Szegények adója

Avagy szomorkodik-e a kormány az inflációs adat láttán?

Kijött a KSH-közlemény, amely szerint az előző januárhoz képest a dolgok átlagosan 5,5%-kal kerülnek többe. Ebből az éves 5,5%-ból 1,5% decemberben jött össze, ami nagyon durva gyorsulást jelent, ha így marad, akkor jövő ilyenkorra már kétszámjegyű inflációt.

Maginfláció és ami mögötte van

További rossz hír, hogy a maginfláció is 5,8% ami nagyon kedvezőtlen adat. Emlékeztetőül: a maginfláció számításánál kihagynak bizonyos olyan tényezőket, amelyeknek az ára a magyar gazdaságtól teljesen független okokból is kiugorhat. Egy rossz termés, háborúskodó olajországok tartoznak pl. az ilyen okok közé. Magyarországon a KSH a maginflációba ezeket nem számolja bele:

• nem feldolgozott élelmiszerek,

• szeszes italok, dohányáruk,

• háztartási energia,

• járműüzemanyagok,

• tb által támogatott gyógyszerek,

• hatósági áras szolgáltatások,

• saját tulajdonú lakásszolgáltatás.

Tehát pl. ha a kormány úgy dönt, hogy holnaptól nem támogatja a vérnyomásgyógyszert és az egyik napról a másikra ötször annyiba fog kerülni, vagy ha az irániak elkezdenek szaúdi tankerhajókra lövöldözni és hirtelen 50%-ot megy a benzinár (vagy épp a Covid idején 200 forintra esik) akkor az a maginflációs mutatót nem mozgatja. A maginfláció lényege pont az, hogy az emelkedő benzinár az majd megjelenik benne, de majd akkor, amikor a redőnyjavító ember emeli a kiszállási díját, mert többe kerül neki eljönni hozzánk redőnyt javítani. Tehát ha egy-két hónapig a lövöldöző irániak miatt magas volt a benzinár, az nem látszik, ha már egy éve magas, az igen.

Angolul core inflation

A maginfláció tavaly márciustól novemberig éves alapon 4-5% között volt. A tavaly januári maginflációs adat viszont 6,1% volt (tehát 2024. januárjában 2023. januárhoz képest ennyivel voltak magasabb a maginflációs “kosárban” levő dolgok árai). Vagyis az elemzők 4,9-5,0%-os inflációs várakozása azon alapult, hogy a tavalyi év nagy részében a maginfláció stabilizálódott és 2024. januárjában viszonylag nagy emelkedés volt, vagyis magas volt a bázis.

Az elemzők tehát nem azzal kalkuláltak hogy nincs baj, hanem azzal kalkuláltak, hogy nincs nagyobb baj, mint eddig. Úgy tűnik, van.

Vannak nemzetközi tényezők, emlegetik a nyersanyagárak emelkedését, ami van, de azért messze nem ez a fő ok. Ezek mindenütt és mindenkinek emelkednek, a szlovák maginfláció decemberben 3,2% volt… (igaz, a román meg 6%, viszont a cseh meg 2,25%).

Nem a nemzetközi környezet, nem a brüsszeli szankciók

Vagyis az okokat itthon kell keresni. Ezek egy része szezonális, a liszt vagy az étolaj árát mozgathatja a tavalyi termés. Viszont a maginflációba szintén nem tartozó toiás meg hús már tulajdonképpen feldolgozott élelmiszer, csak a takarmányt egy állat dolgozta fel.

A durva élelmiszer-infláció már kőkeményen a magyar gazdaságban gyökerezik, és messze nem csak abban, hogy hány milliméter eső esett. Egy disznó nem csak takarmányt fogyaszt, hanem gondozó és állatorvosi munkaórát, az ólak fűtésére használt energiát, gyógyszert, a mozgatásukhoz használt gázolajat és gépjármű-fenntartási költséget.

Vagyis a helyzet nem nagyon jó. Az élelmiszer-árakban látható “spike” ugyanis valójában nem szezonális dolog, hanem legalább részben a durván emelkedő maginfláció lökte meg ezeknek a termékeknek az árát. A maginflációt okozó tényezők pedig jellemzően hosszú távú folyamatok.

Nyomás a likviditásért

Ilyen például az forint/euró árfolyam. Október óta nem volt 400 forint alatt egy euró és bár most egy ideje lefele megy az árfolyam, várhatóan a stabilizálódása nem a 390-400 forintos, hanem a 395-405 vagy a 397-407 forintos sávban lesz. Ez a folyamat a mostani ismereteink szerint marad így ahogy van, tehát lórúgás-szerű forint erősödést jelenleg senki se vár, ellenben mindenki tart az ellenkezőjétől.

Ilyen tényező az adónyomás. Orbán Viktor diadalmasan jelentette be, hogy a PMÁP-tulajdonosoknak járó kamatokat ki fogják fizetni, ami nagyon jó, csak előtte a magyar kormány durva padlássöprést csinált. Ezer éve ugyanannyiba kerülő dolgok kezdtek hirtelen sokkal többe kerülni.

Mondok egy példát: a földhivatalba már vagy tíz éve 6.600.- Ft. szolgáltatási díjért lehetett iratot beadni, ebből lett egy tollvonással 10.600.- Ft. Ilyen és ehhez hasonló húzásokat mindenütt megcsináltak. Ezek elsőre nem tűnnek soknak, azonban egy bármilyen vállalkozás azt veszi észre, hogy éves szinten egyszer csak keletkezik 2-300 ezer forintnyi többletköltsége, amelyet nyilván beépít az áraiba.

Adóemelések, béremelések és értelmetlen pénzszórások

Magyarország gazdaságpolitikája helyben jár. Ennek jele az ún. stagfláció vagyis az hogy a gazdaság nem növekszik. 2024. 4. negyedévében végrevégre növekedett, kőkemény 0,4%-ot. A 2025-ös költségvetést a magyar kormány 3,4%-os növekedéssel számolva tervezte meg, az elemzői konszenzus 2-2,5%-ot lát valószínűbbnek.

Ez nem nagyon meglepő, ugyanis a magyar kormánynak most már annyi ötlete sincs a gazdaság beindítására, mint amennyi Matolcsy idején volt. Ő a kelkáposztafőzelék metabolikus hatásai és a hárompöttyös seggű kisbabák mellett azért időnként legalább szólt, hogy baj van. Már ez sincs.

A magyar kormány tehát csinál egy padlássöprést. Megemeli a jövedéki adókat, amelyek olyan terméket érintenek, amelyet mindenképp vesznek az emberek. A nemtudomén hánymillió alkoholista országában a pia mindenképp fogyni fog, ahogy a cigi is. A benzin/gázolaj szintén jövedéki adó alá esik, amely végigsöpör az egész gazdaságon.

A stagfláció okairól még augusztusban írtam egy jó hosszút. Érdemes visszaolvasni, a mostani infláció okai ott gyökereznek.

Az akkor leírtak nem változtak, és a likviditási problémákat a magyar kormány egész egyszerűen adóemeléssel tömte be. Mivel a forgalom nem növekszik, továbbra is azzal tud csak operálni, hogy a változatlan forgalom melletti nagyobb nominális bevételt adóztatja.

De az igazi baj nem az, hogy most rossz. Az igazi baj, hogy a magyar gazdaság továbbra is likviditáshiányos, senki se tud kitörni a saját kis rossz gazdasági környezetéből, és mindenki azt próbálgatja, hogy mennyi áremelést viselnek el vevői vagy ügyfelei. Mert az infláció megemelte a költségeket, de beinduló gazdaság hiányában nincs növekvő vásárlóerő. Értelmes gazdaságpolitika hiányában meg nincs kitörési lehetőség.

A gazdaságra ötletszerűen rászólt ilyen-olyan támogatások pont ugyanolyan transzferek, mint a nagy adóvisszatérítés volt 2022-ben. Az árát inflációban kell megfizetni.

Ebből a helyzetből két kiút van:

Az egyik a sokkterápiás gazdaságpolitika, ahol a költéseket leállítják és csak azt indítják újra, amelyeket 1) muszáj 2) és meggyőződtek róla, hogy hatékony pénzköltés lesz. Emellett pedig kisbaltával lecsapkodják a jogi hátráltató tényezőket. Igen, ez a klasszikus (neo)liberális sokkterápia, amelynek teljesen jogos baloldali kritikája, hogy nagyon keményen odacsap mindenkinek, aki szegény. Azzal én egyetértek, hogy az évekig húzott “austerity” nem jó dolog, elég ránézni az angolokra, akik lassan negyven éve takarékoskodnak annyi pénzért amennyiből akár jól is élhetnének. Ugyanakkor szerényen kérdezem, hogy a nullára leharcolt szociális rendszeren vajon lehet-e még egyáltalán rontani?

A másik a buzgó imádság, és a bizalom valami globális fellendülésben. A fene tudja, neoliberalizmus ide, mértékadó baloldali magyar értelmiség oda, inkább az elsőt kéne már valakinek megcsinálni. Orbán és kormánya nem fogja.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz