 0%-on kölcsönzött pénzével.
Az élelmiszer is import, nem is elhanyagolható mértékben.
Szerintem nem mondták, hogy nem foghat _semmit_ külső körülményekre, csak hogy nem foghat _mindent_ külső körülményekre. Nagy különbség
"de így hogy tizenöt éve ők irányítják a magyar gazdaságpolitikát, szegénységi bizonyítvány mindent a külső körülményekre kenni."
Nem is fognak, elég hangsúlyos az interjúban, hogy a magyar fogyasztás megborulása az egyik oka a kisebb növekedésnek.
Kijelentés azt sugalmazza, hogy aki 15 éve irányít az ne kifelé mutogasson, hanem magába keresse a problémát. Holott egy háború a szomszédban elég súlyos külső ok, ami bőven keresztül húzhat minden számítást.
Ahogy a Gyurcsány-kormánynak felróható volt, hogy a 2008-as válság letolt gatyával érte az országot, annál inkább felróható a mostani hatalomnak, hogy egy bő évtizedes masszív konjunktúra, egy Marshall-segély nagyságrendű pénzeső és ⅔-os teljhatalom után ekkora szarban vagyunk
Helyesbítsünk azért!
A gyurcsány kormányt is 10 éves masszív világgazdasági konjunktúra után érte az első válság (bár ők csak hat éve kormányoztak, tény), amely egy az egyben el is vitte őket, és legatyásította az országot.
Az Orbán kormányt kevesebb mint tíz éves masszív világgazdasági konjunktúra (ss persze az EU-s támogatások után) után érte két akkora válság, amely egyenként is megfelel a 2008-asnak. Ezek bár megviselték, de nem károsították érdemben az ország gazdaságát és a lakosságot olyan szinten, mint a 2008-as.
És még mindig nem vagyunk fele akkora szarban sem, mint 2008-ban voltunk - a cikk állításával ellentétben. A költségvetés szarban van, de minden más hozzávetőlegesen oké. (Igen, lehetne jobb is, és sok minden a Fidesz miatt nem az.) Van növekedés (szerény), magas a lakossági megtakarítás, magas foglalkoztatottság.
2008-ban a költségvetés szarban volt (konkrétan fizetőképtelenek voltunk, most messze nem vagyunk még ott), és minden más amit felsoroltam szar mutatókat produkált. Tehát most két válság után annyi bajunk van, hogy szar a költségvetés (ez egyértelműen a Fidesz hibája). Akkor egy válság után rottyon voltunk - nem csak a költségvetés, hanem a gazdaság és a nép is.
Ja és ugye négy éve nem jön EU-s pénz. (Szintén részben a kormány hibája, de nem teljes egészében!) Ezt is vegyük figyelembe, amikor azt mondjuk, hogy ahhoz képest még a szomszédokkal is tartjuk a lépést (bár ha így marad, nem sokáig).
A "kedvenc" reszem az ex-jegybankartol a Kuklopsz MNB-s megjegyzes. Emberunk nézegeti az MNB tv.1-3§-t es a jelek szerint nem tetszik neki. Es mivel a jegybanknal sorcsere lesz, Martin eropozicioban van, hogy a szent tehen "monetaris es fiskalis politika szigorú szétválasztása" -elvnek nekimenjen. (Vakaroznak mindig az olyan dolgoktol, hogy "elv".)
Eddig tök hittem neked, de amit a váltókról beszélsz, elbizonytalanított :-P