Rákosrendezővel kapcsolatban még hamarabb fog felmerülni két kérdés. Ki fog ott irodát bérelni? És ki lesz az a nyelveket beszélő, képzett munkaerő, aki ott fog dolgozni? Mert, ugye, ha nincs a második, akkor minek jöjjön az első?
Nem egészen értek egyet az elhangzottakkal. Egyrészt arról van szó, hogy a "Günther és Günther fékbetétgyártó Gbmh"-nak gondja van a magyar jogbiztonsággal, de az Audinak meg a Mercedesnek nem. Majd szóbakerül, hogy az amerikai befektetők jellemzően nem a "Günther és Günther" szintjén vannak, hanem Microsoftról, Ciscoról, Morgan Stanley-ről, GE-ről van szó - nekik ugyanúgy nem lesz gondjuk a jogbiztonsággal, hiszen a helytartójuknak meg van a miniszter telefonszáma (vegyük észre, hogy az amerikai cégek simán üzletelnek az újságíró-daraboló Szaúd-Arábiával, de a Krímet elfoglaló Oroszországgal is). A felhőkarcoló-építő arab is ez a kategória lesz, őt sem fogja különösebben érdekelni a dolog.
Amit viszont nem látok, hogy hol lesz üzlet neki? A home office elterjedése, a csökkenő (és szegényedő?) lakosság mellett ki fogja bérelni azokat az irodákat, ki fog ott lakást venni? Ráadásul a terület kármentesítése miatt kénytelen drágábbnak lennie, mint a bárhol máshol épülő ingatlan...
Azt a dubai projektet nagyon akarják. Akkora lehet a gond, hogy már sem az orosz, sem a kínai nem tud eleget fizetni (nekünk még több kell, nekik még kevesebb van), így megfelelnek az egy szinttel kisebb játékosok is, csak adják megfelelő helyre a pénzt.
* Német téma. Nagyon ellentétes hírek érkeznek az ügyben, nekem laikus hírfogyasztónak. Korábban arról lehetett olvasni, hogy mélyponton a német-magyar kapcsolatok, hogy a magyar cégek NER-es kikezdése után a német cégek kikezdésébe is beállt a NER és voltak is médiában is vesézett panaszok ilyen ügyekben. Most meg itt az olvasható, hogy amolyan sárgába hajlik csak a jogbiztonság német megítélése. Nehéznek látszik mindezt koherensen végiggondolni.
* Az amcsi vonal még problémásabb számomra.
(1) Látszódik egy világcsendőrségéhez képest egyidejűleg túlságosan sok problémával (meg szétforgácsolódás veszélyével) gyötört USA, két aggastyán 2024-es választási küzdelmének pespektívájával. Kérdés számomra már csak az is, mikor, mire hogyan jut energiája az amcsiknak, mennyire tűzoltó jelleggel reagálnak érdekeik védelmében. Egy Pressmann beszéd hatásainak elemzése mintha csak ezután tudhatna jönni.
(2) Magyar vonatkozásban gyűlhet a kitárgyalatlan feszültség rendesen a mélyben, aminek kimenetele előrejelezhetetlennek látszik, rövid távon mindenképpen.
(3) Orbánék meg nagyon magabiztosan, trambulinról pisálva a medencébe, sutba dobva, minden óvatosságot, megfontoltságot, önvédelmi reflexet, akcióznak. Álmoskönyvek szerint ez nem nagyon szokott beválni hosszabb távon. A klasszikus vicc szerint kérdezték a mexikóit, a földet érés után, hogy miért ugrott a II.emeletről a kaktuszosba meztelenül? - Eleinte jó ötletnek látszott.
* Rákosrendező. A podcast érvelése számomra a klasszikus normál üzemmenetes érvelést hozza (nem elég a hardver, szoftver is kell, ami költségesebb, komplexebb, nehezebb ügy). Én már ott le vagyok maradva, hogy a kínaiaknak is, araboknak is rengeteg feleslegesen is elégethető pénze van. Amiből születhetnek szellemvárosok Kínában, jöhetnek létre feleslegesen elkezdett projektek meg jut pénz focira a szaudiaknál százmilla eurókból csapatépítésre, meg egyéb sport-költésekre.
Konklúzióm: miért lenne egyáltalán kérdés ma Magyarországon, hogy mit fognak enni a tervezett felhőkarcolóban a dolgozók? Valahogy nem látom a potenciált a kérdésfelvetés esélyeiben. Az meg fel sem merül bennem, hogy tisztességes megfontolások alapján a magyar érdek lenne a fókuszban.
Amikor ennyire látványosan romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok (globális minimumadó, kettősadóztatás-elkerülése szabályozás, kémbank-sztori, magyar szövetségesi áskálódás, stb.) és eközben történnek Szájer-Borkai lebukások, vagy a minapi magyar sztárpilóta kokainos lebukása, nehéz megállnia a közembernek, hogy ne kezdjen el kombinálni az események koincidencia-faktoráról.
Az imént láttam a kardblogon e cikknek linkjét. Símán meglehet, hogy tévesen, de a saját korábbi kommentes felvetésemet is kiolvasni vélem a cikkből: mintha az amcsik tényleg túlterhelődnének a világ problémáival, miközben náluk otthon is egyre több a gond. Nekem az jön le, mintha túl sok lenne a szál, és így túl nehéz egyszerre minden vonalon jót lépni.
Hogy találom Google podcasten a DMM-et? Sehogy nem akadok rátok.
A felső lejátszóban jobb oldalon "..."-ra kell kattintani, és "your private rss feed", az kimásol egy linket, azt kell hozzáadni Google podcastba.
Ez a "..." itt a Substack alkalmazásban található?
A weboldalon a legtetején. Nem használok appot, így azt nem tudom.
Akkor ezért nem találom az alkalmazásban. Megyek át böngészőre. Köszi!
A felső lejátszóban jobb oldalon "..."-ra kell kattintani, és "your private rss feed", az kimásol egy linket, azt kell hozzáadni Google podcastba.
Örülök, hogy megtaláltam, hogy van transcript. Nagyságrendekkel gyorsabb elolvasnom, mint a 43 percet végighallgatni.
Rákosrendezővel kapcsolatban még hamarabb fog felmerülni két kérdés. Ki fog ott irodát bérelni? És ki lesz az a nyelveket beszélő, képzett munkaerő, aki ott fog dolgozni? Mert, ugye, ha nincs a második, akkor minek jöjjön az első?
DUIHK link Firefoxból asztali gépen:
Ehhez az XML-fájlhoz nem tartozik stíluslap-információ. A dokumentumfa az alábbi.
<Error>
<Code>AccessDenied</Code>
<Message>Access denied</Message>
</Error>
A Google podcast feed viszont működik amit köszönök mert nekem az kényelmesebb :)
Kösz, javítottam a linket
Nem egészen értek egyet az elhangzottakkal. Egyrészt arról van szó, hogy a "Günther és Günther fékbetétgyártó Gbmh"-nak gondja van a magyar jogbiztonsággal, de az Audinak meg a Mercedesnek nem. Majd szóbakerül, hogy az amerikai befektetők jellemzően nem a "Günther és Günther" szintjén vannak, hanem Microsoftról, Ciscoról, Morgan Stanley-ről, GE-ről van szó - nekik ugyanúgy nem lesz gondjuk a jogbiztonsággal, hiszen a helytartójuknak meg van a miniszter telefonszáma (vegyük észre, hogy az amerikai cégek simán üzletelnek az újságíró-daraboló Szaúd-Arábiával, de a Krímet elfoglaló Oroszországgal is). A felhőkarcoló-építő arab is ez a kategória lesz, őt sem fogja különösebben érdekelni a dolog.
Amit viszont nem látok, hogy hol lesz üzlet neki? A home office elterjedése, a csökkenő (és szegényedő?) lakosság mellett ki fogja bérelni azokat az irodákat, ki fog ott lakást venni? Ráadásul a terület kármentesítése miatt kénytelen drágábbnak lennie, mint a bárhol máshol épülő ingatlan...
Azt a dubai projektet nagyon akarják. Akkora lehet a gond, hogy már sem az orosz, sem a kínai nem tud eleget fizetni (nekünk még több kell, nekik még kevesebb van), így megfelelnek az egy szinttel kisebb játékosok is, csak adják megfelelő helyre a pénzt.
A DUIHK-link változatlanul nem működik.
https://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/oldalnezet/vorstellung-der-ergebnisse-der-herbstumfrage-der-duihk
Köszi, ezt ismerem, régebben rendszeresen elolvastam.
* Német téma. Nagyon ellentétes hírek érkeznek az ügyben, nekem laikus hírfogyasztónak. Korábban arról lehetett olvasni, hogy mélyponton a német-magyar kapcsolatok, hogy a magyar cégek NER-es kikezdése után a német cégek kikezdésébe is beállt a NER és voltak is médiában is vesézett panaszok ilyen ügyekben. Most meg itt az olvasható, hogy amolyan sárgába hajlik csak a jogbiztonság német megítélése. Nehéznek látszik mindezt koherensen végiggondolni.
* Az amcsi vonal még problémásabb számomra.
(1) Látszódik egy világcsendőrségéhez képest egyidejűleg túlságosan sok problémával (meg szétforgácsolódás veszélyével) gyötört USA, két aggastyán 2024-es választási küzdelmének pespektívájával. Kérdés számomra már csak az is, mikor, mire hogyan jut energiája az amcsiknak, mennyire tűzoltó jelleggel reagálnak érdekeik védelmében. Egy Pressmann beszéd hatásainak elemzése mintha csak ezután tudhatna jönni.
(2) Magyar vonatkozásban gyűlhet a kitárgyalatlan feszültség rendesen a mélyben, aminek kimenetele előrejelezhetetlennek látszik, rövid távon mindenképpen.
(3) Orbánék meg nagyon magabiztosan, trambulinról pisálva a medencébe, sutba dobva, minden óvatosságot, megfontoltságot, önvédelmi reflexet, akcióznak. Álmoskönyvek szerint ez nem nagyon szokott beválni hosszabb távon. A klasszikus vicc szerint kérdezték a mexikóit, a földet érés után, hogy miért ugrott a II.emeletről a kaktuszosba meztelenül? - Eleinte jó ötletnek látszott.
* Rákosrendező. A podcast érvelése számomra a klasszikus normál üzemmenetes érvelést hozza (nem elég a hardver, szoftver is kell, ami költségesebb, komplexebb, nehezebb ügy). Én már ott le vagyok maradva, hogy a kínaiaknak is, araboknak is rengeteg feleslegesen is elégethető pénze van. Amiből születhetnek szellemvárosok Kínában, jöhetnek létre feleslegesen elkezdett projektek meg jut pénz focira a szaudiaknál százmilla eurókból csapatépítésre, meg egyéb sport-költésekre.
Konklúzióm: miért lenne egyáltalán kérdés ma Magyarországon, hogy mit fognak enni a tervezett felhőkarcolóban a dolgozók? Valahogy nem látom a potenciált a kérdésfelvetés esélyeiben. Az meg fel sem merül bennem, hogy tisztességes megfontolások alapján a magyar érdek lenne a fókuszban.
Az amcsi-magyar feszültségekhez lehet még egy további aspektus, erős konteós-fűszerezettséggel. Káncz Csaba is feszegette Mikulás napján a meséjében:
https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid0U4BRJagawN7UELabuPKBGtg9ggUpY9szCSDDjcjK5ngarbNc8H1b9fprgFqfSL3hl
Amikor ennyire látványosan romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok (globális minimumadó, kettősadóztatás-elkerülése szabályozás, kémbank-sztori, magyar szövetségesi áskálódás, stb.) és eközben történnek Szájer-Borkai lebukások, vagy a minapi magyar sztárpilóta kokainos lebukása, nehéz megállnia a közembernek, hogy ne kezdjen el kombinálni az események koincidencia-faktoráról.
Az imént láttam a kardblogon e cikknek linkjét. Símán meglehet, hogy tévesen, de a saját korábbi kommentes felvetésemet is kiolvasni vélem a cikkből: mintha az amcsik tényleg túlterhelődnének a világ problémáival, miközben náluk otthon is egyre több a gond. Nekem az jön le, mintha túl sok lenne a szál, és így túl nehéz egyszerre minden vonalon jót lépni.
https://hu.euronews.com/2023/12/07/amerika-szovetsegesi-bizalom-ukrajna-kongresszus-segely-republikanusok
Egyetlen nap, három ennyire letaglózó cikk. Elkeserítő....
https://www.valaszonline.hu/2023/12/08/ukrajna-haboru-eu-usa-oroszorszag-fegyverszallitas-politika-elemzes/
Ugyanez a téma Káncz Csabától:
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/trump-es-orban-tuszul-ejtik-ukrajnat-.html
(DUIHK Access denied) (iOs appban, legalább is.)
Chrome-ban is Windows-os PC-n