Világháborús szelek a Közel-Keleten

Amint azt mindenki tudja, az éjjel Irán rakéta- és dróncsapást próbált mérni Izraelre. A támadás jellegéből adódóan az nem volt kérdés, hogy az izraeli légvédelem képes lesz a támadóeszközök nagy részét még azelőtt megsemmisíteni, hogy azok kárt tennének emberben vagy eszközben.

Milyen fegyverekkel támadott Irán?

1. a Shahed drónokat. Ezek lassú, éles manőverekre képtelen eszközök, amelyeket tömegesen lehet gyártani, kis túlzással barkácsáruházakban kapható anyagokból. A jellegzetes háromszög formájú sárkány (repülőeszköz esetén a karosszériát sárkánynak hívjuk) egyszerű lemezből készül, a vezérlése arra elég, hogy nagyjából pontosan odaérjen a célhoz. Két méret létezik, a Shahed 131 és 136 a kisebbik 15 a nagyobbik 50 kilós harci résszel bír, ez valamekkora arányban robbanóanyag és repesz keveréke. Ez a drón nem azért veszélyes mert modern lenne, az ukránok rendszeresen szedik le sima géppuskával is. A veszélye az, hogy rengeteg van belőle (tegnap este is 100 feletti mennyiségben lőtték ki) és a légvédelmet, különösen ha minden este jön 100 újabb, egy idő után túlterhelheti.

   

2. Cirkálórakéták. Ez a kifejezés az angol “cruise missile” tükörfordítása, a magyar terminológia szerint a robotrepülőgép kifejezés a helyes. Ezek ránézésre egy rakéta és egy repülő szerelemgyermekének tűnnek. Vagy repülőről indítják, vagy a földről rakéta gyorsítással lövik ki. Ezt követően a levegőben mint repülő közlekedik, vagyis sugárhajtómű hajtja, és szárnyak segítségével repül. Ezek gyakran bonyolultabb eszközök mint az előző kategória. Lényegesen gyorsabban (150-300 km/h helyett 1000 km/h körüli sebességgel) repülnek, a vezérlőrendszerük precízebb becsapódást tesz lehetővé. A vezérlés gyakran tud olyat, hogy légvédelmet elkerülő/megtévesztő manővereket csináljon (aztán ez vagy sikerül vagy nem). A harci rész tömege is jóval nagyobb, 150-400 kiló között, kategóriától függően. Atomhatalmaknál megoldották, hogy a nagyobb robotrepülőgépek képesek legyenek kicsire összecsomagolt atombomba hordozására is. Irán nagy valószínűséggel még akkor se tart itt, ha már van atombombája. Az iráni robotrepülő program az orosz H-55 (angol szövegekben az eltérő cirill átírás miatt Kh-55) továbbfejlesztésein alapul. Az iráni robotrepülőgépek nem jelentenek gondot az izraeli légvédelemnek, azonban ugyanaz a veszélyük, mint az összes többi ilyen eszköznek, a technológia mai szintjén már olcsón tömeggyárthatók, és a hatodik-hetedik estén már nincs mivel rájuk lőni. Az ukrán energetikai hálózat pont ezért szenved a napokban érzékeny sérüléseket.

   

3. Ballisztikus rakéták. Wernher von Braun óta az elv ugyanaz. A rakéta ballisztikus pályán halad, tehát (közel) függőlegesen kilövik, majd a sebessége és a föld tömegvonzása által meghatározott görbe pályán repül. A pálya csúcsa a légvédelmi eszközök számára elérhetetlen vagy nehezen elérhető magasságban van, ahonnan vagy az egész rakéta vagy csak a leváló harci rész, a hangsebesség többszörösére gyorsulva zuhan a céljára. Irán ilyen fegyverei szintén szovjet fegyverek leszármazottai, és ellentétben az első kettővel, ezek ellen kifejezetten nehéz légvédelmi eszközökkel védekezni, ám az izraelieknek van erre technológiája, amelyet az éjjel alkalmaztak is.

Ízelítő egy nagyobb támadásból

Látható tehát, hogy a fenyegetést nem az jelenti, hogy ezek valamiféle lelőhetetlen szuperfegyverek lennének, hanem az, hogy sok van belőlük. Valószínű, hogy Irán képes egymás utána nem öt (mint ma éjjel), hanem 20-30 ilyen hullám indítására is. A 20. hullám tájékán lehet már fogytán a védelem lőszere, és amfetamin-tablettákat kell kiosztani a pilótáknak és kezelő személyzeteknek.

Katonai szempontból tehát az iráni támadás valóban egy figyelmeztető akció volt, úgy ahogy az iráni katonai szóvivő elmondta. Nem csinálták tovább, mert az izraeli katonai doktrína természetesen nem az, hogy csendben lövöldöznek a légvédelemmel és reménykednek, hogy a barkácsáruházi eszközökkel megépíthető Shahedből kevesebb van, mint laborokban, fehér védőruhás mérnökök által gyártott légvédelmi rakétából.

Az izraeli katonai doktrína - mint minden katonai doktrína - taktikai és stratégiai válaszcsapást ír elő. Az irániak leálltak azelőtt, hogy ilyenre az izraeli katonai vezetőknek parancsot kellett volna adniuk. Ez nem független attól,hogy az irániak a svájci diplomácián keresztül üzentek az amerikaiaknak, hogy mit csinálnak, illetve tegnap este a Közel-Kelet légtere tele volt amerikai radar- és lehallgató (ún. SIGINT, signal intelligence) gépekkel.

A gond ott van, hogy a politikai kockázat óriási. Netanjahu már hónapok óta abban a helyzetben van, hogy Gázából ki kellene vonulnia, vagy legalábbis az ottani helyzetet valamilyen nyugvópontra kéne juttatnia. Ezt két okból sem teheti meg. Egyrészt még mindig vannak izraeli túszok (tehát belpolitikai katasztrófa, ha nem szabadítja ki őket) másrészt meg nincs olyan megoldás, amelyet tárgyalóasztal mellett a többi muszlim ország ledugna a palesztinok torkán.

Öngyújtóval a lőporoshordónál

Szándékosan írtam muszlim országot arab ország helyett, ugyanis az arab országoknak nem hiányzik egy újabb konfliktus izraellel. Az elmúlt bő tíz évben, Irán erősödésével, Szíria és Irak szétesésével, Libanon káoszba süllyedésével, valamint a törökök súlyos gazdasági problémáival az a helyzet állt elő, hogy a maradék, egyben levő és erős közel-keleti arab országnak egyáltalán nem érdeke a konfliktus Izraellel. Ettől még pont olyan antiszemiták mint előtte, röhögve néznék végig, ha Izraellel valami baj történne, de nem akarnak benne részt venni.

Szaúd-Arábiában Mohamed bin Szalman herceg épp gazdasági nyitást csinál, az Emírségek mintájára próbál turizmust és egyéb szolgáltatásokat behozni abból a rengeteg pénzből, amelyet az olaj termel. Az Emírségek, ágyúlövésnyi távolságban Irántól, kínosan ügyelnek a jó nyugati kapcsolatokra, hogy tudjanak nyugati fegyvereket vásárolni, meg persze fenntartani a nyaralóturizmust. Ilyen körülmények között a palesztin vezetőknek megveregetik a vállát, ingyen bulizhatnak a luxushotelekben, de fegyvert, azt nem kapnak.

Irán, az ügyeletes …kavaró

A “palesztin ügyet” Irán vette át, és pont ugyanarra használja, mint előtte a szovjetek: a Közel-Kelet destabilizálására és arra, hogy ha nagyobb balhé van, kissé feljebb tudja verni az olajárat.

A mindenkori izraeli vezetés meg kényes helyzetben van. Ha keményen odacsap, mint az októberi Hamasz/Hezbollah támadás után, illetve a mostani iráni csapás kiváltó oka az volt, hogy Damaszkuszban iráni állami (konzulátusi) épületet is bombáztak, akkor azzal kockáztatja, hogy a szintén rengeteg belső problémával küszködő iráni vezetés is erőt fog alkalmazni.

Ha viszont nem reagálnak, akkor azzal felbátoríthatják részben Iránt, részben másokat, hogy támadásokat csináljon Izraelben, megtörik a “no one fucks with Israel” imidzs. Sajnos hozzá kell azt is tenni, hogy Netanjahu ingatag helyzete, és szélsőséges koalíciós partnerei miatt fennáll a veszélye, hogy Izrael nem lesz annyira higgadt, mint amennyire annak kéne lennie.

A helyzet tehát kényes, mert Izrael belpolitikai és külpolitikai okokból sem hagyhatja válasz nélkül a tegnap estét, viszont senki (se az arabok, se az amerikaiak) nem akarják, hogy ebből nagyobb balhé legyen. Természetesen Izraelben is látják, hogy a dolog célja iráni részről az, hogy hátha sikerül az arabokat valamilyen iszlamista alapon megint Izrael ellen fordítani.

Mi következik?

Most tehát megy az üzengetés, várhatóan hamarosan lesz ENSZ határozat, ahol majd ‘Nbugyingo Kigombolo alsó-kutyuli generalisszimusz indítványára 140-20 arányban szavazva elítélik majd Izraelt mert Irán rálőtt. Az Iránt elítélő határozati javaslatból német és kanadai közvetítéssel kikerül majd a “fegyver” a “támadás” és az “Izraelt” kifejezés, de ezt követően Sunyihullah Rázmegovics Gerhardbergerov elasztáni elnök előzetes ígérete ellenére mégse szavazza meg, így ilyen határozat végül nem lesz.

Ezen színjáték mellett alighanem folyamatos az egyeztetés arról, hogy mi fog történni. A tegnapi első reakcióm az volt, hogy Mike Johnson amerikai alsóházi elnököt kutyáztam, és ezt fenn is tartom. Az amerikai légierő és más egységek az éjjel segítettek Izraelnek. De a kongresszusban egy fél éve áll egy Izraelt és Ukrajnát támogató csomag. Az ilyen balhék legfontosabb moderátora az, hogy mindenki tudja, hogy ha nagyon nagy gáz van, jönnek az usákok. Johnson viszont Donald Trump parancsára hónapok óta blokkolja az ezt szolgáló törvénycsomagot, amelyeknek még lehetnek ilyen következményei.

Tegnap este a koreai határ közelében és a Tajvan környéki vizeken se aludt senki, mert mindenkiben felmerült, hogy az ottani balhét célszerű akkor megkezdeni, amikor az USA Izraelre figyel. Nem volt véletlen az Okinava szigetén, a Kadena légibázison a héten megrendezett “elephant walk” erődemonstráció, figyelmeztetni kellett Kínát és Észak-Koreát, hogy vannak azért arrafelé is amerikai védelmi képességek.

Elephant walk, Kadena. Erődemonstráció Tajvan térségében.

Ezzel együtt, most diplomáciai nagyüzem várható, és nagyon-nagyon feszült helyzet. Reméljük, hogy az estihez hasonló nagyszabású katonai akciók nélkül. Egy közel-keleti háború ugyanis beláthatatlan következményekkel járna, olyanokkal, amelyek ha nem is atom-apokalipszishez, de világszerte háborús gócok fellángolásához vezetne, amelyet akkor is lehetne harmadik világháborúnak nevezni, ha minden atomfegyver marad szépen a raktárban/kilövőben.

Sajnos, érdekes időket élünk. Tudom, hogy a Múzsát többen olvassák Izraelből, szeretnénk kifejezni aggodalmunkat és afeletti örömünket, hogy az ijedtségen felül nagyobb baj nem lett, reméljük ez így is marad.

Hogyan támogasd a Múzsát?

Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.

Három módja van:

1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.

2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.

3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára

1. Ez egy korai fázisban levő projekt, heti egy-két, Magyarországot angolul magyarázni igyekvő poszttal. Erre is 8 dollár az előfizetés, és itt hamarosan jön a paywall. A magyar múzsa és az angol elkülönül, most dolgozom a megoldáson, hogy aki az egyikre előfizet, annak legyen hozzáférése a másikhoz, de nem biztos, hogy sikerül. Ha érdekel az angol, akkor inkább arra fizess elő, a magyar Q&A sessiont, ha lesz, meg tudjuk beszélni.