Az amerikai közmédia környékén elég nagy vihart kavart ez a cikk. Az NPR-nak több podcastjét is rendszeresen hallgatom, és mivel ezekből kb. ugyanarra a következtetésre jutok, mint a cikk szerzője, gondoltam megosztom itt is. Uri Berliner az NPR (National Public Radio) szerkesztője volt egész addig, amíg ezt a cikket meg nem írta, fel nem függesztették és fel nem mondott. A cikk azt taglalja, hogy miért van az, hogy az NPR hallagatói korábban vegyes társaság voltak, ballib-demokrata túlsúllyal de jó sok középen álló és jobbos hallgatóval, most viszont már szinte csak az előbbi kategória maradt.
Megdöbbent, hogy az amerikai közmédia szerkesztője is baloldalinak nevezi a liberálist. Ez érthetetlen. A liberalizmus gazdasági értelemben kifejezetten jobboldali program, politika-filozófiai értelemben pedig - önmagában, és aleseteiben, mint pl, libertárius, - inkább jobb, mint baloldali. Baloldalinjak a szociáldemokrata irányultságot nevezhetjük (a ma lényegében nem létező kommunistákat és a new leftet most elfelejtem, pedig ... - amilyen eredetileg az angol Munkáspárt, és talán még inkább az USA Demokrata pártja, vagy annak legalább is jelentős része. A lényeg: nem baloldali valami pusztán attól, hogy nem kereszténydemokrata vagy szélsőjobb.
Amerikában még a Progressive szokott a jelző lenni, de a liberális nem az európai értelemben liberálist szokta jelenteni USA-ban, hanem a valóban baloldali, államközpontúbb, szociális ügyekben érzékenyebb, manapság már woke politikai nézeteket vallók a "Liberals".
Nagyon jó cikk, köszi! Lazán kapcsolódik a "Társadalmi rendetlenség" dokufilmhez, amit tegnap láttam. Sok szimpatikus dolog között ott volt benne Sarah Chayes is, aki meg tökéletesen képviseli ezt az újbalos világmegváltó szemléletet (amúgy szintén NPR riporter volt).
Megdöbbent, hogy az amerikai közmédia szerkesztője is baloldalinak nevezi a liberálist. Ez érthetetlen. A liberalizmus gazdasági értelemben kifejezetten jobboldali program, politika-filozófiai értelemben pedig - önmagában, és aleseteiben, mint pl, libertárius, - inkább jobb, mint baloldali. Baloldalinjak a szociáldemokrata irányultságot nevezhetjük (a ma lényegében nem létező kommunistákat és a new leftet most elfelejtem, pedig ... - amilyen eredetileg az angol Munkáspárt, és talán még inkább az USA Demokrata pártja, vagy annak legalább is jelentős része. A lényeg: nem baloldali valami pusztán attól, hogy nem kereszténydemokrata vagy szélsőjobb.
Amerikában még a Progressive szokott a jelző lenni, de a liberális nem az európai értelemben liberálist szokta jelenteni USA-ban, hanem a valóban baloldali, államközpontúbb, szociális ügyekben érzékenyebb, manapság már woke politikai nézeteket vallók a "Liberals".
Ahogy tegnap egy barátom, akine ezt a cikket átküldtem, fogalmazott: a kilencvenes évek liberálisai a ma konzervatívjai
Nagyon igaz, de a 90es éves liberálisai nem módosították a nézeteiket (vagy nem nagyon), sokkal inkább a a cimkék tartalma változott...
És a ma liberálisai? Akik nem baloldaliak?
Azok Múzsa olvasók (ld. conservative punks). 😁
OK. De akkor a liberálisok hova álljanak? Nincs ez jól így, lássuk be. Hiszen, akiliberális az éppen hogy nem lehet államközpontú, sőt!
"Biden rajta keresztül intézte a korrupciós ügyeit"
Mármint melyik Biden?
Ez elég felületes poszt lett - Berliner nem nagyon adott empirikus bizonyítékot amikor alaposabban megkérdezték https://www.washingtonpost.com/opinions/2024/04/18/npr-russia-coverage-berliner/
Nagyon jó cikk, köszi! Lazán kapcsolódik a "Társadalmi rendetlenség" dokufilmhez, amit tegnap láttam. Sok szimpatikus dolog között ott volt benne Sarah Chayes is, aki meg tökéletesen képviseli ezt az újbalos világmegváltó szemléletet (amúgy szintén NPR riporter volt).
John Lansing egy fehér fickó, miért kezdett el ilyesmit csinálni (torzítani)?
Mit lehet tenni ezzel a jelenséggel?