Azt, hogy mire van (legyen) pénz és mire nem elég jól le lehetne vezetni abból, hogy mik az állam kötelességei és feladatai.
- Kötelessége az olyan dolgok biztosítása, amelyekre saját maga monopóliummal rendelkezik vagy amelyeket kötelezően előír az állampolgárainak. Ezek:
- hon- és rendvédelem (nem csinálhatsz magánhadsereget, nincs olyan vagyonőr, amelyik letartóztathatna, csak a rendőr)
- jogszolgáltatás (üzletben meg lehet állapodni bíróságon kívüli rendezési módokban, de akkor is a bíróság a legfőbb jogrendezési fórum, aminek az ítélete - elvben - mindenkit kötelez)
- közegészségügy (nem mondhatom, hogy én csak magánrendelést veszek igénybe, ezért nem fizetek TB-t)
- állami közoktatás (a tankötelezettséget az állam írja elő, felmentést csak egészen kivételes esetekben ad. Az egyházaknak kiszervezés sok pénzért több formában is sérti az állampolgári vallássemlegességet.)
Feladata azoknak a kereteknek a biztosítása, amelyek a rövidtávú piaci megtérülésen túli szempontokat érvényesítik.
- közlekedési és távközlési infrastruktúra (nem okvetlenül állami tulajdonban, de állami kontrollal, transzparens fejlesztési célokkal)
- környezetvédelem (igen, ez a szép homokos part kiváló bánya lenne a két kilométerre lévő építkezéshez, de nem véletlenül lett védett terület, tessék szépen belekalkulálni a +30 km szállítási költséget az ajánlatba.)
- működő szociális ellátórendszer. (Nem az kerül sokba, ha egy 4 órás gondozót fizet az állam egy magatehetetlen gyerek mellé, hanem az, ha a kétdiplomás anyuka 24 órában az ő ápolását végzi, az éhenhaláshoz is alig elég ellátásból.)
Ezek után jöhet(ne) minden egyéb. Persze ennek az egésznek az első számú feltétele (és megvalósulási akadálya), hogy az ún. választópolgároknak meg kellene követelniük ezeket az államtól. Amíg tudomásul veszik (vesszük), hogy hát majd legfeljebb katolikus iskolába jár az ateista (református, muszlim, budhista) gyerek, mert nincs más, fizetem a magán fogorvost, legfeljebb nem megyünk nyaralni, vonatpótló buszt pótló lovaskocsival jutunk be a megyeszékhelyre, addig a kormány arra és annyit költ, amennyit nem szégyell.
Mindkét főbb pontodat sokáig lehetne még bővíteni.
Az elsőből nagyon hiányzik a bürokrácia (ami egyébként itthon nincs túl rossz állapotban, bár...), a mindenféle -nyilvántartások vezetése, lekérdezhetősége, aktualizálása, karban tartása. (Már tizenöt éve is hallottam olyat, hogy a magyar állam ha ennél rosszabbul működne, sem lenne semmi negatív hatása; mindig visszakérdeztem, hogy ha nem lenne működőképes földhivatali nyilvántartás, az se érdekelne?)
A másodikba pedig részben az oktatás is átmegy, műemlékvédelem, alapkutatás, effélék -- még ha piaci hasznot nem is fog hajtani (talán még közvetlenül sem). Itt standard példám, hogy ha mi nem foglalkozunk a magyar történelemmel, megoldják azt a románok, szlovákok és szerbek, de tényleg ezt szeretnénk?
Azt hiszem, az elszámoltatás iránti vágynak a felsoroltakon kívül van még legalább egy felmenője: ez pedig az elemi igazságérzet, amit kicsit fontoskodó szóhasználattal nevezhetünk a jogállamba, a törvény előtti egyenlőségbe vetett hitnek is.
Valóban nem ugyan az, de talán optimális esetben egymást erősítő/feltételező fogalmak. A torveny elotti egyenloseg a jogallam resze, a jogallam pedig ideális esetben az igazságérzetünkkel többnyire összhangban működik.
Ceterum censeo, azért a tolvajokat csak csukják be a börtönbe. “A statuálás a lényeg, apuka” - mert nem kehet igazságos rendszerről beszélni, hogy a tolvajok ott ülnek büntetlenül, másrészt az ellopott ezermilliárdok egy része az új kormány szabotálását fogja finanszírozni nulla kockázattal, harmadrészt, az nem előrelépés, ha a tolvajok választanak maguknak kormány(fő)t, hogy lehessen tovább lopni. (Lásd a “Tisza az a Fidesz, ami újra lophatóvá teszi az EU forrásokat”)
Mellette azonban egy-két vizsgálatot le kellene folytatni: Váradi András és Nancy halála, betörés az Arton Capitalnál, a csádi katonai attasé halála, meg ilyesmi.
hű ezt a gondolatmenetet de sokszor olvastam nyolcvanas évek végén már, hogy miért nem baj az akármilyen is privatizáció (ti. ha méltatlan kezekbe kerül az állami vagyon, majd a piac átforgatja méltókba)
Klasszikus kiéheztetés, ez csak így fog menni. Plusz: hülye-e vagyok-e, mikor azt képzelem, hogy Polt alól úgy lehetne kirúgni a lábat, hogy létrehoz az új korm. egy olyan ügyészséget, ami csak a korrupciós ügyeket vizsgálja? A tyúklopás maradjon meg Poltéknak.
Szerintem hasznos lenne arról írni, hogy ideológiailag, keretezésileg milyen ígéreteket kellene tennie Magyarnak, vagy mik azok a dolgok, amiket mondjuk kormányon csinálnia kellene. Egyelőre nem vagyok benne biztos, hogy amiként haladunk a választások felé, elég lesz az, amiket MZP mondott. Mert Magyar is ezt mondja. Rezsicsökkentés, kerítés, családtámogatás marad, Orbán megy.
Szóval Magyarnak valami kézzel fogható ígéretet majd 2025 vége felé fel kellene villantani, mert nem biztos, hogy a protestvoksok elegek lesznek a megváltáshoz.
A népek a Fideszhez kötik a CSOK, családi adókedvezmény, SZJA visszatérítés, árstop, 13. havi nyugdíj visszahozatala stb. intézményeit. Na, de Magyarhoz mit lehetne kötni? Ha nincs ebben értelmes, vonzó mondása, akkor egyedül arra a hangulatra építhet, amiben eleve versenyhátrányban van a Fidesz választási rendszerével, pénzével, csalásával, ellenzéki egymásra indulásával (és így tovább...) szemben.
MP pont nem racionális érvelést művel, hanem ugyanazt a népszerű ötleteken lovaglást, amit a Fidesz is csinál általában. Aztán, ha nagy szerencsénk van, nem így fog kormányozni, de egyelőre az a mondás, hogy majd ha odáig eljutunk, akkor tárgyaljunk erről, addig anything goes, mert a Cél az első...
"Nagyon ritkán hallani olyat, hogy valaki egy sztárfocistától sajnálja a tízmillióit" 🖐
Százszor fontosabb, hasznosabb és értelmesebb munkát végez egy buszsofőr is bármelyik focistánál, aztán mégis az utóbbiak villognak az arany Lamborghinivel.
Ja és a szerző nem olvassa a fészbuk focis oldalait, a magyarok tekintélyes tömege kommenteli be random Szoboszlai kép alá, hogy "neazénadómból"!
A piacgazdaságban nem az dönti el egy munka értékét, hogy hogy az mennyire hasznos vagy értelmes, hanem az, hogy mekkora rá a fizetőképes kereslet. Hányan nézik élőben a Tiszavasvári-Püspökladány 15.15-ös járat haladását, és azért mennyit is fizetnek? Még ha Keanu Reeves volna rajta meg Sandra Bullock, akkor talán...
A cikkben tárgyalt ellopott pénzen túl vannak még elherdált adóforintok az alábbi kategóriákban is például: szavazatok vásárlása, nettó (ideológiai) hülyeségek finanszírozása. Megszűnni ezek közül egyik költés sem fog soha, de hogy ebből minél kevesebb legyen, arról csak a választók tehetnek. Ehhez kellene mondjuk egy magasabb pénzügyi, állampolgársági tudatosság, kultúra, meg hit abban, hogy ezt lehetne másképpen is csinálni. Ehhez pedig minél hatékonyabb szemléletformálásra lenne szükség. Különben csak annyiban fog változni a korrupció, hogy az orbánviktorosok nagy részét kihagyják majd belőle ezután
Ha jól emlékszem két próbálkozás bukott el a kötelező vagyonbevallás elrendelésére, mindjárt az adórendszer 1988-as bevezetésekor, majd 1990-ben a "módszerváltás"-kor. Nem véletlen, sokak vagyona feddhetetlenül keletkezett, mivel senki nem cáfolhatja, hogy a múltból származik, stb. A NAV által indított vagyonosodási vizsgálatok-már amiket engedtek nekik elindítani-eredményt felkészületlen kishalaknál hoztak, legalább tán a revizori munkaórák megtérültek.Ennyi.
Mert pl. mi lesz Matolcsy Ádám-Somlai Bálint párossal? Két gátlástalan youngster, akiknek arab diktátorsarj méretű elsikkasztott vagyonát egyszerűen nem lehet hagyni, mert szembe megy minden igazságérzettel.
Elég sanszos, hogy kellő mennyiségű és elszántságú nyomozással lehet találni olyan pontot, amelyikbe bele lehet kapaszkodni. (mindig lehet bízni a hatalom elkényelmesedésében és pitiáner spórolásában. Miért papírozzunk le mindent bombabiztosan, ha úgysem vizsgálja senki?) De ez idő és egy idő múlva akkor sem lehet majd visszavenni ezeket a pénzeket, ha egyébként kibukik a disznóság. A jogszolgáltatás egy élhető államban nem bosszúállás. A "minden igazságérzettel szembe megy" témára meg itt van a Till-ügy.
A Till-ügy egyedi eset, egy egységsugarú gyilkosság.
A poszt meg rendszerszintű, éveken át tartó, kiterjedt bűnszervezetben elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények serege. Ez utóbbiról amúgy rögtön az alaptörvény második oldalán el lehet olvasni a tényállást (Alapvetés C) (2)).
Ez kb. olyan érvelés, mintha egy hegymászót hasonlítanánk egy autóversenyzőhöz.
Az elkövető azért ül, mert az ehhez szükséges nyomazati eljárás során a büntethetőségét igazoló bizonyítékok kerültek elő, amelyeket a bíróság megalapozottnak tartott. Nem azért, mert ránézésre (vagy akár általános közvélekedésre) bűnözőnek tartotta a nép. Én is szívesen látnám az összes nyomoroncot egy szál alsógatyában árkot tisztítani, de akkor sem szeretnék az orbán utáni rendszernek felmentést adni a bizonyítási kényszer alól, ha ez azt jelenti, hogy utána jót röhögnek rajtunk. A "csak most itt az egyszer semmibe vesszük a törvényeket" elég sikamlós út.
vigyázó szemünket Varsóra vessük... (közben Varsóból pedig házhoz jön "menedékért" Orlen-i ex-topmngr és minhelyettes, lehet elemezni mitől érzik, h forró lesz lábuk alatt a talaj)
Miért lenne még érdeke egy NER utáni új kormánynak az elszámoltatás? Hát hogy felszámolják a Fidesz nevű bűnszervezetet és elejét vegyék egy visszatérésnek.
Ezt a fenyegetést 2002-2010 között a szocik elbagatellizálták és meg is lett az eredménye. A Fidesz szűkebb anyagi (korrupciós) forrásokból is fenn tudta tartani a saját holdudvarát és szavazótáborát. Ill. ez volt az az időszak, amikor az összes fideszes önkori eladósodott, hogy aztán 2010 után Orbán konszolidálhassa az adósságukat állami forrásokból.
Ha a szociknak neg az SZDSZ-nek lett volna alapvető életösztöne, akkor nem egymás cseszegetésével töltötték volna el az éveket, hanem Orbánék megfingatásával.
Jó lenne azt is felismerni, hogy a Fidesz nem egy párt egy működő demokratikus rendszeren belül, hanem egy önkényuralomra kifejlesztett hatalmi gépezet. Ennek megfelelően nem versenytársként kell tekinteni rájuk, hanem fenyegetésként.
Amit a szerző leír a jogi jelllegű elszámoltatás buktatóiról, az megáll. De akkor is neki kell esni ennek a témának, ha nehéz lesz.
Szerintem morálisan is óriási fordulópontot jelentene, ha a következmények nélküli országból a következményekkel járó ország lenne. A jelenlegi nihil / jóleszazúgy / agyurcsányislopott / stb. közhangulat jelentős részét pontosan az 1990-2010 közötti következmények nélküliség alapozta meg. Na ennek kéne véget vetni úgy, hogy néhány nagyobb formátumú NER-es arcot beutalnak a rácsos kóterba.
Ez a fajta elszámoltatás kb. ugyanannyira hiányozni fog, ha elmulasztják a NER után, mint ahogyan az ügynökakták folytatólagos elkenése és dugdosása is történelmi jelentőségű kihagyott büntető.
Fontos részletnek tartom az elszámoltatás témájában még, hogy a korábbi két nagyobb nekirugaszkodás (2002 Keller László, 2010 Budai László) valóban azért bukott meg, mert a kezdeményező frissen nyert kormánypártnak nem fűződött érdeke az eredményességhez.
Az én gyanúm az, hogy ennek fő oka a 2010 előtti választási váltógazdaság természete, t.i. a sokat emlegetett 60/40 osztozási arány - a mindenkori kormánypárt és a mindenkori ellenzék is részt vett a nagy korrupciós ügyekben, csak a végén a kormánypárti szereplőknek nagyobb szelet jutott a tortából. Ezzel a két politikai oldal folyamatosan kooptálta egymást.
Érdemes visszaolvasni az Indexen még mindig elérhető 2007-es cikksorozatot a 90-es évek olajügyeiről is. A végső tanulság az, hogy a 90-es évek teljes politikai palettája érintett volt az ügyben és egymással versengve szabotálták el a nyomozást és a felelősségre vonást.
Na de ennek a világnak 2010-ben vége szakadt. 2010 óta Orbán egyik fő hatalomtechnikai doktrínája az, hogy az országhatáron belül senki nem rendelkezhet olyan mértékű befolyással, pénzzel, pozícióval, ami a NER stabilitását kicsit is fenyegetheti.
Ergo nincs automatikusan kooptálva a piszkos ügyekbe egy potenciális következő kormányerő, ezért egy új kormánynak nem is lenne oka rá, hogy kesztűs kézzel kezelje az előző garnitúra piszkos ügyeit.
Ezen a gondolatmeneten némi csorbát jelent, hogy MP konkrétan a NER-ből érkezett ill. konzekvensen elhatárolódik minden más politikai formációtól. Így nem is nagyon látszik, hogy a szavazóin kívül kik is (lesznek) a szövetségesei.
Az elszámoltatás igazi arcának le kellett volna vennie a zakóját, felhúzni a könyökvédőt és feltenni a szemüveget, hogy ne kelljen hunyorognia. Ha felvette volna a szemüveget, akkor még a tollat is meg tudná fogni rendesen, nem így, hogy a keze fejét szúrja keresztül vele!
Egyébként: szépek ezek a gondolatok, de mindeközben a magyar választók többsége egy erős kezű vezetőt akar, aki "adni tud" a népnek - ha csak egy zsák krumplit is, és jól megmondja a magáét annak az átkozott nyugatnak, de főleg Amerikának.
Krasznahorkai kérdezte valahol egy interjúban, amikor arról volt szó, ő mit várt a rendszerváltástól: " ... nade ezekkel az emberekkel? "
Tarr Béla, amikor vidéken járt, az ott látott embereket egyszerűen véglényeknek nevezte. Első hallásra, meg másodikra is, rettentően sértő. Aztán olvassa / hallja az ember a híreket, és elgondolkodik.
Az a különbség Orbán meg a többiek között, hogy Orbán a népet adottnak veszi. Olyan, amilyen. Nem akarja megváltoztatni őket, csak "adni nekik". Lehet ezt persze kárhoztatni, hogy fúj, de szerintem a nép nagy része eddig úgy érezte, nem csak krumplit kapott Orbántól.
(Épp Hont idézi az ÖT.hu-n, hogy amikor a szerencsi időközin annó nyert a fidesz 50%-al, kettővel ezelőtti Péterünk (Jakab) nekiállt bohóckodni a Parlamentben a krumplis zsákkal. Aztán 22-ben meg 60%-al nyert a fidesz ugyanott, és nem azért, mert több krumplit osztott.)
A többiek meg mindenáron le akarják cserélni. Lehülyézik, aztán még is arra kérik szavazzon rájuk. Akik úgy gondolják, mindig a másikak a hülyék, csak ők a helikopterek, azok le is szavaznak rájuk, de mint látszik, ez a kisebbség. A többség inkább úgy érzi, hogy őt hülyézték le, és cseszik odaszavazni.
A kérdés ezek után, hogy ki az, aki ezekben a szerepekben tényleg hülye?
Az alufóliasisakosok meg az echte nácik (a két halmaznak persze van közös halmaza) 2010 előtt is léteztek, de javarészt a társadalom peremén, amolyan falubolondjai voltak. (Pl. Csurkán azért inkább röhögtünk, mint hogy komoly fenyegetésnek éltük volna meg.)
Orbán (meg globálisan az altright) azt ismerte fel, hogy ezeknek a falubolondjainak is lehet adni egyfajta identitást, bátorítást és ezzel valszeg stabilabb szavazói tömböt lehet építeni olcsóbban, mintha az okoskodó-széthúzó értelmesebb rétegeket céloznák meg.
A másik nagy találmány meg a tömegek hülyítése rövidtávú intenzív kurzus (propaganda) és hosszútávú befektetés (pl. oktatás módszeres leépítése) keretében. Így az alusisakos-náci tömeget fel is lehet hízlalni.
Plusz a jelek szerint új autokraták seggéhez egy csomó intelligens, de opportunista szereplő is szeretne közelebb férkőzni, így ők is elkezdenek ostobaságokat beszélni. Lásd pl. Lázár bécsi nogozónázását, de Zuckerberg megtérése Trumphoz is ugyanez a vonulat. De ez megint nem a nép nagyobb részének veleszületett ostobasága vagy aljassága, csak néhány nagyobb spíler gerinctelensége.
A nagy néptömegekkel inkább az a baj, hogy közönyösek / bambák. A béka megfőzése jól halad.
Budai mellett a másik muszáj-pandúrról, Balsai "logikai úton" Istvánról se ne feledkezzünk meg, aki szintén örömest ment le kutyába a pórnépnek gyúúúrcsányozni, bármiféle komolyabb (bizonyítható, nevesített) tényállás felemlegetését gondosan kerülve
Azt, hogy mire van (legyen) pénz és mire nem elég jól le lehetne vezetni abból, hogy mik az állam kötelességei és feladatai.
- Kötelessége az olyan dolgok biztosítása, amelyekre saját maga monopóliummal rendelkezik vagy amelyeket kötelezően előír az állampolgárainak. Ezek:
- hon- és rendvédelem (nem csinálhatsz magánhadsereget, nincs olyan vagyonőr, amelyik letartóztathatna, csak a rendőr)
- jogszolgáltatás (üzletben meg lehet állapodni bíróságon kívüli rendezési módokban, de akkor is a bíróság a legfőbb jogrendezési fórum, aminek az ítélete - elvben - mindenkit kötelez)
- közegészségügy (nem mondhatom, hogy én csak magánrendelést veszek igénybe, ezért nem fizetek TB-t)
- állami közoktatás (a tankötelezettséget az állam írja elő, felmentést csak egészen kivételes esetekben ad. Az egyházaknak kiszervezés sok pénzért több formában is sérti az állampolgári vallássemlegességet.)
Feladata azoknak a kereteknek a biztosítása, amelyek a rövidtávú piaci megtérülésen túli szempontokat érvényesítik.
- közlekedési és távközlési infrastruktúra (nem okvetlenül állami tulajdonban, de állami kontrollal, transzparens fejlesztési célokkal)
- környezetvédelem (igen, ez a szép homokos part kiváló bánya lenne a két kilométerre lévő építkezéshez, de nem véletlenül lett védett terület, tessék szépen belekalkulálni a +30 km szállítási költséget az ajánlatba.)
- működő szociális ellátórendszer. (Nem az kerül sokba, ha egy 4 órás gondozót fizet az állam egy magatehetetlen gyerek mellé, hanem az, ha a kétdiplomás anyuka 24 órában az ő ápolását végzi, az éhenhaláshoz is alig elég ellátásból.)
Ezek után jöhet(ne) minden egyéb. Persze ennek az egésznek az első számú feltétele (és megvalósulási akadálya), hogy az ún. választópolgároknak meg kellene követelniük ezeket az államtól. Amíg tudomásul veszik (vesszük), hogy hát majd legfeljebb katolikus iskolába jár az ateista (református, muszlim, budhista) gyerek, mert nincs más, fizetem a magán fogorvost, legfeljebb nem megyünk nyaralni, vonatpótló buszt pótló lovaskocsival jutunk be a megyeszékhelyre, addig a kormány arra és annyit költ, amennyit nem szégyell.
Mindkét főbb pontodat sokáig lehetne még bővíteni.
Az elsőből nagyon hiányzik a bürokrácia (ami egyébként itthon nincs túl rossz állapotban, bár...), a mindenféle -nyilvántartások vezetése, lekérdezhetősége, aktualizálása, karban tartása. (Már tizenöt éve is hallottam olyat, hogy a magyar állam ha ennél rosszabbul működne, sem lenne semmi negatív hatása; mindig visszakérdeztem, hogy ha nem lenne működőképes földhivatali nyilvántartás, az se érdekelne?)
A másodikba pedig részben az oktatás is átmegy, műemlékvédelem, alapkutatás, effélék -- még ha piaci hasznot nem is fog hajtani (talán még közvetlenül sem). Itt standard példám, hogy ha mi nem foglalkozunk a magyar történelemmel, megoldják azt a románok, szlovákok és szerbek, de tényleg ezt szeretnénk?
Azt hiszem, az elszámoltatás iránti vágynak a felsoroltakon kívül van még legalább egy felmenője: ez pedig az elemi igazságérzet, amit kicsit fontoskodó szóhasználattal nevezhetünk a jogállamba, a törvény előtti egyenlőségbe vetett hitnek is.
Hát, ez a három nagyon nem ugyanaz.
Valóban nem ugyan az, de talán optimális esetben egymást erősítő/feltételező fogalmak. A torveny elotti egyenloseg a jogallam resze, a jogallam pedig ideális esetben az igazságérzetünkkel többnyire összhangban működik.
A Kisvárda kiesett és az idén már NBII-es. Kérem a napi jelentéktelenrészlet-díjat :)
Tied :)
Ceterum censeo, azért a tolvajokat csak csukják be a börtönbe. “A statuálás a lényeg, apuka” - mert nem kehet igazságos rendszerről beszélni, hogy a tolvajok ott ülnek büntetlenül, másrészt az ellopott ezermilliárdok egy része az új kormány szabotálását fogja finanszírozni nulla kockázattal, harmadrészt, az nem előrelépés, ha a tolvajok választanak maguknak kormány(fő)t, hogy lehessen tovább lopni. (Lásd a “Tisza az a Fidesz, ami újra lophatóvá teszi az EU forrásokat”)
Csapok elzárását támogatom. Ez az elsődleges cél.
Mellette azonban egy-két vizsgálatot le kellene folytatni: Váradi András és Nancy halála, betörés az Arton Capitalnál, a csádi katonai attasé halála, meg ilyesmi.
hű ezt a gondolatmenetet de sokszor olvastam nyolcvanas évek végén már, hogy miért nem baj az akármilyen is privatizáció (ti. ha méltatlan kezekbe kerül az állami vagyon, majd a piac átforgatja méltókba)
Klasszikus kiéheztetés, ez csak így fog menni. Plusz: hülye-e vagyok-e, mikor azt képzelem, hogy Polt alól úgy lehetne kirúgni a lábat, hogy létrehoz az új korm. egy olyan ügyészséget, ami csak a korrupciós ügyeket vizsgálja? A tyúklopás maradjon meg Poltéknak.
Nem nagyon. Az ügyész közvádló funkciója alkotmányos alapelv. Alkotmányt kell módosítani hozzá.
Szerintem hasznos lenne arról írni, hogy ideológiailag, keretezésileg milyen ígéreteket kellene tennie Magyarnak, vagy mik azok a dolgok, amiket mondjuk kormányon csinálnia kellene. Egyelőre nem vagyok benne biztos, hogy amiként haladunk a választások felé, elég lesz az, amiket MZP mondott. Mert Magyar is ezt mondja. Rezsicsökkentés, kerítés, családtámogatás marad, Orbán megy.
Szóval Magyarnak valami kézzel fogható ígéretet majd 2025 vége felé fel kellene villantani, mert nem biztos, hogy a protestvoksok elegek lesznek a megváltáshoz.
A népek a Fideszhez kötik a CSOK, családi adókedvezmény, SZJA visszatérítés, árstop, 13. havi nyugdíj visszahozatala stb. intézményeit. Na, de Magyarhoz mit lehetne kötni? Ha nincs ebben értelmes, vonzó mondása, akkor egyedül arra a hangulatra építhet, amiben eleve versenyhátrányban van a Fidesz választási rendszerével, pénzével, csalásával, ellenzéki egymásra indulásával (és így tovább...) szemben.
Petőfi megírta már 170 éve, mint a magyar néplélek kiváló ismerője, hogyan kell hálássá tenni az egyszerű embert (A jó tanító):
Ki is mutattam iránta
Jószivűségemet,
Vittem neki ajándékot,
Mikor csak lehetett.
Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül.
MP pont nem racionális érvelést művel, hanem ugyanazt a népszerű ötleteken lovaglást, amit a Fidesz is csinál általában. Aztán, ha nagy szerencsénk van, nem így fog kormányozni, de egyelőre az a mondás, hogy majd ha odáig eljutunk, akkor tárgyaljunk erről, addig anything goes, mert a Cél az első...
"Nagyon ritkán hallani olyat, hogy valaki egy sztárfocistától sajnálja a tízmillióit" 🖐
Százszor fontosabb, hasznosabb és értelmesebb munkát végez egy buszsofőr is bármelyik focistánál, aztán mégis az utóbbiak villognak az arany Lamborghinivel.
Ja és a szerző nem olvassa a fészbuk focis oldalait, a magyarok tekintélyes tömege kommenteli be random Szoboszlai kép alá, hogy "neazénadómból"!
A piacgazdaságban nem az dönti el egy munka értékét, hogy hogy az mennyire hasznos vagy értelmes, hanem az, hogy mekkora rá a fizetőképes kereslet. Hányan nézik élőben a Tiszavasvári-Püspökladány 15.15-ös járat haladását, és azért mennyit is fizetnek? Még ha Keanu Reeves volna rajta meg Sandra Bullock, akkor talán...
A cikkben tárgyalt ellopott pénzen túl vannak még elherdált adóforintok az alábbi kategóriákban is például: szavazatok vásárlása, nettó (ideológiai) hülyeségek finanszírozása. Megszűnni ezek közül egyik költés sem fog soha, de hogy ebből minél kevesebb legyen, arról csak a választók tehetnek. Ehhez kellene mondjuk egy magasabb pénzügyi, állampolgársági tudatosság, kultúra, meg hit abban, hogy ezt lehetne másképpen is csinálni. Ehhez pedig minél hatékonyabb szemléletformálásra lenne szükség. Különben csak annyiban fog változni a korrupció, hogy az orbánviktorosok nagy részét kihagyják majd belőle ezután
.
Ha jól emlékszem két próbálkozás bukott el a kötelező vagyonbevallás elrendelésére, mindjárt az adórendszer 1988-as bevezetésekor, majd 1990-ben a "módszerváltás"-kor. Nem véletlen, sokak vagyona feddhetetlenül keletkezett, mivel senki nem cáfolhatja, hogy a múltból származik, stb. A NAV által indított vagyonosodási vizsgálatok-már amiket engedtek nekik elindítani-eredményt felkészületlen kishalaknál hoztak, legalább tán a revizori munkaórák megtérültek.Ennyi.
Valahogy nem jó ez így.
Mert pl. mi lesz Matolcsy Ádám-Somlai Bálint párossal? Két gátlástalan youngster, akiknek arab diktátorsarj méretű elsikkasztott vagyonát egyszerűen nem lehet hagyni, mert szembe megy minden igazságérzettel.
Elég sanszos, hogy kellő mennyiségű és elszántságú nyomozással lehet találni olyan pontot, amelyikbe bele lehet kapaszkodni. (mindig lehet bízni a hatalom elkényelmesedésében és pitiáner spórolásában. Miért papírozzunk le mindent bombabiztosan, ha úgysem vizsgálja senki?) De ez idő és egy idő múlva akkor sem lehet majd visszavenni ezeket a pénzeket, ha egyébként kibukik a disznóság. A jogszolgáltatás egy élhető államban nem bosszúállás. A "minden igazságérzettel szembe megy" témára meg itt van a Till-ügy.
A Till-ügy egyedi eset, egy egységsugarú gyilkosság.
A poszt meg rendszerszintű, éveken át tartó, kiterjedt bűnszervezetben elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények serege. Ez utóbbiról amúgy rögtön az alaptörvény második oldalán el lehet olvasni a tényállást (Alapvetés C) (2)).
Ez kb. olyan érvelés, mintha egy hegymászót hasonlítanánk egy autóversenyzőhöz.
Az változott is, hiszen az elkövető ül.
Senki nem bosszúról beszél. Hanem igazságtételről. Ezek bűnözők ugyanis.
Az elkövető azért ül, mert az ehhez szükséges nyomazati eljárás során a büntethetőségét igazoló bizonyítékok kerültek elő, amelyeket a bíróság megalapozottnak tartott. Nem azért, mert ránézésre (vagy akár általános közvélekedésre) bűnözőnek tartotta a nép. Én is szívesen látnám az összes nyomoroncot egy szál alsógatyában árkot tisztítani, de akkor sem szeretnék az orbán utáni rendszernek felmentést adni a bizonyítási kényszer alól, ha ez azt jelenti, hogy utána jót röhögnek rajtunk. A "csak most itt az egyszer semmibe vesszük a törvényeket" elég sikamlós út.
vigyázó szemünket Varsóra vessük... (közben Varsóból pedig házhoz jön "menedékért" Orlen-i ex-topmngr és minhelyettes, lehet elemezni mitől érzik, h forró lesz lábuk alatt a talaj)
Miért lenne még érdeke egy NER utáni új kormánynak az elszámoltatás? Hát hogy felszámolják a Fidesz nevű bűnszervezetet és elejét vegyék egy visszatérésnek.
Ezt a fenyegetést 2002-2010 között a szocik elbagatellizálták és meg is lett az eredménye. A Fidesz szűkebb anyagi (korrupciós) forrásokból is fenn tudta tartani a saját holdudvarát és szavazótáborát. Ill. ez volt az az időszak, amikor az összes fideszes önkori eladósodott, hogy aztán 2010 után Orbán konszolidálhassa az adósságukat állami forrásokból.
Ha a szociknak neg az SZDSZ-nek lett volna alapvető életösztöne, akkor nem egymás cseszegetésével töltötték volna el az éveket, hanem Orbánék megfingatásával.
Jó lenne azt is felismerni, hogy a Fidesz nem egy párt egy működő demokratikus rendszeren belül, hanem egy önkényuralomra kifejlesztett hatalmi gépezet. Ennek megfelelően nem versenytársként kell tekinteni rájuk, hanem fenyegetésként.
Amit a szerző leír a jogi jelllegű elszámoltatás buktatóiról, az megáll. De akkor is neki kell esni ennek a témának, ha nehéz lesz.
Szerintem morálisan is óriási fordulópontot jelentene, ha a következmények nélküli országból a következményekkel járó ország lenne. A jelenlegi nihil / jóleszazúgy / agyurcsányislopott / stb. közhangulat jelentős részét pontosan az 1990-2010 közötti következmények nélküliség alapozta meg. Na ennek kéne véget vetni úgy, hogy néhány nagyobb formátumú NER-es arcot beutalnak a rácsos kóterba.
Ez a fajta elszámoltatás kb. ugyanannyira hiányozni fog, ha elmulasztják a NER után, mint ahogyan az ügynökakták folytatólagos elkenése és dugdosása is történelmi jelentőségű kihagyott büntető.
Fontos részletnek tartom az elszámoltatás témájában még, hogy a korábbi két nagyobb nekirugaszkodás (2002 Keller László, 2010 Budai László) valóban azért bukott meg, mert a kezdeményező frissen nyert kormánypártnak nem fűződött érdeke az eredményességhez.
Az én gyanúm az, hogy ennek fő oka a 2010 előtti választási váltógazdaság természete, t.i. a sokat emlegetett 60/40 osztozási arány - a mindenkori kormánypárt és a mindenkori ellenzék is részt vett a nagy korrupciós ügyekben, csak a végén a kormánypárti szereplőknek nagyobb szelet jutott a tortából. Ezzel a két politikai oldal folyamatosan kooptálta egymást.
Érdemes visszaolvasni az Indexen még mindig elérhető 2007-es cikksorozatot a 90-es évek olajügyeiről is. A végső tanulság az, hogy a 90-es évek teljes politikai palettája érintett volt az ügyben és egymással versengve szabotálták el a nyomozást és a felelősségre vonást.
Na de ennek a világnak 2010-ben vége szakadt. 2010 óta Orbán egyik fő hatalomtechnikai doktrínája az, hogy az országhatáron belül senki nem rendelkezhet olyan mértékű befolyással, pénzzel, pozícióval, ami a NER stabilitását kicsit is fenyegetheti.
Ergo nincs automatikusan kooptálva a piszkos ügyekbe egy potenciális következő kormányerő, ezért egy új kormánynak nem is lenne oka rá, hogy kesztűs kézzel kezelje az előző garnitúra piszkos ügyeit.
Ezen a gondolatmeneten némi csorbát jelent, hogy MP konkrétan a NER-ből érkezett ill. konzekvensen elhatárolódik minden más politikai formációtól. Így nem is nagyon látszik, hogy a szavazóin kívül kik is (lesznek) a szövetségesei.
A műanyag-intelligencia monnyonle!
Az elszámoltatás igazi arcának le kellett volna vennie a zakóját, felhúzni a könyökvédőt és feltenni a szemüveget, hogy ne kelljen hunyorognia. Ha felvette volna a szemüveget, akkor még a tollat is meg tudná fogni rendesen, nem így, hogy a keze fejét szúrja keresztül vele!
Egyébként: szépek ezek a gondolatok, de mindeközben a magyar választók többsége egy erős kezű vezetőt akar, aki "adni tud" a népnek - ha csak egy zsák krumplit is, és jól megmondja a magáét annak az átkozott nyugatnak, de főleg Amerikának.
Krasznahorkai kérdezte valahol egy interjúban, amikor arról volt szó, ő mit várt a rendszerváltástól: " ... nade ezekkel az emberekkel? "
Tarr Béla, amikor vidéken járt, az ott látott embereket egyszerűen véglényeknek nevezte. Első hallásra, meg másodikra is, rettentően sértő. Aztán olvassa / hallja az ember a híreket, és elgondolkodik.
Rákosi, kommunizmus építés, tízmillió náci.
Az a különbség Orbán meg a többiek között, hogy Orbán a népet adottnak veszi. Olyan, amilyen. Nem akarja megváltoztatni őket, csak "adni nekik". Lehet ezt persze kárhoztatni, hogy fúj, de szerintem a nép nagy része eddig úgy érezte, nem csak krumplit kapott Orbántól.
(Épp Hont idézi az ÖT.hu-n, hogy amikor a szerencsi időközin annó nyert a fidesz 50%-al, kettővel ezelőtti Péterünk (Jakab) nekiállt bohóckodni a Parlamentben a krumplis zsákkal. Aztán 22-ben meg 60%-al nyert a fidesz ugyanott, és nem azért, mert több krumplit osztott.)
A többiek meg mindenáron le akarják cserélni. Lehülyézik, aztán még is arra kérik szavazzon rájuk. Akik úgy gondolják, mindig a másikak a hülyék, csak ők a helikopterek, azok le is szavaznak rájuk, de mint látszik, ez a kisebbség. A többség inkább úgy érzi, hogy őt hülyézték le, és cseszik odaszavazni.
A kérdés ezek után, hogy ki az, aki ezekben a szerepekben tényleg hülye?
Az alufóliasisakosok meg az echte nácik (a két halmaznak persze van közös halmaza) 2010 előtt is léteztek, de javarészt a társadalom peremén, amolyan falubolondjai voltak. (Pl. Csurkán azért inkább röhögtünk, mint hogy komoly fenyegetésnek éltük volna meg.)
Orbán (meg globálisan az altright) azt ismerte fel, hogy ezeknek a falubolondjainak is lehet adni egyfajta identitást, bátorítást és ezzel valszeg stabilabb szavazói tömböt lehet építeni olcsóbban, mintha az okoskodó-széthúzó értelmesebb rétegeket céloznák meg.
A másik nagy találmány meg a tömegek hülyítése rövidtávú intenzív kurzus (propaganda) és hosszútávú befektetés (pl. oktatás módszeres leépítése) keretében. Így az alusisakos-náci tömeget fel is lehet hízlalni.
Plusz a jelek szerint új autokraták seggéhez egy csomó intelligens, de opportunista szereplő is szeretne közelebb férkőzni, így ők is elkezdenek ostobaságokat beszélni. Lásd pl. Lázár bécsi nogozónázását, de Zuckerberg megtérése Trumphoz is ugyanez a vonulat. De ez megint nem a nép nagyobb részének veleszületett ostobasága vagy aljassága, csak néhány nagyobb spíler gerinctelensége.
A nagy néptömegekkel inkább az a baj, hogy közönyösek / bambák. A béka megfőzése jól halad.
Budai mellett a másik muszáj-pandúrról, Balsai "logikai úton" Istvánról se ne feledkezzünk meg, aki szintén örömest ment le kutyába a pórnépnek gyúúúrcsányozni, bármiféle komolyabb (bizonyítható, nevesített) tényállás felemlegetését gondosan kerülve