Hosszú és unalmas: Koffeinről és energiatalokról

Apr 22, 2024

(a cikk szerzője Noirpova baromessz, egyszemélyes vegyi kombiné)

1. Intró

A HVG-DMM podcast 4. részét hallgatva megütötte a fülemet egy közkeletű tévedés Vzfszk szájából: az energiaitalok „a sima kávéhoz képest is nagyon magas koffeintartalmúak”.

Felszisszentem, mert ez nemes egyszerűséggel marhaság, és ezt pont egy jó nagy elérésű médiumban sikerült mondani. Beszéltem Herr Kommandantchefredakteurhauptbahnoffal. (Helyesen: Generalfeldchefredakteur, a Vzfszk) Bölcsen azt ajánlotta, hogy akkor nosza, írjak egy ismeretterjesztőt koffeinügyben, még mondott is egy érdekes szempontot, ami beleszőhető lehet, az ún. acquired taste jelenségről. Akkor nosza, írom.

A cikk veleje: Az energiaitaloknál nem az extrém magas koffeintartalom a gond (mert az erős kávé éppenséggel töményebb), hanem a mérték elveszítése felé húzó ízek, a vízhajtó hatás figyelmen kívül hagyása és a magas cukortartalom. De azért járjuk körbe rendesen. Számadatokkal, videókkal.

2. Mi a koffein? Hol fordul elő?

A koffein egyes növények által termelt vegyület. Az alkaloidok közé sorolják. Ezek az anyagok molekulájukban nitrogénatomot hordoznak, gyengén lúgos természetűek (azaz: nitrogénbázisok) és az ember számára undorítóan keserűek. Néhányuk csípős. De ami a legfontosabb: állatokra nagyon erős élettani hatással vannak.

Molekuláik nagyon változatos felépítésűek. Így hatásaik is sokfélék, mert a kémiában egy-egy anyag viselkedését mindig a szerkezete határozza meg: milyen más anyagok molekuláihoz tud közeledni, hogy érzékelik egymást és milyen reakcióba lépnek.

Hatásukat a központi idegrendszer működésének megbolygatásával, és/vagy valamilyen szerv(ek)et beidegző pályák végén lévő receptorok izgatásával fejtik ki; ezek is kémiai reakciókat jelentenek. Így van a különféle alkaloidok közt élénkítő (kokain, koffein), fájdalomcsillapító (morfin), euforizáló (heroin), de van pupillatágító (atropin), köhögéscsillapító (kodein), könnyeztető, égető (kapszaicin). S így tovább.

Alkaloidtermelők pl. a kerti mák (morfin, kodein és még vagy egy tucat vegyület), a legtöbb kávéfaj, a teacserje, a matécserje, a guarana, a koka, a dohány, a bors, a paprika. Ezek mind termesztett fajok; annak a bizonyítékai, hogy derék őseink gondjaikba vettek mindenféle növényt, amitől be lehetett állni, vagy fájdalmat, fáradtságot lehetett enyhíteni vele, vagy háromszor is csípett.

De a vadon termő növények közt is rengeteg az alkaloiddús faj. Pl., itthon ilyen a belladonna (nadragulya), a csattanómaszlag, a vérehulló fecskefű, a pipacs, a szarumák, a füstike.

(Az alábbi videón az látható, hogy mi lesz Szarumánnal, ha túltolja a szarumákot)

Koffeint viszonylag sok, egymással különösebb rokonságban nem álló növény termel. Ezek közül gazdasági szempontból legfontosabbak:

- két kávéfaj, a Coffea arabica és a Coffea robusta, terményük a magvuk;

- két kóladiófaj, a Cola acuminata és a Cola nitida, terményük a magvuk;

- a guarana-cserje, terménye a magva;

- teacserje, terménye a levele,

- maté- vagy yerba buena-cserje, terménye a levele.

A vegyipar (benne a gyógyszeripar) a kávé koffeinmentesítésével keletkező koffeint felvásárolja. Tisztítás után kerül pl. injekciós oldatba.

3. Élettani hatás

A koffein a szívben közvetlenül emeli az összehúzódások erejét és gyakoriságát. Azonkívül a központi idegrendszerre hat, több ponton. Ettől élénkítő, a légzésszámot megemelő, a koncentrációt segítő, éhséget és fáradtságot elnyomó hatás ered, illetve vízhajtó és a test hőmérsékletét megemelő hatás is. Hatásának támadáspontjai:

- az agyalap hőszabályozó központja

- az agyalapnak az a része, ami a mellékvesét koordinálja, így adrenalin felszabadulása is megindul (fáradtságérzet elnyomása)

- a nyúltagy több, keringést és belszerveket vezérlő központja: ettől az agy erei átjárhatóbbá válnak, a hörgők és a belek simaizmai elernyednek, és a légzésszámot is emeli a nyúltagy jele; a vese működése élénkül (só és víz kiválasztása is fokozódik), a gyomor működése élénkül, megemelkedik a sav és a fehérjebontó pepszin enzim kiválasztása. Utóbbihoz megjegyzés: az ebéd utáni kávé így az emésztést segítheti, de a refluxot is.

- az agykéreg Itt jelen állás szerint a megfigyelő-, ítéletalkotó-, gondolattársító készséget javítja.

Az összhatást – ahogy azt a jó koffeinista érzi – szerintem a következő szám egészen találóan és kellemesen elmuzsikálja. A tea/kávé gőzének szimatolásától kezdve a jóleső bepörgésen át a gondolatok lecsengéséig. (A szám címe a koffein összegképlete.)

A koffein hatásának háttere az, hogy egy ingerületátvivő vegyület, az adenozin receptoraihoz köt az érintett idegsejteken. Így magát az adenozint nem engedi a helyére, a sejt működését ezzel pár (2-8) órára „eltéríti”.

Miért? Ingerületátvivő anyagaink (mint az adenozin, a dopamin, a szerotonin stb) maguk is különféle nitrogénbázisok. Ha egy alkaloid teljes szerkezete, vagy egy molekularészének (funkciós csoportjának) szerkezete van annyira hasonló valamelyik ingerületátvivő vegyületéhez, hogy a reá szakosodott receptor a „magáénak” ismerje fel és kötést létesítsen vele fehérjéi által, akkor ez meg is történik. Kb., mintha egy zárba álkulcsot dugnának. Ebben a hasonlatban az adenozin a kulcs, a koffein az álkulcs.

4. Szabad és kötött koffein

Mielőtt összevetjük a „rendes” növényi főzetek vagy kivonatok koffeintartalmát a „fúj, szintetikus” energiaitalokéval, azt is hozzá kell tenni, hogy a kettő nem ugyanolyan ütemben szívódik fel és kezd hasznosulni. Azaz nemcsak a mennyiség számít. Miért? Azért, mert a növényekben a koffein – gyengén bázikus természeténél fogva – nagyrészt különféle csersavakhoz kapcsolódik. Ezeket a kötéseket a gyomor sava és bélrendszerünk enzimjei hasítják, ez időbe telik. Az energiaital csak szabad koffeint tartalmaz, ez azonnal el tud kezdeni felszívódni, és gyorsabban le is fut a hatása. A mindig csersavgazdag tea (különösen a zöld) kisebbet „üt”, nem érezni annyira a hatását, de sokkal hosszabban tart.

5. Mennyi koffein van a...?

Itt legegyszerűbbnek láttam a magyar Wiki adattáblázatát (Koffein szócikk) alapul venni, aki kíváncsi, jobban megnézheti, pl., hogy ők honnan hozzák az adatokat. A tea koffeintartalmával kapcsolatban a forrás a táblázat alatt lévő link.

*a zöld-és a feketetea is teacserje-levél, azaz ugyanaz a növény adja, de más az előkezelése.

(17) (PDF) Caffeine Content of Brewed Teas (researchgate.net)

6. Acquired taste

A hatás latolgatásánál említettem, hogy a koffeinista szimatolgatja a teáját/kávéját; igen, mert ez is hozzátartozik. A teás esetleg hosszasan ízlelget, cuppog, élvezi a csersavízt, a tea illatát és a korty után kilélegzéskor újonnan feltűnő aromákat. („Szépen párolog és illatos az illataaaaa” ezt KFT-ék óta tudjuk.) A kávés meg pláne hosszan bír értekezni ízről, illatról, cremáról, hőfokról, gépekről, kapszulákról, fajtákról, pörkölésről.

Jellegzetes barista egy budapesti speciality café-ban

Hatalmas segget kerítettünk annak, hogy a szervezetünkbe fogadjunk egy növényi toxint, ami hülyét csinál az agyunk több funkcionális egységéből és amúgy keserű, mint a bűn.

Ha kisgyereknek vagy állatnak kínálunk feketekávét, erős teát, habozás nélkül kiköpi. Ha poénból az unoka szájába teszik nagytata pipáját, fintorog a gyerek, mert a csibuk büdös és keserű (egyébként szintén egy alkaloidot vesz vele magához a papa: a nikotint). Ez az ösztönös és egyébként helyénvaló.

Az, hogy mégis megisszuk a cuccot, már tanult dolog, a szervezet alap reakciói ellenében. Tudjuk, hogy a savas, keserű vagy kesernyés, összehúzó ízű – de egyébként illatos – tea, kávé, maté után kellemesen sínre fog zökkenni az elménk. Ezért aztán megisszuk. (Sőt, szeretjük is! - a Vzfszk.) Ez az acquired taste jelensége. A koffeint kísérő aroma, segíti az ösztönös ellenállás legyőzését. Az ízesítés: méz, cukor, a kávéba tej, tejszín, tejszínhab, csoki (bécsiesen…), fahéj (rum, konyak…azt hiszem továbbképzem e körben a baromesszt - Vzfszk) még könnyebbé teszi a koffein útját.

Ha viszont a koffeint édes ízzel és/vagy gyümölcslével (energiaitalból van ilyen – been there, done that kora húszas éveimtől) társítva kapjuk, már gyerekfejjel is marha egyszerű lesz rászokni. Felnőttként is nagyobb lehet a kísértés, hogy az ember a kelleténél többet vegyen magához. És itt kezdődhet a gond.

7. Mi baj lehet az energiaitallal?

Noha a koffein NEM nagyon erősen addiktív – a leszokás kevés és nem túl durva tünettel jár akár az alkoholhoz, akár más alkaloidokhoz (kokain, nikotin, mákalkaloidok) képest – gyerekekre igenis lehet veszélyes. Szívdobogást, alvászavarokat okozhat, szorongás, fáradékonyság jöhet; a fejlődő idegrendszernek se jó a bolygatás. Hogy mi baj van az energiaitallal, és miért nehéz koffein vs. koffein közt határt húzni, azt a következő videóban szakemberek mondják el (többek közt Zacher G.).

Tehát áll a következtetés: nem az extrém magas koffeintartalom a gond (mert a kávé töményebb), hanem a mérték elveszítése felé húzó ízek, a vízhajtó hatás figyelmen kívül hagyása és a magas cukortartalom. Gyereknek nem való.

A fenti videóban egyébként még az energiaitalos szakmai szövetség tagja is kerek perec kijelenti, gyereknek nem való koffein (kóla sem).

8. Milyen más "csali" termékhez hasonlíthat az energiaital?

Mielőtt felhördülnénk, hogy fú, a csúf energiaital-lobbi mit művel gyerMekeinkkel, azt muszáj megjegyeznem, hogy a különféle édes-alkoholos-szénsavas nyálak és az elf bar szerintem ugyanez a kategória. Ügyesen tereli a 10-20 éves gyereket arra, hogy olyasmit igyon, szívjon, amit ösztönből biztos, hogy nem tenne meg.

9. Vegyületek, konvenciók és önámítások

A szeszgyárak által kibocsátott ilyen-olyan cider, breezer és hasonló izéken mégsem ütközünk meg annyira, mint az energiaitalon. Konvenció kérdése. Biológiai szempontból az alkohol kemény drog (az elvonásba bele lehet halni), a koffein pedig nem az. Mint kémikus röhejesnek találom, hogy higítóivás köré hazudgálunk magunknak kiterjedt kultúrát és magyarázzuk, hogy jó (az etanol egy szervesoldószer, ugyanúgy mérgező és bódító, mint teszem azt, a sebbenzin). Ezt nem az én dolgom megítélni, de bedobom, tessék rajta elgondolkodni.

Az internet egyik alapszabálya, hogy mindegy miről szól a cikk, van olyan kézműves sör. Ez itt pl. a kávé-cigi sör. https://soulandspiritsbrew.com/beer/coffee-cigarettes/

Végkövetkeztetésem az, hogy se a szesz, se az elf bar, se az energiaital nem kéne gyerekek kezébe kerüljön. Ezt nemcsak a törvény oldja meg (ha lesz), hanem nekünk magunknak kéne, azoknak, akiknek gyerekei vagy tanítványai vannak.