Mivel a múltkor sokaknak tetszett a Facebookon megosztott a videó Phialdelphia Orchestra tubásáról. Azt most hirtelen nem találom, de itt egy másik.
A Facebook ezen fellelkesedve feldobott nekem egy másikat, így ezt is megosztom. Ezen Esteban Batallán, a Philadelphia Orchestra első trombitása mutat be egy postakürtöt (corno da caccia, amelyet szó szerint vadászkürtnek kellene fordítani, de vadászkürtnek a sima kürtöt nevezzük magyarul, amely németül “erdei” kürt (Waldhorn) angolul viszont “francia” kürt, French horn) amely Mahler monumentális III. szimfóniájában kap szerepet.
Ezeknek a videóknak van ám magyar vonatkozása is, hogyne lenne.
Az amerikai szimfonikus zenekarokat gyakran azonosítják a dús, öblösen szóló fúvós szekcióval. Ennek kialakulása három dologra megy vissza: a XX. század elején kivándorló sok németre, akik magukkal hozták a hangszerépítési tudást. Például a mai dupla (B és F hangolásban is megszólaltatható kürtök nagy része vagy Geyer vagy Kruspe rendszerű, ebből Carl Geyer már Amerikában alkotott miután kivándorolt, Eduard Kruspe viszont a türingiai Eisenach városában.
A másik két dolog a kibontakozó populáris szimfonikus műfaj (filmzenék és balettzenék) amely elviselte, sőt kívánta a hangos rezeseket, a harmadik pedig azok a karmesterek, akik ezt alkalmazták minden műfajban. Ezek közül kiemelkedett Solti György Chicagoban és Ormándy Jenő Philadelphiában.
A chicagoi rézfúvós szekció a mai napig tartó hatást gyakorolt a szimfonikus zenére. Például ők rendeltek a York manufaktúrától két, C hangolású tubát, amelyeknek nagyobb tölcsére volt, mint a Németországban használatos B tubáknak és akkorát szóltak mint a korszak óriásgőzöseinek ködkürtjei. Az amerika zenekarok azóta is a chicagoi, Arnold Jacobs kezében megszólaló York tuba kópiáit használják.
De ugyanebben a rezes szekcióban olyanok is ültek, mint a trombitáknál Adolph “Bud” Herseth vagy a kürtös Dale Clevenger, akik mindketten évtizedekre határozták meg, hogy kell egy amerikai zenekarban trombitán, illetve kürtün játszani.
Ormándy és Solti pedig hagyta őket szólni, és beépítette a szimfonikus hangzásba. Miután Ormándy 1936 és 1980 között volt Philadelphiában vezető karmester, a “Philadelhpia sound” kialakulása hozzá kötődik.
Ha autóskártyás Ödönkeként arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogy szól együtt a chicagoi, a philadelphiai (és a clevelandi meg a bostoni) legendás rézfúvós sor, nos arra is van válasz. A korszak kiemelkedő amerikai orgonistája, E. Power Biggs ugyanis összehozta őket egy lemezre, és Gabrieli átiratokat játszottak. Sanadoru-szan egyik kedvenc lemezéről van szó, amit még akkor szerzett be, amikor a Szabó Ervinből kölcsönzött komolyzenei cédéket otthoni lemásolás céljából. Vigyázat, hajlobogás veszély! (nördség a végtelenségig: figyeljük meg, hogy az elöl ülő tubásnál egy német tuba van, a jobboldalt álló Jacobs lábánál pedig a York.)
Nade térjünk vissza Kelet-Németországba, amelyet Eduard Kruspe miatt már érintettünk.
A mai német-cseh határ két oldalán található Markneukirchen, Klingenthal és Kraslice (Graslitz). Ez a pár városka és még a környéken néhány hasonló volt a ma a szimfonikus zenében használt rezes hangszerek egyik bölcsője.
Mi magyarok hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a mi életünket cseszik el nagyhatalmak által rossz helyre rajzolt határok. Nos nem.
A szudétanémetek kitelepítése okán a Graslitzi hangszerészek most Bajorországban alkotnak, Miraphone néven. Szorgalmi feladat: találjatok a honlapjukon 5000 euró alatti hangszert.
Persze a német oldalon levők se jártak olyan nagyon jól, egy csomóan be lettek olvasztva egy jó kis Volkseigener Betrieb-be, és gyárthattak szakmányban csöveket (mármint hangszereket) amelyek úgy viszonyultak a mesterhangszerekhez, mint az eisenachi és zwickaui államosított Auto Union és DKW üzemek termékei (Wartburg és Trabant) az anyavállalatok által nyugaton gyártott termékekhez.
De, a hangszereknél voltak kivételek, az egyedül dolgozó mesterek egy részét meghagyták. A cikk elején levő trombitás egy eisenachi gyártású corno da cacciát szólaltat meg, és a cikk záró videójában Peter Damm keletnémet kürtös főisten (Magyar vonatkozás: utóda a Staatskapelle Dresden első kürtös székében Mácsai Zoli, akivel kölyökkorunkban együtt dudáltunk a nyíregyi rezesbandában, aztán engem a jogra vettek fel, őt meg - miután az ország (meg a világ…) egyik legjobb kürttanára, Szilágyi Pálma irányba rakta - a salzburgi Mozarteumba), szóval Peter Damm egy kézműves keletnémet csővel tolta, nem rosszul. Nagyon nem rosszul. Zárásul hallgassuk meg őt, amint Cristoph Förster közepesen jelentéktelen német zeneszerző kürtversenyét játssza, szemérmetlenül túldíszítve.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.
Kedves Sándor! Ha egy kis kiegészítést megenged: a York tubát nem a CSO rendelte, hanem Leopold Stokowski kérésére a Philadelphia Orchestra tubása - és Arnold Jacobs tanára a Curtis Institute-ban - Philip Donatelli, aki - mivel túl nagy volt neki az elkészült hangszer - eladta azt Jacobsnak. A J.W. York Band Instrument Company eredetileg két hangszert készített, és a másodikat eladásra megtartotta magának! Ezt aztán Jacobs évekkel később - chicagói évei alatt, két másik hangszerért cserébe - megszerezte magának, így lett mindkét hangszer otthona a CSO! :) Üdv: Horváth Vilmos
(1) Az első Carol Jantsch videó zenéje Arban híres-neves Velencei Karneválja, ami egy variáció-sorozat. Zenei versenyek nagy-nagy kedvenc tétele (rövidsége és bravúrossága okán), és ez az a darab, amit több lényeges (szóló)hangszerre átírtak, hogy a hangszeres művész csillogtathassa a tudását. Ha valaki siet, akkor 8:44-től belesasolhat az utolsó - szerintem legnehezebb - variációba, ahol kétszólamú hatást vált ki a darab és a hangszeres művész (minimál zongora mellett). Szerintem érződik rendesen, mekkora kihívás ezt tempóban és jól előadni.
(2) És ha már csajok meg rezesek (is), hadd linkeljem az utóbbi hetek itthoni nekem nagy kedvenc slágerét. Karl Jenkins - elég rendesen megosztó - zeneszerző, úgy "Sir" és adott el rengeteg lemezt, úgy elismert nagy zenész (annó fiatalon Mike Oldfield Tubular Bells I, 1973 videóján is szerepel), hogy nem egyszerű kedvelni a zenéjét, szerintem. Mert hogy hatalmas tudás keveredik a mennyiségi nyomással és ez sok(szor) repetitívitásba torkollhat. A talán legismertebb darabja a Palladio, ami önmagában érdekes sztorival bír (neten olvasható). Az eredeti korabeli vonószenekaros concerto grosso verzió motívációja az volt, hogy úgy legyen modern a darab, hogy évszázadokkal korábbra próbál meg - autenticitásra törekedve - visszanyúlni. Az én legnagyobb problémám az volt a tétellel mindig is, hogy nem többször hallgatható, merthogy unalmassá tud válni, a nem éppen legjobb típusú repetitívitásával.
Na de a lényeg, hogy idén augusztus végére megjelent az idős Karl Jenkins új albuma (érdekes klasszicizáló műsorral), amin szerepel a Palladio egy teljesen újragondolt több mint 2x-esére tuningolt nagyzenekari verziója, az eredeti szerzői motívációt valamennyire próbálva továbbra is tartani.
Én ezt a videót nagyon szeretem hallgatni, nézni, abszolút nem fárad el az egész bennem, nem úgy, mint az ős verzió. Látnivalóan élvezik a zenészek (egy része) is. És hát a 00:24-ben először feltünő kürtös (French Horn) gyönyörű csajszi ("diáklány a szomszádból"), nem csak nekem tűnt fel a a videó alatti kommentek tanusága szerint. :) Mindez a Royal Philharmonic Orchestra szerintem szenzációsan megrendezett/megvágott videójában (bár nyilván még ez is meghaladható lehetne).
Karl Jenkins, Royal Philharmonic Orchestra - Palladio Reimagined: 1. Allegretto
https://www.youtube.com/watch?v=kmHOKiHZscg