Tényleg lesz Pride-bírságolás?

Tényleg lesz Pride-bírságolás? Szeritntem ez uborkaszezoni ijesztgetés.

Hadházy Ákos facebook oldalán jelent meg egy poszt a pride-on bírságolásról. Kiragadott idézet:

“Nagyon durva és a jövő szempontjából kiemelten fontos információ jutott el hozzám: a rendőrség - nyilván orbáni parancsra - a Pride résztvevőinek tömeges megbírságolására készül.

A számomra egyértelműen megbízható forrás szerint a résztvevők azonosítására képes kamerarendszer és szoftver rendelkezésre áll,

azonban az EDDIGI eljárás szerint emberi közreműködés is kellett a büntetések kiszabásához, emiatt valóban rengeteg időbe telne ennyi embert megbírságolni. Így volt ez EDDIG.

A friss információ szerint azonban már készül az az "összekötő" rendszer, ami a kamerával rögzített és arcfelismerő mesterséges intelligenciával beazonosított képek alapján automatikusan ki is küldi a büntetéseket az ügyfélkapun keresztül a résztvevőknek.”

Noha alapelvem, hogy kultúrember nem foglalkozik szabálysértési joggal, muszáj itt pár dolgot helyretenni. Öveket becsatolni, hosszú és unalmas következik.

Jogszabályi háttér:

Az egész az Alaptörvény 15. módosításával kezdődött. Ebben egy olyan preambulumot követően, mintha Bencsik András írta volna 1983-ban a Népszabadság pártélet rovatába, ez mondatik ki:

“1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Ez a látszólag gyermekvédelmi szöveg nagyjából a zsidótörvényekkel vagy a kulákozással egy súlycsoportban versenyző szarháziság a magyar jogtörténetben.

Ennek megértéséhez idézzük fel, hogy mit csinál egy rendes (értsd: nem az állampárt kádertemetőjeként funkcionáló) alkotmánybíróság. Munkájának nagy részét az teszi ki, hogy amikor különböző alapjogok ütköznek egymással és az államérdekkel, akkor megvizsgálja, hogy egy-egy alapjogot nem korlátoznak-e aránytalanul egy másik jog vagy az államérdek miatt.

Ilyenkor úgynevezett szükségességi-arányossági teszteket végeznek el és megállapítják, hogy egy új jogszabály szükségesen és arányosan korlátozza valamelyik alapjogot vagy sem.

Ennek a műveletnek az egyik alapkérdése, hogy vannak-e abszolút és korlátozhatatlan emberi jogok. A gyakorlat ilyet nagyon keveset ismer, leginkább csak az élethez való jogot. Karsai Dani harca a strasbourgi bíróság előtt egy ilyen szükségességi-arányossági teszt kiharcolására irányult. Az ő esetében az emberi méltósághoz és az emberi önrendelkezéshez való jog állt szemben az élethez való joggal. A strasbourgi bíróság ezt a tagállamokra hagyta. A magyar jogban az élethez való jog abszolút, az ember még a saját életéről sem dönthet úgy, hogy véget vet neki. Illetve de facto nyilván tehet ilyet, sőt az öngyilkossági kísérlet túlélése esetén sincs büntetőeljárás. A közreműködőt azonban büntetik.

Minden egyéb jognál azonban a jogok nem abszolút jellegűek, vagyis egy másik jog kedvéért korlátozhatóan. Így hiába van jogunk az egészséges környezethez, és azon belül a csendhez, a vasutat el fogják a kert végében vezetni, mert más embereknek meg ahhoz van joga, hogy eljussanak A-ból B-be. De pl. lehet hogy azon a vonalon az éjszakai közlekedést majd korlátozzák, mert a szükségességi-arányossági teszt közbelép.

Ez az alkotmánymódosítás a gyerekek védelmét olyan abszolút jognak nevezi, amely minden olyan szükségességi-arányossági tesztet megelőz, ahol két jog ütközik egymással. Vagyis hiába van joga a magyar melegeknek ahhoz, hogy békén hagyják őket, a gyerekvédelem indokával korlátlanul lehet őket cseszegetni.

A robotzsaru is fut rajta, hát nem? De. Végrehajtani.

Már itt felvetődnek kérdések, mert az Alkotmánybíróságnak - indítvány esetén - szerintem továbbra is vizsgálnia kellene, hogy a gyerekvédelem, milyen szintje elégséges a gyerekvédelmi cél biztosításához, és nem abból kiindulnia, hogy a gyerekjogok abszolút mivolta miatt, bármilyen durva intézkedés megengedett. Ebből a mostani gittegyletből ennyi eszet és gerincet nem nézek ki, de lehet ez csak az én hibám.

Erre az alkotmánymódosításra tehát felhúztak további szabályokat, így pl. a Gyermekvédelmi tv. (Gyvt.) új 6/A. § -t

“E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Erre persze minden szakember (a többszörösen kitüntetett tapiatyákat és gyermekvédelmi striciket leszámítva) rögtön megmondja, hogy őrültség, de most ezt hagyjuk is,

mert itt a gyülekezésről szóló törvény új 13/A.§:

(1) Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.

(2) A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul.

Ez megint egy olyan szabály, amit álló f…önérzettel írt valaki. Valaki igazán definiálhatná a “Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét” mivel ez egy ún gumiszabály, különösen a (2) bekezdés miatt. Mert innentől kezdve a rendőrségnek elég annyit mondani, hogy ott bizony homoizé lesz, és kész, be is van tiltva. Ez az elképzelés találkozott 3-400.000 ellenvéleménnyel a Pride-on.

És végül ehhez kapcsolódott a Szabstv. módosítása, amely kiegészült ezzel:

“189. § Aki (…) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13/A. § (1) bekezdése szerint tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szervez, megtart, valamint aki az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelenik és – a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesz, (…) szabálysértést követ el.

A Szabstv. eljárási része is módosult, ez a szöveg került be:

156. § (5) Szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe.

Még egy jogszabályunk van hátra, méghozzá a AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1689 RENDELETE, annak is az 5. Cikk h) pontja, miszerint tilos:

„valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek használata a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból, kivéve, ha és amennyiben az ilyen használat a következő célok egyikéhez feltétlenül szükséges:

i. emberrablás, emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás konkrét áldozatainak célzott felkutatása, valamint az eltűnt személyek utáni kutatás;

ii.természetes személyek életét vagy fizikai biztonságát fenyegető konkrét, jelentős és közvetlen veszély, illetve terrortámadás tényleges és valós vagy tényleges és előre látható veszélyének megelőzése;

iii.bűncselekmények gyanúsítottjainak lokalizálása vagy azonosítása nyomozás vagy büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából olyan, a II. mellékletben említett bűncselekmény miatt, amelynek esetében az érintett tagállamban a büntetési tétel felső határa legalább négyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

A “valós idejű” azonosító rendszer ugyanezen rendelet preambulumának 17. pontja szerint:

“A „valós idejű” rendszerek esetében a biometrikus adatok rögzítése, az összehasonlítás és az azonosítás azonnal, majdnem azonnal, vagy mindenesetre jelentős késleltetés nélkül történik. E tekintetben nem nyílhat mozgástér az érintett MI-rendszerek „valós idejű” használatára vonatkozóan e rendeletben foglalt szabályok megkerülésére azáltal, hogy kisebb késleltetéseket alkalmaznak. A „valós idejű” rendszerek olyan „élő” vagy „megközelítőleg élő” anyagot – így például videofelvételt – használnak, amelyet kamera vagy hasonló funkciójú más eszköz készített. Az „utólagos” rendszerek esetében ezzel szemben a biometrikus adatokat már rögzítették, és az összevetésre és az azonosításra csak jelentős késleltetéssel kerül sor. Olyan anyagokról van szó, mint például a zártláncú televíziós kamerák vagy magánkészülékek által készített képek vagy videofelvételek, amelyek a rendszer érintett természetes személyek tekintetében történő használata előtt keletkeztek.”

Ha valaki eddig végigolvasta, vegyen nagy levegőt, vagy szívjon el egy cigit, vigye le a kutyát, vagy nézze meg ezt a videót, mert innen még hosszú lesz.

Ezeket a jogszabályokat és még pár általános jogelvet figyelembe joggal merül fel a kérdés: most mi van????

Menjünk sorban:

Elkövettek-e szabálysértést a Pride felvonulás résztvevői?

Az én álláspontom szerint nem. Ugyanis: a “rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére” fordulatról én, mint aki végig ott álldogált a Városház téren, annyit tudok mondani, hogy egyáltalán nem hallottam ilyesmit.

Sőt, amikor már mozgott a tömeg, és biztosító (kiválóan biztosító) rendőrök százai mellett mentünk el, egyetlen egy tájékoztatás nem volt arról, hogy a rendezvény illegális lenne.

A jogszabály megfogalmazása miatt szerintem bizonyítási kérdés, és a rendőrséget érintő bizonyítási kérdés, hogy a megfelelő felszólítások elhangzottak. Nyilván adott esetben a védelem is odaállíthat 5-10 tanút, aki - az önvádra kötelezés tilalmára történt figyelmeztetés után - elmondhatja, hogy ott volt és nem hallott semmit.

Aztán ott a kérdés, hogy ugyanazon az útvonalon volt 3 különböző demonstráció, meg egy, a gyülekezési tv. hatálya alá nem tartozó önkormányzati rendezvény.

Pár szót az officialitásról:

Ha a rendőr bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését észleli, akkor szent kötelessége intézkedni. Ez az intézkedés lehet személyes is, de lehet az is, hogy a megfelelő parancsnoki láncolaton keresztül jelenti, hogy mit lát és ilyenkor az intézkedés kötelezettsége átszáll feletteseire.

Ezt bárki aki volt Hadházys hídfoglaláson, pontosan tudja. A rendőrök nem kedvesen, de korrektül és türelmesen elmondják mi következik, hogy aki nem akar rendőrrel ütközni, nyugodtan és biztonságosan odébb mehessen, majd a rendőrök kiválasztják a megfelelő intézkedésfajtát (a sima hangosbemondózástól a vízágyúig terjedő skálán) és a megfelelőt alkalmazzák. A hídfoglalók esetében például felterelik őket a járdára.

Ha a rendőrök azt észlelik, hogy tiltott gyülekezés van, akkor nekik (és nem a szervezőknek, az önkormányzatnak, a dalai lámának vagy karmatlai radzsának) a feladata ezt közölni a néppel.

Ezután pedig minden szabálysértővel szemben haladéktalanul intézkedni kell, mert ez nem olyan fajta szabálysértés, amelynél a szabálysértő nincs jelen. Tehát ez nem a határban megtalált elkóborolt kutya esete. Itt a szabálysértés és a szabálysértő a rendőr orra előtt van, az intézkedést, legalább az intézkedés tényének a közlésével meg kell kezdeni.

Mindenkivel szemben. Nyilván az egy közérdekű adatigénylés kiváló témája lehet, hogy valaki megkérdi a rendőrségtől, hogy milyen alapon választják ki a megbírságolt személyi kört. Ha erre azt találnák válaszolni, hogy ennyit tudtak azonosítani, az némi hatékonysági/alkalmazhatósági kérdéseket vet fel az arcfelismerővel kapcsolatban.

Beszéljünk az arcfelismerőről:

A jogszabálymódosítás azt jelenti, hogy az arcfelismerő nem bizonyítási hanem nyomozási eszköz lett. A rendőrség megkeresi a társhatóságot, az pedig megmondja, hogy a képen Ésik Sándor látható. Ezek után az eljárás az arcfelismert személy ellen folyik az eljárás.

Ha ezt én mondjuk kétségbe vonom (nem fogom, ott voltam) akkor kérdés, hogy mivel bizonyít a rendőrség. Ha videófelvétel alapján arfelismertek, akkor már ugrunk is az EU rendelethez, amivel kapcsolatban nyilván a Kotmánybíróság, ja nem, senkit nem érdekel a Kotmánybíróság, a bírósági szakaszban szépen felfüggesztünk és megyünk az EUB elé.

Illetve nyilván a rendőrség majd nyilvánosságra hozza hogy működik az arcfelismerő, hiszen ugyebár nekem jogom van az ellenem felhozott bizonyítékot úgy megismerni, hogy azt akár szakértő is megnézze…hagyjuk is.

De tegyük fel, hogy a rendőrség, dacára a várható tárgylótermi vereségnek, mégis megindítja az összes ilyen eljárást. Mi történik ekkor? Kérdezzük meg bátran azokat a rendőröket, akiknek 200 dosszié van stócba rakva az asztaluk mellett. Meg aztán azt a kéttucatnyi bírósági titkárt akinek majd ezzel foglalkozni kell. Meg a jegyzőket, akik ezeket majd mind leírják.

Mindezt úgy, hogy a bíróságok most kaptak a nyakukba egy “gyorsító csomagot” meg az ún. távoltartásokkal kapcsolatban kismillió új ügyet, miközben nincs titkárnő a bíróságon, mert lassan mind világgá megy az alacsony bérek miatt.

Á, dehogy fogják az első AB-s vagy EUB-s indítványra felfüggeszteni az egészet, aztán majd lesz valami…

Összességében ezt én ilyen uborkaszezoni néphergelésnek érzem, fenntartva a tévedés jogát, hiszen sokszor alábecsültem már, hogy mekkora baromságokra képes a Fidike. A végletekig kizsigerelt rendőrséget és az elmúlt évben többször nyilvánosan megalázott bíróságot megpróbálni használni arra, hogy egy várhatóan bármilyen nemzetközi kontrollon pofára eső jogszabály alapján a Fidikének ítéljen, szerintem hiba.

Ebből leginkább az lesz, hogy a bíróságon összedugják a fejüket, felfüggesztés, oszt megy EUB elé, ami majd gondosan eldönti…jövő ilyenkorra…

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.