Gondolatról gondolatra ugyanígy látom.Diétás! Szó szerint leírtad a gondolataimat egy kivétellel. Én Oroszorszországot olyan európai országnak látom , amelyik önsorsrontó módon folytatja az elmúlt 4-5 évszázad európai öngyilkos hatalmi harcát. Nem tanult a 2. Világháborúból, nem tanult a Szovjet Unió bukásából, és nem követendőnek, hanem legyőzendőnek ítélte az európai pacifizmust. Ezzel önmagát is leértékelte, Európát és önmagát is a bizonytalanságba lökte.
Nekem kicsit erős ez a felvezetés az "Európa, mint kivétlesen militarista civilizáció" elképzeléssel. Egyáltalán nem tartom ezt igaznak, és bár a cikk egyáltalán nem megy el ilyetén irányba, mégis veszélyesen közel visz minket a jelenlegi woke baloldalon urakodó mainstream elképzeléshez, miszerint Európa valami bűnös, erőszakos elnyomó hatalom volt, és míg a világ többi részében békében túrták a földet a másfajta népek, mi gonosz fehérek odamentünk és tönkretettük és rabszolgasorsba taszítottuk őket, ami miatt nekünk most bűntudatot kell éreznünk és tönkre kell tennünk magunkat büntetésképp. Ennek meg a valósághoz semmi köze. A világ minden részében mindig háború és erőszak tombolt, Európa egyszerűen csak ügyesebben és jobban csinálta a dolgot, mint a többiek. És pont ennek az önbántalmazó attitűdnek a hatását hiányolom kicsit a cikkből, ez is egy fontos gátló tényező a háborús segítségnyújtás elmaradásában.
Érdekes amúgy, hogy nem csak a baloldalon, de a szélsőjobboldalon is jelen van egyébként az öngyűlölet, a Republikánus Párt a MAGA konteóval gyakorlatilag a globális szélsőbaloldal Amerika-gyűlöletének számos központi elemét magábaolvasztotta, az imperializmus-kritikát elsősorban, miközben pont a Republikánus Párt volt a tényleges képviselője az amerikai imperializmusnak majdnem egy évszázadon át.
Az európaiak pontosan azért voltak ügyesebbek a többieknél a háborúskodásban, mert 1500 évig megállás nélkül ezt csinálták. Kínában pl ez nem volt annyira jellemző, ott polgárháborús időszakok voltak, de nem állandóan. Japánban volt ugye a Sengoku korszak, amikor feudális urak gyilkolták egymást 150 évig, utána meg 250 évig béke volt. Na Európában nem volt 10 évnyi békés időszak a Római Birodalom bukásától kezdve a második világháborúig. Ez NEM tisztán negatív dolog amúgy, rengeteg előnye is volt a széttagolt Európának a monolit birodalmakhoz képest. Többek között serkentette az innovációt és megakadályozta a stagnálást, aminek az európaiak technológiai előnye is köszönhető. Szóval nem, ez nem önostorozás, csak elismerése egy ténynek, ami nem az európaiak "gonoszságából" fakad, hanem egyszerűen a kontinens geopolitikai adottságaiból.
Abszolút laikusként nekem mind a posztból, mind a kommentekből hiányzik az eddig semleges, ámde az orosz agresszió nyomán a NATO-ba felvett Finnország és az oda csak Erdogan és Orbán szemétkedése miatt még csak felvételre váló Svédország. Két eddig híresen semleges ország, amelyek éppen a katonai tömböktől való önkéntes távoltartásuk miatt elég erősen fegyverkeztek, mert minden várható agresszió esetén magukra lettek volna utalva. Legalábbis én ezt vettem le a hiradásokból.
- A svédek régóta aktív fegyveres semlegességet folytatnak, Európában elég ritka, széles spektrumú hadiiparral. Ez ráadásul jelentős részben vagy saját fejlesztés, vagy olyan kooperáció, amelyben csak a licenszet vették meg, a gyártás Svédországban folyik. Ugyanakkor pont a semlegesség miatt kevés exportpiacuk volt (fegyvervásárlásnál mindig nagy súlya van annak, hogy kivel érdemes jóban lenni), a saját haderő méretét pedig a lakosságszám korlátozza. Ezért aztán a kapacitásaik erősen korlátosak.
- A finnek a felszínen inkább a jószomszédi barátságra építettek, a fegyverzetük vegyes, részben nyugati, részben szovjet/orosz volt. Ráadásul nagyvasból ők tudtommal csak a tengerészetnek gyártanak, légierőt, tüzérséget és páncélosokat vásárolnak. Vagyis a képességeik nagyon ki vannak szolgáltatva annak, hogy mások alkalmasint tudnak-e nekik szállítani.
Magyarán ez a két hadsereg ugyan - a szakértők szerint - nagyon jól felkészített, az állomány is motivált, pillanatfelvételen az eszközparkjuk is impozáns, de ők is ugyanabban a békeidős, utánpótlást nélkülöző felállásban működnek, mint az összes európai NATO tagállam. Náluk sincs "cserepad", hogy heti 8-10-20 harckocsi vagy APC veszteséget pótolni tudnának.
Őszintén nem tudom, hogy a nyugati fiatalság olyan állapotban van-e, hogy akarna és képes lenne-e harcolni. De a magyar sem. Bontsuk két részre a dolgot. Az egyik, amit Magyarországon is látunk: egoizmus, atomizmus, szétesett társadalom, teló-és videójátékfüggőség. De nyugaton ehhez hozzájön az is, hogy évtizede óta hallgatják a toxikus férfiasság tematikát, vagyishogy mindenféle aggresszivitás rossz. Én a katonatípust alapvetően a vasvillás szénahordás után kocsmában vidáman verekedő parasztlegényként képzelem el, és legyen eléggé egyszerű ahhoz, hogy a patrióta jelszavak fellelkesítsék. Lehet, hogy tévedek, mert már nem baka kell, hanem operátor, nem tudom. Azt tudom, hogy ahhoz nagyon kell valami, hogy az ember ne szaladjon a világba el, ha 155mm-essel lőnek rá.
Ezt felvetettem Takács Márknak, ő azt mondta, minden a kiképzésen múlik. Hát jó. Én is hallottam már, hogy ott szétszedik és újra összerakják az embert. De azt lehet kiképezni, aki a kiképzésen megjelenik.
Annyit tudok mondani, hogy sztem a történelemben nem volt még egy generáció, aki pl. kevesebbet verekedett volna.
Most csak egy gyors megjegyzés: a GFP (Global Fire Power) hosszú évek óta rendszeresen közzétett indexét (fegyveres erősorrendjét) számos katonai és biztonságpolitikai szakértő folyamatosan bírálja, mert összeállításának paramétereit és az összehasonlítások szempontjait meglehetősen szakszerűtlennek tartják, a felhasznált nyers adatokat meg túlságosan kvantitatívnak. De egy hozzávetőleges megközelítésre és beszélgetési kiindulási pontnak többé-kevésbé alkalmas, a Múzsa végül is nem egy military-médium :-)
* Azt gondolom, hogy az USA jelentős tekintélyvesztést szenvedett el 1990 után. Köszönhetően, részben az Afganisztán-, Irak- egyéb sztorik miatt, részben a "fák nem nőnek az égig" effekt miatt. Túlterhelődött az USA a felvállalt konfliktusokkal is, hát még azokkal, amik pluszba jöttek szembe. Már a hongkongi demokrácia ügykezelése is vetített a falra árnyakat.
* A XXI.század háborúját látnivalóan teljesen másképp kell vívni, mint azt korábban papíron elképzelték. Az oroszok drága KA-52 helikoptere nagyon gyorsan kukázódott. A háború első pár hetében elsüllyedt a milliárdos Moszkva hadihajó (majd mentek továbbiak is utána a roncstemetőbe). Elektronikus hadviselés is több sebből vérzik. Nemhogy az iráni Shahed drónok, de a Kalibrok is potyognak le az égből. Az izraeli Vaskupolát is túl lehet terhelni olcsó palesztin rakétákkal. Másik oldalról Javelin, Bayraktar stb: mintha meglenne ellenük az ellenszer.
Az ukrán-orosz háború évei alatt számomra két dolog emelkedik ki:
(1) Menetközbeni innovációnak kulcsfontosságú szerepe lett. Ukránok 1 nap alatt elvesztették a tavaszi hadjáratukat idén, majd újratervezés után, jelentős hendikeppel (pl.:légtér-uralás nélkül) állták a sarat a mennyiségi túlerővel szemben. Ugyanez a drónos komplex hadviselésre is igaz (mint innovációra).
(2) Nem a drága és kevés hardver felé mozdul a háború, hanem az olcsó tömeghardver felé. Benne pl.: lőszer-topikkal is. Számomra egyébként is logikus, hogy nemcsak nyereséget kell maximalizálni, hanem veszteséget/költséget minimalizálni is.
(3) Az lehet a jövő háborúnyertese, aki olcsón úgy tud minőségi technikai előnyt elővarázsolni a cilinderből, hogy ne azonnal kukázódjék és ne azonnal legyen másolható az ellenfélnek.
Az USA azt gondolom tehát itt is jelentős tekintélyvesztést szenvedett. El lehet gondolkozni, hogy a mostani DEM-GOP 60 milliárdos kötélhúzása mennyiben egymás szivatása (politizálási szinvonal-esése) és mennyiben anyagi probléma.
* Konklúzió? A "nyugat alkonyá"-ból az USA is rendesen veszi ki a részét, a rossz prioritásokkal, gazdasági ésszerütlenségekkel, Trump-féle pitiánerségekkel, iraeli-, török- vagy magyar elszemtelenedésekkel. Persze az EU olykor még nagyobb hülyeségeit ez nyilván nem menti.
Van egy nagyon fontos Nato/nyugati haditechnikai dolog katonailag, ami viszont az ukrán-orosz háborúban marginális, és ez a "front" légierő (bombázók, MiG-31-ről indított Iskander más, a stratégiai) használata. Az ukránoknak sose volt rá lehetősége, az oroszok viszont a nulladik naptól nem tudják kihasználni a potenciálját mert nem volt hozzá know-how, tapasztalat, kiemelten szenzorok, fegyverek. És ez komoly torzitást okoz.
Fontos, hogyy ezen a pár tucat F-16-os ukrán pilótákkal bevetése jövő nyár/őszre, érdemben bem fog tudni változtatni.
"...amit a városi legendák szerint a konzervgyárak villámgyors átállításával pikkpakk meg lehetne oldani..."
Úgy érted, hogy a felületkezelt bádoglemezekek végbélkúposítják és a bennük rejlő babfőzelékek gázokat fejlesztve önmagukat lövik ki az ellenség irányában, akik a gázok hatására elalélnak és így fogságba esnek?
"Amit már hónapok óta lebegtetnek, az egy talán Kárpátalján megvalósuló harckocsi gyártó valami, amivel kapcsolatban jelentkezzen az, aki szerint ennek van akár gazdasági, akár katonai, akár politikai értelme..."
Gondolatról gondolatra ugyanígy látom.Diétás! Szó szerint leírtad a gondolataimat egy kivétellel. Én Oroszorszországot olyan európai országnak látom , amelyik önsorsrontó módon folytatja az elmúlt 4-5 évszázad európai öngyilkos hatalmi harcát. Nem tanult a 2. Világháborúból, nem tanult a Szovjet Unió bukásából, és nem követendőnek, hanem legyőzendőnek ítélte az európai pacifizmust. Ezzel önmagát is leértékelte, Európát és önmagát is a bizonytalanságba lökte.
Nekem kicsit erős ez a felvezetés az "Európa, mint kivétlesen militarista civilizáció" elképzeléssel. Egyáltalán nem tartom ezt igaznak, és bár a cikk egyáltalán nem megy el ilyetén irányba, mégis veszélyesen közel visz minket a jelenlegi woke baloldalon urakodó mainstream elképzeléshez, miszerint Európa valami bűnös, erőszakos elnyomó hatalom volt, és míg a világ többi részében békében túrták a földet a másfajta népek, mi gonosz fehérek odamentünk és tönkretettük és rabszolgasorsba taszítottuk őket, ami miatt nekünk most bűntudatot kell éreznünk és tönkre kell tennünk magunkat büntetésképp. Ennek meg a valósághoz semmi köze. A világ minden részében mindig háború és erőszak tombolt, Európa egyszerűen csak ügyesebben és jobban csinálta a dolgot, mint a többiek. És pont ennek az önbántalmazó attitűdnek a hatását hiányolom kicsit a cikkből, ez is egy fontos gátló tényező a háborús segítségnyújtás elmaradásában.
Érdekes amúgy, hogy nem csak a baloldalon, de a szélsőjobboldalon is jelen van egyébként az öngyűlölet, a Republikánus Párt a MAGA konteóval gyakorlatilag a globális szélsőbaloldal Amerika-gyűlöletének számos központi elemét magábaolvasztotta, az imperializmus-kritikát elsősorban, miközben pont a Republikánus Párt volt a tényleges képviselője az amerikai imperializmusnak majdnem egy évszázadon át.
Az európaiak pontosan azért voltak ügyesebbek a többieknél a háborúskodásban, mert 1500 évig megállás nélkül ezt csinálták. Kínában pl ez nem volt annyira jellemző, ott polgárháborús időszakok voltak, de nem állandóan. Japánban volt ugye a Sengoku korszak, amikor feudális urak gyilkolták egymást 150 évig, utána meg 250 évig béke volt. Na Európában nem volt 10 évnyi békés időszak a Római Birodalom bukásától kezdve a második világháborúig. Ez NEM tisztán negatív dolog amúgy, rengeteg előnye is volt a széttagolt Európának a monolit birodalmakhoz képest. Többek között serkentette az innovációt és megakadályozta a stagnálást, aminek az európaiak technológiai előnye is köszönhető. Szóval nem, ez nem önostorozás, csak elismerése egy ténynek, ami nem az európaiak "gonoszságából" fakad, hanem egyszerűen a kontinens geopolitikai adottságaiból.
Nagyon király elemzés lett, köszi, hogy elmagyaráztad a magam fajta fogalmatlanoknak, hogy miről van szó.
Abszolút laikusként nekem mind a posztból, mind a kommentekből hiányzik az eddig semleges, ámde az orosz agresszió nyomán a NATO-ba felvett Finnország és az oda csak Erdogan és Orbán szemétkedése miatt még csak felvételre váló Svédország. Két eddig híresen semleges ország, amelyek éppen a katonai tömböktől való önkéntes távoltartásuk miatt elég erősen fegyverkeztek, mert minden várható agresszió esetén magukra lettek volna utalva. Legalábbis én ezt vettem le a hiradásokból.
két külön tészta.
- A svédek régóta aktív fegyveres semlegességet folytatnak, Európában elég ritka, széles spektrumú hadiiparral. Ez ráadásul jelentős részben vagy saját fejlesztés, vagy olyan kooperáció, amelyben csak a licenszet vették meg, a gyártás Svédországban folyik. Ugyanakkor pont a semlegesség miatt kevés exportpiacuk volt (fegyvervásárlásnál mindig nagy súlya van annak, hogy kivel érdemes jóban lenni), a saját haderő méretét pedig a lakosságszám korlátozza. Ezért aztán a kapacitásaik erősen korlátosak.
- A finnek a felszínen inkább a jószomszédi barátságra építettek, a fegyverzetük vegyes, részben nyugati, részben szovjet/orosz volt. Ráadásul nagyvasból ők tudtommal csak a tengerészetnek gyártanak, légierőt, tüzérséget és páncélosokat vásárolnak. Vagyis a képességeik nagyon ki vannak szolgáltatva annak, hogy mások alkalmasint tudnak-e nekik szállítani.
Magyarán ez a két hadsereg ugyan - a szakértők szerint - nagyon jól felkészített, az állomány is motivált, pillanatfelvételen az eszközparkjuk is impozáns, de ők is ugyanabban a békeidős, utánpótlást nélkülöző felállásban működnek, mint az összes európai NATO tagállam. Náluk sincs "cserepad", hogy heti 8-10-20 harckocsi vagy APC veszteséget pótolni tudnának.
végre egy pozitív kicsengés az elmúlt idők borongós hírei után.
Őszintén nem tudom, hogy a nyugati fiatalság olyan állapotban van-e, hogy akarna és képes lenne-e harcolni. De a magyar sem. Bontsuk két részre a dolgot. Az egyik, amit Magyarországon is látunk: egoizmus, atomizmus, szétesett társadalom, teló-és videójátékfüggőség. De nyugaton ehhez hozzájön az is, hogy évtizede óta hallgatják a toxikus férfiasság tematikát, vagyishogy mindenféle aggresszivitás rossz. Én a katonatípust alapvetően a vasvillás szénahordás után kocsmában vidáman verekedő parasztlegényként képzelem el, és legyen eléggé egyszerű ahhoz, hogy a patrióta jelszavak fellelkesítsék. Lehet, hogy tévedek, mert már nem baka kell, hanem operátor, nem tudom. Azt tudom, hogy ahhoz nagyon kell valami, hogy az ember ne szaladjon a világba el, ha 155mm-essel lőnek rá.
Ezt felvetettem Takács Márknak, ő azt mondta, minden a kiképzésen múlik. Hát jó. Én is hallottam már, hogy ott szétszedik és újra összerakják az embert. De azt lehet kiképezni, aki a kiképzésen megjelenik.
Annyit tudok mondani, hogy sztem a történelemben nem volt még egy generáció, aki pl. kevesebbet verekedett volna.
Most csak egy gyors megjegyzés: a GFP (Global Fire Power) hosszú évek óta rendszeresen közzétett indexét (fegyveres erősorrendjét) számos katonai és biztonságpolitikai szakértő folyamatosan bírálja, mert összeállításának paramétereit és az összehasonlítások szempontjait meglehetősen szakszerűtlennek tartják, a felhasznált nyers adatokat meg túlságosan kvantitatívnak. De egy hozzávetőleges megközelítésre és beszélgetési kiindulási pontnak többé-kevésbé alkalmas, a Múzsa végül is nem egy military-médium :-)
* Azt gondolom, hogy az USA jelentős tekintélyvesztést szenvedett el 1990 után. Köszönhetően, részben az Afganisztán-, Irak- egyéb sztorik miatt, részben a "fák nem nőnek az égig" effekt miatt. Túlterhelődött az USA a felvállalt konfliktusokkal is, hát még azokkal, amik pluszba jöttek szembe. Már a hongkongi demokrácia ügykezelése is vetített a falra árnyakat.
* A XXI.század háborúját látnivalóan teljesen másképp kell vívni, mint azt korábban papíron elképzelték. Az oroszok drága KA-52 helikoptere nagyon gyorsan kukázódott. A háború első pár hetében elsüllyedt a milliárdos Moszkva hadihajó (majd mentek továbbiak is utána a roncstemetőbe). Elektronikus hadviselés is több sebből vérzik. Nemhogy az iráni Shahed drónok, de a Kalibrok is potyognak le az égből. Az izraeli Vaskupolát is túl lehet terhelni olcsó palesztin rakétákkal. Másik oldalról Javelin, Bayraktar stb: mintha meglenne ellenük az ellenszer.
Az ukrán-orosz háború évei alatt számomra két dolog emelkedik ki:
(1) Menetközbeni innovációnak kulcsfontosságú szerepe lett. Ukránok 1 nap alatt elvesztették a tavaszi hadjáratukat idén, majd újratervezés után, jelentős hendikeppel (pl.:légtér-uralás nélkül) állták a sarat a mennyiségi túlerővel szemben. Ugyanez a drónos komplex hadviselésre is igaz (mint innovációra).
(2) Nem a drága és kevés hardver felé mozdul a háború, hanem az olcsó tömeghardver felé. Benne pl.: lőszer-topikkal is. Számomra egyébként is logikus, hogy nemcsak nyereséget kell maximalizálni, hanem veszteséget/költséget minimalizálni is.
(3) Az lehet a jövő háborúnyertese, aki olcsón úgy tud minőségi technikai előnyt elővarázsolni a cilinderből, hogy ne azonnal kukázódjék és ne azonnal legyen másolható az ellenfélnek.
Az USA azt gondolom tehát itt is jelentős tekintélyvesztést szenvedett. El lehet gondolkozni, hogy a mostani DEM-GOP 60 milliárdos kötélhúzása mennyiben egymás szivatása (politizálási szinvonal-esése) és mennyiben anyagi probléma.
* Konklúzió? A "nyugat alkonyá"-ból az USA is rendesen veszi ki a részét, a rossz prioritásokkal, gazdasági ésszerütlenségekkel, Trump-féle pitiánerségekkel, iraeli-, török- vagy magyar elszemtelenedésekkel. Persze az EU olykor még nagyobb hülyeségeit ez nyilván nem menti.
Van egy nagyon fontos Nato/nyugati haditechnikai dolog katonailag, ami viszont az ukrán-orosz háborúban marginális, és ez a "front" légierő (bombázók, MiG-31-ről indított Iskander más, a stratégiai) használata. Az ukránoknak sose volt rá lehetősége, az oroszok viszont a nulladik naptól nem tudják kihasználni a potenciálját mert nem volt hozzá know-how, tapasztalat, kiemelten szenzorok, fegyverek. És ez komoly torzitást okoz.
Fontos, hogyy ezen a pár tucat F-16-os ukrán pilótákkal bevetése jövő nyár/őszre, érdemben bem fog tudni változtatni.
Azért a 2. világháború óta - szinte - fegyvertelen Németország mítosza elég távol van a valóságtól. Mind a nyugati,mind a keleti állam jelentős hadsereget tartott fent - bővebben: https://www.bundeswehr.de/en/about-bundeswehr/history/cold-war
"...amit a városi legendák szerint a konzervgyárak villámgyors átállításával pikkpakk meg lehetne oldani..."
Úgy érted, hogy a felületkezelt bádoglemezekek végbélkúposítják és a bennük rejlő babfőzelékek gázokat fejlesztve önmagukat lövik ki az ellenség irányában, akik a gázok hatására elalélnak és így fogságba esnek?
HaHa
Nem, hanem úgy, hogy a konzervek és kályhacsövek szabványos mérete nem véletlenül annyi, amennyi
"Amit már hónapok óta lebegtetnek, az egy talán Kárpátalján megvalósuló harckocsi gyártó valami, amivel kapcsolatban jelentkezzen az, aki szerint ennek van akár gazdasági, akár katonai, akár politikai értelme..."
Miért ne lenne értelme?