"Amikor tehát felmerül a kérdés, hogy miért van az, hogy tele van az ország kapzsi szarházi vezetőkkel, nos azért, mert a többgenerációs ügyvéd-tanár-közigazgatási vezető-mérnök-pap foglalkozású, kisnemesi famíliákat sikerült kollektíven megbélyegezni és az ország vezetéséből évtizedekre kiszorítani." Ehhez tegyük hozzá, hogy semmilyen morális problémát nem okozott, és nem okoz ma sem elvenni azt, amiért a másik ember dolgozott meg.
Nagyon fontos blogposzt. Ellentétben azzal amit Orbán és más autoriter vezetők mondanak népírtásokról: nem "másokat" öltek meg/telepíttek ki hanem az adott állam/nemzet a saját polgárait/polgártársait.
A legnagyobb külpolitikai baklövés 1914 óta? Hát azért felírnám a listára Horthy mesteri hadüzenetét a Szovjet Uniónak. Őrületes baklövés volt, ráadásul túl is lépett a hatáskörén, törvénytelenül tette.
Harmadiknak én a Horn által aláírt Vatikáni Megállapodást nevezném.
Egy kétharmados baloldali kormánynak pont a fordítottját kellett volna tennie:
aránytalanság címén* leállítani és visszacsinálni az egyházak kárpótlását, és az Alkotmányban rögzíteni a vallási tevékenységek és szervezetek közpénzből való támogatásának tilalmát.
* az államosítások világi károsultjai semmiféle ingatlanjukat nem igényelhették vissza, és értékarányos kárpótlást sem kaptak érte.
Valóban a magyar történelem egyik legnagyobb baklövése volt, de nem volt hatáskör túllépés.
Az akkori törvények szerint a kormányzó kizárólagos joga volt dönteni a háborúba lépésről.*
Pont ezért érthetetlen, hogy Horthyt miért nem akasztották fel Bárdossy mellé.
* ezt a Hómant szerecsenmosdatni próbáló magyar bíróság állapította meg tényként 2016-ban, annak bizonyítékként, hogy nem a Bárdossy-kormány döntött a háborúba lépésről.
Én úgy tudom, hogy csak közvetlen veszély esetén volt joga dönteni háborúról, ez alapvetően a parlament jogköre volt. És mivel a Kassai bombázás után a közvetlen veszély is megszűnt, így túllépte a hatáskörét.
Konkrét törvény rendelkezett arról, hogy a háborúba lépésről a kormányzó egy személyben dönt.
Sajnos, nem jegyeztem meg, amikor a Hóman felmentéséről szóló cikkben megnevezték, hogy hányas számú törvény, de biztos vagyok benne.
Annyira egy személyben dönthetett, hogy még a bombázás kivizsgálását sem kellett megvárnia, tehát még formális indoklásra sem volt szüksége ahhoz, hogy a SZU megtámadásáról döntsön.
Gondolom, ez a jog abból következett, hogy a "király nélküli királyságban" a kormányzó lényegében a király döntési jogkörével, vagyis teljhatalommal rendelkezett.
De ha bizonyítékot akarsz arra, hogy Horthy személyesen dönthetett a háborúba lépésről, arra bőven elég lehet neked Teleki 1941-beli búcsúlevele ("Nem tartottalak vissza"), amiből kiderül, hogy már a Délvidék megszállásáról is személyesen Horthy döntött. Pedig ott aztán tényleg nem volt vészhelyzet.
Én annak idején ebből jöttem rá arra, hogy hazudnak a Horthyt mosdatni próbáló jobberek, akik sokáig azt terjesztették, hogy nem Horthy döntött a háborúról, hanem Bárdossy Horthy megkérdezése nélkül maga döntött a SZU megtámadásáról.
De Horthy emlékirataiból is ugyanez következik, mivel ott Horthy azt állítja, hogy a SZU elleni háborúról való döntése előtt Bárdossy elmulasztotta őt tájékoztatni arról, hogy a szovjet követ jelezte, hogy ha Magyarország semleges marad, akkor a SZU a háború után támogatni fogja Magyarországot a két bécsi döntéssel visszakapott területek megtartásában.
Ám ez csak hazug önmentegetés, mivel Horthynak külön figyelmeztetés nélkül is tudnia kellett, hogy a SZU megtámadásával a visszakapott területeket kockáztatja.
Horthy felelősségének letagadása céljából a magyar jobboldal rengeteg hazugságot terjesztett (például hogy Hitler kérésére lépett háborúba, hogy nem volt antiszemita, hogy Bárdossy döntött a SZU elleni háborúról stb.).
És mivel ezek sorra mint hazugságnak bizonyultak, én erősen kétlem, hogy hogy Horthynak ne lett volna vétójoga a törvények elfogadásában.
Nehezen hihető ugyanis, hogy miközben a kormányzónak a királyi teljhatalom gyakorlójaként törvény biztosította joga volt egy személyben háborúba lépésről dönteni és magyarok százezreit halálba küldeni, aközben ne lett volna joga egy törvényt (az egyszeri visszaküldés után) megvétózni.
Márpedig azt, hogy konkrét törvény biztosította Horthy jogát a háborúkról való egyszemélyes döntésben, 2016-ban hiteles dokumentumra hivatkozva jogerős bírósági ítélet állapította meg. Tehát ebben teljesen biztos lehetsz.
Ugyanez a 2016-os bíróság mondta ki azt is, hogy Horthy döntését a kormány köteles volt végrehajtani, tehát legfeljebb a lemondásával tiltakozhatott ellene.
Horthy egyszemélyes döntési joga háborús kérdésekben számomra már Teleki öngyilkossága kapcsán kiderült, mivel Teleki pont azért végzett magával, mert kormányfőként nem volt jogi lehetősége megakadályozni Horthy délvidéki bevonulásra vonatkozó döntését, és ez Teleki számára a békeszerződés aláírójaként úri becsületének elvesztését jelentette.
És Horthy tényleg egy gerinctelen szar alak volt, akinek eszébe se jutott a saját tetteiért felelősséget vállalni.
Horthy élt a lehetőséggel, hogy Bárdossy magára vállalta a háborúért a felelősséget, Sztálin pedig nem kérte Horthy vád alá helyezését, mivel úgy gondolta, hogy Horthyt bitóra juttatása ellenszenvet keltene Rákosiékkal szemben, és megnehezítené a hatalomra jutásukat (Rákosi később újból megpróbálkozott Horthy bíróság elé állításával, de Sztálin utasítására végül lemondott erről).
Sőt, Horthy annyira jellemtelen volt, hogy az emlékirataiban még ő vádolta Bárdossyt azzal, hogy az nem szólt neki, hogy a SZU békés szándékait hangsúlyozó orosz követ figyelmeztette őt arra, hogy a SZU elleni hadba lépéssel, vagyis a semlegesség elvesztésével Horthy a két bécsi döntéssel visszakapott magyarlakta területek háború utáni megtartását kockáztatja.
Pedig pont ez az, amit Horthynak részegen, éjfélkor az álmából felrázva is bármiféle figyelmeztetés nélkül tudnia kellett.
Horthy tehát duplán is felelős az igazságtalan trianoni határokért.
Először azért, mert Apponyi személyében szándékosan egy teljesen alkalmatlan és felkészületlen embert engedett küldeni a béketárgyalásra, aki nem tudta érvényesíteni a magyar érdekeket.
(Horthy a hatalomra juttatásáért cserébe írásban vállalta, hogy vita nélkül elfogadja a kisantant összes területi követelését, és ezt teljesítette is).
Másodszor pedig azért, mert idegen népek által lakott területek meghódításának álmáért kockáztatta és elvesztette a már visszakapott magyarlakta területeket.
Horthy bűne, hogy a Felvidék, Kárpátalja, Partium magát magyarnak valló zsidósága eltűnt. Ezzel drasztikusan lecsökkent a magyarság lélekszáma azokon a részeken.
A kulákozás, TSZ-be terelés 1958-60-ig eltartott, ahogy nekem mesélték.
Amikor 10 éve a Szudéta vidéken jártam, pont azt láttam, mint manapság Somogy, Zala, Tolna, Baranya megfelelő részein. Évtizedek óta gazdátlan, a bomlásnak makacsul ellenálló, magas ablakos téglaházak, kisüzemek, köröttük bozót, fiatal nyárfák.
Csakhogy a üresen álló falusi házakért nálunk nem a kulákozás volt a felelős, hanem a téeszeket a téesz-földek megszerzése érdekében a "kárpótlási törvénnyel" szétverő Antall-kormány. A falvak egészen a rendszerváltásig jólétben éltek és virágoztak.
1980 körül fejeződött be a nagy lakásépítési program, ami a kb. 1,3 milliós ingázó vidéki munkaerő nagy részének visszatérését hozta a falvakba.
Ezért 1980 után a téeszek a szabad munkaerő hasznosítása érdekében tömegesen kezdtek melléktevékenységekbe.
A 80-as években a falvakban komoly infrastrukturális (víz, gáz, csatorna, aszfaltos út, aszfaltos járda stb.) fejlesztések zajlottak.
A lakosság városokba való folyamatos vándorlása az egész 20. században végig jellemző volt, de a falvak kiürülése és a falusi házak lakatlanná válása csak 1990 után, a téeszek szétverése miatt vált tömegessé.
Nekem anyai ágon népes rokonságom volt vidéken, és a falusi rokonság egészen 1990-ig főnyereménynek számított, mivel minden rokonlátogatásról élelmiszerektől roskadozó autóval tértünk haza a fővárosba.
Az valóban igaz, hogy a fiatalok már a 80-as években is tömegesen költöztek fel a városokba, és ezért a 80-as években a falusi lakosság összetétele már az idősebb korosztályok felé mozdult el.
De mindez mit sem változtatott azon a tényen, hogy a vidék egészen 1990-ig virágzott és jólétben élt.
Hogy mi volt, az történelem, nem számít, úgyis meghamisítják. Hogy mi a jelen és a jövő, az ijesztő. Ennek vagyunk részei, ezt tűrjük és ehhez asszisztálunk akarva-akaratlanul. Szűnni nem akaró hányingerem és gyomoridegem van. Btw, az én osztályomban a negyedikes napköziseknek nincs hely, a földön ülve tanulnak a tagozatosok. Várom, hogy a szülőknél mikor szakad el a cérna.
Sajnos több politikai baklövés is volt, de hiába, az erős polgári tudat hiánya ezeknél sokkal nagyobb baja az országnak. Hiszen alapvető ok, a politikai hibákra.
Csak egy észrevétel: ha az infláció úgy csökken, hogy ugyanannyi mint eddig, akkor a bázis teljesen érdektelen; hiába nagyobb, az ugyanakkor inflációt nem lehet kevesebbnek mutatni, hiszen ez egy viszonyszám.
ha mindig összegszerűen ugyanannyival emelkedik az ár, akkor is csökken az infláció, hiszen az ugyanakkora összeg egyre kisebb és kisebb százaléka az aktuális árnak, ami ennyivel emelkedik. de ha a fizetések stagnálnak, azokhoz képest az áremelkedés mértéke meg nem csökken, még arányosan sem...
Nekem az nem teljesen világos, hogy ha a magyar vidék azért reménytelen koszfészkek sorozata, mert elvitték onnan a potens rétegeket, akkor mondjuk a cseh vidék miért nem lett ugyanúgy reménytelen koszfészkek sorozata. Onnan a németek elvitték a zsidőkat, aztán a csehek elhajtották a németeket (és nem csak száz-kétszázezret, hanem hárommiliót; az ország lakosságának a harmadát), a kommunisták meg ugyanúgy ellehetetlenítették a dzsentri-kulák-tőkés stb. elemeket (sőt, jobban, mert ott 1968 után még a szoftkomcsi elitet is elzavarták kétkezi munkásnak vagy emigránsnak). Meg persze a hiányzó németek helyére jellemzően ott is az ment, akinek nem volt sok vesztenivalója, viszont sok kulturális, anyagi stb. tőkéje sem (vö. Tokaj-Hegyalja).
a Szudéta-vidék nem reménytelen jelenleg? nem tudom. de ugye Csehországban nemcsak a németlakta vidékek prosperáltak, voltak "echte cseh" vidékek is, ahonnan nem telepítették ki a lakosokat. meg kéne nézni, ezeknek a vidékeknek és a (tágabb értelemben vett) "szudétavidéknek" a jelenlegi helyzetét egymáshoz képest
Hát az én (erősen korlátos) személyes tapasztalatom szerint vannak olyan részei a Szudéta-vidéknek, amik cseh viszonylatban tényleg elég puttók, néhol akár még gettószerű vonások is megjelennek, de még ezek is csak annyira szomi helyek, mint itthon mondjuk Szolnok. A legtöbb exnémet hely inkább csak eléggé elnéptelenedett, ezért ilyen furán szellős, meg sok a romos (mert üres) régi ház, de egy tetemes hányaduk inkább a belföldi turizmus takaros célállomása lett, mintsem válságövezet. Ami eleve nagyobbacska volt (Liberec, Karlovy Vary, ilyesmi), az meg azért könnyen újranépesült úgy, hogy ne csak az összcsehszlovák underclass tömörüljön oda. Olyan igazi válságövezettel, mint itthon a Cserehát, vagy a szlovák éhségvölgyek, én Csehországban még sehol nem találkoztam, de nem is hallottam róla, hogy létezne.
Merk nem svab, maximum mara annyira keveredett a ket osszenott falu lakossaga, h ott is vannak boven. Nagyanyam csaladja nagygazda svab volt, vallaji, nagyapam szegeny molnar Merkrol, a csaladi legenda szerint nem, h el se vehette volna, de ra se nezhett volna, ha a 28-as valsagban el nem szegenyedik a csalad. Szoval, Merk volt a magyar, a kettobol mindig a szegenyebb, egyszerubb, Vallaj a gazdag, a svabok miatt.
Ehhez kepest csodalkoztam, mikor par eve, sok- sok evnyi nem latogatas utan a nagynenem temetesen meglattam, mive lett a cucializmus vegere eso gyerekkorom ota a ket falu: porfeszek. Vagy sarfeszek, ha esett. A paromnak akartam volna megmutatni a nagyszuloi hazat, be se tudtunk menni az utcaba, mert bokaig sullyedtunk volna a sarba, mi meg ugye galaban voltunk, mentunk temetesre. Persze gyerekkorimban is a vilagvege volt, a szalkai korhazat kerukte, aki elni akart, ha hiztak haza Pestre, negyed otkor indult a busz, ami vitt Szalkara a vonatallomasra, delre mar otthon is voltunk...
A falu(k)ban persze szinte mindenki masszivan a fideszre szavaz, mint ami legalabb valamit igerni tud a helyieknek (rezsicsokkentes, kozmunka) Perspektiva....
"1944-1954 között Magyarországon megölték, haláltáborba vitték, elűzték, földönfutóvá tették azokat a Magyarokat, akik ha megvannak, Magyarország tovább haladhatott volna a polgárosodás lassú és döcögős folyamata"
Ügyes próbálkozás a félmillió zsidót nemzetidegenként halálba küldő jobboldali Horthy-rendszert és a kétszázezer svábot nemzetidegenként kitelepítő jobboldali többségű Dálnoki-kormány bűneit egy lélegzetre emlegetni az országot újraépítő Rákosi-korszakkal, amely senkit sem deportált, hanem csupán a Horthy-korszak fő támogatójának számító, és annak szörnyűségeiért politikailag felelős kisnemesi réteget tekintette a rendszer ellenségének (és tegyük hozzá, teljes joggal), és próbálta a hatalomból kiszorítani.
Arról nem is beszélve, hogy a Rákosi-rendszer által megteremtett tömeges közép- és felsőfokú oktatás egy nagyságrenddel nagyobb létszámú értelmi réteg létrejöttét tette lehetővé, mint amennyi régi értelmiségit a Rákosi-rendszer kiszorított a hatalomból.
Tehát az Esik által hiányolt tudatos nemzetépítő oktatáspolitikát egyedüliként pont az általa ostorozott Rákosi-rendszernél találhatjuk meg, amely Magyarország egész történetének legnagyobb társadalmi mobilitását produkálta (Kádár már csupán a Rákosi által bevezetett nagyvonalú oktatás- és kultúrpolitikát folytatta tovább).
Hasonlóképpen durva aránytévesztés a falvak mostani állapotáért a Rákosi-korszak kuláktörvényeit hibáztatni, mivel a Rákosi- és Kádár-korszak téeszesítése közismerten a magyarországi falvak soha korábban nem tapasztalt jólétét és virágzását hozta, és a mai állapotuk kizárólag csak azért siralmas, mert az Antall-kormány a rájuk erőltetett "kárpótlással" szándékosan szétverte a falvak egzisztenciáját biztosító téeszeket, hogy aztán a jobboldali holdudvar az ilyen módon földönfutóvá tett téesztagoktól a téesz-földeket bagóért felvásárolhassa.
Mindezzel arra célzok, hogy nem kéne pusztán szónoki ellenpontozás céljából állandóan egy lélegzetre emlegetni a jobboldali diktatúrák nemzetvesztő szörnyű bűneit a lerombolt országot újjáépítő és a nemzetvesztő horthysta jobboldal hatalomba való visszatérését diktatórikus eszközökkel akadályozó Rákosi- és Kádár-rendszer politikai túlkapásaival.
Mert a '45 előtti és a '90 utáni magyar jobboldal történelmi bűnei bármiféle dimenzióban mérve nagyságrendekkel súlyosabbak voltak a magyarországi baloldali diktatúrákénál.
Ettől a maszatolástól eltekintve a cikk lényegi mondandójával egyetértek.
Csak erősen hiányoltam annak beismerését, hogy a magyar történelemben egyedül a 20. századi baloldali diktatúrák törekedtek a polgárosodás állami szintű, következetes támogatására.
És az a tény, hogy Orbán 13 éves uralma alatt a diplomások aránya az országban csökkenésnek indult, egyértelműen jelzi a két politikai oldal között a polgárosodáshoz való viszonyulásban fennálló alapvető különbséget.
Csak annyit kiegészítésnek, hogy a haláltáborba katolikus, református, stb. vallású magyar embereket is elhurcoltak, simán származás alapján (cigány, zsidó).
Azt szeretem a Magyar Mindenszarizmus Vallás felkent papjainál, hogy milyen nagy a hangjuk és milyen tökéletes a hangosításuk.
Imádom (sic!) látni, ahogy fakírként ÉLVEZIK a szenvedést, kínokat, fájdalmat, amit bizonyára éreznek, miközben a hazájukban élnek. Közben pedig, ahogy Zseniális Vezénylő Tábornokuk, a Vén Sátán által finanszírozott El Qúró Feri MEGMONDTA, hogy "el lehet innen menni"
Ötödszörre küldte el az istenadta nép őket a 3,14csába és fogadok, minél többet ajvékolnak, annál többször fognak veszteni. A közmondásos kommunista katonai kiképzőtiszt kijavított kedves kijelentését osztanám meg veletek, Drága Olvasóim! ❤️
"A moslékkoalíció ma a Parlamentben csak 1/3-addal rendelkezik. De eljön az idő, amikor ez 1/4-ed, 1/5-öd, SŐT 1/6-od is lesz!"
Többet tesztek ti ezért, mint ezer fideszes pártkatona! Isten tartsa meg jó szokástokat!
Jó íras ez, szép íve van, csak éppen egy a baja: a konklúzió nem igaz. Ugyan a magyar falu valóban egyre reménytelenebb porfészek, járjunk csak Dél-Fejérben, a Hernád völgyében, Belső-Somogyban vagy Nógrádban, a probléma nem a Holokauszt, a svábok üldözése vagy a kuláklisták körül keresendő. Az ok az 50-60 évek iparosítása, a tészesítés (az 50-es években, a padlássöprések idején menekültek sokan a földtől) három hulláma, majd 2004-től az EU munkaerő-elszívó hatása. Nincs miért maradni, nincs miből élni, nincsenek meg a jelenlegi körülmények között a racionális gazdálkodás tömeges lehetőségei. Ha az összedűlő parasztházak lakóit keressük, az újpesti, tatabányai, avasi panelekben találjuk gyerekeiket, az ő fiaik és lányaik pedig Bécsben, Berlinben élnek már. Az EU kiürülő határvidéke vagyunk, semmit nem tettünk ez ellen, és nem teszünk most sem
Amerre ismerős vagyok, ott nem menekültek a földtől, hanem zavarták őket elfele. Volt, aki azt mondta, ezeknek, téeszes söpredéknek nem dolgozik, és elment kőműves segédmunkásnak. Aztán persze minden este és hétvégén művelte a háztájit, amikor megint lehetett saját.
"Amikor tehát felmerül a kérdés, hogy miért van az, hogy tele van az ország kapzsi szarházi vezetőkkel, nos azért, mert a többgenerációs ügyvéd-tanár-közigazgatási vezető-mérnök-pap foglalkozású, kisnemesi famíliákat sikerült kollektíven megbélyegezni és az ország vezetéséből évtizedekre kiszorítani." Ehhez tegyük hozzá, hogy semmilyen morális problémát nem okozott, és nem okoz ma sem elvenni azt, amiért a másik ember dolgozott meg.
Ha még nem láttad az 1945 c. magyar filmet, feltétlenül nézd meg.
De csak úgy, ha nyugodtan végig tudod ülni. Moziban láttam, a végén alig tudtam felállni.
1945-ről önmagában filmet csinálni pont ugyanolyan durva csúsztatás, mint Trianonról önmagában filmet készíteni.
Trianont is csak úgy lehet megérteni, ha valaki 1848 március 15-től kezdi mesélni a történetet.
Nagyon fontos blogposzt. Ellentétben azzal amit Orbán és más autoriter vezetők mondanak népírtásokról: nem "másokat" öltek meg/telepíttek ki hanem az adott állam/nemzet a saját polgárait/polgártársait.
A legnagyobb külpolitikai baklövés 1914 óta? Hát azért felírnám a listára Horthy mesteri hadüzenetét a Szovjet Uniónak. Őrületes baklövés volt, ráadásul túl is lépett a hatáskörén, törvénytelenül tette.
Húzz egy sorszámot.
Ha 2 tucatnyi több összegyűlik, megkérem a Múzsát, hogy tegye fel szavazásraaz első 3 helyet.
Harmadiknak itt van mindjárt Putyin támogatása a saját szövetségeseink helyett.
Trump támogatását már említették, így 4.
Harmadiknak én a Horn által aláírt Vatikáni Megállapodást nevezném.
Egy kétharmados baloldali kormánynak pont a fordítottját kellett volna tennie:
aránytalanság címén* leállítani és visszacsinálni az egyházak kárpótlását, és az Alkotmányban rögzíteni a vallási tevékenységek és szervezetek közpénzből való támogatásának tilalmát.
* az államosítások világi károsultjai semmiféle ingatlanjukat nem igényelhették vissza, és értékarányos kárpótlást sem kaptak érte.
Valóban a magyar történelem egyik legnagyobb baklövése volt, de nem volt hatáskör túllépés.
Az akkori törvények szerint a kormányzó kizárólagos joga volt dönteni a háborúba lépésről.*
Pont ezért érthetetlen, hogy Horthyt miért nem akasztották fel Bárdossy mellé.
* ezt a Hómant szerecsenmosdatni próbáló magyar bíróság állapította meg tényként 2016-ban, annak bizonyítékként, hogy nem a Bárdossy-kormány döntött a háborúba lépésről.
Én úgy tudom, hogy csak közvetlen veszély esetén volt joga dönteni háborúról, ez alapvetően a parlament jogköre volt. És mivel a Kassai bombázás után a közvetlen veszély is megszűnt, így túllépte a hatáskörét.
Rosszul tudod.
Konkrét törvény rendelkezett arról, hogy a háborúba lépésről a kormányzó egy személyben dönt.
Sajnos, nem jegyeztem meg, amikor a Hóman felmentéséről szóló cikkben megnevezték, hogy hányas számú törvény, de biztos vagyok benne.
Annyira egy személyben dönthetett, hogy még a bombázás kivizsgálását sem kellett megvárnia, tehát még formális indoklásra sem volt szüksége ahhoz, hogy a SZU megtámadásáról döntsön.
Gondolom, ez a jog abból következett, hogy a "király nélküli királyságban" a kormányzó lényegében a király döntési jogkörével, vagyis teljhatalommal rendelkezett.
De ha bizonyítékot akarsz arra, hogy Horthy személyesen dönthetett a háborúba lépésről, arra bőven elég lehet neked Teleki 1941-beli búcsúlevele ("Nem tartottalak vissza"), amiből kiderül, hogy már a Délvidék megszállásáról is személyesen Horthy döntött. Pedig ott aztán tényleg nem volt vészhelyzet.
Én annak idején ebből jöttem rá arra, hogy hazudnak a Horthyt mosdatni próbáló jobberek, akik sokáig azt terjesztették, hogy nem Horthy döntött a háborúról, hanem Bárdossy Horthy megkérdezése nélkül maga döntött a SZU megtámadásáról.
De Horthy emlékirataiból is ugyanez következik, mivel ott Horthy azt állítja, hogy a SZU elleni háborúról való döntése előtt Bárdossy elmulasztotta őt tájékoztatni arról, hogy a szovjet követ jelezte, hogy ha Magyarország semleges marad, akkor a SZU a háború után támogatni fogja Magyarországot a két bécsi döntéssel visszakapott területek megtartásában.
Ám ez csak hazug önmentegetés, mivel Horthynak külön figyelmeztetés nélkül is tudnia kellett, hogy a SZU megtámadásával a visszakapott területeket kockáztatja.
Nono.
Horthy felelősségének letagadása céljából a magyar jobboldal rengeteg hazugságot terjesztett (például hogy Hitler kérésére lépett háborúba, hogy nem volt antiszemita, hogy Bárdossy döntött a SZU elleni háborúról stb.).
És mivel ezek sorra mint hazugságnak bizonyultak, én erősen kétlem, hogy hogy Horthynak ne lett volna vétójoga a törvények elfogadásában.
Nehezen hihető ugyanis, hogy miközben a kormányzónak a királyi teljhatalom gyakorlójaként törvény biztosította joga volt egy személyben háborúba lépésről dönteni és magyarok százezreit halálba küldeni, aközben ne lett volna joga egy törvényt (az egyszeri visszaküldés után) megvétózni.
Márpedig azt, hogy konkrét törvény biztosította Horthy jogát a háborúkról való egyszemélyes döntésben, 2016-ban hiteles dokumentumra hivatkozva jogerős bírósági ítélet állapította meg. Tehát ebben teljesen biztos lehetsz.
Ugyanez a 2016-os bíróság mondta ki azt is, hogy Horthy döntését a kormány köteles volt végrehajtani, tehát legfeljebb a lemondásával tiltakozhatott ellene.
Horthy egyszemélyes döntési joga háborús kérdésekben számomra már Teleki öngyilkossága kapcsán kiderült, mivel Teleki pont azért végzett magával, mert kormányfőként nem volt jogi lehetősége megakadályozni Horthy délvidéki bevonulásra vonatkozó döntését, és ez Teleki számára a békeszerződés aláírójaként úri becsületének elvesztését jelentette.
És Horthy tényleg egy gerinctelen szar alak volt, akinek eszébe se jutott a saját tetteiért felelősséget vállalni.
Horthy élt a lehetőséggel, hogy Bárdossy magára vállalta a háborúért a felelősséget, Sztálin pedig nem kérte Horthy vád alá helyezését, mivel úgy gondolta, hogy Horthyt bitóra juttatása ellenszenvet keltene Rákosiékkal szemben, és megnehezítené a hatalomra jutásukat (Rákosi később újból megpróbálkozott Horthy bíróság elé állításával, de Sztálin utasítására végül lemondott erről).
Sőt, Horthy annyira jellemtelen volt, hogy az emlékirataiban még ő vádolta Bárdossyt azzal, hogy az nem szólt neki, hogy a SZU békés szándékait hangsúlyozó orosz követ figyelmeztette őt arra, hogy a SZU elleni hadba lépéssel, vagyis a semlegesség elvesztésével Horthy a két bécsi döntéssel visszakapott magyarlakta területek háború utáni megtartását kockáztatja.
Pedig pont ez az, amit Horthynak részegen, éjfélkor az álmából felrázva is bármiféle figyelmeztetés nélkül tudnia kellett.
Horthy tehát duplán is felelős az igazságtalan trianoni határokért.
Először azért, mert Apponyi személyében szándékosan egy teljesen alkalmatlan és felkészületlen embert engedett küldeni a béketárgyalásra, aki nem tudta érvényesíteni a magyar érdekeket.
(Horthy a hatalomra juttatásáért cserébe írásban vállalta, hogy vita nélkül elfogadja a kisantant összes területi követelését, és ezt teljesítette is).
Másodszor pedig azért, mert idegen népek által lakott területek meghódításának álmáért kockáztatta és elvesztette a már visszakapott magyarlakta területeket.
Horthy bűne, hogy a Felvidék, Kárpátalja, Partium magát magyarnak valló zsidósága eltűnt. Ezzel drasztikusan lecsökkent a magyarság lélekszáma azokon a részeken.
A kulákozás, TSZ-be terelés 1958-60-ig eltartott, ahogy nekem mesélték.
Amikor 10 éve a Szudéta vidéken jártam, pont azt láttam, mint manapság Somogy, Zala, Tolna, Baranya megfelelő részein. Évtizedek óta gazdátlan, a bomlásnak makacsul ellenálló, magas ablakos téglaházak, kisüzemek, köröttük bozót, fiatal nyárfák.
Csakhogy a üresen álló falusi házakért nálunk nem a kulákozás volt a felelős, hanem a téeszeket a téesz-földek megszerzése érdekében a "kárpótlási törvénnyel" szétverő Antall-kormány. A falvak egészen a rendszerváltásig jólétben éltek és virágoztak.
A falvak egészen addig virágoztak jólétben, amíg az 1980-as évek elejére el nem ment egy teljes korosztály a közeli-távoli városba.
Fura, mert én pont fordítva emlékszem :-)
1980 körül fejeződött be a nagy lakásépítési program, ami a kb. 1,3 milliós ingázó vidéki munkaerő nagy részének visszatérését hozta a falvakba.
Ezért 1980 után a téeszek a szabad munkaerő hasznosítása érdekében tömegesen kezdtek melléktevékenységekbe.
A 80-as években a falvakban komoly infrastrukturális (víz, gáz, csatorna, aszfaltos út, aszfaltos járda stb.) fejlesztések zajlottak.
A lakosság városokba való folyamatos vándorlása az egész 20. században végig jellemző volt, de a falvak kiürülése és a falusi házak lakatlanná válása csak 1990 után, a téeszek szétverése miatt vált tömegessé.
Nekem anyai ágon népes rokonságom volt vidéken, és a falusi rokonság egészen 1990-ig főnyereménynek számított, mivel minden rokonlátogatásról élelmiszerektől roskadozó autóval tértünk haza a fővárosba.
Az valóban igaz, hogy a fiatalok már a 80-as években is tömegesen költöztek fel a városokba, és ezért a 80-as években a falusi lakosság összetétele már az idősebb korosztályok felé mozdult el.
De mindez mit sem változtatott azon a tényen, hogy a vidék egészen 1990-ig virágzott és jólétben élt.
Utána viszont mintha elvágták volna.
Hogy mi volt, az történelem, nem számít, úgyis meghamisítják. Hogy mi a jelen és a jövő, az ijesztő. Ennek vagyunk részei, ezt tűrjük és ehhez asszisztálunk akarva-akaratlanul. Szűnni nem akaró hányingerem és gyomoridegem van. Btw, az én osztályomban a negyedikes napköziseknek nincs hely, a földön ülve tanulnak a tagozatosok. Várom, hogy a szülőknél mikor szakad el a cérna.
Kell róla egy fotó, persze nem felismerhető arcokkal. Hozzá valami szöveg. Vagy csak simán, komment nélkül feltenni valahova, ahol látják az emberek.
Sajnos több politikai baklövés is volt, de hiába, az erős polgári tudat hiánya ezeknél sokkal nagyobb baja az országnak. Hiszen alapvető ok, a politikai hibákra.
Csak egy észrevétel: ha az infláció úgy csökken, hogy ugyanannyi mint eddig, akkor a bázis teljesen érdektelen; hiába nagyobb, az ugyanakkor inflációt nem lehet kevesebbnek mutatni, hiszen ez egy viszonyszám.
Valóban, nem az infláció változatlanul magas, hanem az árszínvonal. Ennél több pontosságot várnék a Múzsától 😐
ha mindig összegszerűen ugyanannyival emelkedik az ár, akkor is csökken az infláció, hiszen az ugyanakkora összeg egyre kisebb és kisebb százaléka az aktuális árnak, ami ennyivel emelkedik. de ha a fizetések stagnálnak, azokhoz képest az áremelkedés mértéke meg nem csökken, még arányosan sem...
Az infláció az áremelkedés százalékos változása. Ha az ár különbözete ugyanakkora, de a vetítése alap nő, akkor az infláció csökken.
100 után az 101 1% nem ugyanakkora infláció mint a 101 után a 102. Pedig a változás mindkét esetben 1.
pontosan ezt írtam: "ha mindig összegszerűen ugyanannyival emelkedik az ár, akkor is csökken az infláció"
Nekem az nem teljesen világos, hogy ha a magyar vidék azért reménytelen koszfészkek sorozata, mert elvitték onnan a potens rétegeket, akkor mondjuk a cseh vidék miért nem lett ugyanúgy reménytelen koszfészkek sorozata. Onnan a németek elvitték a zsidőkat, aztán a csehek elhajtották a németeket (és nem csak száz-kétszázezret, hanem hárommiliót; az ország lakosságának a harmadát), a kommunisták meg ugyanúgy ellehetetlenítették a dzsentri-kulák-tőkés stb. elemeket (sőt, jobban, mert ott 1968 után még a szoftkomcsi elitet is elzavarták kétkezi munkásnak vagy emigránsnak). Meg persze a hiányzó németek helyére jellemzően ott is az ment, akinek nem volt sok vesztenivalója, viszont sok kulturális, anyagi stb. tőkéje sem (vö. Tokaj-Hegyalja).
a Szudéta-vidék nem reménytelen jelenleg? nem tudom. de ugye Csehországban nemcsak a németlakta vidékek prosperáltak, voltak "echte cseh" vidékek is, ahonnan nem telepítették ki a lakosokat. meg kéne nézni, ezeknek a vidékeknek és a (tágabb értelemben vett) "szudétavidéknek" a jelenlegi helyzetét egymáshoz képest
Hát az én (erősen korlátos) személyes tapasztalatom szerint vannak olyan részei a Szudéta-vidéknek, amik cseh viszonylatban tényleg elég puttók, néhol akár még gettószerű vonások is megjelennek, de még ezek is csak annyira szomi helyek, mint itthon mondjuk Szolnok. A legtöbb exnémet hely inkább csak eléggé elnéptelenedett, ezért ilyen furán szellős, meg sok a romos (mert üres) régi ház, de egy tetemes hányaduk inkább a belföldi turizmus takaros célállomása lett, mintsem válságövezet. Ami eleve nagyobbacska volt (Liberec, Karlovy Vary, ilyesmi), az meg azért könnyen újranépesült úgy, hogy ne csak az összcsehszlovák underclass tömörüljön oda. Olyan igazi válságövezettel, mint itthon a Cserehát, vagy a szlovák éhségvölgyek, én Csehországban még sehol nem találkoztam, de nem is hallottam róla, hogy létezne.
nem is értelek. Szolnok kifejezetten vidám hely, Budapest, Debrecen és Szeged legvonzóbb tulajdonságait egyesíti magában, a hátrányok nélkül :P
Talán mert: 1. csehek, 2. Lutheránusok. Az első állításom tudom, erős, az utóbbi pedig nem vicc.
miért lutheránusok?
Jogos, mert nem azok.
Arra gondoltam, hogy gondolatiságban, praktikusságban közelebb állnak a reformációt elfogadó német/skandi vonalhoz. Persze simán tévedhetek is.
Lenyegelen szorszalhasogatasok, bocsanat:
Merk nem svab, maximum mara annyira keveredett a ket osszenott falu lakossaga, h ott is vannak boven. Nagyanyam csaladja nagygazda svab volt, vallaji, nagyapam szegeny molnar Merkrol, a csaladi legenda szerint nem, h el se vehette volna, de ra se nezhett volna, ha a 28-as valsagban el nem szegenyedik a csalad. Szoval, Merk volt a magyar, a kettobol mindig a szegenyebb, egyszerubb, Vallaj a gazdag, a svabok miatt.
Ehhez kepest csodalkoztam, mikor par eve, sok- sok evnyi nem latogatas utan a nagynenem temetesen meglattam, mive lett a cucializmus vegere eso gyerekkorom ota a ket falu: porfeszek. Vagy sarfeszek, ha esett. A paromnak akartam volna megmutatni a nagyszuloi hazat, be se tudtunk menni az utcaba, mert bokaig sullyedtunk volna a sarba, mi meg ugye galaban voltunk, mentunk temetesre. Persze gyerekkorimban is a vilagvege volt, a szalkai korhazat kerukte, aki elni akart, ha hiztak haza Pestre, negyed otkor indult a busz, ami vitt Szalkara a vonatallomasra, delre mar otthon is voltunk...
A falu(k)ban persze szinte mindenki masszivan a fideszre szavaz, mint ami legalabb valamit igerni tud a helyieknek (rezsicsokkentes, kozmunka) Perspektiva....
Vállajról származó sváb család sarjaként: couldn’t agree more!
"1944-1954 között Magyarországon megölték, haláltáborba vitték, elűzték, földönfutóvá tették azokat a Magyarokat, akik ha megvannak, Magyarország tovább haladhatott volna a polgárosodás lassú és döcögős folyamata"
Ügyes próbálkozás a félmillió zsidót nemzetidegenként halálba küldő jobboldali Horthy-rendszert és a kétszázezer svábot nemzetidegenként kitelepítő jobboldali többségű Dálnoki-kormány bűneit egy lélegzetre emlegetni az országot újraépítő Rákosi-korszakkal, amely senkit sem deportált, hanem csupán a Horthy-korszak fő támogatójának számító, és annak szörnyűségeiért politikailag felelős kisnemesi réteget tekintette a rendszer ellenségének (és tegyük hozzá, teljes joggal), és próbálta a hatalomból kiszorítani.
Arról nem is beszélve, hogy a Rákosi-rendszer által megteremtett tömeges közép- és felsőfokú oktatás egy nagyságrenddel nagyobb létszámú értelmi réteg létrejöttét tette lehetővé, mint amennyi régi értelmiségit a Rákosi-rendszer kiszorított a hatalomból.
Tehát az Esik által hiányolt tudatos nemzetépítő oktatáspolitikát egyedüliként pont az általa ostorozott Rákosi-rendszernél találhatjuk meg, amely Magyarország egész történetének legnagyobb társadalmi mobilitását produkálta (Kádár már csupán a Rákosi által bevezetett nagyvonalú oktatás- és kultúrpolitikát folytatta tovább).
Hasonlóképpen durva aránytévesztés a falvak mostani állapotáért a Rákosi-korszak kuláktörvényeit hibáztatni, mivel a Rákosi- és Kádár-korszak téeszesítése közismerten a magyarországi falvak soha korábban nem tapasztalt jólétét és virágzását hozta, és a mai állapotuk kizárólag csak azért siralmas, mert az Antall-kormány a rájuk erőltetett "kárpótlással" szándékosan szétverte a falvak egzisztenciáját biztosító téeszeket, hogy aztán a jobboldali holdudvar az ilyen módon földönfutóvá tett téesztagoktól a téesz-földeket bagóért felvásárolhassa.
Mindezzel arra célzok, hogy nem kéne pusztán szónoki ellenpontozás céljából állandóan egy lélegzetre emlegetni a jobboldali diktatúrák nemzetvesztő szörnyű bűneit a lerombolt országot újjáépítő és a nemzetvesztő horthysta jobboldal hatalomba való visszatérését diktatórikus eszközökkel akadályozó Rákosi- és Kádár-rendszer politikai túlkapásaival.
Mert a '45 előtti és a '90 utáni magyar jobboldal történelmi bűnei bármiféle dimenzióban mérve nagyságrendekkel súlyosabbak voltak a magyarországi baloldali diktatúrákénál.
Ettől a maszatolástól eltekintve a cikk lényegi mondandójával egyetértek.
Csak erősen hiányoltam annak beismerését, hogy a magyar történelemben egyedül a 20. századi baloldali diktatúrák törekedtek a polgárosodás állami szintű, következetes támogatására.
És az a tény, hogy Orbán 13 éves uralma alatt a diplomások aránya az országban csökkenésnek indult, egyértelműen jelzi a két politikai oldal között a polgárosodáshoz való viszonyulásban fennálló alapvető különbséget.
Csak annyit kiegészítésnek, hogy a haláltáborba katolikus, református, stb. vallású magyar embereket is elhurcoltak, simán származás alapján (cigány, zsidó).
Azt szeretem a Magyar Mindenszarizmus Vallás felkent papjainál, hogy milyen nagy a hangjuk és milyen tökéletes a hangosításuk.
Imádom (sic!) látni, ahogy fakírként ÉLVEZIK a szenvedést, kínokat, fájdalmat, amit bizonyára éreznek, miközben a hazájukban élnek. Közben pedig, ahogy Zseniális Vezénylő Tábornokuk, a Vén Sátán által finanszírozott El Qúró Feri MEGMONDTA, hogy "el lehet innen menni"
Ötödszörre küldte el az istenadta nép őket a 3,14csába és fogadok, minél többet ajvékolnak, annál többször fognak veszteni. A közmondásos kommunista katonai kiképzőtiszt kijavított kedves kijelentését osztanám meg veletek, Drága Olvasóim! ❤️
"A moslékkoalíció ma a Parlamentben csak 1/3-addal rendelkezik. De eljön az idő, amikor ez 1/4-ed, 1/5-öd, SŐT 1/6-od is lesz!"
Többet tesztek ti ezért, mint ezer fideszes pártkatona! Isten tartsa meg jó szokástokat!
hogyaizé, abból van-e?
Jó íras ez, szép íve van, csak éppen egy a baja: a konklúzió nem igaz. Ugyan a magyar falu valóban egyre reménytelenebb porfészek, járjunk csak Dél-Fejérben, a Hernád völgyében, Belső-Somogyban vagy Nógrádban, a probléma nem a Holokauszt, a svábok üldözése vagy a kuláklisták körül keresendő. Az ok az 50-60 évek iparosítása, a tészesítés (az 50-es években, a padlássöprések idején menekültek sokan a földtől) három hulláma, majd 2004-től az EU munkaerő-elszívó hatása. Nincs miért maradni, nincs miből élni, nincsenek meg a jelenlegi körülmények között a racionális gazdálkodás tömeges lehetőségei. Ha az összedűlő parasztházak lakóit keressük, az újpesti, tatabányai, avasi panelekben találjuk gyerekeiket, az ő fiaik és lányaik pedig Bécsben, Berlinben élnek már. Az EU kiürülő határvidéke vagyunk, semmit nem tettünk ez ellen, és nem teszünk most sem
Amerre ismerős vagyok, ott nem menekültek a földtől, hanem zavarták őket elfele. Volt, aki azt mondta, ezeknek, téeszes söpredéknek nem dolgozik, és elment kőműves segédmunkásnak. Aztán persze minden este és hétvégén művelte a háztájit, amikor megint lehetett saját.
Jó, igaz lehet de nem ez a lényeg; nem csak leegyszerűsít, de egy konkrét okra visszvezetve fiktíven okol a szerző.
A szerző valóban téved a falvak elnéptelenedésének okait illetően.
Sőt, láthatóan kimaradt neki, hogy a Kádár-rendszer a téeszek révén egy korábban sohasem látott jólétet teremtett a falvakban.
A falvak elnéptelenedését egyértelműen a téeszek rendszerváltás utáni szétverése idézte elő, amiért az Antall-kormány kárpótlási törvénye a felelős.