Érdekes dolog történt, az amerikai ruhásszekrény-lakó ízeltlábúak és ruhásszekrényben tárolt szőrmék bírósága, a Szú-Prém Court rálépett Donnie tyúkszemére USAID ügyben.
Mint az közismert, a Trump-kormány leállította a már folyamatban levő (megpályázott, engedélyezett, pénzügyileg ellenjegyzett stb.) kifizetéseket a US Agency for International Development részéről, amíg Ilonka és Rámasmarni megvizsgálhatja, hogy nincs-e ott DEI meg hatékonytalanság.
Ezt számos szervezet megtámadta, mivel ők amúgy a kedvezményezettjei ezknek a támogatásoknak. A washingtonban székelő DC District Court húzott egy merészet, ugyanis eltörölte a leállító intézkedést, de úgy, hogy egy magyarra kb. ideiglenes intézkedésnek fordítható döntést hozott. (Temporary Restraining Order, TRO). Vagyis az ideiglenes leállítást ideiglenesen leállította, és mivel nem afroamerikai köznyelvi angolról (African-American Vernacular English, AAVE), a dupla negatív itt nem ain’t no nothing, hanem azt jelenti, hogy fizetni kellett.
Nade miért hozott a Trump kormány ideiglenes leállító döntést, miért nem törölték rögtön a kifizetést?
A válasz a fékek és ellensúlyok rendszere, ugyanis a költségvetési kérdésekben a Kongresszus, azon belül is hangsúlyosan a Képviselőház bír hatáskörrel, így az ott már megszavazott támogatások leállításához megint szavazni kellene, ezért volt az ideiglenes befagyasztás.
Igenám, de az ideiglenes befagyasztás ideiglenes befagyasztása azt jelenti hogy fizetni kell. Márpedig ha egyszer valami, a kifizetés időpontjában érvényes kongresszusi felhatalmazás alapján ki van fizetve, azt az amerikai jogállamban visszaszedni igen nehézkes dolog.
Itt jön képbe még egy kevésbé ismert apróság a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatban. Az közismert, hogy a Supreme Court jelenlegi bírái közül csak Sonia Sotomayor és Elene Kagan (Obama) és Ketanji Brown Jackson (Biden) került demokrata elnök jelölése alapján a testületbe. Összehasonlításképpen, Donald Trump egyedül ugyanennyi bírót jelölt.
Az ördög a districtekben
Azt viszont nem szokás követni, hogy a szövetségi bírósági rendszer két alacsonyabb szintjént (az elsőfokú distrit court-ok és felettük a másodfokú federal courts of appeals) bíróit szintén választják. A két linken lehet bogarászni és azt fogjuk találni, hogy az alsóbb fokú szövetségi bíróságokon többségben vannak az Obama/Clinton/Biden jelölte bírák.
Elég bonyolult kérdés, hogy mit és hova lehet megfellebbezni, de van egy csomó ügytípus, amivel egyáltalán nem lehet a Supreme Court elé menni. A világ összes legfelső és/vagy alkotmánybírósága úgy működik, hogy nem lehet minden piszlicsáré üggyel odamenni, ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy egy szinttel lejjebb mi van. Csire doktor aranyköpése szerint pl. a magyar ítélőtáblák vízzáró réteget képeznek a Kúria és a valóság között…
A konkrét ügyben a DC District Court bírája húzott egy … ahogy a brit angolban mondják “cheeky” intézkedést, ugyanis az ideiglenes intézkedése ellen nem nagyon lehet fellebbezni, mivel nem az ügy érdemét dönti el, úgymond “pervezető” jelleggű. Igenám, de amint írtam fentebb, ha egyszer kiment a pénz, akkor legfeljebb visszamenőleg lehet már valamit mondani.
A Trump-kormány jogászai ezért azt mondták, hogy ez a technikai intézkedés valójában ügydöntő, és engedni kellene ellene a DC Circuit előtti fellebbezést. A Supreme Court ezt a panaszt befogadta, és az ideiglenes kifizetési stopot feloldó ideiglenes intézkedést ideiglenes intézkedésével felfüggesztette. (Tudom, hogy perverznek tűnök, de a magyar joggyakorlat után annyira üdítő egy logikusan működő jogrendszerről írni…)
Majd ezután jött a Trump-kormánynak a feketeleves.
Az nem meglepő, hogy a három demokrata bíró mit döntött. A vezető bíró John Roberts ismert konzervatív, de nem egy ügyben volt már ő a mérleg nyelve, aki nem a republikánus jelölésű bírákkal szavazott. Meglepőbb, hogy Samuel Alito, a másik viszonylag mérsékelten konzervatív bíró a döntés ellen szavazott, sőt ő jegyzi a különvéleményt, amelyhez a Trump által jelölt Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh is csatlakozott az őskövület (még az öreg Bush nevezte ki 1991-ben) Clarence Thomas mellett.
Na és akkor ki volt a mérleg nyelve, na ki? Hát Amy Coney Barrett a hétgyerekes, kőkonzervatív, kőkatolikus bíró, akit Trump azért jelölt Ruth Bader Ginsburg halála után, hogy minden progresszívnek feltartsa a középső ujját. Nem ez az első eset, hogy Barrettről kiderül, hogy az elvei nem dísznek vannak, mindenesetre most gondolom Trump már nem örül annyira hogy anno őt jelölte, mert lehet hogy abortusz és más ügyekben kissé múlt századi, viszont van ez a hülye dolga,hogy bírói függetlenség, és nem azt csinálja, amit az őt jelölő elnök jónak lát, hanem azt amit ő helyesnek.
Mire mutat ez rá? Arra mutat ez rá, kedves gyerekek, hogy a bírói függetlenség egyrészt intézményi kérdés, meg a mocskos anyagiak kérdése is. De a lényeg az, hogy a bírói függetlenség igazi lakóhelye a bíró feje.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia.
Reméljük, hogy a döntést megszavazó konzervatív bírák közül egy sem kapja el az amerikai ruhásszekrény-lakó ízeltlábúak és ruhásszekrényben tárolt szőrmék által terjesztett betegséget, a Szú-Prém-kórt.
Röviden azt is mondhatnánk, hogy Amy Coney Barrett visszanyalt...