K. Endre kegyelme: Ki csinált a NEMből IGENt?
Na vajon...
A kegyelem nagyon felkapott téma lett Novák Katalin és Varga Judit lemondása/visszavonulása okán. Ez az írás két célt szolgál:
Megmutatni, hogy pontosan hogy zajlik a kegyelmi eljárás
Miért nem csak a két lemondott személy felelős azért, ami történt.
Tegnapi írásomban a kegyelemmel kapcsolatban már leírtam, hogy a jogon kívüli szempontok figyelembe vételére való, amikor a jog kényszerpályán van és nem tehet mást, mint hogy büntetőeljárást folytat, bűnösséget állapít meg és büntetést szab ki. A kegyelem egy szelep, amely arra való, hogy ilyen esetben a büntető igazságszolgátatáson kívüli útra terelje az ügy elbírálását.
Ebből fakad egy laikus szemmel talán furcsának tűnő tulajdonsága:
a kegyelem nem arra való, hogy rossz ítéleteket korrigáljanak vele.
A rossz ítéletek korrekciójára a jogorvoslat való. A kegyelem jogintézménye (lásd megint csak a tegnapi cikket) a jogrendszenek nem ezen az ágán foglal helyet. A kegyelem abból indul ki, hogy az ítéletnek olyan hibája, amelyet bíróság korrigálni tudna, már nincsen. Vagyis az ítélet “jó” abban az értelemben, hogy a bíró törvényesen járt el, és a törvényes döntést hozta meg. Csak épp nem “jó” abban az értelemben, hogy súlyosan igazságtalan döntés született.
Természetesen születnek olyan ítéletek, méghozzá akár embereket börtönbe küldő ítéletek is, amelyek rosszak. Miért nem kegyelmeznek ilyenkor? Mert ha ezt megtennék, akkor a kegyelem egyfajta “negyedfokú fellebbezéssé” válna, és egy kormányszerv (az igazságügyminisztérium) bírálna el ügyeket.
Pont azért van benne az igazságügyminiszter a kegyelmi eljárásban, hogy ha észleli, hogy a sokadik rossz ítélet jön fel kegyelemre, akkor jelezzen a miniszterelnöknek és az OBH elnökének, hogy sürgős bírósági reformra van szükség.
A kegyelem annak a jele, hogy bíznak a bíróban
De van egy másik, jelen ügyben is nagyon jelentős ok. A közvetlenség elve.
A közvetlenség elve különleges hatalommal ruházza fel az ügy elsőfokú bíróját. Bizonyos szempontból az ország legnagyobb hatalmú bírói a járásbíróságokon (Budapesten a kerületi bíróságokon) ülnek. Nekik a feladatuk ugyanis az ügy szereplőinek a szemébe nézni, és ha az ügy szereplői ellentmondó nyilatkozatot tesznek, akkor eldönteni, hogy melyikük mond igazat.
Ezért lehet az, hogy - a kiszivárgott információk szerint - az IM nem javasolta kegyelemre K. Endre ügyét. Ha ugyanis a kérelem tartalma az volt, amit a facebookra valaki (talán maga K. Endre, de ezt senki se erősítette meg) kitett, akkor az lényegében azt mondja, hogy a bíró rosszul döntött, rossz embernek hitt, valamilyen dokumentumot nem a kontextusnak megfelelően vizsgált.
Erre az IM Kegyelmi Főosztályán ülő jogász mégis mit mondhatna? Ott van előtte az akta, de ez az ügy igen nagy részben arról szól, hogy egy embernek, akinek ez a szakmája, bele kell nézni egy másik ember szemébe, és meg kell állapítania, hogy igazat mond vagy sem. Ő van ott a tárgyalóban, ő látja, hogy ki milyen hanglejtéssel mondja a jegyzőkönyvbe foglalt mondatokat. Ki izzad, ki nyugodt, ki méregeti idegesen a másikat. Ha ebből hoz egy döntést, hogy márpedig én X-nek hiszek és nem Y-nak, és ezt meg is indokolja, az ellen nincs helye se jogorovoslatnak, se kegyelemnek.
Lehet, hogy az az ítélet szabálytalanságok után született meg, de arra ott van a másodfok, amelyik korrigált is több szabálytalanságot, például felolvasás után a tárgyalás anyagává tette a sértett által leírt vallomást, amelyet az elsőfok nem tett meg. Aztán jött a Kúria, amelyik szintén felülvizsgálta az ügyet. Még egyszer mondom, lehet, hogy az ítélet ettől rossz. Csak nem a kegyelmi eljárás való ennek a korrekciójára.
A kegyelmi eljárás
A kegyelmi eljárást a magyar jogrendszer két jogszabályban szabályozza. Az egyik a büntetőeljárásról szóló törvény, a másik a büntetések végrehajtásáról szóló törvény. Ez azért van így, mert kétféle kegyelem van. Az egyik az eljárási, a másik a végrehajtási kegyelem.
Eljárási kegyelem esetén, a még folyamatban levő büntetőeljárást megszüntetik és nem hoznak ítéletet. Végrehajtási kegyelem esetén pedig a már meghozott ítélet végrehajtását nem kezdik meg, vagy ha megkezdték, akkor felfüggesztik.
Az alapvető folyamat mindkét eljárásban hasonló.
A terhelt (vádlott vagy elítélt) kérelmet ad be. Beadhatja helyette más is, ennek a szabályain most nem megyünk végig. A kérelmet a bíróságon kell beadni.
A bíróság összecsomagolja a komplett aktát, a tetejére ráteszi a kegyelmi kérelmet és eljüldi az igazságügyi minisztériumba
A Minisztériumban a Kegyelmi Főosztályhoz kerül az akta. Itt azt megvizsgálják, és ha kell, intézkednek: megtehetik, hogy egy várhatóan alapos kérelem esetén félbeszakítják a büntetés végrehajtását, környezettanulmányt szerezhetnek be, további iratokat kérhetnek be.
A Kegyelmi Főosztály végül javaslatot tesz, hogy a kérelmet javasolja kegyelemre vagy nem. Az igazságügyminiszter felülbírálhatja ezt, de én nem hallottam olyat, hogy ezt valaha megtette volna.
Az akta a javaslattal együtt átmegy a Köztársasági Elnök hivatalába, ahol szintén van egy kegyelmi osztály, akik maguk is átnézik. Szokásosnak tekinthető, hogy a hivatal állandó megbízással foglalkoztat gyakorló ügyvédet, volt ügyészt vagy hasonló szakembert, aki gyakorló jogászi szemmel is ránéz az ügyre.
A köztársasági elnök meghozza a döntését, az akta visszamegy az IM-be
Az igazságügyminiszter ellenjegyzi vagy nem ellenjegyzi a kegyelmi döntést.
A Kegyelmi Főosztály javaslata tulajdonképpen egy informális jelzés is egyben, hogy pozitív elnöki döntés esetén lesz ellenjegyzés vagy sem.
Éppen ezért, ha valóban Varga Judit “nem javaslom” jelzéssel küldte fel az iratot, akkor ez nem tudott a “valahogy átcsúszott” dolog lenni.
Valakinek a Sándor-palotában el kellett dönteni, hogy hiába mondták azt az IM specialistái, hogy “nem javaslom” mégis kegyelmet adnak. Innentől kezdve Novák Katalin tegnapi lemondása mérsékelten hiteles. Ezt ugyanis vagy ő döntötte el, vagy valaki szólt neki, hogy döntse el. Talán látszik, hogy ez egy annyira bonyolult folyamat, hogy tévedésről itt szó sem lehet. Ha ez tévedés lenne, az IM-ből telefonáltak volna, hogy ez biztosan nem tévedésből lett aláírva?
Ha egy “nem javaslom” akta “kegyelemben részesítem” aktává alakul, azelőtt az IM és a Köztársasági Elnök Hivatala egyeztet egymással. Miért nem javasoljátok, mit ne engedjünk el ahhoz, hogy mégis lenyeljétek, így tovább.
Vagyis kinyitják az aktát és alapos megrágják még egyszer, mindkét helyen.
Ez nem volt véletlen
Nem tudom mennyi naivság kell ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy itt ez történt. Hadd legyek demagóg: nemcsak szakemberek ülnek mindkét helyen (tényleg azok ülnek) hanem mindkét helyen kifejezetten család- és gyerekbarát nézeteket hangoztató politikus ül.
Szakmai alapon ilyen döntés nem születik. Véletlenül ilyen döntés nem születik. Egy lehetséges magyarázat marad: a politikai alap.
Vagyis Varga Judit minisztériumából kijön egy szakmai NEM, abból a Sándor-palotában lesz egy IGEN, majd megy vissza az IM-be és ott lesz egy szakmai IGEN? Nos nem. Az ott egy politikai IGEN.
Engem a két lemondás nem hat meg, szakmai és politikai szempontból is súlytalannak tartom, ameddig nem tudjuk meg, hogy miért lett egy szakmai NEM politikai IGEN. Csakhát erre nem Varga Judit és Novák Katalin tud válaszolni.
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
Előfizetés az angol nyelvű Múzsára
Ez egy korai fázisban levő projekt, heti egy-két, Magyarországot angolul magyarázni igyekvő poszttal. Erre is 8 dollár az előfizetés, és itt hamarosan jön a paywall. A magyar múzsa és az angol elkülönül, most dolgozom a megoldáson, hogy aki az egyikre előfizet, annak legyen hozzáférése a másikhoz, de nem biztos, hogy sikerül. Ha érdekel az angol, akkor inkább arra fizess elő, a magyar Q&A sessiont, ha lesz, meg tudjuk beszélni.
Nagyon kellenek az ilyen jogi szempontbol edukalo es magyarazo irasok. Koszi
De, tudna válaszolni Novák is. Csak el kellene mondania, hogy ki szólt oda neki...