Amikor Debrecen és Mátészalka között valahol bedöglik az M41 sorozatú, Ganz gyártmányú “Csörgő” dízelmozdony, bizonyára az jut sokak eszébe, hogy miért nem veszünk már valami szép új mozdonyt.
A másik gyász, hogy míg az üzemeltetési kultúra a közszférában katasztrofális, azért a versenyszférában sem éppen erős. Tipikus multis hozzáállás, nem hungarikum, hanem a külföldről idehelyezett (olvasd: ide száműzött, mert a KKE régiós topmanáger poziknál vannak menőbbek is egy nagy multinál) helytartók nünükéje.
A sales hozza a pénzt, az üzemeltetés viszi. Ennek fényében pl. a pénzügyi szférában egyes cégeknél a salest támogató informatika minden évben kap 1-2 projektet (aminek leple alatt aztán a fehérköpenyesek esetleg karbantartási jelleggel is hozzányúlnak dolgokhoz). A backoffice-t támogató rendszerekből meg a 10-30 éves matuzsálemeket igyekeznek életben tartani, és elég nagy önbizalom kell ahhoz, hogy nekiessenek egy ilyen újraírásának (amibe aztán bele is törik a bicska ill. egy évtizedig húzódik).
A fejlesztési projektek azok értéknövelő beruházások --> a multis könyvelő, kontroller, manager, anyacég szereti ezeket, mivel papíron növelik a cég értékét.
Az üzemeltetési kiadások viszont fix költségek, amiktől a fentiek irtóznak, mint ördög a tömjénfüsttől. Az ilyesmit tehát lehetőség szerint alacsonyan kell tartani, sőt visszavágni, mert veszélyeztetik a profitabilitást. Az a gondolat, hogy hosszú távon a housekeeping jellegű tevékenység elhanyagolása a fejlesztési projektek költségének tetemes növekedéséhez vezet, az nagyon nem talál utat a fejekbe. Meg az se, hogy mikor megvágják az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket, azzal már középtávon olyan üzemzavarokat kockáztatnak, amelyek értéke meghaladja a megtakarított költségeket.
Ja, meg az is alap, hogy a projektesek amolyan köd előttem - köd utánam szemléletben működnek. Ha elfogyott a projekt keret, akkor lezárjuk (pezsgő, konfetti) a projektet, akkor is, ha csak 80% van kész. A többi már nem a projekt manager felelőssége, majd az üzemeltetésért felelők kigazdálkodják valahogy a saját erőforrásaikból (értsd: 10+ évig tré marad).
Ott a pont. Ülök egy corporate back office-ban, naponta három új, milliós nagyságrendű marketing szoftverbeszerzést nyálazunk át -- manuálisan, mert új back office szoftver lincenszre, ami automatizálna egy kicsit, na arra nincs ötszámjegyű keret 🤣
És a mozdonyok még egyszerű(bb) ügy: tekintve, hogy egy forgó alkatrészekkel rendelkező gépet üzemeltetni kell - az még egy pályázati ügyintéző számára is könnyen belátható. De, hogy egy épületet is folyamatosan karban kell tartani (s nem azért, mert szar minőségben épült meg - nota bene, azokat meg még inkább) - no azt meg még egy negyed százada polgármester sem szokta alapnak gondolni.
Szóval, ha már a szavazásnál is fölmerült egy önálló minisztérium igénye, akkor én is földobnék egyet: Önálló Építési Minisztériumot! Merthogy az építést a közlekedéssel összeházasítani, az kb. annyira adekvát, mint a földműveléssel, iparral, vagy a belüggyel való összebútoroztatás.
TMK!!!!!! Amit nem lehet megértetni sokakkal (pl a magyar autótolajdonosok jó részével), hogy a Tervszerű MEGELŐZŐ Karbantartás mindig olcsóbb, mint a hiba bekövetkezését követő javítás.
Már ütött-kopott az autód hűtője, az autószerelő azt mondja, hogy egy fél évet még elmegy, vagy visszahozod jövőhét keddre, addigra megrendeli az alkatrészt, 1,5 óra alatt belerakja és viheted. Ha nem a második opciót választod, akkor megadod az esélyt, hogy 5-7 hónap múlva valahol elpukkanik az a bizonyos hűtő, ha szerencséd van és figyelsz, akkor nem forralod el a maradékot és nem lesz hengerfejes a motor, csak trélerezni kell a műhelybe és kiesik alólad az autód 1-2 hétre, és addig nem tudod használni (helyette bérelni kell vagy az idődből kell többet áldozni a közlekedésre stb).
Vasúti példával, nem cserélsz csavart a váltóknál 100 000 forintos nagyságrendben (felmérés, beszerelés, karbantartók folyamatos fizetése stb), helyette kisiklik a vonat a gec*be, daruzás, eszköz javítás stb, milliók sutty.
Na, jah, de az említett példához szeretném elkérni annak az autószerelőnek az elérhetőségét, aki nekem mint laikusnak azért mond ilyet, mert tényleg meg akar óvni a bajtól és nem csak a munkalapra akar még ráírni valami 78900 ft+áfáért.
Sajnos azt a szerelőt meg kell keresni, amennyire látom minden országban, nem csak nálunk. Ez is egy messzire vezető dolog, hogy az olcsó gyártás világában a mindent cserélünk lett az uralkodó. A másik meg a csilivili autószalonok fenntartási költsége, amely a négyszeres áron beletöltött olajba van beépítve. Néha elgondolkodok, hogy jó döntés volt-e eladni kilenc évesen a Lancert, kb. egymilliót kellett volna ráfordítani (futómű, kuplung, egy kis dióhéj a szívósornak, rutin szervizek, alvázvédelem) rozsdás nem volt, és ment volna még 9 évet. Csak az már senkinek nem üzlet, kivéve engem, nehéz olyan szerelőt találni, aki simán Bárdi/Unix áron vett alkatrészt valami értelmes óradíjért szakszerűen beépít.
Nekem mondjuk pont van ilyen szerelőm, bár ugye ez is olyan, hogy 2 oldalú, nekem is úgy kell viselkednem, hogy "de, igen, légyszíves akkor ezt csináljuk meg 1,5 hét múlva, értem, hogy most holnapra nem fér nektek bele időben, de akkor visszahozom és kifizetem annak ellenére, hogy nem létszükséglet" (1222, Gádor u 102)
26 éves Honda 2.0 szívóbenzinesem megbízhatóbban teszi a dolgát, mint a garanciás cégesautóink, szóval tőlem 1 szavazat a Lancerre.
Jó döntés volt. Ha 9 éves, akkor 300e km/kb. 10 év a tervezett élettartama mindennek. Jöttek volna pár év múlva a tömítő kéderek, műanyag bigyók a beltérben, fakuló kárpitok, és ezer más apró kellemetlenség.
Azért ez úgy igaz, hogy ha betartod mellé az agyatlan gyári karbantartási előírásokat. Ha ugyanúgy megy a 10/15k km-es olajcsere, jó minőségű alkatrészekkel és megtartod a bemelegítési és lehűtési gyakorlatokat, akkor egy modern autó is simán elmegy 5-600 000 km-t. Nyilván nincsenek olyan szinten túltervezve, mint egy régi LandCruiser, vagy egy állólámpás merci, de nem is olyan hitvány kenő és üzemanyagokkal kell megküzdeniük. Ehelyett ahogy Ésik is írta, a felhasználó hülyült el a karbantartáshoz (nyilván otthon ezekhez már nem is nagyon lehet hozzányúlni), meg a gyártók is próbálják elhitetni, hogy az motorolajat elég 30 ezrenként cserélni, a váltóban meg élettartam-olaj van. Ez utóbbi igaz is, csak nem mindegy, hogy az élettartam 50, vagy 300 ezer km....
Igen, de az állapotfüggő üzemeltetés is üzemeltetési kultúra, csak egy másik, ahol nem időablakokban gondolkodsz, hanem konstans monitoringban, amelyet jobb esetben az üzemeltetett eszközbe épített szenzorok és fedélzeti számítógép lehetővé tesznek. Lényegében ugyanarról beszélünk, ugyanúgy "nincs üzemeltetés" ha a mozdony nem áll meg az X óra utáni időszakos javításra, mint ha a hibakódot kinullázzák és jóvanazúgy alapon még mennek vele.
A 2024.12.30-án kijött közlönyben sok gazemberség volt, ezek közül ez az egyik.
Itt nemes egyszerűséggel úgy oldották meg, hogy az államnak csökkenjen a karbantartási költsége, hogy már nem X óránként kell megállni időszakos karbantartásra, hanem 2X.
Egyéb gazemberség, hogy az EKR-hez nyúltak hozzá, mert jött ki 1-2 cikk (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241031/megsem-lesz-jovore-nagy-dragulas-a-benzinkutakon-720213 pl), ahol arról volt szó, hogy emelkedne az üzemanyag ára, ennek megfelelően, csak a mostani állapotot (0,5%) vitték végig 2030-ig, de az üzemanyag mégis emelkedett (nocsaaak). A cikkben leírtakkal ellentétben, egy normális üzemanyag kereskedő az EKR kötelezettségét nem 50 000 Ft/GJ-on váltja meg, hanem megveszi a piacról, tőzsdéről 5-12000 Ft/GJ áron, és a nagy kereskedők már meg is vannak 2030-ig a teljes kötelezettségükkel. https://ceegex.hu/hu/ekr/piaci-adatok látszik, hogy jelentős túlkínálat van, mert a nagykereskedők már megvannak, ezzel a dec30 kijött közlönnyel január 1-től egy másik piacot tettek teljesen tönkre.
Abba már nem is megyek bele, hogy még ezzel az emeléssel sem fogja az ország elérni az EU által kitűzött célokat és ha így marad, repül a kötelezettségszegési, ezért is vásároltak be a nagykereskedők előre, mert mindenki szerint kéne az emelés. Az emelést így tippre 2026 utánra halasztják. Ezzel megint csak csökken a vállalati beruházási kedv...
kicsit szeretném cáfolni (főleg magyar gyárakat igen sokat bejárva), kapásból van a nyári és téli 2 hetes leállás, plusz a legtöbb gyártóberendezésnek van karbantartási protokollja, előírásai stb. Kompresszorok xezer üzemóra vagy 1 év. A normális gyárakban ezeket betartják, ütemezik (tervezik) és igen, állapot függően is nyúlnak hozzá vagy sem. Az, hogy ezt TMK-nak, vagy állapotfüggő karbantartásnak hívják nekem igazából mindegy. Ha a nyári 2 hetes leálláskor azt látják a gépen, hogy még 1000 üzemóra van benne, de tudják, hogy a következő leállás csak karácsonykor lesz, addig viszont 3 műszakban megy a gép, akkor az fogja megteremteni a különbséget, hogy karbantartják, vagy sem, nem pedig, hogy minek nevezik. De igen értelek, hogy nem "terv"-ekben gondolkozunk.
Jó, finomítsuk: a karbantartásnak nyilván van még TMK-oldala, de azért egyre inkább jellemző az, hogy szemrevételetés, bemérés, stb után vagy csere, vagy visszaépít. Nyilván, nyomatékra húzott csavarokat, tömítéseket pl. soha nem építünk vissza, és azért a karbantartási/ellenőrzési ciklusok még mindig üzemórához/km-hez vannak kötve.
igen igen, igazad van, a mérés-monitoring fejlődésével nem szükséges annyira tervben előírni, hogy "de igenis, jóskabátyám cserélje ki", a megelőző a lényegi rész, ami megmarad így is szerencsére
A múltkor valami kopogott a kocsi elejében, gondoltam, stabpálca. Elvittem a márkaszervizbe, ott van rángatópad, meg láttak már ilyet, nézzék meg. Mondták, hogy nem nyert, mert stabrúd gumicsapágy, de azt jobb stabrúddal cserélni, meg akkor már cserélnék vele az alsó gömbfejeket lengőkarral, meg a stabpálcákat. Kértem hozzá a toronycsapágyakat is, ha lúd, legyen kövér alapon. Stabrúd a tűzfal alján van ennél a típusnál, le kell engedni a bölcsőt a hozzáféréshez. Fizettem egy szemmel látható összeget, és megsúgták, hogy a következő 200e km után újra ez fog következni. Addig viszont 5-6 év nyugalom.
Telco uzemeltetesben talalkoztam jopar eve az ITIL nevu kvazi szabvannyal, ami a nagy IT cegek "best practice" alapjan keszult kezikonyv, hogyan uzemeltessunk okosabban nagy rendszereket, nagy szervezettel. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/ITIL
Ja, es az angol kormanyzat szedte ossze, irta le...
"A jó kormányzás 80%-a az üzemeltetés megszervezéséből áll."
Igen, pontosan erről van szó. Ez a lényeg.
A kormányzás alapvetően menedzseri feladat.
Az ország üzemeltetésének megszervezéséhez azonban
- képzettségre,
- tapasztaltságra,
- tájékozottságra,
- felkészültségre,
- átgondolt stratégiára,
- részletesen kidolgozott tervekre,
- hozzáértő és megbízható csapatra,
- másokkal való együttműködési készségre,
- a társadalmi dialógusra való képességre, és
- a más véleményekkel szembeni nyitottságra
volna szükség.
Magyar Péter pedig ezek egyikével sem rendelkezik.
Magyar Péter ezekhez a dolgokhoz annyira segghülye, hogy még az alapfogalmakat sem érti, mivel soha életében nem vett részt országos szintű tervezési és üzemeltetési feladatban.
Tehát az ország kormányzására teljesen alkalmatlan Magyar Péter és a Tisza párt az ország jó kormányzását még elsöprő választási győzelem esetén is csak Rákosi és Kádár diktatórikus stílusában, hosszú évtizedek alatt volna képes megtanulni, mivel évtizedekre volna szükség ahhoz, hogy a kezdetben csupán politikai lojalitás alapján kiválasztott, koncepciótlan és felkészületlen tisztviselőket felkészült szakemberekre cseréljék le. És addig olyan sok hülyeséget csinálna, hogy csak erőszakkal tudná a hatalmat megtartani.
A jó kormányzás tehát elsősorban azon múlik, hogy mikor fog az ország leszokni arról, hogy olyan kormányzáshoz segghülye, koncepciótlan és felkészületlen bohócokra bízza az ország kormányzását, mint amilyen Antall és Orbán volt, és amilyen Magyar Péter is volna.
Mert az még egy buszvezető esetében sem jó stratégia, hogy valaki csak a kormányra kerülése után akarjon megtanulni kormányozni.
Lassan fel kéne fogni, hogy a "szakértői kormány" nem egy kommunista trükk, hanem az egyetlen normális megoldás.
A pártpolitikusoknak nem a kormányban, hanem csak a parlamentben lehet helyük.
Politikai analfabetizmussal kérkedni rohadtul nem menő.
Mondj már légyszi a civilizált világ jelenkori történetében bár egy olyan esetet, amikor egy ún. szakértői kormány 12 hónapnál tovább fenn tudott maradni.
Ennyire hülyék lennének a nyugati típusú demokrácia formálói, hogy kizárólag a politikai felelősségvállaláson alapuló kormányzás működik minden liberális jogállamban? S természetesen csak a Magyar Péter önjelölt agykurkászai a helikopterek?
Nos, akkor neked sem kéne a politikai analfabetizmusoddal kérkedni.
Szakértőnek azt nevezzük, aki az adott poszt betöltése előtt a poszthoz kapcsolódó szakmai területeken már megfelelő képzettséget, tájékozottságot, felkészültséget és tapasztalatot szerzett, és a posztbeli saját tevékenységével kapcsolatban konkrét elképzelésekkel, stratégiával és koncepcióval rendelkezik.
Tehát azt, akiről feltételezni lehet, hogy az adott posztban már az első naptól kezdve érdemi munkát tud végezni.
És a nyugati demokráciák kormányai néhány ritka kivételtől eltekintve mind ilyen tagokból állnak.
- - -
Az a hülyeség csak a félfeudális Kelet-Európában szokásos, hogy sorozatban olyan politikusokat neveznek ki szakminiszternek, akiknek előtte nemhogy szakirányú végzettsége, hanem még országos tervezési, minisztériumi, államapparátusbeli tapasztalata sincs.
Tehát olyanokat, akiknek nemcsak arról nincs fingjuk, hogy az országnak mire volna szüksége, és az általuk vezetett minisztériumnak mit kéne csinálnia, hanem még arról se, hogyan működik egy minisztérium, és hogyan kell egy minisztériumot irányítani.
Akik csak arra képesek, hogy "politikai felelősséget vállaljanak" a saját hülyeségükért.
Vagyis hogy pártjuk agyatlan bábfigurájaként elvigyék a balhét.
Ahogy az általad belinkelt Galambos László is, mivel a "szakértő" és a "pártonkívüli" fogalmakat azonosnak próbálja beállítani, holott az egyik szakmai, a másik pedig politikai minősítés.
Galambos súlyos fogalmi tévelygése már ott kezdődik, hogy ő a pártokat próbálja a választók képviselőjének beállítani.
Holott köztudott, hogy képviseleti demokráciának kizárólag csak a közvetlenül választott képviselők útján való hatalomgyakorlást nevezik.
Tehát csak azt nevezzük képviselet demokráciának, ahol a mandátumot kizárólag természetes személyek (azaz képviselők), és nem politikai szervezetek kapják.
Pont ez az oka, hogy a mandátumot még a listás választás esetében sem a párt, hanem a képviselő kapja.
Vagyis a listás képviselő akkor is megtarthatja a mandátumát, ha kilép a pártból.
Mert ha a párté volna a mandátum, akkor az már nem volna képviseleti demokrácia, hanem nyílt párturalom.
Tehát bármennyire is tetszetős Galambos elmélete, a parlamentben nem pártok, hanem képviselők ülnek, és az általuk megbízott kormány sem a pártoknak, hanem kizárólag a képviselőknek tartozik számadással.
Az pedig, hogy egy "szakértő" kormányfő vagy miniszter melyik pártnak a tagja, ugyanúgy nem jelent semmit az általa betöltött poszt kötelező ideológiasemlegességet illetően, mint az, hogy melyik vallás követője.
Mert a kormány tagjai semmilyen értelemben sem képviselhetnek ideológiát, hanem csak az érvényes törvényeket, amelyeket követve az ország működését menedzselik.
Pont ez a hatalmi ágak szétválasztásának lényege: az országgyűlés hozza a törvényeket, a kormány pedig csupán végrehajtja, követi azokat.
A Bajnai-kormány 2009. április 14 és 2010. május 29. között működött, az 13 és fél hónap. :-)
Amúgy teljesen egyértelmű, hogy a "szakértői kormányzás" egy álom, nem is feltétlenül a jobbak közül. Eleve egy szakértő nem mindenben szakértő, márpedig ezeket a területeket össze kell hangolni (egy közterületnek közlekedési, közmű-, zöldfelület-, városképi, városépítészeti stb. szempontból is működnie kellene, egy Vitézy-féle szakértő pedig ebből csak egyre figyel), valamint mivel költségvetés sem végtelen van, a szakterületek között választani is kell -- ez per def politikai döntés.
Mert a szakértő az mindig mindenre tudja a helyes és egyedül jó választ, és nincs világnézete sem, ami befolyásolná.
Pl mint mond a szakértő arról, hogy kevés a gyerek ahhoz hogy fenntartsuk a gazdaság hosszútávú működőképességét? Mi a megszakértett megfellebbezhetetlen vélemény ebben a kérdésben, amely még véletlenül sem tükröz semmilyen politikai értékrendet?
Kizárólag csak a pártpolitikusok hiszik azt, hogy mindenre van tökéletes válaszuk, és kizárólag csak ők ragaszkodnak a rögeszméikhez ideológiai okokból.
A szakértőkre pont az a jellemző, hogy állandóan kérdéseket tesznek fel, és a véleményüket mindig a változó feltételek ismeretében fogalmazzák meg.
- - -
Már az 50-es évektől kezdve konszenzus volt a szakértők között abban, hogy a népességszaporulat fenntartásához olcsó bérlakások folyamatos építésére és a gyerekintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) bőséges kínálatára van szükség, mert elsősorban ezek hiánya akadályozza a családalapítást és a gyerekvállalást.
A Ratkó-unokák tömeges születése elsősorban pont azért maradt el, mert Antall kormányra lépésekor már nemcsak az olcsó bérlakás építése állt le teljesen, hanem az olcsó bérlakások is a tehetősek birtokába kerültek a felvásárlás lehetősége miatt, ráadásul Antall a kedvezményes lakásvásárlási és felújítási hitelt is megszüntette, és így a fiatalok családalapítása drasztikusan megnehezült.
Abban pedig már Széchenyi óta konszenzus van a szakemberek körében, hogy a természeti erőforrásokban szegény Magyarországon tartós gazdasági növekedést csak a lakosság képzettségi szintjének, vagyis a diplomások arányának jelentős emelésével lehet biztosítani.
A 80-as évek elején a szakemberek már oda jutottak, hogy szabályos havi fizetést javasoltak adni az egyetemi hallgatóknak, elismerve azt, hogy a diplomaszerzés egy kemény munkavégzés, aminek messze az állam a legnagyobb haszonélvezője.
Mert annyira kiemelkedően fontosnak látták a diplomások arányának emelését.
És közismert, hogy az elmúlt 35 évben pont azért maradtunk le a régión belül egyre inkább a gazdasági fejlődésben, mert más országokhoz képest nálunk kisebb a diplomások aránya, és így a magyar lakosság kisebb hozzáadott értékű tevékenységet tud végezni másoknál.
A rendszerváltás után ugyanis ostoba módon megpróbálták szociális juttatás helyett piaci tevékenységként kezelni (tandíjassá és szolgáltatásalapú finanszírozásúvá tenni) a felsőoktatást, és emiatt nemcsak a diplomások arányának növekedése lassult le, hanem az oktatási intézmények minőségrontásban való gazdasági érdekeltsége miatt a képzések egyre kisebb hányada eredményezett nagy hozzáadott értékű munkavégzésre használható tudást.
- - -
Vedd észre, hogy a fentiek nem képeznek semmiféle "politikai értékrendet", hanem csupán a 19. századi reformkorszak óta Magyarországon is közismertnek számító, józan ész diktálta javaslatokról van szó bennük.
És vedd észre, hogy az elmúlt 35 évben a politikusok ennek pont az ellenkezőjét csinálták, mivel ostoba ideológiai dogmákat követtek a szakértők tanácsai helyett.
A szakértő nem főállásban szakértő ha politikai szerepet kap, nincs olyan aki a személyes meggyőződését a szakértői lelke elé helyezi - mindig.
Jók a példáid:
1. Magyarországon az emberek nem akarnak bérlakásokba költözni. Nem mostanában, hanem kb sose. Semmiféle olcsó bérlakások nem épültek az Antall kormány előtt sem, és a születések visszaesését nem az okozta, ami nem volt, hanem az általános gazdasági bizonytalanság, és ami komoly törést okozott, az a Bokros csomag. Ezt az egészet erre a problémára leszűkíteni nevetséges. (Fogamzásgátlók, abortuszliberalizáció, 68 hatása mind bejátszott, a legkevésbé a bérlakás meg a bölcsödék).
Mellesleg: ahol minden van amit a nagy szakértők javasoltak (volt), olcsó bérlakás, jó megélhetés, bölcsöde meg minden - a fejlettnyugaton - ott miért esett a születésszám hamarabb, mint nálunk?
2. Nem maradtunk le a régión belül, nincs leszakadás a régiótól, amikor valóban volt, az 2004-2010 közé esett. Akkor szakadtunk le igazán.
Egy demokráciában a törvény szerint se a kormány, se a köztisztviselők, se pedig a szakapparátus nem képviselhet semmilyen ideológiát, hanem ideológiafüggetlennek kell lennie. Az csak a magyar jobboldal aljasságát bizonyítja, hogy törvénysértő módon pofátlanul kormányszinten és közpénzen nyomatja a pártpropagandát.
Bármiféle értelmes szakpolitika mögött pártideológiától független hosszútávú szakmai koncepció kell hogy húzódjon, mert ha nem ilyen, akkor már egy kormányváltást sem képes túlélni.
Tehát értelmes szakpolitikát csak pártideológiától független szakemberek tudnak kidolgozni és képviselni.
Pont ezért van az, hogy normális országokban a szakapparátust nem cserélik le kormányváltáskor, ellentétben azzal, amit Magyarországon Orbán 2010-ben csinált.
A szakpolitikára bármiféle pártideológiát legfeljebb csak önreklámként, dísznek tesznek a tetejébe, ami legfeljebb csak a hangsúlyokon változtat, de a lényeget érintetlenül hagyja.
Az ideológia-vezérelt szakpolitika kizárólag csak a primitív magyar jobboldalra jellemző, amely semmiféle értelmes stratégiával nem rendelkezik, hanem csak a baloldal eredményeit próbálja ideológiai alapon felszámolni, és régen elavult korábbi megoldásokat próbál gondolkodás nélkül visszahozni.
Normális esetben a szakértők a minisztériumi szakapparátusban dolgoznak, és sok éven át rövid/közép/hosszú távú tervezéssel foglalkoznak, mielőtt olyan magas minisztériumi beosztásba kerülnek, hogy bármilyen értelemben is politikai szereplőkké válnának.
Ezek tehát alapvetően szakemberek, és nem az őket megbízó pártkoalíciót, hanem a saját szakmai meggyőződésüket képviselik.
- - -
1. Elképesztően tájékozatlan lehetsz, ha még azt sem tudod, hogy a Rákosi- és a Kádár-rendszerben tömeges bérlakásépítés zajlott, ami egészen 1980-ig tartott. Kb. 1 millió lakás épült állami finanszírozással.
Az emberek imádtak bérlakásokban élni, és nagy szerencsének tartották, ha valakinek ilyet kiutaltak, mivel a lakások összkomfortosak, a lakbérek pedig szimbolikus összegűek voltak.
Az olcsó bérlakások kulcsfontosságúak voltak a népszaporulat szempontjából, mivel már csóró pályakezdőként lehetővé tették a párok számára az önálló családalapítást és a gyerekek normális feltételek között való felnevelését.
Nem véletlen, hogy a népességszaporulat 1980 után, a tömeges állami lakásépítés leállítását követően kezdett el látványosan csökkenni.
A hatalmas bérlakásállományt a korrupt rabló Antall-kormány privatizálta (adta el a lakóknak részletfizetésre), mivel ennek ürügyén hatalmas értékű önkormányzati ingatlanokat tudtak a haveroknak fillérekért átjátszani.
Ettől kezdve nehezült meg látványosan a lakáshoz jutás, és többek között emiatt indult meg a Ratkó-unokák időszakától várt népességnövekedés helyett a meredek népességfogyás.
2. Rosszul tudod: a régióbeli vezető gazdasági pozíciónkat az Antall-kormány rablóprivatizációs ámokfutása miatt vesztettük el. A későbbi kormányok már csak ezt próbálták jól-rosszul (többnyire csapnivalóan rosszul) kezelni.
Antall ámokfutása miatt kétszeresére (1990:4400MUSD-ről 1994:8800MUSD-re) nőtt a költségvetés adósságszolgálati terhe, padlóra került a mezőgazdaság, tönkrementek a "kárpótlással" szétvert téeszek, élőhalottá vált a vidék, az emiatt tömegesen munkanélkülivé vált cigányok körében megjelent a megélhetési bűnözés, az olajszőkítés révén létrejött, megerősödött és országos politikai befolyásra tett szert a hazai szervezett bűnözés, és külföldi kézre, majd nagyrészt felszámolásra került a magyar feldolgozóipar.
Szerintem az van, hogy a tervszerű megelőző karbantartás egész egyszerűen nem része a magyar népléleknek. (Mert itt mindig jöttek és elvették, sosem lehetett tervezni hosszú távra, mert nekünk bezzeg sosem voltak gyarmataink... a magyarázatot ízlés és vérmérséklet szerint lehet habosítani.)
Még a fehérköpenyes kijáróember sem értené, ha rákérdeznék, hogy számára is nyilvánvaló-e hogy ha van egy 50 milliós értékű háza, akkor egy 50 éves teljes avulással számolva, neki évente egymilliót bele kellene tenni a háza karbantartására (és ezzel még nem fejlesztett semmit, nem tette komfortosabbá, a kor elvárásainak jobban megfelelővé a házát.
Ráadásul sokak életének része az a fajta látszattulajdonlás, amikor azt hiszik az emberek, hogy övék egy 70-es években Rózsadombon épült társasházban, vagy egy százéves belvárosi házban megvett lakás. Holott, ha a társasház lakóinak többsége magáévá tenné azt az elképzelést, hogy egy vagyontárgyat karban is kell tartani, akkor sokak számára nagyon hamar kiderülne, hogy mivel nincs pénze a felújítási alapba befizetni, ezért tulajdonképpen meg sem engedhetné magának azt a helyet, azt a méretű lakást, amiben jelenleg él. És ez és az ehhez hasonló történetek összességében elég nagy társadalmi feszültségeket tudnak gerjeszteni.
Ha az itt leírtakat olyan vehemenciával közvetítené az aktuális kormányzat (óriásplakát, egy perces híradó, bármely politikusi interjú standard mondatai), mint a jelenlegi teszi az kis kedvenc témáival, akkor az átlalad vázolt üzemeltetési szemlélet egy kormányváltást is túlélne.
Most 16 éve megy az, hogy mekkora életérzés a gyújtókockán megsütött vetőmagkrumplit enni. Nem kell fát vágni, krumplit vetni, kapálni, bogarak ellen védeni, szüretelni.
Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek, mikor azt látom, hogy általam nagyra becsült emberek a saját, kiváló elgondolásaikat rávetítik egy politikai percemberkére. Tekintet nélkül arra, hogy az illető azokat nagy eséllyel nem is imeri, garanciát a megvalósításukra pedig pláne nem vállal. Azt már meg sem említem, hogy az illető előélete, képességei és morális defektusai alapján leginkább csak a NER további működtetésére képes, immár saját zsebre...
Igen, így kell ezt csinálni, azonnal ekézni, ha valaki végre nekiáll változtatni az országban és tud is embereket gyűjteni maga köré ehhez a feladathoz. Az Amerikai Népszava nevű szennylap Bartus László névre hallgató szennyfőszerkesztője űzi mesterfokon a műfajt, de mindenképp erős a mezőny.
Kötelező olvasmányként javasolnám végigpörgetni, mennyit változott MP például tavaly június óta. Vagy tényleg felnőtt a feladathoz, vagy jó tanácsadói vannak, de ég és föld. Amúgy nyílt titok, hogy pl. a Dave nevű jútúber munkásságát követi és sok tanácsát meg is fogadta már.
Jaj-jaj miért kell kritikát megfogalmazni (=ekézni!) az aktuális világmegváltó felé, aki végre tesz is valamit... miért nem lehet megérteni, és szépen beállni a sorban, hiszen az ÖRDÖG maga, aki ellen harcolunk, jaj-jaj...
2025 február 21-én, pénteken, 18:00 órától Puzsér Róbert bemutatja a „Sznobjektív – Tíz probléma Magyar Péterrel, amin változtatnia kell, ha rendszert akar váltani” című felkérdező-showműsorát a Budapest Kongresszusi Központban.
És ahol Puzsér vádol vagy kritizál, az hidd el, hogy fáj. Nem kicsit, nagyon.
Ennek ellenére mersz fogadni, hogy nem az a dékás mantra lesz a konklúzió, hogy MP percemberke, akit nem szabad a hatalom közelébe engedni, mert Orbán kiköpött másolata?
Szóval, van kritika és kritika. MP nekem sem a szívem csücske, rohadtul távol állok a stlusától, akkor már inkább Nagy Ervin habitusa és jelleme jönne be inkább. Azt harsogni viszont sportkipufogón keresztül, hogy MP semmivel nem lesz jobb, mint Orbán, nem politikai rövidlátás, hanem nettó hülyeség, de inkább faszság. Ilyen egyszerű.
Az a vélemény, hogy az előélete és az eddigi magatartása alapján nem lesz jobb, mint Orbán, nem nettó faszság (természetesen habitustól függően lehet annak minősíteni), hanem pont olyan legitim vélemény, mint hogy MP-nek nem tetszik a stílusa, de az miatt ne dobjuk ki az ablakon egy az egyben.
Az egyik abból táplálkozik empirikus úton, amit láttunk, és extrapolálja azt a jövőbe. A másik vélemény is ezt teszi, csak mellé teszi a reményt, hogy nem biztos, hogy így lesz. Az egyik szerint ez a remény hiú abránd, a másik szerint meg miért volna az, mindenki megváltozhat, ha konstruktív kritikát kap.
Nem igazán látom, miért volna bármelyik vélemény is előrébb való mint a másik. Mindkettőre mondhatja bárki azt, hogy fasság. Szerintem egyik sem az, én nem nagyon hiszek sem a megváltókban, sem abban, hogy egy nárcisztikus ember majd megváltozik pusztán a konstruktív kritikától, miközben a kapujában áll annak, hogy azt tehet, amit akar. De elfogadom, hogy ha valaki ezt reméli, bízik benne, oké.
Csak ne tegyünk úgy, mint ha bármelyik gondolat ne volna alátámasztható vagy legitim. Konstruktívan kritizálni és ekézni is joga van bárkinek.
Egyrészt ne csináljunk már úgy, mintha valakinek is kétségbe vontam volna az ekézéshez való jogát. Csak rohadtul kontraproduktívnak tartom.
Másrészt szerintem tény, hogy MP kiállása, vezetési stílusa, retorikája nagyon sokat változott a „telefonlopásos” és a sajtóval állandóan hadban álló mélypontja óta. Én megelőlegezném neki azt a bizalmat, hogy fejlődőképes, mint minden normális negyvenes, a hozzád hasonló cinikusok pedig azt mondanák, hogy „csak” nagyon jó szakértói vannak, akik mostanában valamilyen módon satuban tudják tartani a tökét. Kíváncsi vagyok, hány „nárcisztikus” állta volna meg a helyében, hogy egy rohadt nagyot lekeverjen annak a kretén Menczernek (és egyúttal saját politikai karrierjének is).
Tudod mit? Ha ez akár halvány garancia is lehet arra, hogy hatalomra kerülése után is konstruktív(abb)an álljon a dolgokhoz, tulajdonképpen mindegy, sőt, semmi közünk nincs hozzá.
Látod milyen szépen kifejtetted, hogy mit és miért gondolsz így, ezt elmondhattad volna a kommentárs hölgynek is elsőre, hogy ezért és ezért tartod kontraproduktívnak a véleményét.
"megelőlegezném neki azt a bizalmat, hogy fejlődőképes, mint minden normális negyvenes,"
Én nem, de csak azért, mert a személyes tapasztalataim szerint az ennyire nárcisztikus és egoista személyiségek még az őket szerető emberek szavaira is süketek, és ezek hatására sem változnak meg. A kíméletlen kritikák, a kritikátlan imádat és a többlet hatalomhoz való hozzáférés lehetősége pedig nem éppen az a közeg amely biztosan építőleg hat az ilyen emberekre, sőt.
De mivel a csodák lehetőségét sosem lehet kizárni, ezért nem mondanám, hogy biztosan lehetetlen, de nagyon kis esélyt adok neki.
Természetesen azt megértem, hogy aki annyira szörnyűnek látja az ország helyzetét, az megadná az esélyt és a lehetőséget neki. Ugyanakkor azt is tessék megérteni, hogy van aki nem így látja, és ő pedig nem szívesen tenné fel az ország sorsát olyasvalakire, akivel emberileg semmilyen szinten nem tud azonosulni.
"Kíváncsi vagyok, hány „nárcisztikus” állta volna meg a helyében, hogy egy rohadt nagyot lekeverjen annak a kretén Menczernek (és egyúttal saját politikai karrierjének is)."
Azért az tudod, hogy sokan - akik még csak nem is nárcisztikusok - éreznek pont ugyanígy MP felé: a csávó rettentően irritáló stílusban nyomja, és erre még rárakódnak a nem éppen szimpatikus eddigi cselekedetei és megnyilatkozásai. Nagyon sokan nem Menczert tartották ott és előtte sem a kreténebbnek.
Ez a 'NER-et majd tovább működteti' megszólalás szerintem nélkülözi a logikát. Egész egyszerűen azért, mert MP nem erre kap választói felhatalmazást. Orbán anno még előadhatta csillámporral a hagymázas dumáját, hogy a ner lesz a magyar felemelkedés. De most már tudjuk, hogyan gondolta igazából. Ha MP is erre az útra lépne az nagyon, de nagyon hamar látni fogjuk és azzal bukik is.
Nem látom a módját már annak sem, hogy a magyar választók hogyan "jutalmazhatnák" a választási ígéreteikkel durván összeegyztethetetlen politikát folytató vezetőket. Annak meg végképp nem, hogy hogyan tehetnék ezt meg a közvagyont érő sokmilliárdos veszteségek nélkül. A vagyonvesztés folyamatos. Érdemi retorziók nincsenek. 35 éve.
Ja és a választói számonkérésről: a fidesz hatalmát az elvakult és megvezetett szavazói tartják fent. A Tisza szavazói legfeljebb kisebb részben ilyenek.
Igen sok egyetérteni való van ebben a gondolatsorban, bár az nekem elég döccenős, hogy miért egy konkrét személytől várnánk el ezt a sok mindent, ahelyett, hogy a társadalmat formálnánk, ami majd kiválasztja a neki illő embereket. Ha Mick Jaggert rakjuk is az élre, attól még nem fognak a hazai 80 évesek két órán át ugrálni a színpadon. Szóval, jó, ha fent is van igény, de még jobb, ha a társadalom egészében. Az a tuti.
Hadd tegyem fel a kérdést, hogy hányan olvasnák ezt a cikket, ha az lenne a címe, hogy "Nehezen megoldható szociokulturális problémákkal kell szembenéznie bárkinek, aki Magyarországot kormányozni akarja" :)
Pedig rohadtul kellene. Lassan tíz éve külföldön élve abszolút látszik, hogy micsoda különbségek vannak a magyar és egy nyugat-európai társadalom között, akár a társadalmat, mint egészt nézve, akár az egyéneket és motivációikat. Persze föl lehet háborodni, mikor visszamaradott, mucsainak titulálják a magyarokat, "nekünknemondjákmeg" és társai, meg értetlenkedni, hogy megint miért nem sikerült utolérni Ausztriát fejlettségben, bérszinvonalban, meg el is lehetne gondolkodni, hogy vajon mi az oka, hogy a kultúrnépek szamojéd erkölcsökkel terpeszkedő, semmitevő mihasznáknak miért néznek minket...
"ahelyett, hogy a társadalmat formálnánk, ami majd kiválasztja a neki illő embereket. "
Ha a választási minta mutat valamit ez szerint a társadalmi formáról, ,akkor ezek szerint elég megnéznem, hogy az úgynevezett kultúrnépek, akik állítólag társadalmilag annyival előttünk állnak, kiket választottak mostanában, és hová formálták magukat, ugye?
Hát, mit mondjak? Nem túl meggyőző a kép. A nagypolitika és a tömegtársadalom szintjén. Szerintem ebben semmit sem kell tanulni tőlük. Arra én is azt mondom: nekünk ne magyarázzanak olyanok, akik annyi épületes baromságot, erkölcstelenséget és önsorsrontást képesek összehozni, mint ami a kultúrnépeknek sikerült az elmúlt 10-15 évben.
DE: amiben valóban előttünk járnak, és amiben valóban lehetne a kultúrnépektől tanulni, az a kis és a helyi közösségek szintje. Abban valóban le vagyunk maradva, és ott az számomra is nagyon sok tekintetben iránymutató. Ott abszolút adom, hogy "mondják meg nekünk" hogyan lehetne úgy élni. Mert az tényleg szép és szeretnivaló. És egyébként az emberi megélésnek az a természetes szintje, abból látsz a legtöbbet. És az sok tekintetben valóban elszomorító itthon.
De szemmel láthatóan ettől még bőven képesek maradnak arra, hogy a nagypolitika szintjén bődületes hülyeségeket csináljanak. Nekünk a védelmet és a hétköznapi lét örömeit adó kisközösségeink sokkal gyengébbek, mint nekik, ezért ha ostobaságot csinálunk, kevesebb dolog van, ami megóv. Ezt valóban el kéne tanulni, de ebben politikus meg társadalomformáló nem tud segíteni.
Ha hazajön a külföldön élő, és meghonosítja kicsiben azt, amit kint tapasztalt, az igen. ;)
Legalábbis én így látom innen. Nem éltem külföldön, biztosan nem tudom.
A "DE" utáni résszel egyetértek. Ehhez jön még hozzá szerintem az egyéni felelősségvállalás, és a társadalmi tudatosság kérdése. Az, hogy nem azt várom, hogy majd a poltikusok, vagy valakik majd megoldják helyettem a problémákat, hanem a saját hatáskörben, a magam környezetében igyekszem azokat magam megoldani, ha kell, másokkal összefogva és ha igy nem megy akkor fordulok csak a hatalomhoz. Ha jól értem, te is valami ilyesmire gondoltál a helyi közösségek szintjével.
A társadalmi tudatosságról meg Ésik is irt már számtalanszor: föl kellene fogni, hogy a tisztességes oktatás, egészségügy, infrastruktúra, stb. az nem kegy, vagy ajándék, hanem mindenkinek jár a TB és adó fejében. De a magyar társadalom sajnos atomizált, mindenki az egyéni túlélési stratégiákat keresi, a többség csak kivenni akar a közösből, de visszatenni nem, a saját érdekeinek maximalizálása a cél, a közösségért áldozatokat hozni nem szokás. És sajnos amig sokan olyan dolgoknak tapsolnak, hogy a jóságos miniszterelnök megemelte a nyugdijat, vagy a képviselő úrnak hála, megépült az elkerülő út, addig nehéz nem igazat adni a "jobbágynemzet" jellegű sommás véleményeknek.
"És sajnos amig sokan olyan dolgoknak tapsolnak, hogy a jóságos miniszterelnök megemelte a nyugdijat, vagy a képviselő úrnak hála, megépült az elkerülő út, addig nehéz nem igazat adni a "jobbágynemzet" jellegű sommás véleményeknek."
Ezt sosem értettem, hogy hol van az a határ egy politikus megítélésében, amikor elválik "a munkáját végezte, ez a dolga" attól, hogy "ő bezzeg elintézte" ?
Ha egy helyi politikus munkájának köszönhetően (kilincsel, boltol, utánamegy, pályázatot írattat, finanszírozást szerez, tervet készíttet, közbeszereztet, aktívan számonkéri a projekt megvalósítását, jelentést ír, kiértékel, tanul a hibákból) hogy harminc év után felújítsák a városba vezető utat, akkor az most csak a "munkáját végezte, ez a dolga, nehogy már hasra essek tőle" , vagy az már a "végre elintézte amit 30 évig senki se tudott, jár neki az elismerés" állapot? (És közben, hogy ezt elérje, szemet huny egyes stiklik fölött, tudjuk...)
Ha a szavazóinak az az érdeke, hogy valami megvalósuljon, ezzel az "érdekképviselettel" megbízták, és ő megoldja, akkor az most politikusi teljesítmény, vagy nem?
Mivel az országban sosem lesz olyan, hogy mindig mindenre van pénz szarásig, ezért azt megfelelően beosztani, és arra pénzt szerezni, amire kell, szerintem igenis eredményes munkavégzés. És ha elégedett vagy az asztalosoddal, amikor tulajdonképpen csak a munkáját végezte, amikor megcsinálta a konyhaszekrényedet, akkor legközelebb is őt hívod, és ajánlod másoknak is, nem? Akkor miért baj, ha az emberek a politikushoz is pont így viszonyulnak. EZ miért volna "jobbágynemzeti" mentalitás?
Azt is megértem, amikor a politikus úgy érzi, hogy igenis neki köszönhetően megvalósul valami, ami fontos a helyieknek, azt kellően prezentálja és ünnepli - ahogy az asztalos is nyomja fel a képet a fészre az aktuális munkáiról. Én nem érzek ebben semmi kivetnivalót.
Mennyi az a nyugdíjemelés, ami egyébként "jár" (bármennyi, gyakorlatilag), és amiért a miniszterelnöknek nem jár kalaplengetés, és mennyi az, amiért már azt mondjuk, hogy ez igen, ez már teljesítmény? (Önmagában persze nem megítélhető, csak a példa miatt kérdem.)
Szerintem az út, óvoda, stb. megépitése, kórházfelújitás az soha nem szabadna, hogy a képviselő érdeme legyen. Pont erről szól a mostani poszt, mivel itt megvannak a pontosan meghatározható szakmai indokok (forgalom csőkkentés, logisztikai csomópont kialakitása, megnövekedett lakosságszám, kötelező karbantartási/felújitási idők), hogy mikor van rájuk szükség. Az az ország szégyene, hogy sok esetben erre valóban harminc évet, és/vagy az aktuális hatalomnál jól fekvő képviselőt kell várni...
Ha mondjuk egy új szélerőműpark, gyár, stb. X helyen épül meg Y helyett, az már lehet az adott politikus ügyességének érdeme. Bár ugye ott is fölmerülnek gazdasági, logisztikai, demográfiai kérdések, amik nagyobb súllyal kellene, hogy latba essenek, mint hogy ki lobbizik jobban. De teszem azt ha két város hasonlóan jól megközelithető vasúton és közúton egyaránt, hasonlő mennyiségben képes megfelelő munkaerőt, kiszolgáló ipart biztositani, egyik sem fekszik gazdaságilag elmaradottab térségben a másiknál, stb, akkor ott dönthet az, hogy melyik politikus dolgozik ügyesebben.
A nyugdijemelés meg legalább az inflációt kell hogy kövesse, de nyilván ez egy összetettebb kérdés. Ha gazdaságilag indokolt, mert mondjuk magas az időskori eleszegényedéssel fenyegetettek száma, akkor bizony azoknak, akiket ez a helyzet fenyeget, jár az emelés és ez nem jutalom.
@SANDORESIK: Tisztelt VZFSZK figyelmébe, hogy nem tetszett reklámozni a szereplését Ez egy hivatal podcastban. Nemcsak ezért, hanem a többi beszélgetés miatt is érdemes meghallgatni, ami pontosan ezeket az üzemeltetési problémákat járja körül, és méltatlanul kevesen hallgatják.
Hiánypótló a cikksorozat, mert a politika egyik lényegéről szól azzal , hogy mit kezd a hatalommal akinél van. A legtöbb poltikai műsor a hatalom megszerzéséről és megtartásáról szól, és azon nem tekint túl.
Javaslat : lehete két külön bónusz cikk arról , hogy
- miért nincsenek számonkérhető és normális szintű elvárásai általánban a magyaroknak általában a politikusoktól, és ezen hogyan lehetne változtatni.
- milyen intézményi és közösségi korlátokat tudunk építeni a mindenkori hatalommal szemben, ahelyett hogy arra várnánk hogy valaki a hatalomból majd korlátozta magát (ha nincs rákenyszerítve, nem fogja)
Valamilyen diszkrát módon jelezzen vissza, ha valamelyik értelmesebb megmondóember tanácsait megszívlelte, vagy készen áll megszívlelni. 😁 Ahogy Fésűs Évanak lejjebb írtam, pl. nyílt titok, hogy a Dave nevű jútúber munkásságát követi és sok javaslatát meg is fogadta már.
A másik gyász, hogy míg az üzemeltetési kultúra a közszférában katasztrofális, azért a versenyszférában sem éppen erős. Tipikus multis hozzáállás, nem hungarikum, hanem a külföldről idehelyezett (olvasd: ide száműzött, mert a KKE régiós topmanáger poziknál vannak menőbbek is egy nagy multinál) helytartók nünükéje.
A sales hozza a pénzt, az üzemeltetés viszi. Ennek fényében pl. a pénzügyi szférában egyes cégeknél a salest támogató informatika minden évben kap 1-2 projektet (aminek leple alatt aztán a fehérköpenyesek esetleg karbantartási jelleggel is hozzányúlnak dolgokhoz). A backoffice-t támogató rendszerekből meg a 10-30 éves matuzsálemeket igyekeznek életben tartani, és elég nagy önbizalom kell ahhoz, hogy nekiessenek egy ilyen újraírásának (amibe aztán bele is törik a bicska ill. egy évtizedig húzódik).
A fejlesztési projektek azok értéknövelő beruházások --> a multis könyvelő, kontroller, manager, anyacég szereti ezeket, mivel papíron növelik a cég értékét.
Az üzemeltetési kiadások viszont fix költségek, amiktől a fentiek irtóznak, mint ördög a tömjénfüsttől. Az ilyesmit tehát lehetőség szerint alacsonyan kell tartani, sőt visszavágni, mert veszélyeztetik a profitabilitást. Az a gondolat, hogy hosszú távon a housekeeping jellegű tevékenység elhanyagolása a fejlesztési projektek költségének tetemes növekedéséhez vezet, az nagyon nem talál utat a fejekbe. Meg az se, hogy mikor megvágják az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket, azzal már középtávon olyan üzemzavarokat kockáztatnak, amelyek értéke meghaladja a megtakarított költségeket.
Ja, meg az is alap, hogy a projektesek amolyan köd előttem - köd utánam szemléletben működnek. Ha elfogyott a projekt keret, akkor lezárjuk (pezsgő, konfetti) a projektet, akkor is, ha csak 80% van kész. A többi már nem a projekt manager felelőssége, majd az üzemeltetésért felelők kigazdálkodják valahogy a saját erőforrásaikból (értsd: 10+ évig tré marad).
Cége válogatja. Én skandináv (ennél nem szűkíteném tovább...) tulajdonú és kultúrájú cégnél dolgozom, pont üzemeltetésben, és nem szorít a cipő.
Ott a pont. Ülök egy corporate back office-ban, naponta három új, milliós nagyságrendű marketing szoftverbeszerzést nyálazunk át -- manuálisan, mert új back office szoftver lincenszre, ami automatizálna egy kicsit, na arra nincs ötszámjegyű keret 🤣
És a mozdonyok még egyszerű(bb) ügy: tekintve, hogy egy forgó alkatrészekkel rendelkező gépet üzemeltetni kell - az még egy pályázati ügyintéző számára is könnyen belátható. De, hogy egy épületet is folyamatosan karban kell tartani (s nem azért, mert szar minőségben épült meg - nota bene, azokat meg még inkább) - no azt meg még egy negyed százada polgármester sem szokta alapnak gondolni.
Szóval, ha már a szavazásnál is fölmerült egy önálló minisztérium igénye, akkor én is földobnék egyet: Önálló Építési Minisztériumot! Merthogy az építést a közlekedéssel összeházasítani, az kb. annyira adekvát, mint a földműveléssel, iparral, vagy a belüggyel való összebútoroztatás.
TMK!!!!!! Amit nem lehet megértetni sokakkal (pl a magyar autótolajdonosok jó részével), hogy a Tervszerű MEGELŐZŐ Karbantartás mindig olcsóbb, mint a hiba bekövetkezését követő javítás.
Már ütött-kopott az autód hűtője, az autószerelő azt mondja, hogy egy fél évet még elmegy, vagy visszahozod jövőhét keddre, addigra megrendeli az alkatrészt, 1,5 óra alatt belerakja és viheted. Ha nem a második opciót választod, akkor megadod az esélyt, hogy 5-7 hónap múlva valahol elpukkanik az a bizonyos hűtő, ha szerencséd van és figyelsz, akkor nem forralod el a maradékot és nem lesz hengerfejes a motor, csak trélerezni kell a műhelybe és kiesik alólad az autód 1-2 hétre, és addig nem tudod használni (helyette bérelni kell vagy az idődből kell többet áldozni a közlekedésre stb).
Vasúti példával, nem cserélsz csavart a váltóknál 100 000 forintos nagyságrendben (felmérés, beszerelés, karbantartók folyamatos fizetése stb), helyette kisiklik a vonat a gec*be, daruzás, eszköz javítás stb, milliók sutty.
Na, jah, de az említett példához szeretném elkérni annak az autószerelőnek az elérhetőségét, aki nekem mint laikusnak azért mond ilyet, mert tényleg meg akar óvni a bajtól és nem csak a munkalapra akar még ráírni valami 78900 ft+áfáért.
Sajnos azt a szerelőt meg kell keresni, amennyire látom minden országban, nem csak nálunk. Ez is egy messzire vezető dolog, hogy az olcsó gyártás világában a mindent cserélünk lett az uralkodó. A másik meg a csilivili autószalonok fenntartási költsége, amely a négyszeres áron beletöltött olajba van beépítve. Néha elgondolkodok, hogy jó döntés volt-e eladni kilenc évesen a Lancert, kb. egymilliót kellett volna ráfordítani (futómű, kuplung, egy kis dióhéj a szívósornak, rutin szervizek, alvázvédelem) rozsdás nem volt, és ment volna még 9 évet. Csak az már senkinek nem üzlet, kivéve engem, nehéz olyan szerelőt találni, aki simán Bárdi/Unix áron vett alkatrészt valami értelmes óradíjért szakszerűen beépít.
ugye a jó öreg kapcsolati tőke.
Nekem mondjuk pont van ilyen szerelőm, bár ugye ez is olyan, hogy 2 oldalú, nekem is úgy kell viselkednem, hogy "de, igen, légyszíves akkor ezt csináljuk meg 1,5 hét múlva, értem, hogy most holnapra nem fér nektek bele időben, de akkor visszahozom és kifizetem annak ellenére, hogy nem létszükséglet" (1222, Gádor u 102)
26 éves Honda 2.0 szívóbenzinesem megbízhatóbban teszi a dolgát, mint a garanciás cégesautóink, szóval tőlem 1 szavazat a Lancerre.
Jó döntés volt. Ha 9 éves, akkor 300e km/kb. 10 év a tervezett élettartama mindennek. Jöttek volna pár év múlva a tömítő kéderek, műanyag bigyók a beltérben, fakuló kárpitok, és ezer más apró kellemetlenség.
A mai új autókat már 200e km-re tervezik.
Azért ez úgy igaz, hogy ha betartod mellé az agyatlan gyári karbantartási előírásokat. Ha ugyanúgy megy a 10/15k km-es olajcsere, jó minőségű alkatrészekkel és megtartod a bemelegítési és lehűtési gyakorlatokat, akkor egy modern autó is simán elmegy 5-600 000 km-t. Nyilván nincsenek olyan szinten túltervezve, mint egy régi LandCruiser, vagy egy állólámpás merci, de nem is olyan hitvány kenő és üzemanyagokkal kell megküzdeniük. Ehelyett ahogy Ésik is írta, a felhasználó hülyült el a karbantartáshoz (nyilván otthon ezekhez már nem is nagyon lehet hozzányúlni), meg a gyártók is próbálják elhitetni, hogy az motorolajat elég 30 ezrenként cserélni, a váltóban meg élettartam-olaj van. Ez utóbbi igaz is, csak nem mindegy, hogy az élettartam 50, vagy 300 ezer km....
De ma már nincs TMK. Sehol, nyugaton sem. Állapotfüggő karbantartás van. Egy kivétel a légi közlekedés, ott TMK van és lesz is.
Igen, de az állapotfüggő üzemeltetés is üzemeltetési kultúra, csak egy másik, ahol nem időablakokban gondolkodsz, hanem konstans monitoringban, amelyet jobb esetben az üzemeltetett eszközbe épített szenzorok és fedélzeti számítógép lehetővé tesznek. Lényegében ugyanarról beszélünk, ugyanúgy "nincs üzemeltetés" ha a mozdony nem áll meg az X óra utáni időszakos javításra, mint ha a hibakódot kinullázzák és jóvanazúgy alapon még mennek vele.
Pádkeszthez is kapcsolódik.
https://www.langlovagok.hu/13776/valtozasok-a-felulvizsgalatok-karbantartasok-periodusaban/
A 2024.12.30-án kijött közlönyben sok gazemberség volt, ezek közül ez az egyik.
Itt nemes egyszerűséggel úgy oldották meg, hogy az államnak csökkenjen a karbantartási költsége, hogy már nem X óránként kell megállni időszakos karbantartásra, hanem 2X.
Egyéb gazemberség, hogy az EKR-hez nyúltak hozzá, mert jött ki 1-2 cikk (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241031/megsem-lesz-jovore-nagy-dragulas-a-benzinkutakon-720213 pl), ahol arról volt szó, hogy emelkedne az üzemanyag ára, ennek megfelelően, csak a mostani állapotot (0,5%) vitték végig 2030-ig, de az üzemanyag mégis emelkedett (nocsaaak). A cikkben leírtakkal ellentétben, egy normális üzemanyag kereskedő az EKR kötelezettségét nem 50 000 Ft/GJ-on váltja meg, hanem megveszi a piacról, tőzsdéről 5-12000 Ft/GJ áron, és a nagy kereskedők már meg is vannak 2030-ig a teljes kötelezettségükkel. https://ceegex.hu/hu/ekr/piaci-adatok látszik, hogy jelentős túlkínálat van, mert a nagykereskedők már megvannak, ezzel a dec30 kijött közlönnyel január 1-től egy másik piacot tettek teljesen tönkre.
Abba már nem is megyek bele, hogy még ezzel az emeléssel sem fogja az ország elérni az EU által kitűzött célokat és ha így marad, repül a kötelezettségszegési, ezért is vásároltak be a nagykereskedők előre, mert mindenki szerint kéne az emelés. Az emelést így tippre 2026 utánra halasztják. Ezzel megint csak csökken a vállalati beruházási kedv...
kicsit szeretném cáfolni (főleg magyar gyárakat igen sokat bejárva), kapásból van a nyári és téli 2 hetes leállás, plusz a legtöbb gyártóberendezésnek van karbantartási protokollja, előírásai stb. Kompresszorok xezer üzemóra vagy 1 év. A normális gyárakban ezeket betartják, ütemezik (tervezik) és igen, állapot függően is nyúlnak hozzá vagy sem. Az, hogy ezt TMK-nak, vagy állapotfüggő karbantartásnak hívják nekem igazából mindegy. Ha a nyári 2 hetes leálláskor azt látják a gépen, hogy még 1000 üzemóra van benne, de tudják, hogy a következő leállás csak karácsonykor lesz, addig viszont 3 műszakban megy a gép, akkor az fogja megteremteni a különbséget, hogy karbantartják, vagy sem, nem pedig, hogy minek nevezik. De igen értelek, hogy nem "terv"-ekben gondolkozunk.
Jó, finomítsuk: a karbantartásnak nyilván van még TMK-oldala, de azért egyre inkább jellemző az, hogy szemrevételetés, bemérés, stb után vagy csere, vagy visszaépít. Nyilván, nyomatékra húzott csavarokat, tömítéseket pl. soha nem építünk vissza, és azért a karbantartási/ellenőrzési ciklusok még mindig üzemórához/km-hez vannak kötve.
igen igen, igazad van, a mérés-monitoring fejlődésével nem szükséges annyira tervben előírni, hogy "de igenis, jóskabátyám cserélje ki", a megelőző a lényegi rész, ami megmarad így is szerencsére
A múltkor valami kopogott a kocsi elejében, gondoltam, stabpálca. Elvittem a márkaszervizbe, ott van rángatópad, meg láttak már ilyet, nézzék meg. Mondták, hogy nem nyert, mert stabrúd gumicsapágy, de azt jobb stabrúddal cserélni, meg akkor már cserélnék vele az alsó gömbfejeket lengőkarral, meg a stabpálcákat. Kértem hozzá a toronycsapágyakat is, ha lúd, legyen kövér alapon. Stabrúd a tűzfal alján van ennél a típusnál, le kell engedni a bölcsőt a hozzáféréshez. Fizettem egy szemmel látható összeget, és megsúgták, hogy a következő 200e km után újra ez fog következni. Addig viszont 5-6 év nyugalom.
Telco uzemeltetesben talalkoztam jopar eve az ITIL nevu kvazi szabvannyal, ami a nagy IT cegek "best practice" alapjan keszult kezikonyv, hogyan uzemeltessunk okosabban nagy rendszereket, nagy szervezettel. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/ITIL
Ja, es az angol kormanyzat szedte ossze, irta le...
"A jó kormányzás 80%-a az üzemeltetés megszervezéséből áll."
Igen, pontosan erről van szó. Ez a lényeg.
A kormányzás alapvetően menedzseri feladat.
Az ország üzemeltetésének megszervezéséhez azonban
- képzettségre,
- tapasztaltságra,
- tájékozottságra,
- felkészültségre,
- átgondolt stratégiára,
- részletesen kidolgozott tervekre,
- hozzáértő és megbízható csapatra,
- másokkal való együttműködési készségre,
- a társadalmi dialógusra való képességre, és
- a más véleményekkel szembeni nyitottságra
volna szükség.
Magyar Péter pedig ezek egyikével sem rendelkezik.
Magyar Péter ezekhez a dolgokhoz annyira segghülye, hogy még az alapfogalmakat sem érti, mivel soha életében nem vett részt országos szintű tervezési és üzemeltetési feladatban.
Tehát az ország kormányzására teljesen alkalmatlan Magyar Péter és a Tisza párt az ország jó kormányzását még elsöprő választási győzelem esetén is csak Rákosi és Kádár diktatórikus stílusában, hosszú évtizedek alatt volna képes megtanulni, mivel évtizedekre volna szükség ahhoz, hogy a kezdetben csupán politikai lojalitás alapján kiválasztott, koncepciótlan és felkészületlen tisztviselőket felkészült szakemberekre cseréljék le. És addig olyan sok hülyeséget csinálna, hogy csak erőszakkal tudná a hatalmat megtartani.
A jó kormányzás tehát elsősorban azon múlik, hogy mikor fog az ország leszokni arról, hogy olyan kormányzáshoz segghülye, koncepciótlan és felkészületlen bohócokra bízza az ország kormányzását, mint amilyen Antall és Orbán volt, és amilyen Magyar Péter is volna.
Mert az még egy buszvezető esetében sem jó stratégia, hogy valaki csak a kormányra kerülése után akarjon megtanulni kormányozni.
Lassan fel kéne fogni, hogy a "szakértői kormány" nem egy kommunista trükk, hanem az egyetlen normális megoldás.
A pártpolitikusoknak nem a kormányban, hanem csak a parlamentben lehet helyük.
Politikai analfabetizmussal kérkedni rohadtul nem menő.
Mondj már légyszi a civilizált világ jelenkori történetében bár egy olyan esetet, amikor egy ún. szakértői kormány 12 hónapnál tovább fenn tudott maradni.
Ennyire hülyék lennének a nyugati típusú demokrácia formálói, hogy kizárólag a politikai felelősségvállaláson alapuló kormányzás működik minden liberális jogállamban? S természetesen csak a Magyar Péter önjelölt agykurkászai a helikopterek?
Nos, akkor neked sem kéne a politikai analfabetizmusoddal kérkedni.
Szakértőnek azt nevezzük, aki az adott poszt betöltése előtt a poszthoz kapcsolódó szakmai területeken már megfelelő képzettséget, tájékozottságot, felkészültséget és tapasztalatot szerzett, és a posztbeli saját tevékenységével kapcsolatban konkrét elképzelésekkel, stratégiával és koncepcióval rendelkezik.
Tehát azt, akiről feltételezni lehet, hogy az adott posztban már az első naptól kezdve érdemi munkát tud végezni.
És a nyugati demokráciák kormányai néhány ritka kivételtől eltekintve mind ilyen tagokból állnak.
- - -
Az a hülyeség csak a félfeudális Kelet-Európában szokásos, hogy sorozatban olyan politikusokat neveznek ki szakminiszternek, akiknek előtte nemhogy szakirányú végzettsége, hanem még országos tervezési, minisztériumi, államapparátusbeli tapasztalata sincs.
Tehát olyanokat, akiknek nemcsak arról nincs fingjuk, hogy az országnak mire volna szüksége, és az általuk vezetett minisztériumnak mit kéne csinálnia, hanem még arról se, hogyan működik egy minisztérium, és hogyan kell egy minisztériumot irányítani.
Akik csak arra képesek, hogy "politikai felelősséget vállaljanak" a saját hülyeségükért.
Vagyis hogy pártjuk agyatlan bábfigurájaként elvigyék a balhét.
Olvass és okosodj.
https://lexiq.hu/szakertoi-kormany
https://poltudszemle.hu/articles/a-technokrata-kormany-ertelmezese-es-esete/
Mondom, hogy súlyos fogalomzavarban szenvedsz.
Ahogy az általad belinkelt Galambos László is, mivel a "szakértő" és a "pártonkívüli" fogalmakat azonosnak próbálja beállítani, holott az egyik szakmai, a másik pedig politikai minősítés.
Galambos súlyos fogalmi tévelygése már ott kezdődik, hogy ő a pártokat próbálja a választók képviselőjének beállítani.
Holott köztudott, hogy képviseleti demokráciának kizárólag csak a közvetlenül választott képviselők útján való hatalomgyakorlást nevezik.
Tehát csak azt nevezzük képviselet demokráciának, ahol a mandátumot kizárólag természetes személyek (azaz képviselők), és nem politikai szervezetek kapják.
Pont ez az oka, hogy a mandátumot még a listás választás esetében sem a párt, hanem a képviselő kapja.
Vagyis a listás képviselő akkor is megtarthatja a mandátumát, ha kilép a pártból.
Mert ha a párté volna a mandátum, akkor az már nem volna képviseleti demokrácia, hanem nyílt párturalom.
Tehát bármennyire is tetszetős Galambos elmélete, a parlamentben nem pártok, hanem képviselők ülnek, és az általuk megbízott kormány sem a pártoknak, hanem kizárólag a képviselőknek tartozik számadással.
Az pedig, hogy egy "szakértő" kormányfő vagy miniszter melyik pártnak a tagja, ugyanúgy nem jelent semmit az általa betöltött poszt kötelező ideológiasemlegességet illetően, mint az, hogy melyik vallás követője.
Mert a kormány tagjai semmilyen értelemben sem képviselhetnek ideológiát, hanem csak az érvényes törvényeket, amelyeket követve az ország működését menedzselik.
Pont ez a hatalmi ágak szétválasztásának lényege: az országgyűlés hozza a törvényeket, a kormány pedig csupán végrehajtja, követi azokat.
A Bajnai-kormány 2009. április 14 és 2010. május 29. között működött, az 13 és fél hónap. :-)
Amúgy teljesen egyértelmű, hogy a "szakértői kormányzás" egy álom, nem is feltétlenül a jobbak közül. Eleve egy szakértő nem mindenben szakértő, márpedig ezeket a területeket össze kell hangolni (egy közterületnek közlekedési, közmű-, zöldfelület-, városképi, városépítészeti stb. szempontból is működnie kellene, egy Vitézy-féle szakértő pedig ebből csak egyre figyel), valamint mivel költségvetés sem végtelen van, a szakterületek között választani is kell -- ez per def politikai döntés.
Mert a szakértő az mindig mindenre tudja a helyes és egyedül jó választ, és nincs világnézete sem, ami befolyásolná.
Pl mint mond a szakértő arról, hogy kevés a gyerek ahhoz hogy fenntartsuk a gazdaság hosszútávú működőképességét? Mi a megszakértett megfellebbezhetetlen vélemény ebben a kérdésben, amely még véletlenül sem tükröz semmilyen politikai értékrendet?
Mondd, te most viccölsz?
Kizárólag csak a pártpolitikusok hiszik azt, hogy mindenre van tökéletes válaszuk, és kizárólag csak ők ragaszkodnak a rögeszméikhez ideológiai okokból.
A szakértőkre pont az a jellemző, hogy állandóan kérdéseket tesznek fel, és a véleményüket mindig a változó feltételek ismeretében fogalmazzák meg.
- - -
Már az 50-es évektől kezdve konszenzus volt a szakértők között abban, hogy a népességszaporulat fenntartásához olcsó bérlakások folyamatos építésére és a gyerekintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) bőséges kínálatára van szükség, mert elsősorban ezek hiánya akadályozza a családalapítást és a gyerekvállalást.
A Ratkó-unokák tömeges születése elsősorban pont azért maradt el, mert Antall kormányra lépésekor már nemcsak az olcsó bérlakás építése állt le teljesen, hanem az olcsó bérlakások is a tehetősek birtokába kerültek a felvásárlás lehetősége miatt, ráadásul Antall a kedvezményes lakásvásárlási és felújítási hitelt is megszüntette, és így a fiatalok családalapítása drasztikusan megnehezült.
Abban pedig már Széchenyi óta konszenzus van a szakemberek körében, hogy a természeti erőforrásokban szegény Magyarországon tartós gazdasági növekedést csak a lakosság képzettségi szintjének, vagyis a diplomások arányának jelentős emelésével lehet biztosítani.
A 80-as évek elején a szakemberek már oda jutottak, hogy szabályos havi fizetést javasoltak adni az egyetemi hallgatóknak, elismerve azt, hogy a diplomaszerzés egy kemény munkavégzés, aminek messze az állam a legnagyobb haszonélvezője.
Mert annyira kiemelkedően fontosnak látták a diplomások arányának emelését.
És közismert, hogy az elmúlt 35 évben pont azért maradtunk le a régión belül egyre inkább a gazdasági fejlődésben, mert más országokhoz képest nálunk kisebb a diplomások aránya, és így a magyar lakosság kisebb hozzáadott értékű tevékenységet tud végezni másoknál.
A rendszerváltás után ugyanis ostoba módon megpróbálták szociális juttatás helyett piaci tevékenységként kezelni (tandíjassá és szolgáltatásalapú finanszírozásúvá tenni) a felsőoktatást, és emiatt nemcsak a diplomások arányának növekedése lassult le, hanem az oktatási intézmények minőségrontásban való gazdasági érdekeltsége miatt a képzések egyre kisebb hányada eredményezett nagy hozzáadott értékű munkavégzésre használható tudást.
- - -
Vedd észre, hogy a fentiek nem képeznek semmiféle "politikai értékrendet", hanem csupán a 19. századi reformkorszak óta Magyarországon is közismertnek számító, józan ész diktálta javaslatokról van szó bennük.
És vedd észre, hogy az elmúlt 35 évben a politikusok ennek pont az ellenkezőjét csinálták, mivel ostoba ideológiai dogmákat követtek a szakértők tanácsai helyett.
A szakértő nem főállásban szakértő ha politikai szerepet kap, nincs olyan aki a személyes meggyőződését a szakértői lelke elé helyezi - mindig.
Jók a példáid:
1. Magyarországon az emberek nem akarnak bérlakásokba költözni. Nem mostanában, hanem kb sose. Semmiféle olcsó bérlakások nem épültek az Antall kormány előtt sem, és a születések visszaesését nem az okozta, ami nem volt, hanem az általános gazdasági bizonytalanság, és ami komoly törést okozott, az a Bokros csomag. Ezt az egészet erre a problémára leszűkíteni nevetséges. (Fogamzásgátlók, abortuszliberalizáció, 68 hatása mind bejátszott, a legkevésbé a bérlakás meg a bölcsödék).
Mellesleg: ahol minden van amit a nagy szakértők javasoltak (volt), olcsó bérlakás, jó megélhetés, bölcsöde meg minden - a fejlettnyugaton - ott miért esett a születésszám hamarabb, mint nálunk?
2. Nem maradtunk le a régión belül, nincs leszakadás a régiótól, amikor valóban volt, az 2004-2010 közé esett. Akkor szakadtunk le igazán.
Elképesztően tájékozatlan vagy.
Egy demokráciában a törvény szerint se a kormány, se a köztisztviselők, se pedig a szakapparátus nem képviselhet semmilyen ideológiát, hanem ideológiafüggetlennek kell lennie. Az csak a magyar jobboldal aljasságát bizonyítja, hogy törvénysértő módon pofátlanul kormányszinten és közpénzen nyomatja a pártpropagandát.
Bármiféle értelmes szakpolitika mögött pártideológiától független hosszútávú szakmai koncepció kell hogy húzódjon, mert ha nem ilyen, akkor már egy kormányváltást sem képes túlélni.
Tehát értelmes szakpolitikát csak pártideológiától független szakemberek tudnak kidolgozni és képviselni.
Pont ezért van az, hogy normális országokban a szakapparátust nem cserélik le kormányváltáskor, ellentétben azzal, amit Magyarországon Orbán 2010-ben csinált.
A szakpolitikára bármiféle pártideológiát legfeljebb csak önreklámként, dísznek tesznek a tetejébe, ami legfeljebb csak a hangsúlyokon változtat, de a lényeget érintetlenül hagyja.
Az ideológia-vezérelt szakpolitika kizárólag csak a primitív magyar jobboldalra jellemző, amely semmiféle értelmes stratégiával nem rendelkezik, hanem csak a baloldal eredményeit próbálja ideológiai alapon felszámolni, és régen elavult korábbi megoldásokat próbál gondolkodás nélkül visszahozni.
Normális esetben a szakértők a minisztériumi szakapparátusban dolgoznak, és sok éven át rövid/közép/hosszú távú tervezéssel foglalkoznak, mielőtt olyan magas minisztériumi beosztásba kerülnek, hogy bármilyen értelemben is politikai szereplőkké válnának.
Ezek tehát alapvetően szakemberek, és nem az őket megbízó pártkoalíciót, hanem a saját szakmai meggyőződésüket képviselik.
- - -
1. Elképesztően tájékozatlan lehetsz, ha még azt sem tudod, hogy a Rákosi- és a Kádár-rendszerben tömeges bérlakásépítés zajlott, ami egészen 1980-ig tartott. Kb. 1 millió lakás épült állami finanszírozással.
Az emberek imádtak bérlakásokban élni, és nagy szerencsének tartották, ha valakinek ilyet kiutaltak, mivel a lakások összkomfortosak, a lakbérek pedig szimbolikus összegűek voltak.
Az olcsó bérlakások kulcsfontosságúak voltak a népszaporulat szempontjából, mivel már csóró pályakezdőként lehetővé tették a párok számára az önálló családalapítást és a gyerekek normális feltételek között való felnevelését.
Nem véletlen, hogy a népességszaporulat 1980 után, a tömeges állami lakásépítés leállítását követően kezdett el látványosan csökkenni.
A hatalmas bérlakásállományt a korrupt rabló Antall-kormány privatizálta (adta el a lakóknak részletfizetésre), mivel ennek ürügyén hatalmas értékű önkormányzati ingatlanokat tudtak a haveroknak fillérekért átjátszani.
Ettől kezdve nehezült meg látványosan a lakáshoz jutás, és többek között emiatt indult meg a Ratkó-unokák időszakától várt népességnövekedés helyett a meredek népességfogyás.
2. Rosszul tudod: a régióbeli vezető gazdasági pozíciónkat az Antall-kormány rablóprivatizációs ámokfutása miatt vesztettük el. A későbbi kormányok már csak ezt próbálták jól-rosszul (többnyire csapnivalóan rosszul) kezelni.
Antall ámokfutása miatt kétszeresére (1990:4400MUSD-ről 1994:8800MUSD-re) nőtt a költségvetés adósságszolgálati terhe, padlóra került a mezőgazdaság, tönkrementek a "kárpótlással" szétvert téeszek, élőhalottá vált a vidék, az emiatt tömegesen munkanélkülivé vált cigányok körében megjelent a megélhetési bűnözés, az olajszőkítés révén létrejött, megerősödött és országos politikai befolyásra tett szert a hazai szervezett bűnözés, és külföldi kézre, majd nagyrészt felszámolásra került a magyar feldolgozóipar.
Szerintem az van, hogy a tervszerű megelőző karbantartás egész egyszerűen nem része a magyar népléleknek. (Mert itt mindig jöttek és elvették, sosem lehetett tervezni hosszú távra, mert nekünk bezzeg sosem voltak gyarmataink... a magyarázatot ízlés és vérmérséklet szerint lehet habosítani.)
Még a fehérköpenyes kijáróember sem értené, ha rákérdeznék, hogy számára is nyilvánvaló-e hogy ha van egy 50 milliós értékű háza, akkor egy 50 éves teljes avulással számolva, neki évente egymilliót bele kellene tenni a háza karbantartására (és ezzel még nem fejlesztett semmit, nem tette komfortosabbá, a kor elvárásainak jobban megfelelővé a házát.
Ráadásul sokak életének része az a fajta látszattulajdonlás, amikor azt hiszik az emberek, hogy övék egy 70-es években Rózsadombon épült társasházban, vagy egy százéves belvárosi házban megvett lakás. Holott, ha a társasház lakóinak többsége magáévá tenné azt az elképzelést, hogy egy vagyontárgyat karban is kell tartani, akkor sokak számára nagyon hamar kiderülne, hogy mivel nincs pénze a felújítási alapba befizetni, ezért tulajdonképpen meg sem engedhetné magának azt a helyet, azt a méretű lakást, amiben jelenleg él. És ez és az ehhez hasonló történetek összességében elég nagy társadalmi feszültségeket tudnak gerjeszteni.
Nagyon szeretnék önálló informatikai minisztériumot, mert tűkön ülve vártam az elektronikus ingatlan-nyilvántartást, aztán mi lett belőle :(
Ha az itt leírtakat olyan vehemenciával közvetítené az aktuális kormányzat (óriásplakát, egy perces híradó, bármely politikusi interjú standard mondatai), mint a jelenlegi teszi az kis kedvenc témáival, akkor az átlalad vázolt üzemeltetési szemlélet egy kormányváltást is túlélne.
Most 16 éve megy az, hogy mekkora életérzés a gyújtókockán megsütött vetőmagkrumplit enni. Nem kell fát vágni, krumplit vetni, kapálni, bogarak ellen védeni, szüretelni.
Amúgy a motorcserélt M41-esek már nem Csörgők - hanem pont a halkabb motor miatt - Hörgők.
Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek, mikor azt látom, hogy általam nagyra becsült emberek a saját, kiváló elgondolásaikat rávetítik egy politikai percemberkére. Tekintet nélkül arra, hogy az illető azokat nagy eséllyel nem is imeri, garanciát a megvalósításukra pedig pláne nem vállal. Azt már meg sem említem, hogy az illető előélete, képességei és morális defektusai alapján leginkább csak a NER további működtetésére képes, immár saját zsebre...
Az ugye megvan, hogy ez a sorozat nem Magyar Péterről szól? :)
Igen, így kell ezt csinálni, azonnal ekézni, ha valaki végre nekiáll változtatni az országban és tud is embereket gyűjteni maga köré ehhez a feladathoz. Az Amerikai Népszava nevű szennylap Bartus László névre hallgató szennyfőszerkesztője űzi mesterfokon a műfajt, de mindenképp erős a mezőny.
Kötelező olvasmányként javasolnám végigpörgetni, mennyit változott MP például tavaly június óta. Vagy tényleg felnőtt a feladathoz, vagy jó tanácsadói vannak, de ég és föld. Amúgy nyílt titok, hogy pl. a Dave nevű jútúber munkásságát követi és sok tanácsát meg is fogadta már.
Jaj-jaj miért kell kritikát megfogalmazni (=ekézni!) az aktuális világmegváltó felé, aki végre tesz is valamit... miért nem lehet megérteni, és szépen beállni a sorban, hiszen az ÖRDÖG maga, aki ellen harcolunk, jaj-jaj...
2025 február 21-én, pénteken, 18:00 órától Puzsér Róbert bemutatja a „Sznobjektív – Tíz probléma Magyar Péterrel, amin változtatnia kell, ha rendszert akar váltani” című felkérdező-showműsorát a Budapest Kongresszusi Központban.
És ahol Puzsér vádol vagy kritizál, az hidd el, hogy fáj. Nem kicsit, nagyon.
Ennek ellenére mersz fogadni, hogy nem az a dékás mantra lesz a konklúzió, hogy MP percemberke, akit nem szabad a hatalom közelébe engedni, mert Orbán kiköpött másolata?
Szóval, van kritika és kritika. MP nekem sem a szívem csücske, rohadtul távol állok a stlusától, akkor már inkább Nagy Ervin habitusa és jelleme jönne be inkább. Azt harsogni viszont sportkipufogón keresztül, hogy MP semmivel nem lesz jobb, mint Orbán, nem politikai rövidlátás, hanem nettó hülyeség, de inkább faszság. Ilyen egyszerű.
Az a vélemény, hogy az előélete és az eddigi magatartása alapján nem lesz jobb, mint Orbán, nem nettó faszság (természetesen habitustól függően lehet annak minősíteni), hanem pont olyan legitim vélemény, mint hogy MP-nek nem tetszik a stílusa, de az miatt ne dobjuk ki az ablakon egy az egyben.
Az egyik abból táplálkozik empirikus úton, amit láttunk, és extrapolálja azt a jövőbe. A másik vélemény is ezt teszi, csak mellé teszi a reményt, hogy nem biztos, hogy így lesz. Az egyik szerint ez a remény hiú abránd, a másik szerint meg miért volna az, mindenki megváltozhat, ha konstruktív kritikát kap.
Nem igazán látom, miért volna bármelyik vélemény is előrébb való mint a másik. Mindkettőre mondhatja bárki azt, hogy fasság. Szerintem egyik sem az, én nem nagyon hiszek sem a megváltókban, sem abban, hogy egy nárcisztikus ember majd megváltozik pusztán a konstruktív kritikától, miközben a kapujában áll annak, hogy azt tehet, amit akar. De elfogadom, hogy ha valaki ezt reméli, bízik benne, oké.
Csak ne tegyünk úgy, mint ha bármelyik gondolat ne volna alátámasztható vagy legitim. Konstruktívan kritizálni és ekézni is joga van bárkinek.
Egyrészt ne csináljunk már úgy, mintha valakinek is kétségbe vontam volna az ekézéshez való jogát. Csak rohadtul kontraproduktívnak tartom.
Másrészt szerintem tény, hogy MP kiállása, vezetési stílusa, retorikája nagyon sokat változott a „telefonlopásos” és a sajtóval állandóan hadban álló mélypontja óta. Én megelőlegezném neki azt a bizalmat, hogy fejlődőképes, mint minden normális negyvenes, a hozzád hasonló cinikusok pedig azt mondanák, hogy „csak” nagyon jó szakértói vannak, akik mostanában valamilyen módon satuban tudják tartani a tökét. Kíváncsi vagyok, hány „nárcisztikus” állta volna meg a helyében, hogy egy rohadt nagyot lekeverjen annak a kretén Menczernek (és egyúttal saját politikai karrierjének is).
Tudod mit? Ha ez akár halvány garancia is lehet arra, hogy hatalomra kerülése után is konstruktív(abb)an álljon a dolgokhoz, tulajdonképpen mindegy, sőt, semmi közünk nincs hozzá.
"Csak rohadtul kontraproduktívnak tartom."
Látod milyen szépen kifejtetted, hogy mit és miért gondolsz így, ezt elmondhattad volna a kommentárs hölgynek is elsőre, hogy ezért és ezért tartod kontraproduktívnak a véleményét.
"megelőlegezném neki azt a bizalmat, hogy fejlődőképes, mint minden normális negyvenes,"
Én nem, de csak azért, mert a személyes tapasztalataim szerint az ennyire nárcisztikus és egoista személyiségek még az őket szerető emberek szavaira is süketek, és ezek hatására sem változnak meg. A kíméletlen kritikák, a kritikátlan imádat és a többlet hatalomhoz való hozzáférés lehetősége pedig nem éppen az a közeg amely biztosan építőleg hat az ilyen emberekre, sőt.
De mivel a csodák lehetőségét sosem lehet kizárni, ezért nem mondanám, hogy biztosan lehetetlen, de nagyon kis esélyt adok neki.
Természetesen azt megértem, hogy aki annyira szörnyűnek látja az ország helyzetét, az megadná az esélyt és a lehetőséget neki. Ugyanakkor azt is tessék megérteni, hogy van aki nem így látja, és ő pedig nem szívesen tenné fel az ország sorsát olyasvalakire, akivel emberileg semmilyen szinten nem tud azonosulni.
"Kíváncsi vagyok, hány „nárcisztikus” állta volna meg a helyében, hogy egy rohadt nagyot lekeverjen annak a kretén Menczernek (és egyúttal saját politikai karrierjének is)."
Azért az tudod, hogy sokan - akik még csak nem is nárcisztikusok - éreznek pont ugyanígy MP felé: a csávó rettentően irritáló stílusban nyomja, és erre még rárakódnak a nem éppen szimpatikus eddigi cselekedetei és megnyilatkozásai. Nagyon sokan nem Menczert tartották ott és előtte sem a kreténebbnek.
Ez a 'NER-et majd tovább működteti' megszólalás szerintem nélkülözi a logikát. Egész egyszerűen azért, mert MP nem erre kap választói felhatalmazást. Orbán anno még előadhatta csillámporral a hagymázas dumáját, hogy a ner lesz a magyar felemelkedés. De most már tudjuk, hogyan gondolta igazából. Ha MP is erre az útra lépne az nagyon, de nagyon hamar látni fogjuk és azzal bukik is.
Nem látom a módját már annak sem, hogy a magyar választók hogyan "jutalmazhatnák" a választási ígéreteikkel durván összeegyztethetetlen politikát folytató vezetőket. Annak meg végképp nem, hogy hogyan tehetnék ezt meg a közvagyont érő sokmilliárdos veszteségek nélkül. A vagyonvesztés folyamatos. Érdemi retorziók nincsenek. 35 éve.
Per pillanat a Tisza látszik az egyetlen esélyünknek arra, hogy az országpusztítóktól megszabaduljunk.
Ha ez sikerülne, akkor jöhetnek a következő feladatok.
Azt nem lehet pontosan megítélni most, hogy MP merre visz majd. Ha nem bízhatnánk benne, akkor nem marad más, mint a biztos szakadékba zuhanás.
Jogos a felvetése és a félelme is. Azt tudom, hogy én kurva zabos leszek MP-re, ha átkúrja a fejem ;) ... (elnézést a franciámért)
Ja és a választói számonkérésről: a fidesz hatalmát az elvakult és megvezetett szavazói tartják fent. A Tisza szavazói legfeljebb kisebb részben ilyenek.
Igen sok egyetérteni való van ebben a gondolatsorban, bár az nekem elég döccenős, hogy miért egy konkrét személytől várnánk el ezt a sok mindent, ahelyett, hogy a társadalmat formálnánk, ami majd kiválasztja a neki illő embereket. Ha Mick Jaggert rakjuk is az élre, attól még nem fognak a hazai 80 évesek két órán át ugrálni a színpadon. Szóval, jó, ha fent is van igény, de még jobb, ha a társadalom egészében. Az a tuti.
Hadd tegyem fel a kérdést, hogy hányan olvasnák ezt a cikket, ha az lenne a címe, hogy "Nehezen megoldható szociokulturális problémákkal kell szembenéznie bárkinek, aki Magyarországot kormányozni akarja" :)
Hát igen, mikor a találó cím kvázi fölöslegessé teszi a posztot. :-)
De én ebből nem arra következtetek, hogy az akkor egy rossz cím.
Jaj, a jó öreg társadalomformálás, az kell, mert olyan nehéz ezekkel a népekkel kormányozni...
Pedig rohadtul kellene. Lassan tíz éve külföldön élve abszolút látszik, hogy micsoda különbségek vannak a magyar és egy nyugat-európai társadalom között, akár a társadalmat, mint egészt nézve, akár az egyéneket és motivációikat. Persze föl lehet háborodni, mikor visszamaradott, mucsainak titulálják a magyarokat, "nekünknemondjákmeg" és társai, meg értetlenkedni, hogy megint miért nem sikerült utolérni Ausztriát fejlettségben, bérszinvonalban, meg el is lehetne gondolkodni, hogy vajon mi az oka, hogy a kultúrnépek szamojéd erkölcsökkel terpeszkedő, semmitevő mihasznáknak miért néznek minket...
Ausztriát lehetetlen utolérni. A csehek vagy a szlovének se fogják tudni utolérni, pedig nálunk sokkal jobb helyen (tehát: helyzetben) vannak.
Ezzel nem azt mondom, hogy akkor hagyjuk az egészet, csak annyit, hogy ez rossz példa.
Persze, nem fogjuk, csak ugye ez egy sok-sok évtizedes mantra a közbeszédben, hogy majd ha utolérjük Ausztriát...
Ezt mondta a kapitány:
"ahelyett, hogy a társadalmat formálnánk, ami majd kiválasztja a neki illő embereket. "
Ha a választási minta mutat valamit ez szerint a társadalmi formáról, ,akkor ezek szerint elég megnéznem, hogy az úgynevezett kultúrnépek, akik állítólag társadalmilag annyival előttünk állnak, kiket választottak mostanában, és hová formálták magukat, ugye?
Hát, mit mondjak? Nem túl meggyőző a kép. A nagypolitika és a tömegtársadalom szintjén. Szerintem ebben semmit sem kell tanulni tőlük. Arra én is azt mondom: nekünk ne magyarázzanak olyanok, akik annyi épületes baromságot, erkölcstelenséget és önsorsrontást képesek összehozni, mint ami a kultúrnépeknek sikerült az elmúlt 10-15 évben.
DE: amiben valóban előttünk járnak, és amiben valóban lehetne a kultúrnépektől tanulni, az a kis és a helyi közösségek szintje. Abban valóban le vagyunk maradva, és ott az számomra is nagyon sok tekintetben iránymutató. Ott abszolút adom, hogy "mondják meg nekünk" hogyan lehetne úgy élni. Mert az tényleg szép és szeretnivaló. És egyébként az emberi megélésnek az a természetes szintje, abból látsz a legtöbbet. És az sok tekintetben valóban elszomorító itthon.
De szemmel láthatóan ettől még bőven képesek maradnak arra, hogy a nagypolitika szintjén bődületes hülyeségeket csináljanak. Nekünk a védelmet és a hétköznapi lét örömeit adó kisközösségeink sokkal gyengébbek, mint nekik, ezért ha ostobaságot csinálunk, kevesebb dolog van, ami megóv. Ezt valóban el kéne tanulni, de ebben politikus meg társadalomformáló nem tud segíteni.
Ha hazajön a külföldön élő, és meghonosítja kicsiben azt, amit kint tapasztalt, az igen. ;)
Legalábbis én így látom innen. Nem éltem külföldön, biztosan nem tudom.
A "DE" utáni résszel egyetértek. Ehhez jön még hozzá szerintem az egyéni felelősségvállalás, és a társadalmi tudatosság kérdése. Az, hogy nem azt várom, hogy majd a poltikusok, vagy valakik majd megoldják helyettem a problémákat, hanem a saját hatáskörben, a magam környezetében igyekszem azokat magam megoldani, ha kell, másokkal összefogva és ha igy nem megy akkor fordulok csak a hatalomhoz. Ha jól értem, te is valami ilyesmire gondoltál a helyi közösségek szintjével.
A társadalmi tudatosságról meg Ésik is irt már számtalanszor: föl kellene fogni, hogy a tisztességes oktatás, egészségügy, infrastruktúra, stb. az nem kegy, vagy ajándék, hanem mindenkinek jár a TB és adó fejében. De a magyar társadalom sajnos atomizált, mindenki az egyéni túlélési stratégiákat keresi, a többség csak kivenni akar a közösből, de visszatenni nem, a saját érdekeinek maximalizálása a cél, a közösségért áldozatokat hozni nem szokás. És sajnos amig sokan olyan dolgoknak tapsolnak, hogy a jóságos miniszterelnök megemelte a nyugdijat, vagy a képviselő úrnak hála, megépült az elkerülő út, addig nehéz nem igazat adni a "jobbágynemzet" jellegű sommás véleményeknek.
Így van ezekre gondoltam.
"És sajnos amig sokan olyan dolgoknak tapsolnak, hogy a jóságos miniszterelnök megemelte a nyugdijat, vagy a képviselő úrnak hála, megépült az elkerülő út, addig nehéz nem igazat adni a "jobbágynemzet" jellegű sommás véleményeknek."
Ezt sosem értettem, hogy hol van az a határ egy politikus megítélésében, amikor elválik "a munkáját végezte, ez a dolga" attól, hogy "ő bezzeg elintézte" ?
Ha egy helyi politikus munkájának köszönhetően (kilincsel, boltol, utánamegy, pályázatot írattat, finanszírozást szerez, tervet készíttet, közbeszereztet, aktívan számonkéri a projekt megvalósítását, jelentést ír, kiértékel, tanul a hibákból) hogy harminc év után felújítsák a városba vezető utat, akkor az most csak a "munkáját végezte, ez a dolga, nehogy már hasra essek tőle" , vagy az már a "végre elintézte amit 30 évig senki se tudott, jár neki az elismerés" állapot? (És közben, hogy ezt elérje, szemet huny egyes stiklik fölött, tudjuk...)
Ha a szavazóinak az az érdeke, hogy valami megvalósuljon, ezzel az "érdekképviselettel" megbízták, és ő megoldja, akkor az most politikusi teljesítmény, vagy nem?
Mivel az országban sosem lesz olyan, hogy mindig mindenre van pénz szarásig, ezért azt megfelelően beosztani, és arra pénzt szerezni, amire kell, szerintem igenis eredményes munkavégzés. És ha elégedett vagy az asztalosoddal, amikor tulajdonképpen csak a munkáját végezte, amikor megcsinálta a konyhaszekrényedet, akkor legközelebb is őt hívod, és ajánlod másoknak is, nem? Akkor miért baj, ha az emberek a politikushoz is pont így viszonyulnak. EZ miért volna "jobbágynemzeti" mentalitás?
Azt is megértem, amikor a politikus úgy érzi, hogy igenis neki köszönhetően megvalósul valami, ami fontos a helyieknek, azt kellően prezentálja és ünnepli - ahogy az asztalos is nyomja fel a képet a fészre az aktuális munkáiról. Én nem érzek ebben semmi kivetnivalót.
Mennyi az a nyugdíjemelés, ami egyébként "jár" (bármennyi, gyakorlatilag), és amiért a miniszterelnöknek nem jár kalaplengetés, és mennyi az, amiért már azt mondjuk, hogy ez igen, ez már teljesítmény? (Önmagában persze nem megítélhető, csak a példa miatt kérdem.)
Szerintem az út, óvoda, stb. megépitése, kórházfelújitás az soha nem szabadna, hogy a képviselő érdeme legyen. Pont erről szól a mostani poszt, mivel itt megvannak a pontosan meghatározható szakmai indokok (forgalom csőkkentés, logisztikai csomópont kialakitása, megnövekedett lakosságszám, kötelező karbantartási/felújitási idők), hogy mikor van rájuk szükség. Az az ország szégyene, hogy sok esetben erre valóban harminc évet, és/vagy az aktuális hatalomnál jól fekvő képviselőt kell várni...
Ha mondjuk egy új szélerőműpark, gyár, stb. X helyen épül meg Y helyett, az már lehet az adott politikus ügyességének érdeme. Bár ugye ott is fölmerülnek gazdasági, logisztikai, demográfiai kérdések, amik nagyobb súllyal kellene, hogy latba essenek, mint hogy ki lobbizik jobban. De teszem azt ha két város hasonlóan jól megközelithető vasúton és közúton egyaránt, hasonlő mennyiségben képes megfelelő munkaerőt, kiszolgáló ipart biztositani, egyik sem fekszik gazdaságilag elmaradottab térségben a másiknál, stb, akkor ott dönthet az, hogy melyik politikus dolgozik ügyesebben.
A nyugdijemelés meg legalább az inflációt kell hogy kövesse, de nyilván ez egy összetettebb kérdés. Ha gazdaságilag indokolt, mert mondjuk magas az időskori eleszegényedéssel fenyegetettek száma, akkor bizony azoknak, akiket ez a helyzet fenyeget, jár az emelés és ez nem jutalom.
@SANDORESIK: Tisztelt VZFSZK figyelmébe, hogy nem tetszett reklámozni a szereplését Ez egy hivatal podcastban. Nemcsak ezért, hanem a többi beszélgetés miatt is érdemes meghallgatni, ami pontosan ezeket az üzemeltetési problémákat járja körül, és méltatlanul kevesen hallgatják.
Hiánypótló a cikksorozat, mert a politika egyik lényegéről szól azzal , hogy mit kezd a hatalommal akinél van. A legtöbb poltikai műsor a hatalom megszerzéséről és megtartásáról szól, és azon nem tekint túl.
Javaslat : lehete két külön bónusz cikk arról , hogy
- miért nincsenek számonkérhető és normális szintű elvárásai általánban a magyaroknak általában a politikusoktól, és ezen hogyan lehetne változtatni.
- milyen intézményi és közösségi korlátokat tudunk építeni a mindenkori hatalommal szemben, ahelyett hogy arra várnánk hogy valaki a hatalomból majd korlátozta magát (ha nincs rákenyszerítve, nem fogja)
Mit várok el Magyar Pétertől:
Valamilyen diszkrát módon jelezzen vissza, ha valamelyik értelmesebb megmondóember tanácsait megszívlelte, vagy készen áll megszívlelni. 😁 Ahogy Fésűs Évanak lejjebb írtam, pl. nyílt titok, hogy a Dave nevű jútúber munkásságát követi és sok javaslatát meg is fogadta már.
Bravo!