Az amerikai választási kampány, amint az várható volt, vidám iszapbirkózássá kezd alakulni. A legújabb botrány Fani Willis atlantai (egész pontosan az Atlanta nagy részét magában foglaló Fulton megyei) ügyészhez kapcsolódik.
A Fulton Megyei Bíróságon folyik az az ügy, ahol a vád szerint Donald Trump és számos társa az elnökválasztást próbálta illegálisan befolyásolni. Mindezt pedig olyan szervezetten, hogy azzal megsértették Georgia állam szervezett bűnözés elleni, ún. RICO-törvényét. Az ügy túl van a grand jury szakaszon, ahol egy esküdtszék megállapította, hogy a tényállás alkalmas arra, hogy vádemelés legyen, és ezt követően több vádlott be is ismerte a bűnösségét, ún. plea deal (vádalku) keretében és várhatóan cserébe az ejnye-bejnye büntetésért “rábeszélnek” majd a vádlott társakra. Az ügyről már írtam korábban, itt lehet elolvasni.
Az eset további részének megértéséhez röviden két amerikai sajátosságról:
Nálunk az ügyész hivatalnok, aki hierarchikus szervezetben dolgozik. A mátészalkai városi ügyésznek a szabolcsi megyei ügyész a felettese, a megyei ügyésznek Polt Péter a felettese. A felettes ügyész utasíthatja az ügyészt. Ezért a NER egyik kulcsembere Polt Péter és rajta kívül még tucatnyi olyan ügyész, aki a rendszeren belül képzeli el a karrierjét. Az ügyészség legalább 80%-ban, de inkább 90-95%-ban olyan szakemberekből áll, akik pont ugyanúgy ügyészkednének egy Fidesz, egy Jobbik, egy MSZP vagy Momentum-kormány alatt. A magyar ügyészség tipikusan egy fejétől bűzlő hal.
Amerikában a szövetségi főügyész (attorney general) egyben a mi igazságügyminiszterünknek megfelelő feladatot is ellát és mint kormánytag, természetesen politikai kinevezett. Ha új kormány jön, új főügyész is jön. Ettől az igazságügyminisztérium/ügyészség szervezete nagyjából állandó és nem foglalkozik politikai irányvonallal.
Tagállami szinten ugyanígy van, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes megyék ügyészi tisztsége ugyanúgy választott pozíció, és felülről nem utasítják. A konkrét ügyben Fani Willis választáson nyerte a megyei ügyészi címet, méghozzá olyan programmal, amit kb. úgy lehet összefoglalni, hogy noha nagyon tudatosan fekete, kemény mint a kád széle és senki nem akar vele szembekerülni.
A másik sajátosság, hogy a mindentudó magyar ügyészséggel szemben, az amerikai ügyészség nem tart fenn állandó és kiterjedt szervezetet minden ügyfajtára. Bizonyos ügyekben kiszervezik vagy egy az egyben a vád képviseletét, vagy annak előkészítését. Méghozzá ügyvédi irodáknak, akik ugyanúgy részt vesznek a vád képviseletében mint a védelemben (nyilván nem ugyanazon bíróság előtt, ugyanazon ügyben). Ez ott teljesen természetes jelenség. Eleve az ügyészi (és ahol a bírót is választják) bírói választásokon vagy kinevezésekért olyan jogászok szállnak versenybe, akiknek ügyvédi tapasztalata van.
Nathan Wade
A Trump és társai ügyben Fani Willis három “special counselt” fogadott fel, ebből kettőnek a nevére nem sikerült ráakadnom (nemsokára menni akarok IKEA-ba, mivel pár napja az utolsó fakanalamat is sikerült eltörnöm, és könyvtámaszokat is akarok venni, nincs időm egész délelőtt amerikai iratokat böngészni, elnézést) de nem is ő az érdekes, hanem a harmadik, bizonyos Nathan Wade.
Vele kapcsolatban a következő derült ki. Válófélben van (két éve külön él a feleségétől) és a válóperben a feleség ügyvédje a válás mögött a Willis-szel folytatott viszonyát is sejti. Már ez is sok lenne (ne feledjük: az amerikai délen vagyunk) de ez egy gyanúsítgatás. Egyébként a Who Fucks Who a magyar igazságszolgáltatás berkein belül is ismert, vége-hossza nincs az ezzel kapcsolatos pletykáknak.
Igenám de egyelőre csak “forrásokra” hivatkozva most olyan állítás is előkerült, hogy Willis és Wade együtt utazott egy karibi hajókázásra, floridai és Napa-völgyi kirándulásokra. Mindezért pedig Wade fizetett.
Kizárás?
Ezekre, a válóperben előkerült értesülésekre építve az egyik vádlott, Mike Roman kampányszakember, Trump kampánystábjának egyik vezetője, olyan beadványt nyújtott be, amelyben Willis és Wade kizárását követeli a perből (illetve nyilván az ügyvédei nyújtották be).
Az ügy valószínűleg a következő pár nap fő politikai botránya lesz Amerikában.
Valószínűleg nem mentek volna rá erre az infóra, ha nincs ellenőrizve, így gyanús, hogy azok az utazások tényleg megtörténtek. Fani Willis teljes ellentámadásba lendült, kijátszotta a rassz-kártyát (Willis és Wade is fekete, Roman és az ügy többi vádlottja fehér). Mindenesetre jövő hétre beidézték tanúként a válóperben.
Az amerikai sajtó jobboldala rámutat, hogy Wade nagyrészt polgári perekkel foglalkozik, és nincs tapasztalata szervezett bűnözéssel kapcsolatos nagy büntetőügyekben. Mások viszont arra mutatnak rá, hogy korábbi karrierje során viszont dolgozott büntetőbíróként és a konkrét Trump és társai ügyet eredményesen verte keresztül a grand jury szakaszon, kiváló védők tucatjaival szemben dolgozva. Mindezt olyan eredményesen, hogy a vádak láttán prominens republikánus jogászok jobbnak látták kicsekkolni az ügyből és vádalkut kötni.
Az ügynek messze nincs vége, de az biztos, hogy ezzel Trump stábja esélyt kapott, hogy ezt az ügyet is “elrúgja” a választások utánra. Meglátjuk.
* Kiábrándító leszek és valszeg egyedül maradok a véleményemmel.
* A demokrácia azoknak való, akik komolyan gondolják és/vagy minimálisan uriemberek (legalább az elitben). Ha a demokratikus verseny arról szól, hogy ki hogyan tudja jobban meghackelni a demokráciát, akkor onnantól egy szájkaratéra fog hasonlítani, ami - mint tudjuk - alapértelmezésben fonalasan megnyerhetetlen (egy divergáló vesztes-vesztes szituációban). Nézetem szerint, ezért is kell minden szájkaratét azonnal/mielőbb azonosítani, majd megfékezni (további energia-fecsérlést kerülendő), de ami a demokráciában ugye nem működőképes.
* A demokrácia, ahogy a korrupció elleni védelem sem: nem szervezhető meg úgy, hogy a hackelések ellen közel 100%-ban védjen. Ez még egy politikamentes operációs rendszerben sem valósítható meg (max adhoc alapon sikerülhet felkészülni előre is egy-egy jelenleg még nem látott támadásra).
* Támadni (kreatívan), mindig egyszerűbb, mint perspektívában és teljeskörűen kifogástalanul védekezni ellene: ezt meg lehetett tanulni - legutóbb és legtisztábban megérthetően - a 2008-as subprime válságból kinőtt globális világválságnál (subprime - másodlagos jelzáloghitel - válság; kockázatos hiteleket egzotikus csomagokba rakták, kereskedtek velük, úgy, hogy pl.: egy AIG AAA-ra minősítették ezeket a mérgezett csomagokat, de amit a SEC szabályozással nem tudott lekövetni). Azt gondolom a "Nyugat alkonyának" ez a támadási-védekezési aszimmetria a legkritikusabb kérdése.
* Konklúzióm:
(1) A demokráciát (is) akarni kell a résztvevőknek, nem elég a szabályozás.
(2) Régebben mintha védettebbek lettek volna a demokráciák a hackelések ellen (vagy ez csak visszamenőleges illuzió lenne csak?), most meg divat lett szerte a világon hackelni, házon belül is! És akkor még Putyinról nem is esett szó.
(3) Trump, ahogy itthon Orbán sem, nem uriemberek. Alapokat támadják és hozzá hatékonyan is, ami káoszt generál.
Szerintem.
Nem ez a keresett másik két név?
https://www.washingtonpost.com/national-security/2024/01/14/fani-willis-georgia-trump/
"In addition to Wade, Willis retained John Floyd, a nationally known expert on racketeering laws, and Anna Cross, a former prosecutor who has assisted the district attorney’s office in recent federal court arguments."