2024 októberében Valenciát egy “hidegcsepp” érte el, amelyből akkora eső zúdult le, hogy a villámárvizek 232 emberéletet követeltek és tízmilliárd eurós nagyságrendű anyagi kárt okoztak.
És persze ha még holnaptól normális kormányzás kezdődne is, akkor is 15-20 évig nyögnénk az eddigi nem 15 év, hanem X évtized eltoszásait. Ahol pl. nem volt karbantartva -- vegy eleve nem épült -- megfelelő kapacitású áteresz a vasúti töltés alatt, és azt mondjuk a Méhszaros Kft friss helyett bontott zúzalékból "építette újjá" egy alpesi alagút árából (kilométerenként), ott az első jöttment szupercella után nem lesz vonatközlekedés, de vasúti pálya sem. És nem másnapig vagy jövő hétig, hanem... ha egyáltlán. Vagyis: a normális üzemeltetésbe temérdek munka lesz visszarázódni, és amíg azzal nem vagyunk meg, addig a kisebb anomáliák is megannyi sorscsapásként fognak hatni.
In the bigger picture pedig... rengeteg know-how van világszerte arra, hogy miként lehet sokkal kevesebb fogyasztással sokkal nagyobb forróságban is túlélni, csak hát azt a pár milliárd embert, aki ezt tudja, pont nem szívesen látják errefelé (amitől persze simán lehet, hogy egyszer sokkal jobban elboldogulnak majd ők errefelé, mint az őshonos lakosság -- ja nem, mert van határkerítés).
Na igen. Igaz, én inkább arra gondoltam, hogy bőven lesz, aki akkor is vígan eléldegél majd az elsivatagosodó Kárpátmedencében, amikor a magamfajta légkondi-csapvíz-függők már legfeljebb csak Lappóniában vagy Grönlandon remélhetnek valami menekültstátuszt.
Az a baj, hogy egy ilyen lassú átcsúszás van a jóból a szarba, és nincs az emberek tömegei számára egyértelmű határ, hogy na most már szarban vagyunk, Így aztán megy a bizakodás, hogy jó, háromból két év kurva aszályos volt, és három év alatt csak két évnyi cspadék volt, de hát volt már dunai árvíz is, meg felhőszakadások, is vannak, meg eső, meg hát kenyér is van a boltban meg minden, meg régen is volt, szóval olyan nagy baj nem lehet, vagy ha lehet, akkor még a nagy baj nincs itt, meg majd ha jön, akkor majd észrevesszük.
Egyébként vannak már nem csak magán, hanem kormányzati kezdeményezések is pl a vízvisszatartásra.
Jut eszembe, qrva meleg régen is 'vót: 1971 nyarán hat hétig 35-37 fokos kánikula volt. (légkondi meg sehol...) Az inkontinenciáról meg eszembe jutott, hogy a Dél-Alföldön több helyen is ástak néhány száz köbméteres "zápor tározókat". (...Béláim az Úrban! Jó lesz az még valamire...!!😛)
Amire emlékszem, Szeghalmon 1988-1992 között nyaranta talán két hét volt, amikor 32-35 fok volt, és hú de meleg. Most két hónap ilyen van országosan, és ebben van két hét negyven.
Viszont már a nyolcvanas években a Deltában és egyéb műsorokban is aktívan téma volt a klímaváltozás, s annak hatása Magyarországra. Akkor azt jósolták, hogy pusztásodni fog, sztyeppésedni az ország, forró nyarak, hideg telek, kevés csapadék. Részben bejött.
A hat hét volt túlzás, bocs. 😒 Az Alföld déli részén július végétől majdnem egész augusztusban volt olyan meleg, hogy rekord közeli hőmérsékleti értékek is előfordultak. (az kétségtelen, hogy az utóbbi két év hetekig tartó, folyamatos közel 40 fokos hősége eleddig páratlan volt...)
Háááááááááttttt..... Akkoriban ez volt a hivatalos jelentés:
https://www.metnet.hu/files/0062EA80.pdf (az azóta is működő, NDK-s preciziós hőmérővel mérve pl. Öttömösön, 1971 augusztusában fa árnyékban, volt bizony +40 fok is! ami persze nem hiteles, de qrva jól mérte a mínusz 25 fokot is ami pár éve volt errefelé!) (mert volt ilyen, igaz csak egyetlen éjszaka....;-))
Ez egy havi jelentés, semmit nem mond az egyes napok maximum hőmérsékleteiről. Ha tüzetesebben megnézed, eszerint Szegeden pl. 35.7 volt a havi maximum augusztus 7.-és - és ez tized fokra pontosan az az adat, amit az általam linkelt táblázatban is látsz.
Az öttömösi hőmérsékleti anomáliákról nyilván nem lesz hivatalos információ... :)
- Ki is akadàlyozta meg a Pilisbe tervezett pumpàs energiatàrolo megépitését? Az akkori környezetvédök. Levegö Munkacsoport, Duna kör, stb. Megannyi szakember (nem gunyolodok, tényleg tudos szakemberek voltak ezekben a csoportokban). Most meg milyen jo lenne, ha mégis ott lenne az a tàrolo, sokkal könnyebben, egyszerübben tudnà befogadni az elektromos hàlozat a napelemes és szélerömüves energiatermelöket.
- Sokszor halljuk: az ipar szennyez, az energiatermelés szennyez, ilyen katasztrofa lesz, meg olyan.
Keresztkérdés: mi van, ha nincs ipar? Nincs auto (hurrà, legalàbb nem pöfög), de nincs àm bicikli és vonat se, meg busz se! Akkor nincs mosogép. Nincs mososzer se. Nincs sampon. De nincs papir se meg szàmitogép se - következésképpen nincsen költészet sem, és Muzsa sem :-(
Làtott-e màr valaki elkötelezett környezetvédöt, aki a kosàr ruhàval az ölében nem a padlàsra ment serényen, hanem a folyo vagy patak partjàra, és ott bàrmi vegyszer nélkül probàlta a ruhàit tisztàra mosni? Amikor megjelenik a közönség elött egy környezetvédö aktivista, mindig àpolt, jol öltözött embert làtok. Nem ellentmondàs ez?
Pluszbónusz, ha lenne tároló (jó, nem a Pilisben, hanem a szomszéd Visegrádi hegységben), mondjuk a Nagyvillám sípálya mellett-alatt, akkor nem kellene nekik a vízműtől ivóvizet vásárolni a hóágyúzáshoz…
A nagyvillám 370 magas, a felső tározó nemhiszem, hogy tudna annyin lenni, a pedig Prédikálószéken az esés majdnem a duplája lenne, ami teljesítményben sem mindegy már. Ettől függetlenül nem lenne hülyeség egy felső tó, ami több funkciós lehetne, főleg ilyen egységköltségű szabályozási kapacitások mellett (villamosenergia rendszer frekvenciának szabályozására megtermelt villamosenergia simán tud a piaci ár 5-10x-ese is lenni).
És akkor ne menjünk el a Duna, Tisza, Dráva déli végeinél lévő vízlépcső tervek (füstbemenetele) mellett sem, amikkel lehetne tenni az ellen, hogy a relatív gyors folyás miatt nem rakódik le hordalék, így mélyül a folyók medre, ezáltal stacioner vízszint mellett is csökken a talajvíz szintje.
Paks2 (és 1) kapcsán többször hangoztatta Aszódi prof, hogy a Duna ilyen szintű meder mélyülése nem csak az erőművi vízkivétre lesz hatással (80-as évekhez képest talán már 1 métert is mélyült a duna medre), hanem a környező talajvíz szintre is. Itt meg - ha már profokra hivatkozgatok, hogy okosnak tűnjen - Tímár prof azon sokat hangoztatott állítására térnék ki (durván leegyszerűsítve), hogy legjobban talajvíz formájában volna érdemes raktározni azt a drága vizet.
És mért nem rakódik le hordalék meg mélyül a meder?
Mert nem elég kanyargós. Mert azokat átvágták. Na hoppá. Nem vízerőmű, vízlépcső meg beton kell ide, csak visszarakni a Dunát (meg a Tiszát) ahova való, és hagyni, hogy azt tegye amit szokott. Nem a Dunát meg a Tiszát kéne körbebarikádozni, hanem a szar helyre felépült falvakat.
Csak hát akkor meg a szar helyen lévő falvakban kezdődne az ugatás, mert hát az még se járja, hogy a pincében fél évig áll a víz.
Amellett, hogy igaz az ok, amit írsz, attól még sajnos nem feltétlenül lesz ellenállóbb az ország a változékony természeti körülményekre, szóval "mindenre" az sem megoldás. Ahogy a cikkben is van, sajnos/nem sajnos az ilyenek kompromisszumok kell, hogy legyenek, tehát mindenkinek egy kicsit rossz, hogy kicsit jobb legyen másik szemszögből. (aka nincs ingyen semmi).
Egy kompromisszumos megoldás lehetne a vízlépcső+ holtágak használata szabályozott keretek között, akár holtágban/kanyarban tárolni a "túl"vizet áradáskor. Elsőre a ráckevei dunaág jut eszembe, de simán lehet, hogy az full szar példa, de az alul-felül zsilipre gondolok főleg.
Igen, így van, mivel teljesen visszacsinálni már nem lehet (ezért írtam a pincéket példaként, a vízmű valami fejese a tavalyi árvíznél mondta, hogy ők ugyan kiengedhetnének sokkal többet a meglévő csatorna hálózatokba, de akkor ezer számra állnának a falusi pincék vízben egy jó darabig) valamiféle új , kompromisszumos, sokelemű rendszer csinálása kéne.
Az a baj, hogy egyébként az sem biztos, hogy az elég volna arra, hogy a dolgok megforduljanak, valószínűleg csak némileg enyhítené a jelenlegi szar helyzetet, vagy a mostanit tartósítaná - és pár év-évtized múlva csak az jönne le belőle, hogy lám mennyi pénzt elvertünk, oszt mi az eredmény?
Nekem csak annyi bajom van a vízlépcsővel, hogy berzenkedek a duzzasztott, nagy vízfelületektől - főleg a párolgás miatt. Akkor már inkább árnyas fás ligetekben, ártéri erdőkben, pusztai laposokban, meg az azok között kígyózó, fasorok alatt megbúvó csatornácskákban vezetgessük a vizet minél több helyre.
Ez erősen mellé ment. Annak a tárolónak semmilyen hozzáadott értéke nem lenne, és jobb, hogy nem épült meg. A duzzasztóművek több kárt okoznak, mint ahány problémát megoldanak. Más ezer módon megoldható lenne az energiaellátás biztosítása, pl megyénként 1-2 biogáz erőművel. Decentralizáció, kis távolságok, kis veszteségek. Persze, ipar kell... de van rá szakképzett ember? Van rá piac? Versenyképesek vagyunk? Amíg ezekre nem a válasz, addig hiába van szétcseszve a természet, nem leszünk előrébb egy fikarcnyit sem.
Miért a Pilisbe, miért nem inkább mondjuk a Naszálynál épülne ilyen? A kőbánya tájsebén már nem lehet rontani... (bár lehet, hogy a mészkő-alap nem annyira jó víztározónak?) Illetve mennyi energiát is lehet tárolni? Egyszer számolgattam, az jött ki, hogy az értelmezhető mennyiségű energia tárolása a Duna vízszintjének napi méteres nagyságrendű ingadozásával járna - de simán lehet, hogy rosszul számoltam.
"Nyilván ilyesmit (minden kertvárosi ház udvarán egy kötelező fa, kötelező ciszterna) elő is lehet írni."
Az utóbbi 10+ évben hat fát és nyolc bokrot ültettünk itt a kertben. A fák 5-6 évig bírták, még gyümölcsöt is hoztak - aztán 4 közülük két éven belül kiszáradtak (2 fa még küzd az életben maradásért). A hat ribizlibokor az első nyarat nem élte túl (a két másik még él). Közben két régi fa (egy vadul nőtt megy és egy öreg szilva) is megadta magát, most tavasszal pedig egy régi mogyoróbokor is (a kerítés túloldalán a szomszédban él és virul). Szóval messze nem olyan triviális életben tartani egy fát...
Nálunk 40 db tuja -több mint 10 évesek voltak - jutott hasonlóan szomorú sorsra. Utólag persze a kertészek is tudják, hogy ilyen terep és éghajlati körülményekhez nem illik ez a fajta mediterrán növényzet....😢 (ráadásul úgy pusztultak ki fokozatosan egymás után, hogy a megfelelő vízellátásuk biztosítva volt) Ja és a földbe épített bármilyen tároló fölötti területen - amennyiben nincs elég mélyen, még ha vizet is tárolunk benne - gyakorlatilag semmi sem marad életben, még a fű is gyatrább lesz......
Meg vagyok lepve (eddig mintha a "majd úgyis megoldják" vonal lett volna a múzsai álláspont :) ). Egyébként jelen állás szerint, ahogyan pl. a Tisza Párt pozicionálja magát, van jele annak, hogy ilyen kérdésekre is figyelmet kívánnak fordítani?
Ettől tartottam, mert a fenti kifejtés, bár gyönyörű utópia, de képzelem, milyen lenne lenyomni egyes elemeit bizonyos (tartok tőle, nem kicsi) választói csoportok torkán. Tehát itt a sorozatcímben a "Magyar Pétertől" rész tényleg abszolút fikcionálisnak tűnik. :) Az meg megint csak egy "kristálygömbös" kérdés, hogy vajon ki fog a jövőben foglalkozni mindezzel.
Ilyenkor eszembe jutnak remek blog.hu posztok 2008-9-ből, amikben arról deliráltak, hogy kétharmados felhatalmazással hogyan reformálhatná meg Orbán az önkormányzatokat meg az adórendszert.
Mármint kik deliráltak? :) (Komolyan kérdezem, akkoriban még viszonylag kevéssé olvastam politikai témájú blogokat, és szűkebb környezetemben kevés olyan ember volt, aki Fidesz - pláne kétharmad - váró lett volna, aki meg az volt, az nem tudta megmondani, miért.)
5 perc webszörcsöléssel pár Urbanista blogposzt került csak elő a fővárosi kerületek újrarajzolásáról, de ezek kb. csak a (már akkor is Fidesz szócső) Magyar Nemzetet szemlézték:
De rémlik, hogy az önkori rendszer megreformálásáról többen álmodoztak (fővárosi kerületek átszabása, funkciótlan megyei önkorik megszüntetése, 50 fős faluba minek közgyűlés stb.) Mondjuk a fenti két poszt kommentszekciója érdekes merítés lehet ehhez.
Itt van még kordokumentumnak TWÁ posztja a 2010-es választás másnapjáról:
Ekkor azt már tudni lehetett, hogy Orbánék orbitális demagógok meg hogy kétharmadra nyerték magukat. Azt, hogy ezzel a lendülettel pár év alatt több ciklusra bebetonozzák magukat és leépítik a demokráciát, azt ekkor csak pár "bérrettegő" szajkózta (Debreceni József pl.), de nekik kevesen hittek. Az általam tapasztalt, érzett közvélekedés az volt, hogy a két nagy párt egyformán rossz, ha kicsit mások is a stílusjegyek.
> Ekkor azt már tudni lehetett, hogy Orbánék orbitális demagógok
Ne haragudj, de ezt nem akkor (2010-ben) lehetett tudni, hanem màr akkor, amikor a Hösök terén az ujratemetés volt.
Ott hangosan toporzékolva követelte Orbàn, hogy a szovjet csapatokat vonjàk ki Magyarorszàgrol. Ami önmagàban üdvözlendö, csak egy kis bibi van vele: a szovjet csapatok akkor màr javàban vonultak kifelé. Tudom, mert a Tököli reptér vonalàban laktam akkor, és làttam, ahogy egymàs utàn jönnek a hatalmas szàllitogépek, és rogyàsig megrakva tàvoznak. (Van némi affinitàsom a repüléshez, meg tudom itélni làtvàny és hang alapjàn, hogy tele van-e egy szàllitogép vagy üres)
Tovàbbà, ha jol emlékszem, a kivonulàst az ujsàgok is megirtàk akkoriban, de ne kérjél linket, lusta vagyok utànakeresni. Hallgass meg 1-2 Németh Miklossal készült - ö volt akkor a miniszterelnök - interjut, van belöle a Youtube-on.
Hogy ezt az akkori jonép miért nem vette észre, az jo kérdés. Nem tudom. Én észrevettem, mert a bölcsességem végtelen :-) és azota sem birtam a Fideszre szavazni.
A térkép arról hogy hogy hol hívják a Hupikék Törpikéket trollkodás? (1. ábra, jobb lent)
Csak éberségi teszt. Ennyi térkép és diagram között nem is tűnt volna fel, ha nem írod meg 😁.
Franciakulcs, pedig azt hittem én nyerem a sört...
És persze ha még holnaptól normális kormányzás kezdődne is, akkor is 15-20 évig nyögnénk az eddigi nem 15 év, hanem X évtized eltoszásait. Ahol pl. nem volt karbantartva -- vegy eleve nem épült -- megfelelő kapacitású áteresz a vasúti töltés alatt, és azt mondjuk a Méhszaros Kft friss helyett bontott zúzalékból "építette újjá" egy alpesi alagút árából (kilométerenként), ott az első jöttment szupercella után nem lesz vonatközlekedés, de vasúti pálya sem. És nem másnapig vagy jövő hétig, hanem... ha egyáltlán. Vagyis: a normális üzemeltetésbe temérdek munka lesz visszarázódni, és amíg azzal nem vagyunk meg, addig a kisebb anomáliák is megannyi sorscsapásként fognak hatni.
In the bigger picture pedig... rengeteg know-how van világszerte arra, hogy miként lehet sokkal kevesebb fogyasztással sokkal nagyobb forróságban is túlélni, csak hát azt a pár milliárd embert, aki ezt tudja, pont nem szívesen látják errefelé (amitől persze simán lehet, hogy egyszer sokkal jobban elboldogulnak majd ők errefelé, mint az őshonos lakosság -- ja nem, mert van határkerítés).
https://kereso.napirajz.hu/index/543.jpg
Na igen. Igaz, én inkább arra gondoltam, hogy bőven lesz, aki akkor is vígan eléldegél majd az elsivatagosodó Kárpátmedencében, amikor a magamfajta légkondi-csapvíz-függők már legfeljebb csak Lappóniában vagy Grönlandon remélhetnek valami menekültstátuszt.
Az a baj, hogy egy ilyen lassú átcsúszás van a jóból a szarba, és nincs az emberek tömegei számára egyértelmű határ, hogy na most már szarban vagyunk, Így aztán megy a bizakodás, hogy jó, háromból két év kurva aszályos volt, és három év alatt csak két évnyi cspadék volt, de hát volt már dunai árvíz is, meg felhőszakadások, is vannak, meg eső, meg hát kenyér is van a boltban meg minden, meg régen is volt, szóval olyan nagy baj nem lehet, vagy ha lehet, akkor még a nagy baj nincs itt, meg majd ha jön, akkor majd észrevesszük.
Egyébként vannak már nem csak magán, hanem kormányzati kezdeményezések is pl a vízvisszatartásra.
Jut eszembe, qrva meleg régen is 'vót: 1971 nyarán hat hétig 35-37 fokos kánikula volt. (légkondi meg sehol...) Az inkontinenciáról meg eszembe jutott, hogy a Dél-Alföldön több helyen is ástak néhány száz köbméteres "zápor tározókat". (...Béláim az Úrban! Jó lesz az még valamire...!!😛)
Amire emlékszem, Szeghalmon 1988-1992 között nyaranta talán két hét volt, amikor 32-35 fok volt, és hú de meleg. Most két hónap ilyen van országosan, és ebben van két hét negyven.
Viszont már a nyolcvanas években a Deltában és egyéb műsorokban is aktívan téma volt a klímaváltozás, s annak hatása Magyarországra. Akkor azt jósolták, hogy pusztásodni fog, sztyeppésedni az ország, forró nyarak, hideg telek, kevés csapadék. Részben bejött.
Hol? Merre? Visszanézhetők a met.hu-n a hőmérsékleti adatsorok a napi maximumokkal, azok nagyon nem támasztják alá ezt a hathetes kánikula emléket...
A hat hét volt túlzás, bocs. 😒 Az Alföld déli részén július végétől majdnem egész augusztusban volt olyan meleg, hogy rekord közeli hőmérsékleti értékek is előfordultak. (az kétségtelen, hogy az utóbbi két év hetekig tartó, folyamatos közel 40 fokos hősége eleddig páratlan volt...)
Pörgesd vissza '71 augusztusra a szegedi méréseket. (ld. link alul) Egy olyan nap volt, amikor 35 fölé ment a hőmérséklet ill. este kellemesen 20 alá hűlt mindig. Egyébként ha átkattintasz a grafikonokra, a szegedi hőségnapok számát tekintve 1971 kifejezetten hűvös évnek tűnik. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok/Szeged/adatok/napi_adatok/index.php
Háááááááááttttt..... Akkoriban ez volt a hivatalos jelentés:
https://www.metnet.hu/files/0062EA80.pdf (az azóta is működő, NDK-s preciziós hőmérővel mérve pl. Öttömösön, 1971 augusztusában fa árnyékban, volt bizony +40 fok is! ami persze nem hiteles, de qrva jól mérte a mínusz 25 fokot is ami pár éve volt errefelé!) (mert volt ilyen, igaz csak egyetlen éjszaka....;-))
Ez egy havi jelentés, semmit nem mond az egyes napok maximum hőmérsékleteiről. Ha tüzetesebben megnézed, eszerint Szegeden pl. 35.7 volt a havi maximum augusztus 7.-és - és ez tized fokra pontosan az az adat, amit az általam linkelt táblázatban is látsz.
Az öttömösi hőmérsékleti anomáliákról nyilván nem lesz hivatalos információ... :)
Nem birom ki, le kell irjam a kedvenc nünükéimet:
- Ki is akadàlyozta meg a Pilisbe tervezett pumpàs energiatàrolo megépitését? Az akkori környezetvédök. Levegö Munkacsoport, Duna kör, stb. Megannyi szakember (nem gunyolodok, tényleg tudos szakemberek voltak ezekben a csoportokban). Most meg milyen jo lenne, ha mégis ott lenne az a tàrolo, sokkal könnyebben, egyszerübben tudnà befogadni az elektromos hàlozat a napelemes és szélerömüves energiatermelöket.
- Sokszor halljuk: az ipar szennyez, az energiatermelés szennyez, ilyen katasztrofa lesz, meg olyan.
Keresztkérdés: mi van, ha nincs ipar? Nincs auto (hurrà, legalàbb nem pöfög), de nincs àm bicikli és vonat se, meg busz se! Akkor nincs mosogép. Nincs mososzer se. Nincs sampon. De nincs papir se meg szàmitogép se - következésképpen nincsen költészet sem, és Muzsa sem :-(
Làtott-e màr valaki elkötelezett környezetvédöt, aki a kosàr ruhàval az ölében nem a padlàsra ment serényen, hanem a folyo vagy patak partjàra, és ott bàrmi vegyszer nélkül probàlta a ruhàit tisztàra mosni? Amikor megjelenik a közönség elött egy környezetvédö aktivista, mindig àpolt, jol öltözött embert làtok. Nem ellentmondàs ez?
Pluszbónusz, ha lenne tároló (jó, nem a Pilisben, hanem a szomszéd Visegrádi hegységben), mondjuk a Nagyvillám sípálya mellett-alatt, akkor nem kellene nekik a vízműtől ivóvizet vásárolni a hóágyúzáshoz…
A nagyvillám 370 magas, a felső tározó nemhiszem, hogy tudna annyin lenni, a pedig Prédikálószéken az esés majdnem a duplája lenne, ami teljesítményben sem mindegy már. Ettől függetlenül nem lenne hülyeség egy felső tó, ami több funkciós lehetne, főleg ilyen egységköltségű szabályozási kapacitások mellett (villamosenergia rendszer frekvenciának szabályozására megtermelt villamosenergia simán tud a piaci ár 5-10x-ese is lenni).
És akkor ne menjünk el a Duna, Tisza, Dráva déli végeinél lévő vízlépcső tervek (füstbemenetele) mellett sem, amikkel lehetne tenni az ellen, hogy a relatív gyors folyás miatt nem rakódik le hordalék, így mélyül a folyók medre, ezáltal stacioner vízszint mellett is csökken a talajvíz szintje.
Paks2 (és 1) kapcsán többször hangoztatta Aszódi prof, hogy a Duna ilyen szintű meder mélyülése nem csak az erőművi vízkivétre lesz hatással (80-as évekhez képest talán már 1 métert is mélyült a duna medre), hanem a környező talajvíz szintre is. Itt meg - ha már profokra hivatkozgatok, hogy okosnak tűnjen - Tímár prof azon sokat hangoztatott állítására térnék ki (durván leegyszerűsítve), hogy legjobban talajvíz formájában volna érdemes raktározni azt a drága vizet.
https://index.hu/tudomany/2014/01/29/szetcseszik_a_dunat_meg_a_hegyeket/
És mért nem rakódik le hordalék meg mélyül a meder?
Mert nem elég kanyargós. Mert azokat átvágták. Na hoppá. Nem vízerőmű, vízlépcső meg beton kell ide, csak visszarakni a Dunát (meg a Tiszát) ahova való, és hagyni, hogy azt tegye amit szokott. Nem a Dunát meg a Tiszát kéne körbebarikádozni, hanem a szar helyre felépült falvakat.
Csak hát akkor meg a szar helyen lévő falvakban kezdődne az ugatás, mert hát az még se járja, hogy a pincében fél évig áll a víz.
Amellett, hogy igaz az ok, amit írsz, attól még sajnos nem feltétlenül lesz ellenállóbb az ország a változékony természeti körülményekre, szóval "mindenre" az sem megoldás. Ahogy a cikkben is van, sajnos/nem sajnos az ilyenek kompromisszumok kell, hogy legyenek, tehát mindenkinek egy kicsit rossz, hogy kicsit jobb legyen másik szemszögből. (aka nincs ingyen semmi).
https://www.valaszonline.hu/2024/02/01/alfold-aszaly-viz-viztarolas-timar-gabor-podcast/ most elsőre ezt találtam, de van még pár cikk a témában, nekem jónak tűnnek.
Egy kompromisszumos megoldás lehetne a vízlépcső+ holtágak használata szabályozott keretek között, akár holtágban/kanyarban tárolni a "túl"vizet áradáskor. Elsőre a ráckevei dunaág jut eszembe, de simán lehet, hogy az full szar példa, de az alul-felül zsilipre gondolok főleg.
Igen, így van, mivel teljesen visszacsinálni már nem lehet (ezért írtam a pincéket példaként, a vízmű valami fejese a tavalyi árvíznél mondta, hogy ők ugyan kiengedhetnének sokkal többet a meglévő csatorna hálózatokba, de akkor ezer számra állnának a falusi pincék vízben egy jó darabig) valamiféle új , kompromisszumos, sokelemű rendszer csinálása kéne.
Az a baj, hogy egyébként az sem biztos, hogy az elég volna arra, hogy a dolgok megforduljanak, valószínűleg csak némileg enyhítené a jelenlegi szar helyzetet, vagy a mostanit tartósítaná - és pár év-évtized múlva csak az jönne le belőle, hogy lám mennyi pénzt elvertünk, oszt mi az eredmény?
Nekem csak annyi bajom van a vízlépcsővel, hogy berzenkedek a duzzasztott, nagy vízfelületektől - főleg a párolgás miatt. Akkor már inkább árnyas fás ligetekben, ártéri erdőkben, pusztai laposokban, meg az azok között kígyózó, fasorok alatt megbúvó csatornácskákban vezetgessük a vizet minél több helyre.
Ez erősen mellé ment. Annak a tárolónak semmilyen hozzáadott értéke nem lenne, és jobb, hogy nem épült meg. A duzzasztóművek több kárt okoznak, mint ahány problémát megoldanak. Más ezer módon megoldható lenne az energiaellátás biztosítása, pl megyénként 1-2 biogáz erőművel. Decentralizáció, kis távolságok, kis veszteségek. Persze, ipar kell... de van rá szakképzett ember? Van rá piac? Versenyképesek vagyunk? Amíg ezekre nem a válasz, addig hiába van szétcseszve a természet, nem leszünk előrébb egy fikarcnyit sem.
miért nem lenne hozzáadott értéke? energetikai mérnökként ezt most hallom először.
Miért a Pilisbe, miért nem inkább mondjuk a Naszálynál épülne ilyen? A kőbánya tájsebén már nem lehet rontani... (bár lehet, hogy a mészkő-alap nem annyira jó víztározónak?) Illetve mennyi energiát is lehet tárolni? Egyszer számolgattam, az jött ki, hogy az értelmezhető mennyiségű energia tárolása a Duna vízszintjének napi méteres nagyságrendű ingadozásával járna - de simán lehet, hogy rosszul számoltam.
"Nyilván ilyesmit (minden kertvárosi ház udvarán egy kötelező fa, kötelező ciszterna) elő is lehet írni."
Az utóbbi 10+ évben hat fát és nyolc bokrot ültettünk itt a kertben. A fák 5-6 évig bírták, még gyümölcsöt is hoztak - aztán 4 közülük két éven belül kiszáradtak (2 fa még küzd az életben maradásért). A hat ribizlibokor az első nyarat nem élte túl (a két másik még él). Közben két régi fa (egy vadul nőtt megy és egy öreg szilva) is megadta magát, most tavasszal pedig egy régi mogyoróbokor is (a kerítés túloldalán a szomszédban él és virul). Szóval messze nem olyan triviális életben tartani egy fát...
Ma már nem. Ugyanez nálunk.
És hiába locsolom, mert gyakorlatilag olyan, mint ha fölülről szétégne. Esetleg betakarom zöldhálóval.
Nálunk 40 db tuja -több mint 10 évesek voltak - jutott hasonlóan szomorú sorsra. Utólag persze a kertészek is tudják, hogy ilyen terep és éghajlati körülményekhez nem illik ez a fajta mediterrán növényzet....😢 (ráadásul úgy pusztultak ki fokozatosan egymás után, hogy a megfelelő vízellátásuk biztosítva volt) Ja és a földbe épített bármilyen tároló fölötti területen - amennyiben nincs elég mélyen, még ha vizet is tárolunk benne - gyakorlatilag semmi sem marad életben, még a fű is gyatrább lesz......
Meg vagyok lepve (eddig mintha a "majd úgyis megoldják" vonal lett volna a múzsai álláspont :) ). Egyébként jelen állás szerint, ahogyan pl. a Tisza Párt pozicionálja magát, van jele annak, hogy ilyen kérdésekre is figyelmet kívánnak fordítani?
Rövid válasz: Nincs! Kifejtve: Nem, nincs! De lássuk meg mi lesz! (aka "a remény hal meg utoljára" 😌)
Ettől tartottam, mert a fenti kifejtés, bár gyönyörű utópia, de képzelem, milyen lenne lenyomni egyes elemeit bizonyos (tartok tőle, nem kicsi) választói csoportok torkán. Tehát itt a sorozatcímben a "Magyar Pétertől" rész tényleg abszolút fikcionálisnak tűnik. :) Az meg megint csak egy "kristálygömbös" kérdés, hogy vajon ki fog a jövőben foglalkozni mindezzel.
Ilyenkor eszembe jutnak remek blog.hu posztok 2008-9-ből, amikben arról deliráltak, hogy kétharmados felhatalmazással hogyan reformálhatná meg Orbán az önkormányzatokat meg az adórendszert.
Mármint kik deliráltak? :) (Komolyan kérdezem, akkoriban még viszonylag kevéssé olvastam politikai témájú blogokat, és szűkebb környezetemben kevés olyan ember volt, aki Fidesz - pláne kétharmad - váró lett volna, aki meg az volt, az nem tudta megmondani, miért.)
5 perc webszörcsöléssel pár Urbanista blogposzt került csak elő a fővárosi kerületek újrarajzolásáról, de ezek kb. csak a (már akkor is Fidesz szócső) Magyar Nemzetet szemlézték:
https://urbanista.blog.hu/2009/01/06/harom_budai_es_negy_pesti_kerulet_maradna_atalakitana_budapestet_a_fidesz
https://urbanista.blog.hu/2010/03/20/hany_kerulet_marad_budapesten
De rémlik, hogy az önkori rendszer megreformálásáról többen álmodoztak (fővárosi kerületek átszabása, funkciótlan megyei önkorik megszüntetése, 50 fős faluba minek közgyűlés stb.) Mondjuk a fenti két poszt kommentszekciója érdekes merítés lehet ehhez.
Itt van még kordokumentumnak TWÁ posztja a 2010-es választás másnapjáról:
https://w.blog.hu/2010/04/12/antiklimax
Ekkor azt már tudni lehetett, hogy Orbánék orbitális demagógok meg hogy kétharmadra nyerték magukat. Azt, hogy ezzel a lendülettel pár év alatt több ciklusra bebetonozzák magukat és leépítik a demokráciát, azt ekkor csak pár "bérrettegő" szajkózta (Debreceni József pl.), de nekik kevesen hittek. Az általam tapasztalt, érzett közvélekedés az volt, hogy a két nagy párt egyformán rossz, ha kicsit mások is a stílusjegyek.
> Ekkor azt már tudni lehetett, hogy Orbánék orbitális demagógok
Ne haragudj, de ezt nem akkor (2010-ben) lehetett tudni, hanem màr akkor, amikor a Hösök terén az ujratemetés volt.
Ott hangosan toporzékolva követelte Orbàn, hogy a szovjet csapatokat vonjàk ki Magyarorszàgrol. Ami önmagàban üdvözlendö, csak egy kis bibi van vele: a szovjet csapatok akkor màr javàban vonultak kifelé. Tudom, mert a Tököli reptér vonalàban laktam akkor, és làttam, ahogy egymàs utàn jönnek a hatalmas szàllitogépek, és rogyàsig megrakva tàvoznak. (Van némi affinitàsom a repüléshez, meg tudom itélni làtvàny és hang alapjàn, hogy tele van-e egy szàllitogép vagy üres)
Tovàbbà, ha jol emlékszem, a kivonulàst az ujsàgok is megirtàk akkoriban, de ne kérjél linket, lusta vagyok utànakeresni. Hallgass meg 1-2 Németh Miklossal készült - ö volt akkor a miniszterelnök - interjut, van belöle a Youtube-on.
Hogy ezt az akkori jonép miért nem vette észre, az jo kérdés. Nem tudom. Én észrevettem, mert a bölcsességem végtelen :-) és azota sem birtam a Fideszre szavazni.
Ja, már azt hittem, hogy a Múzsa(előd) múltjából kerül elő valami piszkos kis titok. :)
(Amúgy bocsánat, lehet, csak a fáradtság teszi, de még mindig nem teljesen világos, hogyan ugrott be a fentiekről ez a párhuzam...)
Jó pár éve követtem egy csoport, akik zöld foylamatú építést és tervezést toltak. Klíma nélkül.