A fő célom, hogy 65 éves koromra legyen annyi megtakarításon és egészségem, hogy utána még 10-15 évet unokázzak. Ezért költöztünk a családdal külföldre. Aki ezt nem lép meg, az úgy végzi, mint amit a poszt sugall. Magyarországon a mostani állapotokra van igény, ha valaki más termel ki az ország, annak el kell mennie máshova, mindig is el kellett. Azzal, hogy a Substack-re posztoltok, meg jól idekommenteltek, nem fognak megváltozni a dolgok.
Orbánnak még van 10-20 éve, aztán meghal, mint Kádár. Utána megint lesz egy kis tülekedés, pártok alakulnak, új messiások jönnek, de végül az emberek megint a kádárizmusba oltott populizmust választják. Most csak 40 évvel van lemaradva Magyarország Ausztriához képest, addigra már 60-70 évvel lesz, és így tovább. A magyar értelmiségnek meg kell értenie, hogy kommentelgetéssel semmi sem lesz jobb, a világon semmilyen jó dolgot nem lehet elérni fotelben ülve kommentelve. Azért mindig is meg kelle dolgozni, tessék hát megdolgozni érte. Amúgy nincs annyira rossz dolgotok. Nem lövetnek közétek, és az értelmiség jó részének jut hó végén is meleg étel, és egy 15 éves középkategóriás autó. A 70-es, 80-as években is egészen jól elvolt így az értelmiség.
Én az sem tudom, ki a városom polgármestere, ki a tartományi főnök, talán a kancellár még ugyanaz. Dolgozunk, a gyerek iskolába jár, tisztességes kajákat eszünk, melegben ülök most is, és bizonyos időközönként jön valami alanyi jogon járó támogatás, ha nagyon megugranak a rezsiköltségek. Arról is csak egy tájékoztató levél jön, rajta a tartományunk neve vagy a felelős állami szervezet neve, és még véletlenül sem írják rá egy politikus vagy kancellár nevét. Mert ugye nem ő adja. Ilyen feltételek mellett a kutyát sem érdekli a politika, és rettentően stresszmentessé teszi ez az életet.
"mégis mennyi az esélye annak, hogy mi negyvenes, Magyarországon élő értelmiségiek akár évente kétszer-háromszor elmenjünk, igyunk pár valamit (és nem tíz valamit mint régen) kicsit csápoljunk, mondjunk Palotaira, majd felszabadultan ugráljunk, és végül a jó élménytől feltöltődve hazamenjünk? Na ugye"
Airbourne, The Darkness, Glenn Hughes, Black-Out - ezekkel még túl is teljesítettem a kétszer-háromszort. Igaz, valahogy egyik sem volt olyan igazán jó, mint a Clawfinger a Szigeten 20 éve, de erről lehet, hogy nem a zenészek tehetnek.
Hü, de vén fax lehetek én ... Utoljàra a Qeen-en éreztem jol magam, ja nem, a Genesis-en is. Mind a kettö a Népstadionban volt, akkor még volt ilyen hely.
Aztadurva, ezek a nevek. Darkness milyen volt? Úgy húsz éve, mikor bejöttek, nehéz volt eldönteni, hogy ez vicc, vagy komoly. De amúgy egy Growing on me, azt sokszor is, egymás után.
A fő célom, hogy 65 éves koromra legyen annyi megtakarításon és egészségem, hogy utána még 10-15 évet unokázzak. Ezért költöztünk a családdal külföldre. Aki ezt nem lép meg, az úgy végzi, mint amit a poszt sugall. Magyarországon a mostani állapotokra van igény, ha valaki más termel ki az ország, annak el kell mennie máshova, mindig is el kellett. Azzal, hogy a Substack-re posztoltok, meg jól idekommenteltek, nem fognak megváltozni a dolgok.
Orbánnak még van 10-20 éve, aztán meghal, mint Kádár. Utána megint lesz egy kis tülekedés, pártok alakulnak, új messiások jönnek, de végül az emberek megint a kádárizmusba oltott populizmust választják. Most csak 40 évvel van lemaradva Magyarország Ausztriához képest, addigra már 60-70 évvel lesz, és így tovább. A magyar értelmiségnek meg kell értenie, hogy kommentelgetéssel semmi sem lesz jobb, a világon semmilyen jó dolgot nem lehet elérni fotelben ülve kommentelve. Azért mindig is meg kelle dolgozni, tessék hát megdolgozni érte. Amúgy nincs annyira rossz dolgotok. Nem lövetnek közétek, és az értelmiség jó részének jut hó végén is meleg étel, és egy 15 éves középkategóriás autó. A 70-es, 80-as években is egészen jól elvolt így az értelmiség.
Én az sem tudom, ki a városom polgármestere, ki a tartományi főnök, talán a kancellár még ugyanaz. Dolgozunk, a gyerek iskolába jár, tisztességes kajákat eszünk, melegben ülök most is, és bizonyos időközönként jön valami alanyi jogon járó támogatás, ha nagyon megugranak a rezsiköltségek. Arról is csak egy tájékoztató levél jön, rajta a tartományunk neve vagy a felelős állami szervezet neve, és még véletlenül sem írják rá egy politikus vagy kancellár nevét. Mert ugye nem ő adja. Ilyen feltételek mellett a kutyát sem érdekli a politika, és rettentően stresszmentessé teszi ez az életet.
Élvezd ki, amig lehet!
Hard times create strong men. Strong men create good times. Good times create weak men. And, weak men create hard times
Ostoba vulgár-nietzscheánus hülyeség. A valóságban a nehéz idők traumatizált embereket teremtenek, ami a legritkább esetben hoz csak jó időket...
Azért fáj olyan nagyon, amit írsz, mert alapvetően igazad van.
A szomorú aktualitású interjúval korábbi, de nem sokban különböző hangulatú és tartalmú nagyinterjú a Szabad Európa oldalán jelent meg, érdemes elolvasni: https://www.szabadeuropa.hu/a/vartuk-hogy-teljen-az-ido-palotai-zsolt-dj-palotai/32166493.html Az volt a karifa alá kerülő szomorú ajándék.
"mégis mennyi az esélye annak, hogy mi negyvenes, Magyarországon élő értelmiségiek akár évente kétszer-háromszor elmenjünk, igyunk pár valamit (és nem tíz valamit mint régen) kicsit csápoljunk, mondjunk Palotaira, majd felszabadultan ugráljunk, és végül a jó élménytől feltöltődve hazamenjünk? Na ugye"
Airbourne, The Darkness, Glenn Hughes, Black-Out - ezekkel még túl is teljesítettem a kétszer-háromszort. Igaz, valahogy egyik sem volt olyan igazán jó, mint a Clawfinger a Szigeten 20 éve, de erről lehet, hogy nem a zenészek tehetnek.
Hü, de vén fax lehetek én ... Utoljàra a Qeen-en éreztem jol magam, ja nem, a Genesis-en is. Mind a kettö a Népstadionban volt, akkor még volt ilyen hely.
Én Palotait hallgattam vagy 7-8 alkalommal ebben az évben minimum, ott voltam az utolsó A38 bulin is!
Na és miért kellett volna valakinek Palotaira táncolnia, aki utálja az ilyen stílusú zenét?
Az a Clawfinger nem 28 éve volt? Én sem szoktam persze ezeket a számokat elhinni.
Nem számoltam vissza, de szerintem 2000 után volt az a koncert, ahol vagy háromszor elment az áram közben, aztán mégis milyen jó volt.
Aztadurva, ezek a nevek. Darkness milyen volt? Úgy húsz éve, mikor bejöttek, nehéz volt eldönteni, hogy ez vicc, vagy komoly. De amúgy egy Growing on me, azt sokszor is, egymás után.
A Darkness-től nagy show-ra számítottam, ehhez képest inkább kedves, aranyos szavakkal jellemezném. Rossz nem volt, csak kiugróan jó sem.
Köszönöm.