Pár évvel ezelőtt egy rendőrtábornok öngyilkos lett. Kiváló ember és szakember volt, személyesen ismertem, elég sokat dolgoztunk együtt, mondhatni a barátom volt.
Nos, a temetésén nem kapott rendőri tiszteletadást (tudjátok: díszőrség, díszsortűz, kürt a temetői takarodóval, stb.), mert a belső normákban az szerepelt, hogy öngyilkosoknak ez nem jár. Nem tudom, változtattak-e ezen azóta.
Hiába volt elsőosztályú rendőr és kiváló parancsnok, öngyilkos lett, úgyhogy szevasz, ennyi volt. Hogy kábé 30 éven át mit tett le az asztalra, kurvára senkit nem érdekelt. Totál ki is akadtam akkor...
Misi, nyugodj békében és szarj ezekre! Majd dumcsizunk...
Meg kell tudnunk állni még a lejtőn gyorsulás ellenére is. Szét kell tudjunk nézni, legalább egy pillanat erejéig, honnan jövünk a közelmúlt közösen megélt életéből, hol tartunk, mifelé megyünk.
Egyszerre póbál zárulni a szájzár, befékeződni a nyelv: holott a gyász pillanatában is rengeteg mondandó tudhat lenni, a disztingvált kereteket is megtartva.
Eggyel szűkebb lett az itthon amúgy nagyon is szűk kör, akikre fel tudott nézni az ember (szerte a világban is, a menetrend szerinti pampogókat most nem számolva). És ehhez "elég" volt minőségi embernek lenni, ami úgy végtelenül egyszerű, hogy nagyon is bonyolult a maga teljességében.
Végül egy szermélyes megjegyzés: azt gondolom dr.Karsai Dániel ügyében mutatta egyik legrosszabb arcát az EU, hiába volt amúgy esetleg védhetően rendben jogilag az egész ügymenet.
Amúgy az aktív eutanázia 22 EU tagállamban illegális, 5ben legális. Ez meglep? Sokan messze el szokták túlozni, hogy mennyivel van előbbre a nyugat. Nem annyival.
A halálhoz (vagyis az öngyilkossághoz) való jog szerintem ugyanolyan alapjog, mint az élethez való. Oké, az elkövetőt nem büntetik (elég nehéz is lenne), de az ebben közreműködőket sok helyen igen. Elismerem, hogy büntetőjogi szempontból nem egy egyszerű feladvány (legalábbis a hatályos Btk. szerint), de ezt valahogy tényleg szabályozni kéne.
SENKI ne szólhasson bele abba, ha valaki távozni akar ebből a létből. Véleménye bárkinek lehet, de senki ne ítélkezzen erről. Se ember, se isten, se sámán, se pap, se gyíkember, se ügyész, se bíró, se esküdtszék, se állam, szóval SENKI. Ha van magánügy, akkor a halál témája az.
Az úgy van, kb két-három évente, hogy a Szűcs Józsit egy esős novemberi hétvége után megtalálják a pajtában a gerendán lógva (vagy a radiátorcsövön). "Felakasztotta magát, " - mondják az emberek, - "nem csoda, ivott is, az asszony elhagyta, a gyerekei évek óta felé se néztek. Mondogatta már régóta, hogy egyszer megteszi, tudta ezt mindenki, de hát ki gondolta volna.... Hallod, nem vót ám az hülye ember, csak a pia...""
Három héten belül megtalálják a pincéjében a Lajost, "tudod, az az, az öreg B. Szabó lányát vette el, képzeld a hülyéje valószínűleg fagyállót ivott. Hát még jó, hogy inkább magával végzett, mint hogy az asszonyt csapkodta volna, ahogy szokta, áhh, szar élete vót ám, hallod...."
Három hónapon belül van még legalább két haláleset. Mindenki, aki eddig gondolkozott rajta, most hirtelen rájön,, hogy a "f..szomba, a Szűcs Józsi csinálta jól, annyira tökös én is vagyok, nehogy már". Garantáltan van köztük egy nő is, rosszabb esetben, valaki agyon üti az asszonyt, oszt megpróbálja beadni öngyilkosságnak.
Aztán elfogynak. Pár év, és jön majd egy újabb jégtörő, megint megy a levesbe utána pár szerencsétlen.
Na erre eressz rá, egy öngyilkossági alapjogot, (külön öngyilok klinikákkal, vagy mégis hogyan?).
Persze ezekkel mind a szocrendszernek meg a közösségnek volna dolga, de nálunk egyik sem jó, és valószínűleg jó darabig nem is lesz.
Aztán meg nem lesz ám ezen fék, ha egyszer elindul. A hollandok lassan a sima depresszióért is engedélyezik. Állítólag. Amikor bevezették, azt hiszem évi pár ezerrel számoltak, most már valami 30 ezer/év fölött tartanak. Ezt olvastam, de nem néztem utána, tényleg így van e. A tévedés lehetőségét fenntartom.
"2023-ban 9068 ember halt meg eutanázia útján Hollandiában, ami az összes haláleset 5 százaléka. A duo-eutanáziát 33 esetben alkalmazták, ami 66 embert jelent."
a "sima depresszió"-ról: "Az országban 2002-ben fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a halálba segítést súlyos mentális betegségek elszenvedőinél is. Bár még mindig szokatlan, hogy erre vonatkozva nyújtsanak be kérelmet, míg 2010-ben két ilyen esetet engedélyeztek, addig 2023-ra ez a szám 138-ra nőtt". Idén is volt, ca 3,5 évet "várt rá": https://24.hu/kulfold/2024/05/17/eutanazia-sulyos-mentalis-betegseg-hollandia/
Nem kötözködés, csak halk megjegyzés: statisztika, sok, vagy kevés az 5%? Magyarországon többen halnak meg /fő közlekedési balesetben, mint Hollandiában (10vs 17,7millió) ill. a 100.000,- lélekszámhoz viszonyított halálozási arán Mo-n - eutanázia nélkül is - ca 3%-al magasabb, mint NL-ban; De nem offolom tovább a bejegyzést
Igen nézegettem én is, hogy nálunk sok tekintetben rosszabb a helyzet (pl. öngyilkosságban is, amibe gondolom az eutanázia nem számít bele, ott, ahol azt lehet).
Mivel Hollandiában magasabb az átlagéletkor is, valószínű, hogy többen vannak olyan életvégi helyzetben amikor már sokaknak preferálttá válik az eutanázia (bár az is lehet, hogy nem, mert nálunk az alacsonyabb átlagéletkor és rosszabb általános egészségügyi helyzet miatt csak hamarabb jön el az a kor, amikor már sokan elgondolkodnának.)
Mindenesetre ha a jóléti Hollandiában minden huszadik haláleset eutanázia (az öngyilkosságon felül), akkor úgy sejtem, hogy nálunk ez jóval több lenne. Főleg, ha úgymond alapjog lenne, mert Hollandiában sem az, hiszen erősen korlátozott.
Nekem is a legutóbbi tűnt fel. Hihetetlen, hogy volt olyan közszereplő, aki nem mocskolódott, nem hangulatkeltett, nem politikai haszonszerzésre törekedett, nem hazudozott, hanem korrekt jogi és filozófiai érvekkel állt ki egy számára fontos ügy mellett.
Szintén a térképből következik, hogy a Fidesz nemleges válaszát nem tekinthetem most poliitkai-jogi geciségnek, mert nem életszerű, hogy Magyarország hamarabb legalizálja, mint az EU többsége. Mint Svédország. Emberi szinten azért sikerült bunkónak lenniük, mert az persze kell. Kár, hogy jogvégzett emberek között sincsen céhes szolidaritás, hogy kollégával nem bunkóskodunk.
Remélem, hogy kevés szenvedéssel sikerült a legális passzív eutanáziát abszolválni. Nyugodjon békében.
"nem életszerű, hogy Magyarország hamarabb legalizálja, mint az EU többsége." és miért nem? Miért nem lehet egyszer a büdös életbe (már elnézést....) példát mutatni?
Mert az aktív eutanázia nem megkérdőjelezhetetlenül jó dolog, hanem specifikusan liberális (individualista) dolog, és mi a túróért mutatna az EU legkonzervatívabb (vagyis izé legpopulistább vagy nemtom már) országa ilyesmiben sokkal liberálisabb országoknak példát?
Az különösen mellbevágó, mélységesen elgondolkoztató, hogy megtehette volna, hogy elmegy Svájcba és.... Nem tette, mert voltak elképzelései, gondolatai, elvei az emberi életről és persze annak végéről is. Mindezt nyíltan felvállalta, - divatosan szólva beleállt az ügybe - és tulajdonképpen nyert! Ugyanis az utóbbi időben történtek megmutatták, hogy milyen fény-árnyék kontrasztos a különbség az elvszerűség és a "majdcsakmegússzukvalahogydeközbenazértjóljárjunk" magatartás között.
Requiescant in pace Karsai Dániel!
(OFF: Az igazán szomorú, hogy ez az ország fel sem éri ésszel az ilyen embereket.... ((A Blikk a halálhírt bejelentő cikkének középébe odabaszarintott egy "Magyarország Megcsinálja" árvízi hála tiráda videót...-(( ))
Én meg köszönöm neked Sándor az emberi szavakat, a búcsúzás unikális formáját. Karsai Dani sorsa talán megszólít lelkeket és szíveket. És igen : - Jó utat Dani ! 😞
Valóban kivételes bátorság, de rendkívülinek nem nevezném.
Ő megtehette volna, hogy elmegy Svájcba, és ahelyett, hogy szenvedésével példát mutatva küzd, véget vet a szenvedéseinek. Ez megsüvegelendő.
Ellenben ma hazánkban tízezrek vannak, akik nem választhatnak, mert nincs meg a lehetőségük, hogy elmenjenek Svájcba. Ő nekik csak a szenvedés marad, amit sokan ettől lényegesen nagyobb méltósággal viselnek.
Ezért nem kivételes, és ezért túlmisztifikálás az egész.
Én már ismerem ennek az igazságát ápolói oldalról, még sem értek vele egyet. Mert szerintem akkor is más a helyes út.
Nagyon szép írás, RIP. Ide beillesztenék egy interjút vele, amit és az abban foglaltakat egyik visszaemlékezés se idézte fel. Érthető, hiszen igen kínos ma (és már akkor is, szvsz) a szinte komplett sajtó (a "liberális" sajtót is beleértve), politika és bizony magánemberek egy részéből előtörő házmesterség. Érdemes ezt néha felidézni, hiszen a "liberális" sajtó, a politikusok és a házmesterek is itt élnek továbbra is köztünk. Hatalmas tisztelet, hogy ő már akkor felvetette ezeket a kérdéseket, amikor gyerekeket (az enyémeket is) azzal rémisztgettek hogy ha elmennek iskolába vagy kimennek focizni, akkor kvázi gyilkosok https://web.archive.org/web/20210316062003/https:/azonnali.hu/cikk/20210311_a-kormanynak-adott-korlatlan-felhatalmazas-felesleges-es-alkotmanyellenes-karsai-daniel-az-azonnalinak
Még egy háttérinfó az öngyilkosság témájához.
Pár évvel ezelőtt egy rendőrtábornok öngyilkos lett. Kiváló ember és szakember volt, személyesen ismertem, elég sokat dolgoztunk együtt, mondhatni a barátom volt.
Nos, a temetésén nem kapott rendőri tiszteletadást (tudjátok: díszőrség, díszsortűz, kürt a temetői takarodóval, stb.), mert a belső normákban az szerepelt, hogy öngyilkosoknak ez nem jár. Nem tudom, változtattak-e ezen azóta.
Hiába volt elsőosztályú rendőr és kiváló parancsnok, öngyilkos lett, úgyhogy szevasz, ennyi volt. Hogy kábé 30 éven át mit tett le az asztalra, kurvára senkit nem érdekelt. Totál ki is akadtam akkor...
Misi, nyugodj békében és szarj ezekre! Majd dumcsizunk...
Nagyon-nagyon kiváló írás, köszönet érte.
Meg kell tudnunk állni még a lejtőn gyorsulás ellenére is. Szét kell tudjunk nézni, legalább egy pillanat erejéig, honnan jövünk a közelmúlt közösen megélt életéből, hol tartunk, mifelé megyünk.
Egyszerre póbál zárulni a szájzár, befékeződni a nyelv: holott a gyász pillanatában is rengeteg mondandó tudhat lenni, a disztingvált kereteket is megtartva.
Eggyel szűkebb lett az itthon amúgy nagyon is szűk kör, akikre fel tudott nézni az ember (szerte a világban is, a menetrend szerinti pampogókat most nem számolva). És ehhez "elég" volt minőségi embernek lenni, ami úgy végtelenül egyszerű, hogy nagyon is bonyolult a maga teljességében.
Végül egy szermélyes megjegyzés: azt gondolom dr.Karsai Dániel ügyében mutatta egyik legrosszabb arcát az EU, hiába volt amúgy esetleg védhetően rendben jogilag az egész ügymenet.
Az ECHR nem EU-intézmény.
Bocs és köszönöm a kiigazítást. Egy kicsit más optikát is kölcsönöz az egésznek a megítélésében.
Amúgy az aktív eutanázia 22 EU tagállamban illegális, 5ben legális. Ez meglep? Sokan messze el szokták túlozni, hogy mennyivel van előbbre a nyugat. Nem annyival.
Csak röviden:
A halálhoz (vagyis az öngyilkossághoz) való jog szerintem ugyanolyan alapjog, mint az élethez való. Oké, az elkövetőt nem büntetik (elég nehéz is lenne), de az ebben közreműködőket sok helyen igen. Elismerem, hogy büntetőjogi szempontból nem egy egyszerű feladvány (legalábbis a hatályos Btk. szerint), de ezt valahogy tényleg szabályozni kéne.
SENKI ne szólhasson bele abba, ha valaki távozni akar ebből a létből. Véleménye bárkinek lehet, de senki ne ítélkezzen erről. Se ember, se isten, se sámán, se pap, se gyíkember, se ügyész, se bíró, se esküdtszék, se állam, szóval SENKI. Ha van magánügy, akkor a halál témája az.
Éltem Magyarország több részén éveket, falvakban.
Az úgy van, kb két-három évente, hogy a Szűcs Józsit egy esős novemberi hétvége után megtalálják a pajtában a gerendán lógva (vagy a radiátorcsövön). "Felakasztotta magát, " - mondják az emberek, - "nem csoda, ivott is, az asszony elhagyta, a gyerekei évek óta felé se néztek. Mondogatta már régóta, hogy egyszer megteszi, tudta ezt mindenki, de hát ki gondolta volna.... Hallod, nem vót ám az hülye ember, csak a pia...""
Három héten belül megtalálják a pincéjében a Lajost, "tudod, az az, az öreg B. Szabó lányát vette el, képzeld a hülyéje valószínűleg fagyállót ivott. Hát még jó, hogy inkább magával végzett, mint hogy az asszonyt csapkodta volna, ahogy szokta, áhh, szar élete vót ám, hallod...."
Három hónapon belül van még legalább két haláleset. Mindenki, aki eddig gondolkozott rajta, most hirtelen rájön,, hogy a "f..szomba, a Szűcs Józsi csinálta jól, annyira tökös én is vagyok, nehogy már". Garantáltan van köztük egy nő is, rosszabb esetben, valaki agyon üti az asszonyt, oszt megpróbálja beadni öngyilkosságnak.
Aztán elfogynak. Pár év, és jön majd egy újabb jégtörő, megint megy a levesbe utána pár szerencsétlen.
Na erre eressz rá, egy öngyilkossági alapjogot, (külön öngyilok klinikákkal, vagy mégis hogyan?).
Persze ezekkel mind a szocrendszernek meg a közösségnek volna dolga, de nálunk egyik sem jó, és valószínűleg jó darabig nem is lesz.
Aztán meg nem lesz ám ezen fék, ha egyszer elindul. A hollandok lassan a sima depresszióért is engedélyezik. Állítólag. Amikor bevezették, azt hiszem évi pár ezerrel számoltak, most már valami 30 ezer/év fölött tartanak. Ezt olvastam, de nem néztem utána, tényleg így van e. A tévedés lehetőségét fenntartom.
"2023-ban 9068 ember halt meg eutanázia útján Hollandiában, ami az összes haláleset 5 százaléka. A duo-eutanáziát 33 esetben alkalmazták, ami 66 embert jelent."
a "sima depresszió"-ról: "Az országban 2002-ben fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a halálba segítést súlyos mentális betegségek elszenvedőinél is. Bár még mindig szokatlan, hogy erre vonatkozva nyújtsanak be kérelmet, míg 2010-ben két ilyen esetet engedélyeztek, addig 2023-ra ez a szám 138-ra nőtt". Idén is volt, ca 3,5 évet "várt rá": https://24.hu/kulfold/2024/05/17/eutanazia-sulyos-mentalis-betegseg-hollandia/
Köszönöm, ezért hálás vagyok, akkor vagy szarul emlékeztem, vagy valamilyen demagóg vackot olvastam.
(Mondjuk azért az 5% nekem így is elég soknak tűnik.)
Nem kötözködés, csak halk megjegyzés: statisztika, sok, vagy kevés az 5%? Magyarországon többen halnak meg /fő közlekedési balesetben, mint Hollandiában (10vs 17,7millió) ill. a 100.000,- lélekszámhoz viszonyított halálozási arán Mo-n - eutanázia nélkül is - ca 3%-al magasabb, mint NL-ban; De nem offolom tovább a bejegyzést
Igen nézegettem én is, hogy nálunk sok tekintetben rosszabb a helyzet (pl. öngyilkosságban is, amibe gondolom az eutanázia nem számít bele, ott, ahol azt lehet).
Mivel Hollandiában magasabb az átlagéletkor is, valószínű, hogy többen vannak olyan életvégi helyzetben amikor már sokaknak preferálttá válik az eutanázia (bár az is lehet, hogy nem, mert nálunk az alacsonyabb átlagéletkor és rosszabb általános egészségügyi helyzet miatt csak hamarabb jön el az a kor, amikor már sokan elgondolkodnának.)
Mindenesetre ha a jóléti Hollandiában minden huszadik haláleset eutanázia (az öngyilkosságon felül), akkor úgy sejtem, hogy nálunk ez jóval több lenne. Főleg, ha úgymond alapjog lenne, mert Hollandiában sem az, hiszen erősen korlátozott.
Elképesztő!
Nekem is a legutóbbi tűnt fel. Hihetetlen, hogy volt olyan közszereplő, aki nem mocskolódott, nem hangulatkeltett, nem politikai haszonszerzésre törekedett, nem hazudozott, hanem korrekt jogi és filozófiai érvekkel állt ki egy számára fontos ügy mellett.
Nem volt sok esélye. Ránézve erre a térképre: https://en.wikipedia.org/wiki/Legality_of_euthanasia esélytelen volt, hogy az ECHR neki adjon igazat. De meg kellett próbálnia.
Szintén a térképből következik, hogy a Fidesz nemleges válaszát nem tekinthetem most poliitkai-jogi geciségnek, mert nem életszerű, hogy Magyarország hamarabb legalizálja, mint az EU többsége. Mint Svédország. Emberi szinten azért sikerült bunkónak lenniük, mert az persze kell. Kár, hogy jogvégzett emberek között sincsen céhes szolidaritás, hogy kollégával nem bunkóskodunk.
Remélem, hogy kevés szenvedéssel sikerült a legális passzív eutanáziát abszolválni. Nyugodjon békében.
"nem életszerű, hogy Magyarország hamarabb legalizálja, mint az EU többsége." és miért nem? Miért nem lehet egyszer a büdös életbe (már elnézést....) példát mutatni?
Mert az aktív eutanázia nem megkérdőjelezhetetlenül jó dolog, hanem specifikusan liberális (individualista) dolog, és mi a túróért mutatna az EU legkonzervatívabb (vagyis izé legpopulistább vagy nemtom már) országa ilyesmiben sokkal liberálisabb országoknak példát?
Az különösen mellbevágó, mélységesen elgondolkoztató, hogy megtehette volna, hogy elmegy Svájcba és.... Nem tette, mert voltak elképzelései, gondolatai, elvei az emberi életről és persze annak végéről is. Mindezt nyíltan felvállalta, - divatosan szólva beleállt az ügybe - és tulajdonképpen nyert! Ugyanis az utóbbi időben történtek megmutatták, hogy milyen fény-árnyék kontrasztos a különbség az elvszerűség és a "majdcsakmegússzukvalahogydeközbenazértjóljárjunk" magatartás között.
Requiescant in pace Karsai Dániel!
(OFF: Az igazán szomorú, hogy ez az ország fel sem éri ésszel az ilyen embereket.... ((A Blikk a halálhírt bejelentő cikkének középébe odabaszarintott egy "Magyarország Megcsinálja" árvízi hála tiráda videót...-(( ))
Én meg köszönöm neked Sándor az emberi szavakat, a búcsúzás unikális formáját. Karsai Dani sorsa talán megszólít lelkeket és szíveket. És igen : - Jó utat Dani ! 😞
Mélységesen ellenzem azt, amit ő képviselt, de a tisztessége és a bátorsága mindenképp megsüvegelendő.
Ugyanakkor túlzásnak érzem, hogy a személyét ennyire túlmisztifikáljuk.
Hogy az ügyet is, amit képviselt, azt meg pláne.
Nyugodjon békében.
A mai Magyarországon az ilyen ember ritka, mint a fehér holló. Ez nem "túlmisztifikálás", hanem a kivételes kivételeskénti értékelése.
Még neked sem kívánom, hogy egyszer olyan helyzetbe kerülj, amikor kénytelen vagy rájönni az igazságára, de hiába.
Valóban kivételes bátorság, de rendkívülinek nem nevezném.
Ő megtehette volna, hogy elmegy Svájcba, és ahelyett, hogy szenvedésével példát mutatva küzd, véget vet a szenvedéseinek. Ez megsüvegelendő.
Ellenben ma hazánkban tízezrek vannak, akik nem választhatnak, mert nincs meg a lehetőségük, hogy elmenjenek Svájcba. Ő nekik csak a szenvedés marad, amit sokan ettől lényegesen nagyobb méltósággal viselnek.
Ezért nem kivételes, és ezért túlmisztifikálás az egész.
Én már ismerem ennek az igazságát ápolói oldalról, még sem értek vele egyet. Mert szerintem akkor is más a helyes út.
Nagyon szép írás, RIP. Ide beillesztenék egy interjút vele, amit és az abban foglaltakat egyik visszaemlékezés se idézte fel. Érthető, hiszen igen kínos ma (és már akkor is, szvsz) a szinte komplett sajtó (a "liberális" sajtót is beleértve), politika és bizony magánemberek egy részéből előtörő házmesterség. Érdemes ezt néha felidézni, hiszen a "liberális" sajtó, a politikusok és a házmesterek is itt élnek továbbra is köztünk. Hatalmas tisztelet, hogy ő már akkor felvetette ezeket a kérdéseket, amikor gyerekeket (az enyémeket is) azzal rémisztgettek hogy ha elmennek iskolába vagy kimennek focizni, akkor kvázi gyilkosok https://web.archive.org/web/20210316062003/https:/azonnali.hu/cikk/20210311_a-kormanynak-adott-korlatlan-felhatalmazas-felesleges-es-alkotmanyellenes-karsai-daniel-az-azonnalinak
Szép búcsú, köszönjük
😭
❤️