Pedopapokat véd a Fidesz?

Avagy miért nem kell azonnal hörögni

Nagy port kavar most a neten a Fidesz által beterjesztett “Gyermekvédelmi salátatörvényhez” Dunai Mónika fideszes képviselő által beterjesztett módosító javaslat, annak is ez a része:

Akkor most kezdhetünk dühöngeni? Hülye kérdés, mindenki rég dühöng. Próbáljuk higgadtan. Kicsit hosszú lesz.

Az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 17.§ a gyermekvédelmi jelzőrendszerről szól.

Tartalmazza, hogy kik a tagjai, és hogy ők

1) kötelesek szólni ha gyerek veszélyeztetését észlelik

2) ezt a felelős miniszter által előírt módszertan szerint kell tenni

3) aki nem így tesz, az ellen fegyelmit kell indítani.

Kivétel: a felsorolás j) pontja az “egyesületek, alapítványok, egyházi személyek” ott nincs szó fegyelmiről.

Leginkább azért, mert egyesület, alapítvány, egyház mint köznevelési intézmény találkozik a gyerekkel, ott pedig van hierarchia (iskolaigazgató, helyettes, iskolatitkár stb.) de azt lefedi a lenti felsorolás c) pontja. Egyesületnél, alapítványnál, egyháznál nincs fegyelmi, hiszen nem nagyon van munkaviszony se.

Az egyházi fegyelmikbe meg - érdekes módon pont az állam-egyház szétválasztása miatt az állam nem szól bele. Meg ha bele is szólna, mi a frászt ér azzal, ha valaki zsinati sajnálkozás, püspöki feddés, érseki fejcsóválás büntetésben részesül és büntiből heti plusz másfél órát kell imádkoznia?

Itt van a most hatályos normaszöveg, akit érdekel, olvassa el, a többiek pörgessenek a következő gombig!

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

c)  a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények,

d) a rendőrség,

e) az ügyészség,

f) a bíróság,

g) a pártfogó felügyelői szolgálat,

h)  az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

j)   az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

k)   a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,

l)  a javítóintézet,

m) a gyermekjogi képviselő,

n)  a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,

o)  az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv,

p) a települési önkormányzat jegyzője,

q) a büntetés-végrehajtási intézet,

r) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

(2a) A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

(3a) A jelzőrendszeri tagok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva járnak el, amelyeket a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzétesz.

(4) Ha az (1) bekezdés a)–i) és k)–m) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)–i) és k)–m) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

Mit akar megváltoztatni a Fidesz?

A Fidesz által most benyújtott saláta a fenti jogszabályhelyet megtoldja. Felsorol a gyerekeket kiemelten veszélyeztető okokat. Ha valaki azután mulasztja el a jelzési kötelezettségét, hogy ilyen kiemelt okot észlelt, vele szemben már nem fegyelmit kell indítani, hanem büntetőeljárást. Figyeljük meg, hogy a fent vastagon dőlten kiemelt j pont továbbra is kivétel.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az (1) bekezdés a)–i) és k)–r) pontjában meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja, illetve vezetője kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.

(4b) Ha az (1) bekezdés a)–i) és k)–r) pontjában meghatározott szerv alkalmazottja a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettséget nem közvetlenül, hanem a szerv vezetője, vagy arra kijelölt személy útján gyakorolja, kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül köteles azt a 9 szerv vezetőjénél vagy a kijelölt személynél kezdeményezni. A szerv vezetője vagy az arra kijelölt személy a kezdeményezést követő három munkanapon belül teljesíti a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget, amelynek elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonással jár.

(4c) Ha a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató munkatársa vagy a gyámhatóság ügyintézője a kiemelt veszélyeztető okra vonatkozó jelzésnek vagy kezdeményezésnek haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a vizsgálatát, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.

(4d) A (4a)–(4c) bekezdés alkalmazásában kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények:

a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,

b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,

c) a gyermek elhanyagolására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak és

d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.”

Vagyis a fegyelmi után, bejön a büntetőjogi felelősségre vonás is

Tegyük fel ezt a kérdést: mikor van helye büntetőjogi felelősségre vonásnak? A választ a Btk. 4. § adja meg:

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. 

Vagyis a Gyvt. módosítása hiába fenyegetőzne büntetőjogi felelősségre vonással, ha nem lenne ilyen bűncselekmény a Btk-ban. A salátatörvény a Btk-t is módosítja, több helyen is, de itt most ennek van jelentősége:

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 209. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése

209/A. § Aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (4a)- (4c) bekezdésében meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A jogalkotó viszont elfelejtett gondolkodni

A fegyelmi felelősségre vonásnál, ahogy láttuk ésszerű kivenni az egyesületet, alapítványt, egyházat, hiszen ott vagy nem működik olyan hierarchia, amiben lehet szó fegyelmiről, vagy ha igen, abba az állam nem szólhat bele.

Igenám, de most már büntetőjogi felelősségre vonásról beszélünk, ami alól felesleges ilyen kivételt tenni. Csak a nagy kapkodásban ezt nem gondolták végig.

Ezt “vette észre” a végzettsége szerint magyar-orosz-francia tanár végzettségű Dunai Mónika (dehogy ő vette észre, vele vitetik el a balhét) és nyújtotta be azt a javaslatot, ami miatt a hörgés van most. Kiemelek belőle csak két bekezdést:

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettség az egyházi jogi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját az olyan információval kapcsolatban, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn.”

(…)

(4a) Ha az (1) [bekezdés a)–i) és k)–r) pontjában]bekezdésben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja, illetve vezetője kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.

Vagyis valójában ez kiterjeszti a dolgokat, hiszen ha maradt volna az eredeti módosítás, akkor a sekrestyés, a templomszolga, a kántor vagy mittudomén még milyen egyéb szentséges alkalmazott is mentességet élvezett volna. Olyan infóra is, ami épp a szeme láttára történik meg. Ha pl. a kántor látta volna, hogy a pap a paplakban fajtalankodik egy gyerekkel, nem lett volna feljelentési kötelezettsége.

Így csak a pap és csak a gyónási titokra élvez mentességet.

Hogy ez jól van? Ezen hosszasan lehet vitatkozni, de a tény az, hogy a büntetőeljárásban mindenütt megvan ez a mentesség, a papot gyónási (vagy ahhoz hasonló) titokra nem lehet kihallgatni. Egyszerűen, ha hoznak egy ilyen intézkedést, akkor az egész jogrendszerből ki kellett volna írni a gyónási titok védelmét. Ezt nem tették meg.

Viszont a dühöngés tárgya meg egy olyan módosítás, ami csak a gyónási titokra és csak a papnak ad mentességet, ezzel szűkítve az eredeti elgondolást.

A válasz tehát az, hogy nem, nem véd pedopapokat a Fidesz.