Bármivel kapcsolatban lehet Gyurcsányozni, de ez a cikk praktikusan csak arra példa, hogy akkor még zajlott nyilvános vita arról, hogy mit kellene tenni. Arra is jó példa, hogy hogyan zajlott. A minisztériumi tervezetek, amik arra valók hogy a lehetséges variációk következményeit modellezzék, hamarabb voltak a Magyar Nemzet nevű akkoriban hecclappá váló terméknél mint a miniszter asztalán. Lehet ezért nem készülnek most hatástanulmányok. Amennyire én emlékszem, az oktatási reform centrumában nem a pedagógus óraszámnövelés állt. Valamennyit nőtt, 20- ról 22-re ha jól emlékszem. A reform lényege pontosan az volt, amit Ön leírt a kívánságlistában. Iskolabusz, kistérségi oktatás, hozzáférhető fejlesztőpedagógus, informatika stb. (Nekem legjobban az tetszett, hogy a tankönyvekben oldalanként csak bizonyos számú, befogadható terminus technicus legyen.) Ha visszaemlékszik az esernyős és még egy-két pedagógustüntetésre, amit akkor kértek, arra próbálta Magyar Bálint rávenni a pedgógustársadalmat. Sajnos akkor abban a folyamatos ellenzéki üvöltésben egyszerűen nem hallatszott az értelem hangja. A szakszervezet katasztrófális volt. Sajnos az értelmiség is szánalmasan leszerepelt. A sajtó hetekig rágta egy iskolabusz balesetét, példaként arra , hogy az a kormány meg akarja ölni a gyerekeinket. Itt pl. lehet Gyurcsányozni, mert sok-sok hónap edukáció után, amikor minden már arra futott ki, hogy ezek meg akarnak ölni, akkor GyF. maga ált ki a kistelepülési iskolák mellett. Ezt én árulásként éltem meg, de csak kevéssé vagyok hülye, tudom, hogy a politikusoknak kompromisszumokat kell kötniük. Az oktatási reformelképzelésekről sok jó kritikai elemzés jelent meg akkor a Mozgó Világban. És nagyon ajánlom Romsics Ignác cikkét a Finnországban töltött idejéről. Szintén Mozgó Világ. Az akkori terveknek távolról sincs semmi közük Hoffmann Rózsához. Semmi. HR. nem azért kanyarodott vissza a nagyanyám osztatlan falusi iskolájához mert nem volt más lehetősége, hanem mert így gondolta. Nem vagyok tanár, de a pedagógiai szakirodalmat 1981 óta követem változó lelkesedéssel. Az egészségügyi reformról sokkal többet tudok, mert eü középvezetőként ( osztályvezető főorvos) egy vidéki kórházban sok mindent sok munkával megvalósítottunk belőle. És a rendszer még ma is azért megy valahogy, mert sok minden 2010 után magától végbement. Ha érdekli, szívesen megírom, én és a környezetem hogyan éltük meg. Röviden klassz volt. Bár még soha nem tapasztaltam, hogy Ön udvariatlan lenne a kommentelőkkel, azért megkérem, hogy ha szektás gyurcsányista nénikének, vagy vlmi szinonímának akar nevezni, ne tegye. Rosszul esne , mint ahogy azoknak a hozzám hasonlóan nem fiatal ismerőseimnek is rosszul esik, akikkel együtt a profizmus, az önrendelkezés, az egyéni felelősség, a minőségbiztosítás és hasonlók megvalósulását reméltük, és kétségbeesetten néztük végig, ahogy az egész elvész egy artikulálatlan orditásban, hogy ezek meg akarnak ölni. Szomorúan nézzük, ahogy mindenki kritikátlanul átveszi arról az időről az akkori ellenzéki narratívát. Vajon azok, akiknek nincs személyes élményük ,mert vagy túl fiatalok voltak, vagy nem voltak itthon, mint ahogy az Ön életrajzában olvastam, vagy csak nem érintette őket közvetlenül a változás miből gondolják, hogy akkor a FIDESZ igazat mondott, hogy a pedagógus szakszervezet, és az Orvosi Kamara nem volt a zsebében? Az eü. reformról tán 2007-ben azt írta amúgy kiváló elemzésében a publicus hungaricus, hogy hat hónap alatt rakták össze. Nem. 1998 után az első FIDESZ kormány alatt egy részét már kidolgozták ( Gógl), és annak egy részét meg is valósították. Csak aztán ezt letagadták.
Most neztem at a jovo evi tajekoztatot a beremrol, a beigert 10% felcsokkent 5%-ra. Tud valaki egy jobban fizeto allast egy 61 eves, fiatalos taneronek? Ugyanitt bojler elado.
Szerintem itt történt egy elírás: "Innen már csak egy lépés a teljes tandíjas közoktatás, ahol viszont egy nagy és átlátható ösztöndíj-rendszer üzemel. Ebben a rendszerben az egyetemek megkapják a tandíjbevételek egy meghatározott százalékát," Ez felsőoktatás akar lenni, nem?
"és annak következményeivel, amelyek közül a jelen írás szempontjából a következők fontosak:"
Ide még behoznék egy szempontot: szabad iskolaválasztás. Ami előhozott olyan anomáliákat hogy ma egymástól 2 km-re lévő Pest megyei faluban, gyakorlatilag azonos lakosságszám mellett az egyik általános iskolában 50 gyerek van, a másikban 90..
Részben értek egyet. Az iskola alsó tagozatát meghagynám a gyerek lakhelyéhez lehető legközelebb, mert szerintem ez a gyerekek érdeke. A felső tagozatban látom elképzelhetőnek az iskolabuszos rendszert.
T. Vzfszk!
Bármivel kapcsolatban lehet Gyurcsányozni, de ez a cikk praktikusan csak arra példa, hogy akkor még zajlott nyilvános vita arról, hogy mit kellene tenni. Arra is jó példa, hogy hogyan zajlott. A minisztériumi tervezetek, amik arra valók hogy a lehetséges variációk következményeit modellezzék, hamarabb voltak a Magyar Nemzet nevű akkoriban hecclappá váló terméknél mint a miniszter asztalán. Lehet ezért nem készülnek most hatástanulmányok. Amennyire én emlékszem, az oktatási reform centrumában nem a pedagógus óraszámnövelés állt. Valamennyit nőtt, 20- ról 22-re ha jól emlékszem. A reform lényege pontosan az volt, amit Ön leírt a kívánságlistában. Iskolabusz, kistérségi oktatás, hozzáférhető fejlesztőpedagógus, informatika stb. (Nekem legjobban az tetszett, hogy a tankönyvekben oldalanként csak bizonyos számú, befogadható terminus technicus legyen.) Ha visszaemlékszik az esernyős és még egy-két pedagógustüntetésre, amit akkor kértek, arra próbálta Magyar Bálint rávenni a pedgógustársadalmat. Sajnos akkor abban a folyamatos ellenzéki üvöltésben egyszerűen nem hallatszott az értelem hangja. A szakszervezet katasztrófális volt. Sajnos az értelmiség is szánalmasan leszerepelt. A sajtó hetekig rágta egy iskolabusz balesetét, példaként arra , hogy az a kormány meg akarja ölni a gyerekeinket. Itt pl. lehet Gyurcsányozni, mert sok-sok hónap edukáció után, amikor minden már arra futott ki, hogy ezek meg akarnak ölni, akkor GyF. maga ált ki a kistelepülési iskolák mellett. Ezt én árulásként éltem meg, de csak kevéssé vagyok hülye, tudom, hogy a politikusoknak kompromisszumokat kell kötniük. Az oktatási reformelképzelésekről sok jó kritikai elemzés jelent meg akkor a Mozgó Világban. És nagyon ajánlom Romsics Ignác cikkét a Finnországban töltött idejéről. Szintén Mozgó Világ. Az akkori terveknek távolról sincs semmi közük Hoffmann Rózsához. Semmi. HR. nem azért kanyarodott vissza a nagyanyám osztatlan falusi iskolájához mert nem volt más lehetősége, hanem mert így gondolta. Nem vagyok tanár, de a pedagógiai szakirodalmat 1981 óta követem változó lelkesedéssel. Az egészségügyi reformról sokkal többet tudok, mert eü középvezetőként ( osztályvezető főorvos) egy vidéki kórházban sok mindent sok munkával megvalósítottunk belőle. És a rendszer még ma is azért megy valahogy, mert sok minden 2010 után magától végbement. Ha érdekli, szívesen megírom, én és a környezetem hogyan éltük meg. Röviden klassz volt. Bár még soha nem tapasztaltam, hogy Ön udvariatlan lenne a kommentelőkkel, azért megkérem, hogy ha szektás gyurcsányista nénikének, vagy vlmi szinonímának akar nevezni, ne tegye. Rosszul esne , mint ahogy azoknak a hozzám hasonlóan nem fiatal ismerőseimnek is rosszul esik, akikkel együtt a profizmus, az önrendelkezés, az egyéni felelősség, a minőségbiztosítás és hasonlók megvalósulását reméltük, és kétségbeesetten néztük végig, ahogy az egész elvész egy artikulálatlan orditásban, hogy ezek meg akarnak ölni. Szomorúan nézzük, ahogy mindenki kritikátlanul átveszi arról az időről az akkori ellenzéki narratívát. Vajon azok, akiknek nincs személyes élményük ,mert vagy túl fiatalok voltak, vagy nem voltak itthon, mint ahogy az Ön életrajzában olvastam, vagy csak nem érintette őket közvetlenül a változás miből gondolják, hogy akkor a FIDESZ igazat mondott, hogy a pedagógus szakszervezet, és az Orvosi Kamara nem volt a zsebében? Az eü. reformról tán 2007-ben azt írta amúgy kiváló elemzésében a publicus hungaricus, hogy hat hónap alatt rakták össze. Nem. 1998 után az első FIDESZ kormány alatt egy részét már kidolgozták ( Gógl), és annak egy részét meg is valósították. Csak aztán ezt letagadták.
Most neztem at a jovo evi tajekoztatot a beremrol, a beigert 10% felcsokkent 5%-ra. Tud valaki egy jobban fizeto allast egy 61 eves, fiatalos taneronek? Ugyanitt bojler elado.
Szerintem itt történt egy elírás: "Innen már csak egy lépés a teljes tandíjas közoktatás, ahol viszont egy nagy és átlátható ösztöndíj-rendszer üzemel. Ebben a rendszerben az egyetemek megkapják a tandíjbevételek egy meghatározott százalékát," Ez felsőoktatás akar lenni, nem?
igen, fogom javítani köszönöm
Én is erre kaptam fel a fejem, és valszeg a felsőoktatásra gondolt
"és annak következményeivel, amelyek közül a jelen írás szempontjából a következők fontosak:"
Ide még behoznék egy szempontot: szabad iskolaválasztás. Ami előhozott olyan anomáliákat hogy ma egymástól 2 km-re lévő Pest megyei faluban, gyakorlatilag azonos lakosságszám mellett az egyik általános iskolában 50 gyerek van, a másikban 90..
Részben értek egyet. Az iskola alsó tagozatát meghagynám a gyerek lakhelyéhez lehető legközelebb, mert szerintem ez a gyerekek érdeke. A felső tagozatban látom elképzelhetőnek az iskolabuszos rendszert.