A NER-t bebetonozó cél egyre csak közelg: totális érdektelenség, "bevettem a leszarom tablettát, részemről a fáklyásmenet", alámerülni és kibekkelni, "Döcög a gép, de nekünk így is jó, langyos a sör, de nekünk így is jó", a Reddit népe már az újabb 2/3 utáni lehetőségeket elemezgeti.… (jó kicsit OFF lettem, de mintha újra a 70-es évek jönne szembe....)
"Mind a régi Btk. 110. § (5) bekezdésében, mind a ma hatályos Btk. 109. § (4) bekezdésében megfogalmazott kitétel („A büntethetőség elévülése határidejének számításánál”) úgy értelmezendő, hogy ahhoz, hogy ezt a szakaszt egyáltalán alkalmazni lehessen, először meg kell állapítani, hogy a cselekmény elévülhet a két Btk. rendelkezései alapján! A kérdéses mondatrész („A büntethetőség elévülése határidejének számításánál”) nyelvtani értelméből az következik, hogy a határidő számításának feltétele a büntethetőség elévülése. Az eleve el nem évülő cselekmények esetén ennek a szabálynak az alkalmazása kizárt!"
Erről mit kell gondoljon a laikus? Hülyeség, vagy valami halvány kapaszkodó a kormánynak, hogy maga felé hajlítsa a dolgokat.
Lehet így is meg úgy is érteni, nem ez a kérdés. Hanem az, hogy ha ilyen helyzet van, akkor az ún. autentikus értelmezéshez fordulunk, vagyis ha kétséges hogy mire gondolt a költő, akkor megkérdezzük a költőt. Magyarországon két "költő" van: a miniszter aki benyújtotta, és miniszteri indokolást adott hozzá, meg a Kúria, amelyik a bírósági értelmezés csúcsszerve.
Az egyik "költő" a miniszter véleménye ismert. A Kúria előtt (meg más bíróság előtt se, extrém ritka esetről beszélünk) nem volt még ilyen ügy, azonban rendelkezésre áll egy nagy szaktekintélynek számító kúriai bíró véleménye. Ettől még nem feltétlenül helyes így értelmezni a Btk-t. Viszont ha eddig ez volt az általános értelmezés, akkor menet közben nem frankó ha megváltozik.
A NER-t bebetonozó cél egyre csak közelg: totális érdektelenség, "bevettem a leszarom tablettát, részemről a fáklyásmenet", alámerülni és kibekkelni, "Döcög a gép, de nekünk így is jó, langyos a sör, de nekünk így is jó", a Reddit népe már az újabb 2/3 utáni lehetőségeket elemezgeti.… (jó kicsit OFF lettem, de mintha újra a 70-es évek jönne szembe....)
Köszönjük az írást
"Mind a régi Btk. 110. § (5) bekezdésében, mind a ma hatályos Btk. 109. § (4) bekezdésében megfogalmazott kitétel („A büntethetőség elévülése határidejének számításánál”) úgy értelmezendő, hogy ahhoz, hogy ezt a szakaszt egyáltalán alkalmazni lehessen, először meg kell állapítani, hogy a cselekmény elévülhet a két Btk. rendelkezései alapján! A kérdéses mondatrész („A büntethetőség elévülése határidejének számításánál”) nyelvtani értelméből az következik, hogy a határidő számításának feltétele a büntethetőség elévülése. Az eleve el nem évülő cselekmények esetén ennek a szabálynak az alkalmazása kizárt!"
Erről mit kell gondoljon a laikus? Hülyeség, vagy valami halvány kapaszkodó a kormánynak, hogy maga felé hajlítsa a dolgokat.
Lehet így is meg úgy is érteni, nem ez a kérdés. Hanem az, hogy ha ilyen helyzet van, akkor az ún. autentikus értelmezéshez fordulunk, vagyis ha kétséges hogy mire gondolt a költő, akkor megkérdezzük a költőt. Magyarországon két "költő" van: a miniszter aki benyújtotta, és miniszteri indokolást adott hozzá, meg a Kúria, amelyik a bírósági értelmezés csúcsszerve.
Az egyik "költő" a miniszter véleménye ismert. A Kúria előtt (meg más bíróság előtt se, extrém ritka esetről beszélünk) nem volt még ilyen ügy, azonban rendelkezésre áll egy nagy szaktekintélynek számító kúriai bíró véleménye. Ettől még nem feltétlenül helyes így értelmezni a Btk-t. Viszont ha eddig ez volt az általános értelmezés, akkor menet közben nem frankó ha megváltozik.
Nekem egy másik dolog tűnt fel.
Az áldozat teljes névvel, fényképpel szerepel.
Az elkövető pedig F.János, sem teljes név, sem fotó.
Tessék mondani, az áldozatnak nincsenek személyiségi jogai, az elkövetőnek pedig vannak?
Hogyan van ez?
És jól van így?