"A komoly szerkesztőségekkel működő sajtótermékekkel nem is nagyon próbálunk versenyezni"
Nálam a múzsa simány versenyképes a nagy hírportálokkal. (A nagy hírportálok csapdában vannak, mert pénzért csinálják, nyomják a clickbait-ot, mindenkibe IS belerúgnak... És a hírportálok újságírói ki is vannak égve, nem tudnak újat mondani.)
A múzsa olvasása közben rájöttem, a minőség fontosabb mint a mennyiség. Egy jó múzsa cikk többet ér nálam mint egyhavi 444 és Telex. Nagyon jó meglátásaitok vannak, amit más nem tud megírni.
Csakhogy tök más a kettő. Az ezeken a portálokon megjelenő véleménycikkek vagy elemzések, amivel szembe lehet állítani őket, nem az oknyomozó újságírás, a (helyszíni) tudósítás vagy hírszerkesztés. Egyetlen másik műfaj az, amiben a Múzsa még (ahogy látom, tervezi is) konkurens lehet, az az interjú/podcast.
> Egyetlen másik műfaj az, .... ..... az az interjú/podcast.
Apropo: El tudnà magyaràzni valaki, mi a különbség az interju, a riport és a podcast között? Föleg ez utobbi mi az izé? Nekem ugy tünik, valami eltartott kisujju belpesti sznob dolog. Olyan, mint a 23,5 fokos meredekségü, dél-délnyugati fekvésü, 2800 és 3000m közötti magassàgban fekvö lejtön, kecskebogyon termesztett, kézzel szàritott kàvészemekböl, készült kézmüves kàvé vagy mi.
A podcast egy formátum és egy műfaj is. Formátumként minden podcast, ami valami valamilyen rendszerességgel megjelenő on-demand letölthető/streamelhető hanganyagot takar. Műfajként én szűkebben definiálom itt: egy kötetlen, kevésbé irányított beszélgetés; sokszor hiába van meghívott vendég, a házigazda is egyenértékű szerepet vállal, véleményt mond.
Ehhez képest az interjút egy felkészült kérdező házigazda vezeti, aki elsősorban az interjú alanyát beszélteti, és kérdésekkel irányítja a beszélgetést releváns témák szerint. Legtöbbször pár kérdésnél nagyobb kiterjedésű.
A riport vagy tudósítás egyszerűen egy esemény köré szokott épülni. Ha ezzel kapcsolatban valakit megszólaltattak, akkor kap 3-5 fontos és aktuális kérdést, de a tudósítás túl szokott mutatni az illető nyilatkozatán, és általában tobb megkérdezett és az újságíró beszámolója is benne van.
Ennél én szélesebb definiciót használnék, mivel ugyan igaz, hogy sok hagyományos intézmény és médiaszereplő a rádióműsorát egy az egyben kiköltöztette letölthető formátumba (is), de ez csak kis szelete a piacnak. A podcastek jó része sokkal kevésbé strukturált műfaj.
Egy apró kiegészítés, ami lehet, hogy nagyon szubjektív, de mivel (kisebb megszakításokkal) 14 éve blogolok, talán bír néminemű relevanciával:
A bloggerkedés egyik (ha nem a legerősebb) hajtóereje a közlési kényszer, illetve az ezzel szorosan összefüggő intellektuális extrovertáltság. Ott mocorog benned a mondanivaló, a vélemény, s egyszerűen nem tudod megállni, hogy ezt ne hozd nyilvánosságra. És van, amikor egyszerűen csak vitatkozni szeretnél, mintegy elpuffogtatni a felhalmozott szellemi muníciót egy-egy témáról, de semmi kedved ezt IRL megtenni.
Na erre ragyogó lehetőséget ad a blog (esetleg a vlog és/vagy a podcast is).
> Viszont ezen a szinten már nem nagyon tudjuk teljesen ingyen csinálni,
> hiszen gyakorlatilag egy másodállásnyi időt és energiát kell beleraknunk.
OK, értem. Majd eldöntöm késöbb, fizetek-e a Muzsa cikkekért vagy nem, most nem erröl akarok irni.
Hanem: elhiszem, hgoy benne van egy màsodàllàsnyi idö-energia. Ugy tudom, valamennyiötöknek van föàllàsa is, és talàn magànélete is. A föàllàst nem lenne jo elhanyagolni, példàul a piszkos anyagiak miatt sem. A magànélet meg jo, ha van. Azon kivül, hogy szép hobbi, hogyan illik bele az életetekbe a Muzsa iràsa? Akàr ingyen, akàr pénzért?
"A komoly szerkesztőségekkel működő sajtótermékekkel nem is nagyon próbálunk versenyezni"
Nálam a múzsa simány versenyképes a nagy hírportálokkal. (A nagy hírportálok csapdában vannak, mert pénzért csinálják, nyomják a clickbait-ot, mindenkibe IS belerúgnak... És a hírportálok újságírói ki is vannak égve, nem tudnak újat mondani.)
A múzsa olvasása közben rájöttem, a minőség fontosabb mint a mennyiség. Egy jó múzsa cikk többet ér nálam mint egyhavi 444 és Telex. Nagyon jó meglátásaitok vannak, amit más nem tud megírni.
Csakhogy tök más a kettő. Az ezeken a portálokon megjelenő véleménycikkek vagy elemzések, amivel szembe lehet állítani őket, nem az oknyomozó újságírás, a (helyszíni) tudósítás vagy hírszerkesztés. Egyetlen másik műfaj az, amiben a Múzsa még (ahogy látom, tervezi is) konkurens lehet, az az interjú/podcast.
> Egyetlen másik műfaj az, .... ..... az az interjú/podcast.
Apropo: El tudnà magyaràzni valaki, mi a különbség az interju, a riport és a podcast között? Föleg ez utobbi mi az izé? Nekem ugy tünik, valami eltartott kisujju belpesti sznob dolog. Olyan, mint a 23,5 fokos meredekségü, dél-délnyugati fekvésü, 2800 és 3000m közötti magassàgban fekvö lejtön, kecskebogyon termesztett, kézzel szàritott kàvészemekböl, készült kézmüves kàvé vagy mi.
A podcast egy formátum és egy műfaj is. Formátumként minden podcast, ami valami valamilyen rendszerességgel megjelenő on-demand letölthető/streamelhető hanganyagot takar. Műfajként én szűkebben definiálom itt: egy kötetlen, kevésbé irányított beszélgetés; sokszor hiába van meghívott vendég, a házigazda is egyenértékű szerepet vállal, véleményt mond.
Ehhez képest az interjút egy felkészült kérdező házigazda vezeti, aki elsősorban az interjú alanyát beszélteti, és kérdésekkel irányítja a beszélgetést releváns témák szerint. Legtöbbször pár kérdésnél nagyobb kiterjedésű.
A riport vagy tudósítás egyszerűen egy esemény köré szokott épülni. Ha ezzel kapcsolatban valakit megszólaltattak, akkor kap 3-5 fontos és aktuális kérdést, de a tudósítás túl szokott mutatni az illető nyilatkozatán, és általában tobb megkérdezett és az újságíró beszámolója is benne van.
Az baj, ha neked az online rádióműsor fogalma ennyire megfoghatatlan.
Ennél én szélesebb definiciót használnék, mivel ugyan igaz, hogy sok hagyományos intézmény és médiaszereplő a rádióműsorát egy az egyben kiköltöztette letölthető formátumba (is), de ez csak kis szelete a piacnak. A podcastek jó része sokkal kevésbé strukturált műfaj.
Rendes töled, ha ennyire segitökész vagy. Köszönet érte.
Remélem, még sokáig lesz kedvetek(!) folytatni. Szívesen olvasom továbbra is. Akár egyet értek az éppen aktuális mondandótokkal, akár nem.
A híreket a Múzsán szűröm, ahogy sok barátom is. Na ez a nagy segítség a magyar családoknak
Egy apró kiegészítés, ami lehet, hogy nagyon szubjektív, de mivel (kisebb megszakításokkal) 14 éve blogolok, talán bír néminemű relevanciával:
A bloggerkedés egyik (ha nem a legerősebb) hajtóereje a közlési kényszer, illetve az ezzel szorosan összefüggő intellektuális extrovertáltság. Ott mocorog benned a mondanivaló, a vélemény, s egyszerűen nem tudod megállni, hogy ezt ne hozd nyilvánosságra. És van, amikor egyszerűen csak vitatkozni szeretnél, mintegy elpuffogtatni a felhalmozott szellemi muníciót egy-egy témáról, de semmi kedved ezt IRL megtenni.
Na erre ragyogó lehetőséget ad a blog (esetleg a vlog és/vagy a podcast is).
Hajrá, nagyon szurkolok nektek!
> Viszont ezen a szinten már nem nagyon tudjuk teljesen ingyen csinálni,
> hiszen gyakorlatilag egy másodállásnyi időt és energiát kell beleraknunk.
OK, értem. Majd eldöntöm késöbb, fizetek-e a Muzsa cikkekért vagy nem, most nem erröl akarok irni.
Hanem: elhiszem, hgoy benne van egy màsodàllàsnyi idö-energia. Ugy tudom, valamennyiötöknek van föàllàsa is, és talàn magànélete is. A föàllàst nem lenne jo elhanyagolni, példàul a piszkos anyagiak miatt sem. A magànélet meg jo, ha van. Azon kivül, hogy szép hobbi, hogyan illik bele az életetekbe a Muzsa iràsa? Akàr ingyen, akàr pénzért?
Csúcson kell abbahagyni
😋
Hatásunk a saját buborékunkban...inkább így