"Max Weber a hatalomról alkotott elméleteiben megkülönböztette a fizikai kényszer fenyegetésén alapuló hatalmat (power)az uralomtól, (rule) amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos, azaz legitim. A legitimitás 4 formáját különböztette meg: a transzcendentális (a hatalmat vallási érvekkel bizonyították, például Egyiptomban a Napkirály), tradicionális (királyi), a karizmatikus (népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő) uralom legitimitását."
A fentiek alapján hibás az a demokratikus rendszer, melyben az uralomra (rule=törvények hozására, végigvitelére) kapott felhatalmazással vissza lehet élni, s meg lehet ragadni a hatalmat.
Hogy nem demokrácia az O1G-izmus, az biztos - de épp azért nem mondható diktatúrának, mert nincs DIREKT kényszer, csak amennyi éppen szükséges.
A fideszhatalom (ha úgy tetszik, NER) leválthatósága nem éles 1 vagy 0 kérdés, hanem egy skála, amin (rengeteg közpénzből és korlátlan közhatalommal, így általában szigorúan törvényesen) folyamatosan haladnak a 0 felé, de ügyelnek rá, hogy sose érjék el
Van egy friss tegnapi Telexes interjú Ungváry Krisztiánnal.
MIinden másodperce nagyon jó volt a számomra, de a "Nyugat alkonya" topikban mondott egy érdekeset (amit persze tudunk), mégis így ebben a formában, ilyen felerősítéssel érdekes lehet említeni (bepoziciónált videó-url)
Ezt csak úgy ideteszem., Ontopiknak is tartom, valódi és nagyon aktuális kérdéseket feszeget. A (teljes és amúgy hosszú) poszt nagyon ott van a szeren, szvsz. (Ha tiltott reklám, nyugodtan lehet törölni)
Kardblog: 2023 - Az év amikor a nyugat belenézett a sötétségbe, az pedig visszakacsintott rá
- (a) Hatalom önmagáért (hatalomvágy) illetve (b) van effektív, konkrét célja a hatalom megszerzésének, gyakorlásának.
- Ritkán van vegytiszta hatalomvágy (mert hiszen előbb-utóbb uncsi lesz az adreanalin-löketek kontextusában). Valami ilyen-olyan motiváció csak kíséri még.
* 2.vízválasztó: Mi lehet a hatalom (megszerzésének) célja?
- Önzéstől (harácsolás, hódítás, erőszak) terjed a spektrum az altruizmusig.
- Az önzést nem ragoznám tovább (naponta éljük meg, durvuló formákban)
- Az altruizmus "maximuma":
+ A vezetettek maxmális kiteljesedése, a szabadság/kényszerek kereteinek "legjobb"(?), optimális(?) alkalmazásával.
+ Maslow piramis felsőbb rétegei minél több embernél.
+ De ha mérni is akarunk, akkor például társadalmi boldogságindex-maximalizálás.
Ennél a pontnál én meg vagyok lőve például Trumppal.
Azt értem, hogy
+ akarja a hatalmat,
+ bosszúálló,
+ feltűnésileg viszketeg,
+ értem a paradigmaváltási szándékát is (jó nagy kockázatokat bevállalva)
+ a büntetés elöli menekülést
+ stb.
De ennyi elég lenne magyarázatként?
Mégis csak nagy kihívás USA-elnöknek lenni, rengeteg erőforrással, torturával, kényszerrel, adottsággal (80 éves aggastyánság) stb.
Nekem nem kerek a kép, de ezt betudom saját korlátaimnak.
* 3.vízválasztó: Hogy bánik a vezetettekkel a hatalomgyakorló?
- Értelmetlen kegyetlenségektől indul a spektrum, az egyetlen kérdés a felskálázás kalibere (ingadozás-kilengés).
- A spektrum másik vége: "lassez-faire" - azaz, mondjuk így "élni és élni hagyni" elve.
* 4.vízválasztó:
- Nevesíthető, azonosítható-e hatalomgyakorló személy (amúgy névleg - lásd pl.: Novák Katalin - avagy nem névleg)
- Avagy korporatív-jellegű: csapat/törzsi testület vagy bölcsek/vének tanácsa (személytelen)
- A dolog azért fontos, mert nem mindegy, hogy mekkora gazságokra képes az egyén avagy egy szervezet mögé bújó döntésbefolyásoló aktor.
* 5.vízválasztó: egyéni alkat.
Van aki,
- Vezető-alkat: az ő problémája (sikerességen, hatékonyságon felül) az önreflexió ignorálásának veszélye.
- Végrehajtó kiskatona alkat: az ő problémája (potenciális vakságon felül) a rugalmatlanság vagy adoptálódás veszélye.
* 6.vízválasztó: egyén szempontja.
- Mi az egyén célja?
- (a) napról-napra élni a vakvilágba avagy (b) van küldetése, célja, feladata az embernek földi vagy a reinkarnálódó - :) - életben (lásd Goethe)
- Itt izgalmas lehet a „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt.22.21, Mk.12.17)
- Ha az egyén harmoniába tudja hozni a "császárit" és "istenit" akkor az jobb, mintha feszültségbe/konfliktusba torkollik ez.
Az orbán-rendszer semmista. Mivel semmiféle elvekkel nem rendelkez ik azon kívül, hogy a hatalmat mindig, minden körülmények közt birtokolni kell. Ha ma gondolunk valamit, de holnap az lesz a jó, ha annak az ellenkezőjét gondolják, akkor nem kifizetődő, ha bármit is gondolnak. Következésképpen nem gondolnak semmit.
Ha definiciók szintjén nézzük, akkor egy elvtől minimum két dolog várható el:
(1) Legyen fogalmi háttere
(2) Időbelileg tárgyalható legyen.
Orbán rendszere szerintem egyrészt utilitarista, másrészt 13+ évével időtávban tárgyalható mára már.
Haszonelvűség jelenik meg kezdetektől fogva művelt célraorientált (politikai) marketingjétől egészen mondjuk a nagyon konkrét olimpiai szavazásig. Annó a Momentum ugye azért indított aláírásgyűjtést, hogy népszavazás támassza alá. Mikor Orbánnak látszott a bukta egy tollvonással lehúzta a napirendről az olimpiát (és azóta nyüszög a témán). Sosem érdekelte a téma alapvetése, a képviseltek óhaja, akarata, véleménye. Egyet nézett: a hasznot. És akkor innentől el lehet kezdeni beszélgetni a korrupcióról például ;)
De ugyanezt a netadóval kapcsolatban is el lehetett mondani: mikor látták, hogy ez nagyon nemgyerebe, akkor elengedték. És ugye akkoriban még elég vékony jégen táncolt a népszerűségük.
Elég átlátszóan akarod bevinni az embereket az erdőbe - hogy azután a fáktól ne lehessen látni azt.
De ha a népszavazásósdit, konzultációsdit elhelyezed a rezsim egészének a működésébe, akkor lesz tiszta a kép.
Az un "szociális népszavazás" után igyekeztek minden akadályt kiépíteni - ha pedig 1-2 eset eljjutott odáig, hogy abból mégis népszavazás lehet, akkor gyorsan visszaléptek. Ugyanakkor kényére-kedvére ír ki népszavazást vagy konzultációt - s nem érdekli annak az eredménytelensége.
Orbán amúgy mikor képviselte a nép hosszú távú (de akár: rövid) távú érdekeit?
- Az olimpia ügye távolról sem volt lefutott ügy. Orbán meg is nyerhette volna, ha végigviszi.
- Eleve várt Orbán a lefújással, amíg ki nem derült megvan-e szükséges mennyiségű népszavazást-kérő aláírás.
- Eleve rengeteg támogatója volt az olimpiának, csak annyi volt az aláírásgyűjtő kérdés, hogy ekkora sokezer milliárdos kérdésben kell-e népszavazás.
- Van még egy ordítóan perdöntő - szerencsére érzelmektől függetleníthető - sarokpont, nevezetesen, hogy Orbán fejben játszotta le(!) (vö: nyuszika és medve tanmeséjével) a népszavazás kérdését az elkaszálással. Míg az aláírásgyűjtés önmagában nagyon is akceptálható effektív konkrét felvetés volt(!).
- Azt hogy ebben az esetben mi korrekt és mi nem azt nyitva hagynám, gondolja végig mindenki.
- Eszembejut egy személyes sztorim. Napokban halt meg a híres-neves "kiakadós" Orosz László nagyszerű BME-s fizika tanár. Róla mesélte Vankó Péter (fizikai olimpiára felkészítő BME-s tanár), hogy Orosz László szerint az a demokrata, aki átadja a hatalmat, ha veszít. Orbán 2002-ben átadta a hatalmat (jellemzően a MIÉP volt, aki "hídazott"). Azóta megéltük Trumpot (Capitoliummal) és Orbán is kedvére alakítgatja a szabályokat, nyilvánosságot (szavazat-biztosítás érdekében), mitöbb neki is van/lett félnivalója a hatalomvesztéstől (2002-vel szemben). El lehet gondolkodni, képes lenne-e tisztességes hatalomátadásra Orbán (mára már).
- Jussunk előbb konszenzus alapra az olimpiai népszavazás topikban, és utána oldjuk meg a Macron-problematikát.
Finn kereszténydemokrata képviselő: A Fidesznél tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával
„Nem akarok túl közeli párhuzamot húzni, de sok szempontból Európa most ott tart, ahol az 1930-as évek második felében tartott. Tudom, hogy ez erős állítás, de számos akadémikus és elemző egyetért velem. (…) Ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával”
- radikális: szó etimológiája szerint gyökerekig hatoló. Orbán-rendszer szerintem gyökerekig hatolóan saját (szemben a fékek és egyensúlyok redszerével szemben). Saját abban az értelemben, hogy minden mást ignoráló és pusztító. Frissebb keletű példa: alapítványosdi a felsőoktatásban.
-tekintélyuralmi nacionalizmus: a tekintélyuralom az, amikor a tekintély fontosabb, mint amit képvisel. Trump mondhat bármekkora f*sságot Orbánra, attól még Trump a követendő példa. Azeriek nyírhatják az örmény keresztényeket, attól még az azeriség mivolta a fontos. Vissza lehet menni egészen a baltás gyilkos topikig.
- Kétféle nacionalizmus van, szvsz. Az egyik támadó (másikat leigázni akaró és/vagy másik ellenében mindenen átgázolva védekező), és van az önvédelmi nacionalizmus (talán respektálható igényekkel is). A magyart szerintem kevésbé bántják manapság, mint a hivatalos politika bánt másokat. A nacionalista türk vonalról nehéz eldönteni, hogy parodisztikusabb-e, ártalmasabb-e, nevetségesebb-e.
-totalitárius állam: erre csak a kinyírt oktatást, kultúrát, önkormányzatiságot tudom felhozni. Somogyi András standupos pár órával ezelött jelezte, hogy nem tud helységet bérelni Kecskeméten(!) estjéhez. Simon Lászlót kirúgták a Nemzeti Műzeumtól. Nekem ez a mindent leuralás kísérlete.
- Csaj ágybabújás topikra ellenérv lehet az LMBTQ+. Túlszabályozási kísérletek (és vele való visszaélések) rendszerfüggetlenül tudhatnak lenni.
- Leváltható-e a Fidesz? Nekem a 13+ év mást mond.
- Az államnak miért kéne mindenen átgázolva repteret venni 51%-ban? Hol van hasonlóra nyugati példa?
- Az erős vezető iránti rajongás: amikor a rezsimban egy Demeter Szilárd avval kampányol, hogy megveszekedett Orbanista? Győzike az ő hatókörében nem rajongó?
- A hazánk tekintélyes része rühelli azt, hogy magyar. Ezt adom (sajnos). Nem véletlen a korábbi ámokfutások nyomán a nyakunkba kapott Orbán/NER.
- "Egyébként nézz rá az amcsikra: na azok felsőbbrendűnek hiszik magukat." - Ezt is adom, mégha ebben sok patriótizmus is lehet csak szimplán. Ha Trump ekkorát mehet, az nem tűnik véletlennek.
- A katonai szellem nemcsak abban nyilvánul meg, hogy van-e kötelező sorozás, vagy mekkora a költségvetési rész a hadseregben. Hanem például, hogy az orvos és tanár egyrészt pórnéppé degradálódik (megalázással), másrészt bábuként tologatható á lá alattvaló a hierarchia alján.
- a fasizmus a politikai erőszak. Szerintem nem a legvégső kifejlettségi állapotában kell csak észrevenni a politikai erőszakot. Ez egy mérgező folyamat, egyre nagyobb léptékben előadva. Ahogy a Fidesz/NER is belerágta magát a magyar valóságba.
* Igen. A radikális nem feltétlenül rossz, szerintem sem. Bár, ha valaki úgy forgat ki alapjaiból valamit, hogy káosz a vége, az lehet rossz. Dél-Korea, Szingapúr radikális volt és ebben sikeres (szvsz). Azonban nem a radikálist kifogásoltam a Fidesznél, hanem, hogy radikálisan a saját képére formál. Na az helytelen, még ha van "népuralmi", "legitim" szavazás is mögötte.
* Azeri-topik. Egyrészt az örmények sérült nemzet az iszlám brutális nyomása alatt, lásd Musza Dagh 40 napja (amiről beszélni sem lehet, török elvárás szerint). Másrészt valahol a létükért küzdenek (egyébként hasonlóan komoly reprodukciós rátával, mint az iszlám). Fotel-kommentelőként én sem validálnék semmilyen fegyveres erőszakot (lásd a posztbeli "erősebb kutya b*szik"-ot). Csak annyit tudok felvetni, hogy demokratikus elvek mentén vajh hogy lehetne békésen egymást mellett megférnie a kereszténynek iszlámnak. Az ideológia-függetlenedés ugye nem nagyon pálya. Bármiféle szabályozás csak időlegesen lehet megoldás, mert az erőegyensúly felborulása ad acta teheti azonnal (ideológia nyomása alatt). Az azeri+török kombót jelenleg veszélynek/problémának látom a mában, minden mástól függetlenül is (épp az erőegyensúly kontextusában)
* "Keresztény-nyírás" - Fidesz-generálta - problematika azért nagyon gáz, mert (1) mazsoláz ("cherry-picking") (2) kettős mércével mér, mint a szuverenítás-védelemben. Ide ne folyjon pénz választást befolyásolóan, de Le Pennek, Szerbiába, Dodiknak azért mehet. Ez azt üzeni nekem, hogy a keresztények nyírhatók, amennyiben valaki kellő erővel rendelkezik hozzá. Egyébként az "izé és hozé" topik jogos, de mindenkire nézve jogos kell legyen (szerintem is)
* Az örmények elismerték nyomás alatt a vereséget, segítve, hogy tudjanak nyitni nyugat felé (oroszoktól elfordulva). Sajnos vereséggel is kell diplomáciát csinálni. Lásd 1944-et analógia-kísérletnek: Faraghó Gábor vezérezredes vezette a magyar fegyverszünetről Moszkvában tárgyaló delegációt (kiugrási előzményként) kontra ilyesmi nélküli román kiugrást. Hogy Horthy mennyire "fogadta el" ezt a kényszerűséget, arról részletesen lehet olvasni.
* Izrael nagyon nehéz topik. A világnak is, Orbánnak magának is. Én magam is az egyik mainstreamhez képest durva véleményen vagyok (és ezt a topikot most nem akarom kinyitni)
* Hogy ki ellen fenekedik/áskálódik Orbán és mennyire "békés", ezt most szintén elengedném. Van elég nyitott front enélkül is.
* Kultúra/oktatás kiinyírása topik. CEU? Veiszer Alinda és Alföldi Róbert zalaegerszegi sztorija? Geszti-Nagy Ervin sztori? Geszti elismerte, hogy szóltak neki, Nagy Ervinnek nagy a szája.
* Önkormányzatiság. Veszélyhelyzeti kormányzás, 2/3 birtokában? Mi ez, ha nem kinyírása például az önkormányzatiságnak. Budapest? Göd? Lakossági fórum helyi nyilvánosság kizárásával?
* "Leváltható-e a Fidesz?" Annyiban jó a német példa, hogy bennük is észrevehető szuicid hajlam.
* Reptér. Én nem a reptér ellen beszélek (bár korrupciós tapasztalatok alapján az is megér egy misét). Hanem a "mindenen átgázolás"-ról.
"Az orvosoknál akinek nem tetszett az eü szolgálati jogviszony". Igen, meg ne nézzem a tévét, ha nem tetszik.
* Rajongás. Politikusért miért is kéne rajongani? Az hogy mekkora mocsár a politika, azt a topikot most megint nem nyitnám ki. Túl sok mindenben nem értünk egyet, nagyon távol van a kettőnk közötti konszenzus.
"Ha ez így van, akkor miért baj az, hogy egy csomóan azt gondoljuk, hogy ugyanezen jellegű, csak ellenkező oldali mérgező folyamatok nyugati terjedése legalább olyan rossz, ha nem rosszabb.." Mert én a saját háztájon szeretnék előbb kapirgálni, nem más ország, sőt mégcsak a Fidesz/NER/Kesma szennyeséről sem szeretnék beszélni (max.érintőlegesen és/vagy muszájból).
* Egy definícióval szembeni követelmények (minimálisan):
+ Legyen ütős, jól elhatároló (homályossági, átfedési, ellentmondásossági stb. problémák ignorálásával)
+ Vegye körbe konszenzus (értsd értelmiségtől a nem értelmiségig mindenki ugyanazt, ugyanúgy értse alatta)
* A wikipédia szerint a demokrácia:
"...népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom. A legtöbb közismert "demokrácia" közös jellegzetessége nem a közvetlen néphatalom, hanem a közhatalom választásának a legitimációja."
- Először is, ami a népuralmat illeti, Gyurcsány modorában szólva "Lóf*szt mama!" Krasznahorkaitól elkezdve sok komoly értelmiség mondja, hogy se a szocializmusban ("dolgozó nép"), se a mai demokráciában ("nép/nemzet") NEM bír olyan érdemi hatalommal (ami ne amortizálná, kiszipolyozná, tönkretenné őt magát). Szép dolog a választás, de, ha visszaélésről szól az egész, akkor másfele kell keresgetni a kulcsot.
- Másodszor a "legitimáció" kérdése problémás. Nemcsak a visszaélésekre, csalásokra gondolok.
Szerintem elvárás kellene legyen, hogy
+ A népuralom szavazói akceptálható önérdekek mentén gyakorolják választójogukat (értsd általa ne b*sszanak ki saját magukkal).
+ Tudja felmérni a szavazó miről dönt, milyen hatókörben (értse a döntését és következményeit),
+ Életpárti legyen a döntése és ne öngyilkos hajlamú
A magyar választások utolsó 13 éve, egyik fenti feltételt sem elégíti ki.
Törvényi szabályozás szerint ugyan lehet legitimnek tekinteni a kimenetelt, a természetes jogérzék szerint NEM (szvsz).
>A demokrácia, minden ellenkező porhintéssel szemben: döntéshozatali forma. Ennyi, semmi más.
Igen. Sz*r választékból, sz*rul kivitelezett - időben pillanatnyi időtartamú - döntés, ami meghatározza szabadesésben(!) a következő 4 évet minimum.
>A természetes jogérzék az alapja a lincselésnek vagy a vagyonelkobzásoknak is.
Ezt egyrészt adom.
Másrészt nincs jó szabályozás csak valamilyen tekintetben jobb szabályozás valóban (más problémákkal). Ha a társadalom nem akar minőségibb demokráciát, akkor a társadalom ellenében pusztán szabályozással nem lehet őt megváltani.
Viszont én nem a sarkaiból akarnám kiforgatni a világot, hanem névtelenül kommentelgetek egy poszt alatt. Szerintem ebbe belefér, hogy a törvényi szabályozás és a különféle természetes jogérzékek között lehet konfliktust észrevenni.
Sokszor beszélgetünk mi is a hatalomról, annak törvényszerűségeiről üzleti környezetben, és talán emiatt éreztem kicsit leegyszerűsítőnek és egydimenziósnak (politikai sík) a fentieket: törökgáborosan fogalmazva kevés lehet/lesz ebből igaz a paraván mögötti világra és hiányzik a külpolitikai/nemzetközi környezet kontextusa, miközben ezek erősen, ha nem erősebben formálják a politikai hatalom gyakorlását, mint a választói döntések, személyes preferenciák (ti. ha jobban megéri demokratának/atlantistának/éltanulónak lenni, akkor azok leszünk).
Egy kicsit (?)köldök-nézegetős
"Max Weber a hatalomról alkotott elméleteiben megkülönböztette a fizikai kényszer fenyegetésén alapuló hatalmat (power)az uralomtól, (rule) amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos, azaz legitim. A legitimitás 4 formáját különböztette meg: a transzcendentális (a hatalmat vallási érvekkel bizonyították, például Egyiptomban a Napkirály), tradicionális (királyi), a karizmatikus (népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő) uralom legitimitását."
A fentiek alapján hibás az a demokratikus rendszer, melyben az uralomra (rule=törvények hozására, végigvitelére) kapott felhatalmazással vissza lehet élni, s meg lehet ragadni a hatalmat.
Hogy nem demokrácia az O1G-izmus, az biztos - de épp azért nem mondható diktatúrának, mert nincs DIREKT kényszer, csak amennyi éppen szükséges.
A fideszhatalom (ha úgy tetszik, NER) leválthatósága nem éles 1 vagy 0 kérdés, hanem egy skála, amin (rengeteg közpénzből és korlátlan közhatalommal, így általában szigorúan törvényesen) folyamatosan haladnak a 0 felé, de ügyelnek rá, hogy sose érjék el
Persze, 2/3-dal le lehet "váltani".
Az AB, legfőbb ügyész, MTVA, stb, stb mind-mind 2/3-os.
Nem kell mindenkit - csak azokat, akik meg sem próbálták a szakmai függetlenséget. (Vagyis: csak minden Orbán-kinevezettet :-))
Van egy friss tegnapi Telexes interjú Ungváry Krisztiánnal.
MIinden másodperce nagyon jó volt a számomra, de a "Nyugat alkonya" topikban mondott egy érdekeset (amit persze tudunk), mégis így ebben a formában, ilyen felerősítéssel érdekes lehet említeni (bepoziciónált videó-url)
https://www.youtube.com/watch?v=XZe6qx7KXYM&t=1h04m22s
Ezt csak úgy ideteszem., Ontopiknak is tartom, valódi és nagyon aktuális kérdéseket feszeget. A (teljes és amúgy hosszú) poszt nagyon ott van a szeren, szvsz. (Ha tiltott reklám, nyugodtan lehet törölni)
Kardblog: 2023 - Az év amikor a nyugat belenézett a sötétségbe, az pedig visszakacsintott rá
https://www.facebook.com/kardblog/posts/pfbid0QS5ZNEMjXxLpz6J7k6bRABCgiTCvR5nALA8WD94iUbnSsSonmaoBrLXCMFnbD9Pel
@DMM:
De nagy öröm látni a DMM FB-oldalán a Kard-poszt linkjét, ajánlását. Köszönet érte (részemről).
Vincent is nagyot ment ma. A törvények után itt a VRI jövőképesség indexe. :)
https://www.orulunkvincent.hu/uj-jovokepessegi-indexet-vezetett-be-a-vincent-research-institute/
Na egy nagyon-nagyon szép, perfekt mai adalék a "Nyugat alkonyához". Hogy mekkora a fogalomzavar, mennyire nehéz nem-Kesma oldalon is lényeget látni:
Pár óra alatt kúszott fel 106 kommentre az alábbi 444hsz-thread:
444: Tényleg Gyurcsányék nyerték az indexes belháborút
https://444hsz.com/kommentek/tenyleg_gyurcsanyek_nyertek_az_indexes_belhaborut
Az én témabeli vulgár-okoskodásom: :)
* 1.vízválasztó: Mi a hatalom célja?
- (a) Hatalom önmagáért (hatalomvágy) illetve (b) van effektív, konkrét célja a hatalom megszerzésének, gyakorlásának.
- Ritkán van vegytiszta hatalomvágy (mert hiszen előbb-utóbb uncsi lesz az adreanalin-löketek kontextusában). Valami ilyen-olyan motiváció csak kíséri még.
* 2.vízválasztó: Mi lehet a hatalom (megszerzésének) célja?
- Önzéstől (harácsolás, hódítás, erőszak) terjed a spektrum az altruizmusig.
- Az önzést nem ragoznám tovább (naponta éljük meg, durvuló formákban)
- Az altruizmus "maximuma":
+ A vezetettek maxmális kiteljesedése, a szabadság/kényszerek kereteinek "legjobb"(?), optimális(?) alkalmazásával.
+ Maslow piramis felsőbb rétegei minél több embernél.
+ De ha mérni is akarunk, akkor például társadalmi boldogságindex-maximalizálás.
Ennél a pontnál én meg vagyok lőve például Trumppal.
Azt értem, hogy
+ akarja a hatalmat,
+ bosszúálló,
+ feltűnésileg viszketeg,
+ értem a paradigmaváltási szándékát is (jó nagy kockázatokat bevállalva)
+ a büntetés elöli menekülést
+ stb.
De ennyi elég lenne magyarázatként?
Mégis csak nagy kihívás USA-elnöknek lenni, rengeteg erőforrással, torturával, kényszerrel, adottsággal (80 éves aggastyánság) stb.
Nekem nem kerek a kép, de ezt betudom saját korlátaimnak.
* 3.vízválasztó: Hogy bánik a vezetettekkel a hatalomgyakorló?
- Értelmetlen kegyetlenségektől indul a spektrum, az egyetlen kérdés a felskálázás kalibere (ingadozás-kilengés).
- A spektrum másik vége: "lassez-faire" - azaz, mondjuk így "élni és élni hagyni" elve.
* 4.vízválasztó:
- Nevesíthető, azonosítható-e hatalomgyakorló személy (amúgy névleg - lásd pl.: Novák Katalin - avagy nem névleg)
- Avagy korporatív-jellegű: csapat/törzsi testület vagy bölcsek/vének tanácsa (személytelen)
- A dolog azért fontos, mert nem mindegy, hogy mekkora gazságokra képes az egyén avagy egy szervezet mögé bújó döntésbefolyásoló aktor.
* 5.vízválasztó: egyéni alkat.
Van aki,
- Vezető-alkat: az ő problémája (sikerességen, hatékonyságon felül) az önreflexió ignorálásának veszélye.
- Végrehajtó kiskatona alkat: az ő problémája (potenciális vakságon felül) a rugalmatlanság vagy adoptálódás veszélye.
* 6.vízválasztó: egyén szempontja.
- Mi az egyén célja?
- (a) napról-napra élni a vakvilágba avagy (b) van küldetése, célja, feladata az embernek földi vagy a reinkarnálódó - :) - életben (lásd Goethe)
- Itt izgalmas lehet a „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt.22.21, Mk.12.17)
- Ha az egyén harmoniába tudja hozni a "császárit" és "istenit" akkor az jobb, mintha feszültségbe/konfliktusba torkollik ez.
Orbán rezsim fasiszta-e?
* Wikipedia szerint a fasizmus
- a radikális
- tekintélyuralmi nacionalizmusnak
- a fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek
- az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva
- az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása
- az erős vezető iránti rajongás,
- a nacionalizmus legszélsőségesebb formái
- a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit
- a katonai szellem eluralkodása a társadalomban (megjegyzés:: rabszolgatörvény, státusztörvény, közalkalmazottiságból alárendeltek és hasonlók)
- a fasizmus a politikai erőszak (megjegyzés: civilszervezetek vegzálása, magántulajdonok NER-esítése, tönkretétele)
- a fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét.
Mindenki döntse el saját magának, hogy az Orbán-rezsim fasiszta-e!
Az orbán-rendszer semmista. Mivel semmiféle elvekkel nem rendelkez ik azon kívül, hogy a hatalmat mindig, minden körülmények közt birtokolni kell. Ha ma gondolunk valamit, de holnap az lesz a jó, ha annak az ellenkezőjét gondolják, akkor nem kifizetődő, ha bármit is gondolnak. Következésképpen nem gondolnak semmit.
Ha definiciók szintjén nézzük, akkor egy elvtől minimum két dolog várható el:
(1) Legyen fogalmi háttere
(2) Időbelileg tárgyalható legyen.
Orbán rendszere szerintem egyrészt utilitarista, másrészt 13+ évével időtávban tárgyalható mára már.
Haszonelvűség jelenik meg kezdetektől fogva művelt célraorientált (politikai) marketingjétől egészen mondjuk a nagyon konkrét olimpiai szavazásig. Annó a Momentum ugye azért indított aláírásgyűjtést, hogy népszavazás támassza alá. Mikor Orbánnak látszott a bukta egy tollvonással lehúzta a napirendről az olimpiát (és azóta nyüszög a témán). Sosem érdekelte a téma alapvetése, a képviseltek óhaja, akarata, véleménye. Egyet nézett: a hasznot. És akkor innentől el lehet kezdeni beszélgetni a korrupcióról például ;)
De ugyanezt a netadóval kapcsolatban is el lehetett mondani: mikor látták, hogy ez nagyon nemgyerebe, akkor elengedték. És ugye akkoriban még elég vékony jégen táncolt a népszerűségük.
Ja-ja.
Elég átlátszóan akarod bevinni az embereket az erdőbe - hogy azután a fáktól ne lehessen látni azt.
De ha a népszavazásósdit, konzultációsdit elhelyezed a rezsim egészének a működésébe, akkor lesz tiszta a kép.
Az un "szociális népszavazás" után igyekeztek minden akadályt kiépíteni - ha pedig 1-2 eset eljjutott odáig, hogy abból mégis népszavazás lehet, akkor gyorsan visszaléptek. Ugyanakkor kényére-kedvére ír ki népszavazást vagy konzultációt - s nem érdekli annak az eredménytelensége.
Orbán amúgy mikor képviselte a nép hosszú távú (de akár: rövid) távú érdekeit?
Ezt én teljesen másképpen látom.
- Az olimpia ügye távolról sem volt lefutott ügy. Orbán meg is nyerhette volna, ha végigviszi.
- Eleve várt Orbán a lefújással, amíg ki nem derült megvan-e szükséges mennyiségű népszavazást-kérő aláírás.
- Eleve rengeteg támogatója volt az olimpiának, csak annyi volt az aláírásgyűjtő kérdés, hogy ekkora sokezer milliárdos kérdésben kell-e népszavazás.
- Van még egy ordítóan perdöntő - szerencsére érzelmektől függetleníthető - sarokpont, nevezetesen, hogy Orbán fejben játszotta le(!) (vö: nyuszika és medve tanmeséjével) a népszavazás kérdését az elkaszálással. Míg az aláírásgyűjtés önmagában nagyon is akceptálható effektív konkrét felvetés volt(!).
- Azt hogy ebben az esetben mi korrekt és mi nem azt nyitva hagynám, gondolja végig mindenki.
- Eszembejut egy személyes sztorim. Napokban halt meg a híres-neves "kiakadós" Orosz László nagyszerű BME-s fizika tanár. Róla mesélte Vankó Péter (fizikai olimpiára felkészítő BME-s tanár), hogy Orosz László szerint az a demokrata, aki átadja a hatalmat, ha veszít. Orbán 2002-ben átadta a hatalmat (jellemzően a MIÉP volt, aki "hídazott"). Azóta megéltük Trumpot (Capitoliummal) és Orbán is kedvére alakítgatja a szabályokat, nyilvánosságot (szavazat-biztosítás érdekében), mitöbb neki is van/lett félnivalója a hatalomvesztéstől (2002-vel szemben). El lehet gondolkodni, képes lenne-e tisztességes hatalomátadásra Orbán (mára már).
- Jussunk előbb konszenzus alapra az olimpiai népszavazás topikban, és utána oldjuk meg a Macron-problematikát.
fasisztoid
Friss mai hír:
Finn kereszténydemokrata képviselő: A Fidesznél tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával
„Nem akarok túl közeli párhuzamot húzni, de sok szempontból Európa most ott tart, ahol az 1930-as évek második felében tartott. Tudom, hogy ez erős állítás, de számos akadémikus és elemző egyetért velem. (…) Ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával”
https://telex.hu/kulfold/2024/01/13/petri-sarvamaa-finn-keresztenydemokrata-ep-kepviselo-orban-viktor
- radikális: szó etimológiája szerint gyökerekig hatoló. Orbán-rendszer szerintem gyökerekig hatolóan saját (szemben a fékek és egyensúlyok redszerével szemben). Saját abban az értelemben, hogy minden mást ignoráló és pusztító. Frissebb keletű példa: alapítványosdi a felsőoktatásban.
-tekintélyuralmi nacionalizmus: a tekintélyuralom az, amikor a tekintély fontosabb, mint amit képvisel. Trump mondhat bármekkora f*sságot Orbánra, attól még Trump a követendő példa. Azeriek nyírhatják az örmény keresztényeket, attól még az azeriség mivolta a fontos. Vissza lehet menni egészen a baltás gyilkos topikig.
- Kétféle nacionalizmus van, szvsz. Az egyik támadó (másikat leigázni akaró és/vagy másik ellenében mindenen átgázolva védekező), és van az önvédelmi nacionalizmus (talán respektálható igényekkel is). A magyart szerintem kevésbé bántják manapság, mint a hivatalos politika bánt másokat. A nacionalista türk vonalról nehéz eldönteni, hogy parodisztikusabb-e, ártalmasabb-e, nevetségesebb-e.
-totalitárius állam: erre csak a kinyírt oktatást, kultúrát, önkormányzatiságot tudom felhozni. Somogyi András standupos pár órával ezelött jelezte, hogy nem tud helységet bérelni Kecskeméten(!) estjéhez. Simon Lászlót kirúgták a Nemzeti Műzeumtól. Nekem ez a mindent leuralás kísérlete.
- Csaj ágybabújás topikra ellenérv lehet az LMBTQ+. Túlszabályozási kísérletek (és vele való visszaélések) rendszerfüggetlenül tudhatnak lenni.
- Leváltható-e a Fidesz? Nekem a 13+ év mást mond.
- Az államnak miért kéne mindenen átgázolva repteret venni 51%-ban? Hol van hasonlóra nyugati példa?
- Az erős vezető iránti rajongás: amikor a rezsimban egy Demeter Szilárd avval kampányol, hogy megveszekedett Orbanista? Győzike az ő hatókörében nem rajongó?
- A hazánk tekintélyes része rühelli azt, hogy magyar. Ezt adom (sajnos). Nem véletlen a korábbi ámokfutások nyomán a nyakunkba kapott Orbán/NER.
- "Egyébként nézz rá az amcsikra: na azok felsőbbrendűnek hiszik magukat." - Ezt is adom, mégha ebben sok patriótizmus is lehet csak szimplán. Ha Trump ekkorát mehet, az nem tűnik véletlennek.
- A katonai szellem nemcsak abban nyilvánul meg, hogy van-e kötelező sorozás, vagy mekkora a költségvetési rész a hadseregben. Hanem például, hogy az orvos és tanár egyrészt pórnéppé degradálódik (megalázással), másrészt bábuként tologatható á lá alattvaló a hierarchia alján.
- a fasizmus a politikai erőszak. Szerintem nem a legvégső kifejlettségi állapotában kell csak észrevenni a politikai erőszakot. Ez egy mérgező folyamat, egyre nagyobb léptékben előadva. Ahogy a Fidesz/NER is belerágta magát a magyar valóságba.
* Igen. A radikális nem feltétlenül rossz, szerintem sem. Bár, ha valaki úgy forgat ki alapjaiból valamit, hogy káosz a vége, az lehet rossz. Dél-Korea, Szingapúr radikális volt és ebben sikeres (szvsz). Azonban nem a radikálist kifogásoltam a Fidesznél, hanem, hogy radikálisan a saját képére formál. Na az helytelen, még ha van "népuralmi", "legitim" szavazás is mögötte.
* Azeri-topik. Egyrészt az örmények sérült nemzet az iszlám brutális nyomása alatt, lásd Musza Dagh 40 napja (amiről beszélni sem lehet, török elvárás szerint). Másrészt valahol a létükért küzdenek (egyébként hasonlóan komoly reprodukciós rátával, mint az iszlám). Fotel-kommentelőként én sem validálnék semmilyen fegyveres erőszakot (lásd a posztbeli "erősebb kutya b*szik"-ot). Csak annyit tudok felvetni, hogy demokratikus elvek mentén vajh hogy lehetne békésen egymást mellett megférnie a kereszténynek iszlámnak. Az ideológia-függetlenedés ugye nem nagyon pálya. Bármiféle szabályozás csak időlegesen lehet megoldás, mert az erőegyensúly felborulása ad acta teheti azonnal (ideológia nyomása alatt). Az azeri+török kombót jelenleg veszélynek/problémának látom a mában, minden mástól függetlenül is (épp az erőegyensúly kontextusában)
* "Keresztény-nyírás" - Fidesz-generálta - problematika azért nagyon gáz, mert (1) mazsoláz ("cherry-picking") (2) kettős mércével mér, mint a szuverenítás-védelemben. Ide ne folyjon pénz választást befolyásolóan, de Le Pennek, Szerbiába, Dodiknak azért mehet. Ez azt üzeni nekem, hogy a keresztények nyírhatók, amennyiben valaki kellő erővel rendelkezik hozzá. Egyébként az "izé és hozé" topik jogos, de mindenkire nézve jogos kell legyen (szerintem is)
* Az örmények elismerték nyomás alatt a vereséget, segítve, hogy tudjanak nyitni nyugat felé (oroszoktól elfordulva). Sajnos vereséggel is kell diplomáciát csinálni. Lásd 1944-et analógia-kísérletnek: Faraghó Gábor vezérezredes vezette a magyar fegyverszünetről Moszkvában tárgyaló delegációt (kiugrási előzményként) kontra ilyesmi nélküli román kiugrást. Hogy Horthy mennyire "fogadta el" ezt a kényszerűséget, arról részletesen lehet olvasni.
* Izrael nagyon nehéz topik. A világnak is, Orbánnak magának is. Én magam is az egyik mainstreamhez képest durva véleményen vagyok (és ezt a topikot most nem akarom kinyitni)
* Hogy ki ellen fenekedik/áskálódik Orbán és mennyire "békés", ezt most szintén elengedném. Van elég nyitott front enélkül is.
* Kultúra/oktatás kiinyírása topik. CEU? Veiszer Alinda és Alföldi Róbert zalaegerszegi sztorija? Geszti-Nagy Ervin sztori? Geszti elismerte, hogy szóltak neki, Nagy Ervinnek nagy a szája.
* Önkormányzatiság. Veszélyhelyzeti kormányzás, 2/3 birtokában? Mi ez, ha nem kinyírása például az önkormányzatiságnak. Budapest? Göd? Lakossági fórum helyi nyilvánosság kizárásával?
* "Leváltható-e a Fidesz?" Annyiban jó a német példa, hogy bennük is észrevehető szuicid hajlam.
* Reptér. Én nem a reptér ellen beszélek (bár korrupciós tapasztalatok alapján az is megér egy misét). Hanem a "mindenen átgázolás"-ról.
"Az orvosoknál akinek nem tetszett az eü szolgálati jogviszony". Igen, meg ne nézzem a tévét, ha nem tetszik.
* Rajongás. Politikusért miért is kéne rajongani? Az hogy mekkora mocsár a politika, azt a topikot most megint nem nyitnám ki. Túl sok mindenben nem értünk egyet, nagyon távol van a kettőnk közötti konszenzus.
"Ha ez így van, akkor miért baj az, hogy egy csomóan azt gondoljuk, hogy ugyanezen jellegű, csak ellenkező oldali mérgező folyamatok nyugati terjedése legalább olyan rossz, ha nem rosszabb.." Mert én a saját háztájon szeretnék előbb kapirgálni, nem más ország, sőt mégcsak a Fidesz/NER/Kesma szennyeséről sem szeretnék beszélni (max.érintőlegesen és/vagy muszájból).
Magyarország demokrácia-e?
* Egy definícióval szembeni követelmények (minimálisan):
+ Legyen ütős, jól elhatároló (homályossági, átfedési, ellentmondásossági stb. problémák ignorálásával)
+ Vegye körbe konszenzus (értsd értelmiségtől a nem értelmiségig mindenki ugyanazt, ugyanúgy értse alatta)
* A wikipédia szerint a demokrácia:
"...népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom. A legtöbb közismert "demokrácia" közös jellegzetessége nem a közvetlen néphatalom, hanem a közhatalom választásának a legitimációja."
- Először is, ami a népuralmat illeti, Gyurcsány modorában szólva "Lóf*szt mama!" Krasznahorkaitól elkezdve sok komoly értelmiség mondja, hogy se a szocializmusban ("dolgozó nép"), se a mai demokráciában ("nép/nemzet") NEM bír olyan érdemi hatalommal (ami ne amortizálná, kiszipolyozná, tönkretenné őt magát). Szép dolog a választás, de, ha visszaélésről szól az egész, akkor másfele kell keresgetni a kulcsot.
- Másodszor a "legitimáció" kérdése problémás. Nemcsak a visszaélésekre, csalásokra gondolok.
Szerintem elvárás kellene legyen, hogy
+ A népuralom szavazói akceptálható önérdekek mentén gyakorolják választójogukat (értsd általa ne b*sszanak ki saját magukkal).
+ Tudja felmérni a szavazó miről dönt, milyen hatókörben (értse a döntését és következményeit),
+ Életpárti legyen a döntése és ne öngyilkos hajlamú
A magyar választások utolsó 13 éve, egyik fenti feltételt sem elégíti ki.
Törvényi szabályozás szerint ugyan lehet legitimnek tekinteni a kimenetelt, a természetes jogérzék szerint NEM (szvsz).
>A demokrácia, minden ellenkező porhintéssel szemben: döntéshozatali forma. Ennyi, semmi más.
Igen. Sz*r választékból, sz*rul kivitelezett - időben pillanatnyi időtartamú - döntés, ami meghatározza szabadesésben(!) a következő 4 évet minimum.
>A természetes jogérzék az alapja a lincselésnek vagy a vagyonelkobzásoknak is.
Ezt egyrészt adom.
Másrészt nincs jó szabályozás csak valamilyen tekintetben jobb szabályozás valóban (más problémákkal). Ha a társadalom nem akar minőségibb demokráciát, akkor a társadalom ellenében pusztán szabályozással nem lehet őt megváltani.
Viszont én nem a sarkaiból akarnám kiforgatni a világot, hanem névtelenül kommentelgetek egy poszt alatt. Szerintem ebbe belefér, hogy a törvényi szabályozás és a különféle természetes jogérzékek között lehet konfliktust észrevenni.
Sokszor beszélgetünk mi is a hatalomról, annak törvényszerűségeiről üzleti környezetben, és talán emiatt éreztem kicsit leegyszerűsítőnek és egydimenziósnak (politikai sík) a fentieket: törökgáborosan fogalmazva kevés lehet/lesz ebből igaz a paraván mögötti világra és hiányzik a külpolitikai/nemzetközi környezet kontextusa, miközben ezek erősen, ha nem erősebben formálják a politikai hatalom gyakorlását, mint a választói döntések, személyes preferenciák (ti. ha jobban megéri demokratának/atlantistának/éltanulónak lenni, akkor azok leszünk).
Nagyon sokat szoktunk írni külpolitikai-gazdasági mozgástérről, ez a cikk most nem arról szól.
Élvezettel olvasom is őket, szóval nem kritikának szántam, inkább csak hangosan gondolkodtam.
Szerintem ezeknek az “egészséges” keveréke a jó. Néha-néha bizony máshogy kell elérni a célt.